Vadász- és Versenylap 25. évfolyam, 1881
1881-08-18 / 33. szám
VADÁSZ- ÉS VERSEXY-I.AÏ. Augusztus 1 8. 1881. Col. Cave id p h The Ren с 7-10 Giles 2 Mr. С. S. Paris 5é sp к Stitchery 7" 12 C. Wood 3 Mr. T. Cannon 5é Coralie 8-12 Tulajd. 0 Mr. R. Peck 5é Blue Danube 7' 10 T. Sharpé 0 Mr. Winer 4é Stockma, 7 7 W. M. Donald 0 Mr. Dunlop 5è IVhisth 7-11 Gallon 0 Fogadások 3 : 1 The Reeve, 4 : Blue Danube, Stockmar és Berzencze, 6 : 1 Coralie és 12 : 1 Stit- chery ellen. M':sfél hoszszal caDterhen nyerve; ugyanoly távolság a második és harmadik között. Teherhatározások A baden-badeni állva maradt és a terhet elfogadott lovak nevei. Zukuuftspreis. 10,000 márka. Kétéves mének és kanczáknak. Táv 1000 meter. Michel Angelo Ravissante Borbolya Valerius Fliegender Holländer Gauno Spargelkopf Atilla Tänzerin-m. Traclienberg. 1 márka Handicap. Táv 2800 m 70 4é Pista 56 67'/, 5é Peer 56 65 5é Page 55 04'/, 3é Theorist 54 62'/, 4é Bell the Cat 54 62'/, 3é Cash 53'/, 61 3é Cypern 52'/, 60 5é Mocassin 52 •/, 59'/, 3é Monerula 51 68«/, 3é Lady Mari k. 51 57 '/, 3é Lord Melbourne 51 Despina Schwarzkünstler Bujdos Gyöngyvirág Perdocz Coquine Catapulta-m. Namless-Nannie m. Albion Grand Buccaneer Pancake Város-dij. 5000 Állva maradt. 5é Ismael 6é Aar >u 6é Routier 4é Sombrero 4é Gamiani 4é Isolani 4é Captain Nemo 4é York 4é Surema 3é Folengo 3é Landlord jugendpreis. 3000 márka. Handicap. Kétévesek, nek. Táv 1U00 meter. Mostanáig 19 nevezés. Schwarzkünstler Plum Duff Bujdos Flora Gyöngyvirág Ravissante Albion Fliegender Holländer Grand Buccaneer Ada Carmen Gauno Jaquitta Spargelkopf Alma Traclienberg Borbolya Kitty St. Leger Handicap., 6000 márka. Hároméveseknek. Táv 2000 meter. Állva maradtak. Cäsar 65 Monerula 55 Dombrowa 62'/, Lady Mari k. 55 Folengo 62'/a Lord Melbourne 55 Flatterer 61 Antigone 53 '/ ä Orient 62 Sclavin 53 '/, Apajune 58«/, Brunhild 52</ а Miss Pleydeft 57»/ a "-Jobber 52 Doctor Claus 57>/, Locature 51'/, Szt.-Márton 56 '/a Cypern 50 Frühlicht 55 '/a Lady Hilda-m. 50 Nagy akadályverseny. tO,OOo márka. Urlovasok. 14 aláirás. Cramm Ur Citizen. Ugyanaz Woodbrook. Gr. Esterházy Miklós Tamerlan. II. Mr. G. F. J. Fleurette. Ugyanaz Juno. Ugyanaz Thalma. Hg Hatzfeld! Stanley. Hoffmann hdn. Familienrath. Leistner hdn. Flohtanz. Oehlschläger Cartel. Schawel Victoria. Gr. Schmettow Tug of War. Badeni nagy dij. Arany serleg és 20,000 márka. Állva maradtak. Routier Orient Szent-Márton Cäsar Ismael Landlord Theorist Apajune Berzencze La Gondola Pista Flatterer Wildschütz Aaron Captain Nemo Dombrowa Isolani Elemér. ORSZÁGOS LOTENYESZTES. A csődör-gyártás kérdéséhez. A nemi különbségeknek különös tenyészmódszer szerint való megváltoztatásinak lehetőségéről beszél e lapok 31-ik számában dr. Nagel Emil professor és királyi tanácsos ur. — Statisztikai adatok összehasonlitásából ama következtetésre jut, hogy oly országokban, bol a lótenyésztés állapota kezdetleges, hol az anyag javítására nemesebb