Vadász- és Versenylap 25. évfolyam, 1881
1881-12-29 / 52. szám
Deczember 15 . 1881. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 493 Cavalier I angol félvérek fedezési dij 10 „ Furioso VI. j 10 „ Nonius XX. I . . . . , , • ... Nonius XXII.j DOrma n'fajok fedezési dija 10 „ Bang-up 10 „ Dexter : norfolkiak fedezési dija 10 „ Performer j 10 „ Sheraky arab telivér fedezési dija 15 „ Gidran ХХПЛ 10 „ Shagya IV. ' arab fél vérek fedezési dija 10 „ Shagya V. ) 10 „ Pluto lippiczai fedezési dija 10 „ A kanczáknak egyes ménekhez való bejelentése a fedezési idény beálltáig a nevezett államménesnél eszközlendő. A kanczák elhelyezéséről a ménesben ingyen lesz gondoskodva; az élelmezés átlagos vásári áron számíttatik. A fedezési dijon kivül, minden kancza után 5 frt a ménes legénysége részére lefizetendő. A kanczákra való ügyeletet kinek-kinek saját embere végzi. Minden cetaláni bővebb értesítés az államménes által készséggel teljesíttetik. Bécs, 1881. decz. hava. A cs. kir. földmivelési minisztériumtól. ORSZÁGOS LOTENYESZTES Az álladalmi mének szétosztása az egyes méntelepekből a fedeztetési állomásokra 1882. január és február hóban a következő sorrendben fog eszközöltetni. I. A székes fehérvári méntelep területén : A bajnai teleposztálynál január hó 6-án Bars-, Nyitra- és Trencsénmegyék részére 76 mén. 2. Az ozorai teleposztálynál január hó 10-én Baranya-, Somogy-és Tolnamegyék részére 150 mén. 3. A fehérvári osztálynál január hó 13-án Esztergom, Fehér, Komárom, Sopron, Vas, Zala és Veszprémmegyék részére 269 mén. 4. A bábolnai teleposztálynál január 15-én Győr, Mosony és Pozsonymegyék részére 98 mén. II. A nagykőrösi méntelep részére : 1. A nagykőrösi teleposztálynál január 20-áu Csongrád, Heves, Hont, Nógrád és Pestmegyék részére 151 mén. 2. A bajai ménteleposztálynál január 24-én Bács-Bodrogmegye részére 106 mén. 3. A verseczi méntelep-osztálynál jan. ! 28-án Torontál, Temes és Krassó-Szörénymegyék részére 158 mén. 4. A mezőhegyesi teleposztálynál január 31-én Arad, Békés és Csanádmegyék részére 99 mén. III. Az erdélyi méntelep területén : összesen elosztatik az állomásokra 268 állami mén és pedig : A deési ménteleposztálynál január 12-én 75 mén, a homorodi teleposztálynál január 14-én 86 mén és a sepsi-sz.-györgyi teleposztálynál január 16-án 107 mén. IV. A debreczeni méntelep területén : 1. Az eperjesi teleposztálynál február 6 án Abauj, Árva, Borsod, Gömör, Liptó, Sáros, Szepes, Turócz és Zólyommegyék részére 114 mén. 2. A turia-remetei osztálynál február 9-én Bereg, Marmaros, Szabolcs, Szatmár, Ugoesa, Ung és Zemplénmegyék részére 115 mén. 3. A debreczeni méntelep osztálynál febr. 12-én Bihar, Hajdú, Jász-Kun Szolnok és Szilágymegyék részére 131 mén. * * * Összesen tehát az 1882-ik évi fedeztetési idény alatt az egyes fedeztetési állomásokon országszerte 1735 állami mén lesz felállítva, s azonfelül 135 állami mén egyes méntulajdonosoknak és nagyobb tenyésztőknek adatott bérbe; s igy 1870 állami mén fog a tenyésztő közönség rendelkezésére állni. * * * A székesfehérvári és nagy-kőrösi méntelepek területén a fent nevezett napokon Tanfi Gusztáv miniszteri titkár, az erdélyi méntelep területén Horváth János tábornok, s a debreczeni