Vadász- és Versenylap 25. évfolyam, 1881

1881-12-29 / 52. szám

492 VADASZ- ÉS VERSENY-LAP. Deczember 15. 1881. Gyeperdeküek. A Wenckbeim-enilékre gr. Zichy Béla 4(Ю0 frtot, gr. Nádasdy Ferencz 2000 frtot, s ittebei id. Kiss Miklós ur szintén 2000 frtot adományozott. • * A bécsi Jockey-club decz. 22-kén választm. ülést tartott, melyben több nagyfontosságú ügy került szőnyegre ; a többi közt a verseny-szabály bizottság (Renngesetz Comission) egész sorozat változtatási javaslatot terjesztett elő; köztük a br.M. I.uráltal indítványozott változtatásokat a 65 §-usban (a Versenyérték kiszámításáról), és a 71. § ban (a biró tisztjéről) melyek közül az előbbi némi módosítással el is fogadtatott. Egy csomó apró javításról — melyet az ottani verseny-szabálybizottság indítványoz, s mely a pesti versenyszabály-bizottsághoz küldetett át hozzájárulás végett — majd alkalmilag többet. Egy már régebben ventilált, s a pesti versenyigazgatóság által is elfogadott határozat, hogy jövőre verseny-ügyekben csak a Wochen Renn-Kalender für Oesterr.-Ungarn tekintessék hiteles közlönynek, szintén elfogadtatott, — s ennek kapcsában a verseny-szabályokba igtatatott, hogy a birodalomban csak az tekintetik nyilvános versenynek, I melynek feltételei a Wochen-Rennkalenderben közöltettek. Gyakorlati értelme e szabálynak hogy először az ott közlött terhek, versenyértékek egyedül tekintetnek biteleseknek (mig csak esbetőleges hiba miatt ki nem igazittatnak); 2-szor: hogy a versenyszabályok értelmében csak is az olyan versenyeket nyert lovak kapnak esetleg poenalitást, melyek feltételei a Wochen-Rennkalenderben közöltettek. — E szabályra mulbatlau szükség volt, kü tönösen az értekek, terhek, propositiokra Dézve, hogy minden tévedés elkerülése végett legyen egy közlöny, mely csupán ezzel foglalkozzék , mint Angliában és Francziaországban, miután a különböző pontossággal szerkesztett sportlapokban — gyakran egymástól eltérő adatok merültek fel. Ugyan e gyüléseD, mint halljuk, Mr. Cavaliero lemondása is elfogadtatott. Az öreg érdem-dús titkár tehát csakugyan megvál a pályától, melyet 40 évnél tovább oly kitűnően töltött be. L'autre choses, l'autre hommes. A bécsi titkárság egy General-Secretariattá emeltetik, melyben a club belügyeinek titkára, Leydesdorff úr veszi át a versenyügyek kezelését is. Mi csak gratulálhatunk a bécsi Jockey-clubnak, hogy e pontos és fáradhatlan tisztviselőt az ügynek megnyernie sikerült, — mert nagy teher az. * * * Emiitettük, bogy a Wochen-Rennkalendert, egyedüli hivatalos közlönynek a monarchia számára versenyügyekben, a Pesti Lovaregylet verseny-igazgatósága is elfogadta, de csak is Verseny ügyekben ; egyébként maradván a „Vad. és Vers-lap" a pesti Lovaregylet magánügyeiben annak hivatalos közlönye ; sőt a verseDy-ügyekben is annyiból, hogy a magy. államiság decorumának megóvása végett a magy. kir. államdijak feltételei hivatalosan magyar nyelven és e lapban közöltetnek először; ugy szintén a magyar kir. földmiv. ügyi ministeriumnak minden, a versenyügyekre vonatkozó közléseinél a Vad. éi Vers. lapot fogja használni. — AVadászés Vers. lapot tehát a Wochen R. K. igy épen nem alteralja ; miután a versenyek proposition, terheit, értékeit ezután is épp ugy fogja közölni, mint eddig — csakhogy néma hivatalos részben, hol egyedül a Pesti Lovaregylet ügyeinek és hivatalosainak lesz helye, miután azok