Vadász- és Versenylap 25. évfolyam, 1881

1881-12-29 / 52. szám

494 L- ES VERSENY-LAP. Deczember 22. 1881. pesti Lovaregylet magánügyeit illetőleg fog hivatalos jelleggel birni, a versenyügyekre nézre pedig egyedül a Wochen Rennkalender lesz hivatalosnak tekintendő. Ugyanazon Igazgatóság decz. 13-áu tartott ülésének Jegyzőkönyvéből : 3. pont. Vonatkozással a f. é. nov. 29 én tartott Versenv igazg. gyűlés Jegyzők. 4-dik pontjára nézve jelentetik, hogy a Nm. ni. kir. fölomiv. ügyi ministerium kívánsága,miszerint az államdijak propositiói, belvbenbagyatásuk után először hivatalosan e Vadászés Versenylapban tetessenek közzé. Tudomásul vétetik és a bécsi Jockeyclubbal közlendő, miszerint a pesti Lovaregylet a ministerium ezen kívánságát teljesisiteni fogja, de hivatalos fordítási azonnal küld a Wochen-Renukaleudernek. A kivonat hitelességeért A titkárság. NEMHIYATALOS. Commentár a fentebbiekhez. A lefolyt évben többször fordultán elő ese*, hogy a verseny-propositiók, értékek, terhekben különböző Sportlapok közt eltérések fordultak elő ; —- hogy ezen segítve legyen, szükséges volt egy egyetlen közlöny — mely minden versenyügyben egyedül legyen hivatalos és hiteles irányadó, — se végből a „Wochen-Rennkalender für Oesterr.-Ungarn" jelöltetett ki hiteles közlönynek versenyügyekben. — A Vad. és Vers. lapot ez nem alterálja; miután a versenyek propositióit, terheit, értékeit ezután is ép ugy fogja közölni, mint eddig — csakhogy nem a hivatalos részben, hol egyedül a Pesti Lovaregylet magánügyeit és a magy. kir. földmiv. ügyi ministerium az államdijakra vonatkozót lesz hivatva képvieelni ezután is. A mi pedig a versenyekről valótudósitázokat, azok leírását és commentározását illeti, erre nézve éppen semmi változás sem fog beállani, — tudósításaink épp oly kimerítők és a valóságnak megfelelők fognak lenni, mint eddig. A szerkesztőség. TELIVÉREK ésjersenyek. Visszapillantás az 1881-dik évi versenyidényre. (F о 1 y t a t à s.) Pancake, ez Albert Victor-Timaru-mén, melyet tulajdonosa gróf Henckel Angliábau vásárolt, már a nyár folytán istállójában nagyon jónak lett kipróbálva, s midőn Albionuak munkáját be kellett szüntetnie, ő lett első sorban hivatva istállójabeli kortársai között, hogy az őszi nagyobb versenvekben tulajdonosának olyannyira népszerű színeit győzelemre segítse. Deő is, mint Bujdos, mint kétéves, oly annyira nagy és túlfejlett volt, miszerint előkészítése a legnagyobb vigyázatot vette igénybe s első izben csakis a badenbadeni Zukuuftspreisbau lett az indulóponthoz küldve, s habár félig sem fiten, idomárja s az istálló first jockeyja Busby a legnagyobb bizalommal viseltettek irányában és a versenyre ő is lett a főkedvencz; a fogadásokban a verseny előtt csak is egyenlő pénzen volt kapható. A verseny kimenetele reá azonban nem jól ütött ki s ő abban csak a harmadik helylyel volt kénytelen megelégedni. Második versenyében Bécsben őszszel a Kladrubi-dijban Aneroid után szintén csak a második helyen érkezhetett be, pedig a kanczától négy kilót kapott, az utána harmadikként beérkező Horace Vernettől szintén négy kilót kapván. A verjeny Pancakera a legszerencsésebb körülmények között kezdődött, mert a legjobb startot kapván, az indulás után mindjárt sok hossz térelőnyt nyert, mig legveszedelmesebb ellenfelei, mint Aneroid és Gyöngyvirág, abban megkésve, majdnem ötven méter hosszat veszítettek, ő a távoszlopnál még nyerőnek látszott, azon belül azonban, midőn Busby ostorához volt kénytelen nyúlni, nem tudott semmit ujitani s végtére is a győzelmet Aneroidnak kellett átadnia. Ő mireánk e versenyben ama benyomást tevé, mintha kissé puha lenne ; minden esetre kissé több szivosságot szerettünk volna tőle kifejtve látni, melylyel egy jó kétévesnek, ha a hároméves nagy versenyekre igényt akar tartani, mindenesetre birnia kell. Sopronyban a Polgárok-dijában már nem tehetett kötelezettségének eleget, az istállójában uralkodó A VADÁSZ- ÉS VERSENYLAP előfizetési ára: Egész évre 12 frt. Fél évre 6 frt. Az előfizetési pénzek a szerkesztőséghez (Nemzeti Casino, hatvani-utcza) intézendők. HIVATALOS. A pesti Lovaregylet választmányi tagjai 1881. évi deczember 30 kán, péntek este, 10 órakor tartandó választmányi gyűlésre ezennel tisztelettel megbivatnak. Főtárgy : Előterjesztés a közös Versenyszabályokban a bécsi Jockey-Club által proponált változtatásokról, mint alább következik. Budapest, 1881. deczember 27. Elnöki megbízásból A pesti Lovaregylet titkársága. * * =/• Kivonat