telep területén Kozma Ferencz miniszteri tanácsos fogják a ménelosztást mint miniszteri biztosok eszközölni. Felhívjuk ez uttel is a lótenyészbizottmányokat, községeket és egyes tenyésztőket, hogy érdekeiket a ménelosztásnál a hely szinén képviseljék ; miután ez amaz alkalom, hol az egyes vidékek kívánalmai teljesíthetők. VADÁSZAT és LÖVÉSZET. Folyó vadászatok. Rudolf trónörökös ő fensége a mult héten a bécsi Prater fáczányosában vadászott, számos fáczányt és tengeri nyulat ejtve el. * * * Nmélt. gr. Cziráky János, dénesfai," kenyeri, rum és koltai uradalmaiban 1881. évi deczember 9 tői 15-ig tartott vadászatok alkalmával lövetett: 2 őzbak, 1115 nyul, 12 fáczány, 100 fogoly, 2 erdei szalonka ; öszszeseu 1231 darab. * « * A kravarni uradalom vadászterületén a vadászati eredmény 2122 nyul és 619 fáczány, összesen tehát 2741 darab vad volt. Gróf Henckel Hugó, ki három napon át vett részt a vadászatban, egymaga 171 uyulat és 117 fáczányt lőtt, összesen 288 db vadat. Őzvadállományból ezúttal mit sem szabad volt lőni. * * * A „Vadászlap'-ban a br. Radvánszky-féle sajókazai uradalom erdésze. Ilrebeuda Pál beszéli, hogy pár év óta ott a fogolyállomány pusztul minden gon dozás, téli óvás és etetés daczára. Az idén máreziusban 44 pár fogolyt bocsátott ki, melyek igen szépen elpároztak s a költési eredmény is eléggé kedvező volt. Az év folytán 35 különböző fogolycsapatot észlelt, melyekből aránylag igen keveset lőttek le. November bavában azonban, egy azelőtt két nappal bevetett búzatábla mellett 11 drb elhullott foglyot szedett föl. Bonczolásra kerülvén ezek, a betegség semmi nyoma sem mutatkozott nálok, csupán a begyükben levő buzaszemek körül voltak a begy falai kékeszöld-toltosak. A búzaszemeket vízbe tévén, ezek a vizet azonnal megzavarták s kékes zöldfekete szinűvé tették. Ekkép kiderült, hogy a foglyok elhullását a vetéshez páczolt buzaszemek okozták. * * * Hibaigazítás. Lapunk mult számában, a Zichy János gróf harrier-falkájának vadászatáról emlités tétetvén, sajtóhibából az áll, hogy a falka október lo-étól deczember y rákéig vadászott, mely utóbbi számadat helyett deczember io-ke értendő. Az idő jelszavai. A „Magyar Föld"-ben (decz. 18-ki szám) Czilchert Róbert,—a magyarországi finomabb gyapjutermelésnek közel .30 év óta egyik leghuzgóbb terjesztője — igen figyelemreméltó értekezést közöl, melynek lényege oda megy November közepe volt, mikor a buffalókat elértük. A hó mindig magasabb és magasabb lett ; a hideget alig lehetett kiállani s lovaink, az utazás, hideg és a fáradság miatt rendkívül elsoványodtak. A csordát lóhátról hajtani teljes lehetetlenség lett volna, mert a frisen esett hó befedte a tömérdek borzlyukat, melyek a pusztákon minden lépten-nyomon találhatók ; nyargalni gyönge lovakkal ily talajon, okvetlenül szerencsétlenséget vont volna maga után. A zordan nagyszerű jelenet, többször megújulva merül föl szemünk előtt s ennek emléke gyakran visszatér oda, a déli szél sóhajával. Hogy a roppant sivatag zordságát könynyebben kiállhassuk, hoztunk, magunkkal 8 bőrből készült sátort, mely sajátlag kicsiny volt ugyan, de eléggé tágas arra, hogy öt emberből álló társaságot befogadhasson. E sátor az egyetlen fekete pontot képezte