hivatalosan más organummal nem is közöltetnek. Ami pedig a versenyekről való tudósításokat, azok leírását és commentározását illeti, erre nézve éppen semmi változás sem fog beállani; —- tudósításaink épp oly kimeritők és a valóságnak megfelelők fognak lenni, mint eddig. — Bátorkodunk remélni, hogy a hazai közönség ezután is megtartja kegyében a Vad. és Versenylapot. * * * Igazítás. Mult számunkban a közgyűlés által az évi számadások megvizsgálására felkért urak közül gr. Andrássy Manó helyett gr. Andrássy Aladár olvasandó. Basque 79'/, Varaville 6*7, Woodbrook 79 Austin-Friar 64 Pauls Cray 75 Logrono 64 Lobelia 73'/, Dalmatic 637, Nemo 72 Tentation 637, Porte Bonheur 71'/» Virgo 63 Teherhatározások. Az 1882-dik évi nizzai versenyekben (január 16, 19 és 22) alább irt handicapekre nevezett lovak terhei. Grand Prix de Monaco. Akadályverseny. Handicap. 4200 meter. Capucin 70»;

s St. Léon 63 Kirtling 69», Grey-Mare 62«/« Spitzbergen 69 7, May-King 62 Venise 687, Financière 62 United Service 67» „ Volupté 62 Antoinette 67 Carnethy 62 Prestige 67 Vaillanee 617 , Norseman 667

a Charbonnette 61 Séville 66 Dakota 61 King George 66 Mistral 61 Pompeia ее Rose II. 61 Canot 66 Concert 607, Premium 65» Alecto 60 Isolina 65 v; Vespa 60 Cobweb 65 Gastronome 60 St. Antoine 65 Prix de Monte-Carlo. Gàtverseny. Handicap. 2800 meter. Basque 78 Logique 65 Skilleygolee 7-7a Austin-Friar 64 Kirtling 707, Signorita 63 Va Isolina 697, Création 637, Spitzbergen 697, Dalmatic 637, Venise 69 Virgo 63 Capucin 687, Financière 63 Végétarien 68 Battlement 63 Norseman 67 7, Champ-Clos 63 Arbitre 67 Gourmand 62 7, United Service 67 Syracuse 627, Séville 667, May-King 62 Pompeia 667, Volupté 62 King George 66 Fataliste 617, King-of-Scotland 657, Vaillance et'/, Chocolate 65 7, Dakota et»/, St. Antoine 657, John O'Groat et Chévdora 65» , Mistral 60'/, Varaville 65 Charbonnette 60", Cobweb 65 Vespa 60 Ménes- és gyepujtlonságok. Fedező mének. A nádasd-ladányi ménesben (1 órányira Sz.-Fehérvártól) fedez vidéki kanczát : Ossian eredeti importált normán, Peer öéves s. p. ap. Buccaneer any. Peeress, mindkét mén 40 frtirt és 5 frt istállópénzért. Alkalmas boxok, ugy a kanezák gondozásáról gondoskodva lesz. Zab és széna piaci áiou számíttatik. Bejelentések Mentler kasznárhoz, Nádasd-Ladány Fehérmegye. Hirdetmény. A radautzi cs. kir. államménesben az alább nevezett Pepiniére-mének az alább jegyzett fedezési dijak mellett, az 1882 ik évi fedezési idény alatt magánkanczák fedezésére átengedtetnek, és pedig : Haudegen angol telivér fedez telivér kanczákat 40 frt. Check Antonius félvér telivér félvér telivér félvér 20 40 20 40 20 rét volt, mint itt — fátnlan zord sivatag, melyen füuakadás nélkül zúg át a vihar. De hát honnan és mikor települt ide e vad polgárság? Kitudná azt megmondani? A n.isriorariusok Izrael törzséből eredettnek vélik, egy etbnológ a tatárokhoz való hasonlatot látja benne ; egy másik a kelta vonásokat, ismét másik a rómait, meg másik japáni, khinai és ausztráliai fajhasonlóságot fedezett benne föl. Es mi mit mondunk? Semmit ! Ha sejtelmünknek hangot adni szabad, mi ugy vélekedünk, bogy e csodálatos, szilaj vadász, a természetnek ez éleseszű, sajátmagára utalt növendéke, ez emberi teremtmény, kit kipusztít a mi polgárisultságunk s kinek a mi gyarapodásunk a sírját ássa meg, — sokkal régibb faj, mint a miénk, egykorú