a Pesti Lovaregylet Versenyigazgatóságának november 29-én tartott gyűlésének jegyzőkönyvéből : 4. pont. Értesíttetett az Igazgatóság az ausztriai Jockey-Club verseny - igazgatósága (Direetorium) által, miszerint a „WochenRennkalender" ezután a bécRi titkárságnál fogván megjelenni, teljes megbízhatóságú lesz minden versenyügyet illetőleg, és egyedüli hivatalos közlönye îeend a bécsi Jockeyclubnak; egyszersmind felkéretett a pesti versenyigazgatóság, fogadná el a pesti Lovaregylet is egyedüli hivatalos közlönyéül ugyanazt minden versenyügyet illetőleg. Ellenőrzési szempontból, elfogadás esetén, a bécsi és pesti Joekey cluboknak egy-egy igazgatósági tagja megbízatnék a Wocben-Rennkalenderre való felügyelettel. Elfogadtatik és elhatároztatik, bogy a „Vadász- és Versenylap" ezután csak a T Á R С Z A. A zord északon. (Buttle: W. F angol kapitány és vadászutazónak „The Wild North Land" czimű müvéből, melynek némely érdekes részleteit már a „Vad. és Vers.-lap 1875-iki évfolyamauan kízóltük Szerk.) Téli tanyám környéke. Bölényvadászatunk. A végtelen prairiek. A veresbörüek. Hó bo rított már eget, földet, hó borított mindent, midőn 1873 őszén — 12-napi szánkázás után, vörösbőrű vezetőm és ô ebem társaságában, a Saskatshevan folyam partjait s a prémvadászok egy kis telepét elértük. Előttevaló nap már találkoztunk egyes vadászokkal és tőr-vetőkkel, kikkel magamat megismertetvén, igen örültek megérkezésemen, mit Fort Edmondból már előre tudattam. Ama magas hegygerincz tövénél, mely a Saskatsevan folyót egyesíti, mélyen bent a fenyvesek közt, — melyeken át itt-ott fölcsillámlanak az egymásba ölelkezni törekvő folyók — állt a téli kunyhó, mely nekem a rideg évszakban szállásul szolgált s melynek kéményéből a kék füst keményen szállongott föl a tiszta légbe, mikor megérkeztünk. Jövetelem birét véve, kitatarozták a lakot s kenyelmessé tették, annyira, mennyire ily vadonbeJi viskót lehet. Egy pillanatra bámulva állottam meg, a zordonan bájos vidék szemléletébe merülve; aztán vidáman kurjantva föl, jeleztem közeledésemet az erdei lak tulajdonosának. Kiáltásomat sokszorosan, harsányan ismételte a viszhang. Egy pillanat múlva már az erdei kunyhó lakójának vidám üdvkiáltása válaszolt, és egy féltuczat eb dühösen, kikivólag ugatott az én falkámra, mig aztán utóvégre is — már mint ahogy az ebek szoktak — megbarátkoztak. Ha jó barátok hosszas távollét s fárasztó utazás után összetalálkoznak, alig győzik a kérdéseket s feleleteket s igy nem csoda, ha az őszi estének órái gyorsan illantak tova, s már az éjfél is elmúlt, midőn még mindig beszélgettünk a magános lakban a fenyő-hasábok élénk tüzének világnál. A téli évszak már a küszöbön állott ; lakunk jóformán be volt rendezve tökéletesen s ellátva minden szükséges élelmi szer és egyéb készlettel, az ebek óljairól sem felelkezve meg. Azonban még hiányzott valami — a télire szükséges hús, és már nem volt sok vesztegetnivaló időnk annak beszerzésére. Megérkezésem után harmad-negyed napra értesültem, hogy a prémvadászok egy része egy nagyobb vadászati kirándulást teend bölényekre, s elhatározám, hogy hozzájok csatlakozom. Október utója volt, midőn nyugat felé fordultunk a buffalók fölkeresése végett. Körülbelől kétszáz mértföldnyire napnyugat felé ott van ama nagy, mozdulatlan oczeán, melyen sem fa, sem bokor nem terem : a végtelenbe terjeszkedő prairie, melyen a nyugat vademberei még .néhány év előtt is boldogan éltek, a természet gazdagon ellátva őket élelemszerrel, mit oly pazarul nyújtottak nekik az amerikai roppant síkságok. Lassan haladtunk előre folyvást nyugati irányban ; — már jelenkeztek a nagy hóviharok s a hegyfokok is téli köpenyeikbe burkolóztak. Öt nap múlva egy különböző fajú furcsa elleniekből álló vadásztársaságra bukkantunk, a minők télen át találhatók a roppant sikság szélein. Barakjaikat közösen építik ők. Lovak, ebek, nők, gyermekek, mind együtt lakják azokat elkülönítés nélkül, tarka vegyületben. Ott hevernek nagy fesztelenül köztük a vadászok, kényelmesen, nyugodtan s ha szeszes italnak bővében vannak, kétségkívül ittas állapotban ; a buffaló-hus és csontmaradványok szerteszét hevernek; itt szárítás végett kifeszített bőrök vagy fogasra akasztott szarvasoldal; amott pedig rámákra vont farkasirhák. A nők gondoskodnak a vizről és tüzelőfakészletről. Szürkületkor a tüzfény sajátságos fényt vet ki az irhával bevont ablakokon, melyeket, üveges biján, durva vadászkezek hevenyésztek a lelőtt állatok kikészített bőréből.