a végtelen magányban. Tetején hagyott nyílásán a füstnek kellett volna folszállnia ; de hát ez is, mintha lakója lett volna sátorunknak, rendesen köztünk vesztegelt. Tüzelőszerünk csekély volt már s alig elégséges, hogy egy katlanban a pomikánhúst*) megfőzhessük. Mikor a vacsorán tulvoltunk, egy ideig a gyéren melegitő tűzhöz húzódtunk. Kalauzunk ezalatt kiment, a kivetett hurkok után nézni, csakhamar néhány rókával tért vissza s *) Hosszú keskeny szeletekbe vágott s hideg légen megaszalt bölényhús. Szerk. ezek közt a legkövérebbet megnyúzta s húsát megsüté magának estebédűl. Erre mindnyájan leteritők pokróczainkat s lenyugodtunk. E tágas prairien a South-Saskatsevan és az Eagle-Hill halmok közt tömérdek buffalocsorda legelész, de már nem oly számtalan csordában, mint a minőben csak néhány évvel is volt e faszegény nyugati területen. Mindamellett a csodálkozó idegen előtt mégis roppant mennyiségnek tűnik fel a messze elterülő csorda-csoportozat. Ezek körül nagy körben nem kevesebb, mint tizenötezer vadember sóvár szemmel s kíméletlenül szokta üldözni a sivatag négylábúit. De a benszülött indiánok és félindiánok korán sem tesznek oly iszonyú pusztítást ez állatokban, mint a kalandozó fehérek észak felől. Mindemellett is, csak a blackfeet-indiánok évenkint mintegy tizenkétezer darabot ejtenek el, mig a franczia félvérek egyizben csak egyetlenegy hajtásra hatszáz darabot puskáztak le szemünk láttára. A Hudsons-bay Company harminczezer darab buffalobőrt igényel a pemikánhus becsomagolására. Sem az indián sem a félindián törődik azzal, hogy a továbbtenyésztés végett a teheneket és borjukat kímélni kellene. Csodálhatjuk-e, ha mindezek után a vörösbőrű valamely isteni befolyásnak tulajdonítja, hogy mindeme szörnyű öldöklés után is, e kedvencz állat szinte elpusztithatlannak látszik ? Ama tizenhat nap alatt, melyen a prairien kóborogtunk, nem láttunk egyetlen emberi lelket e végtelen térségen s a pusztaság fogalma teljes volt. Az idő épen nem volt alka'unas a vadászatra a roppaut mérvben beállott hideg miatt s miután tüzelőszerünk fogytán volt, sietnünk kellett vissza, hogy a zord évszak áldozataivá ne váljunk. Csak egyszer uyilt alkalmunk a prairien egy csordát meglopni s egy pár buffalót elejteni. Ekkép el voltunk látva téli élelmi készlettel. Deczember harmadika volt, mikor megsoványodott, elsatnyult lovainkon sok viszontagság után saskatsevaui kunyhónkhoz visszaérkeztünk. E bajlék eléggé kényelmes volt a viszonyokhoz képest. Rendelkezésünkre néhány könyv is állott, hogy a kéthavi téli szünetelés alatt unalmunkat lehetőleg tovaűzzük. No, mert arról szó sem lőhetett, hogy a kunyhó környékét azalatt elhagyjuk. A roppant hó magasan terült mindenfelé, befödve hajlásokat, szakadékokat; a hideg 30 fokra szállott zérus alatt (Fahrenheit szerint) s lehetetlen lett volna a szabadban fagyos kézzel a buffalókat vadászni. A kik a saskatsevaui prairiet nyáron vagy őszszel keresik fel, fogalmat sem alkothatnak maguknak a tél zordsága s irtózatossága felől. A természet vad költészete tárul itt föl, kitörölhetlen betűkkel vésve be magát emlékezetünkbe. Eképet sem leírni, sem elképzelni nem lehet. Látni kell azt, hogy teljes fogalmat alkothassunk felőle.