a leghumályosabb regék korával, mely emberi emlékezetben még fönmaradt. Talán a föld egy régibb teremtésének maradványa ez, egy már rég eltűnt fajnak, mely e sivatagba vettetett ki, hogy megérje a mi sokkal későbbi korunkat. Ez úgynevezett „Uj világ" régibb, mint a miénk. Az Argoic rock itt 30,000 lábnyi mélységben oly korról tanúskodik előttünk, melyben még semmiféle élőlény nem mozgott a vas földön. Ugy látszik, ez az első földrész, melyen a futóhomok-áramlat hullámozta s vonta be kéreggel a khaotikus anyagot. Meszsze dél felé, ott hol a prairiek Uj-Mexico nagyszerű fensikjaiba olvadnak be, régi emlékromok hevernek az iszalag és borostyánok s egyéb élődi növényzet alatt, mint kísértetek az idők sirja fölött. Ki tudja, nem onnan szakadt-e el a vörös emberfaj hajótörésének ez utósó roncsa ! Ennyit a prairiek emberi lakójáról, ki előttünk mint vad tűnik föl, mint akadálya baladásunknak,ellenőrzője a rengetegeknek, melyeket mi kirtani akarunk ; a hegységnek, melyeken alagutat vágni törekszünk ; a folyamoknak, melyeket megfékezni igyekezünk ; ő akadály utunkban, melyet el kell láb alól hárítanunk. Es most térjünk át a másik vadteremtésre ; beszéljünk a nagy prairie másik lakójáról : a buffalóról vagy bizonról. A nyugat füves oczeánján emlékezetet meghaladó idők óta, hol az északi, hol a déli részen, hol pedig a Rocky hegység sötét torkolatánál vagy a Saskatsevan cserjés szakadékainál a barna bizonok milliói tanyáznak. Mi ösztönzi ezeket az ide-oda vándorlásra: bajos volna megmondani ; de ugy látszik, valamely hatalmas ösztön készti a roppant csordákat arra, épen mint az oczeán hullámait a vihar. Mi sem tartóztatja fel ez állatokat utjokban; nagy, meredek partos folyamok terjeszkedrek ki előttök, roppant hegyszakadékok és földomlások, földalatti erők művei, mind-mind akadályozzák utjokat ; de a sok ezernyi állat keresztültör minden akadályon. Fjjel és nappal reng a föld dobogásuk alatt s a léget betölti a tömérdek torok bőgése. Egész falka farkas kullog utánok, egész sereg saskeselyű lebeg fölöttök, lesve a prédát, ha netalán egy-kettő e vándorló állatok ezreiből elhullana. Körülbelől két ezer négyszög mértföld képezi ez osztatlan sik birodalmat. Háromfelől nagy erdőség, egyfelől nagy sziklahegységek tornyosulnak. E végtelen térségen számtalan patak, csermely és folyó kígyózik szerte a réteken, hol a prairie-fű buján tenyészik s a gyapotfa terpeszkedik itt-ott görbe ágaival. A roppant pusztán a Missouri, Platte, SweetWater, az Arkanzas, a South-Sasketsevan, a Bighorn, Jellowstone hömpölyögnek végig kelet felé, ezer meg ezer apró patakot ölelve magokba föl. Sok-század vonult át a prairleken ; néptörzsek csatáztak és költöztek tova ; de a vadon élete, az idő habjai alatt, még homályban szendergett s a századok múlása nem háboritá azt álmaiban. Végre eljött a fehér ember és csakhamar beköltöztek keletről északnak, a latinfajú európai kalandorok a prairieket környező erdőségbe s megpillanták a központi kontinens roppant rétterületeit. A spanyolok délen, a francziák északon telepedtek meg, senki a sikság közepén, mert az eszélyes plymouthí puritán inkább a boszorkányok üldözésére és vagyonszerzésre, semmint a nyugat felé való behatolásra gondolt. Amaz idő óta, mikor a fehérek ott megbonosultak, minden megváltozott. Mindaddig csak a buffalo és a vörösbőrű ember volt e roppant prairiek lakója.