vér nem használtatik, hanem minden más vér mellőzésével bel- vagy család-tenyésztés űzetik, a kanczák több ménc3Íkót ellenek ; mig a tenyész-anyagnak jobb vérrel való javítása, vagyis minden nemesebb vérrel való keresztezés, rénd szerint több kanczacsikót szokott eredményezni. Továbbá ama hitét fejezi ki, hogy oly csődör, mely anyjának 6-ik 7-ik szülöttje, tulnyomólag csődör csikókat fog nemzeni, különösen akkor, ha oly fiatal kanczákkal párosittatik, melyek még nem érték el a kanczacsikó-ellési időszakot, /mely — érdemes tudósunk állítása szerint — a 4-ik, 5 ik ellés után szokott bekövetkezni. Nevem „Tamás" s igy nem igen szoktam vakon elhinni, a mit alapos bizonyítás nélkül állít valaki, legyen az bár elösmert tudós ; a physiologia sem kenyerem s igy nem szólok hozzá a második kissé mystikusan hangzó hypothezishez. De ahhoz a statistikából levont első hypothezishez már bátorságot veszek magamnak, hozzá szólni; mert mint tenyésztő soha sem tapasztaltam ezt, hogy nemesebb mén után kevesebb a csődörcsikó, mint a közönséges után. Eme hypotliezist a doctor' ur statisztikai kutatásainak amaz eredményéből vonta le, mely szerint pro primo : a monarchia összes udvari és állami méneseiben az utolsó busz év átlagában circa 7 százalékkal kevesebb méncsikó született ; pro secundo Magyarország összes lólétszámában minden száz kanczára csak 95 mén és herélt esik ; s végre pro ter- tio a legújabban annectált, — vagy pardon ! — occupált tartományokban, Bosnia és Herczegovináoan a legelső népszámlálás alkalmával egyéb barmok között minden száz kanczára 139 csődör és herélt ló találtatott. Miután pedig Bosniában primitiv lótenyésztés mellett és nemesebb apalovak nélkül több a méncsikó, mig Magyarországon, hol a tenyésztés magasabb fokon áll, és nemes származású állami mének haszná'tatnak, több a kanczacsikó ; s végre az udvari és állami ménesekben a legnemesebb apalovak után még kevesebb s csődörcsikó: annálfogva kétségtelen, hogy a uemesités és javitás a nőnemnek biztosítja a túlsúlyt a lótenyésztés terén. Már bocsánatot kérek; de a statisztikai következtetések e nemétől „szegény Tamás fázik," mint Shakspeare mondja. Ez emlékeztet az egj'szeri statistikusra, ki azt találta, bogy Londonban több eső esik mint Párisban, de egyúttal azt is kifundálta, hogy Londonban sokkal több sör fogy el mint Párisban ; s e két epochalis adatból azután azt a következtetést vonta : miután Londonban sokkal több sör fogy, annálfogva ott több az eső. Hát, kérem alássan, az bizony feltűnő dolog, hogy - Bosniában olyan aránytalanúl több himnemű lovat mutat ki a népszámlálás. De hát azért, hogy igy van kimutatva, tudhatjuk-e, hogy csakugyan igy áll tényleg az arány ? Hiszen ez volt az első népszámlálás Boszniában, s igy alig hiszem, hogy teljes alaposságra tarthat igényt. De ha amaz arányt „baare Münze "-ként el is logadjuk, s elhiszszük hogy ott annyival több a csődör és herélt; ez adatból mi réven, mi joggal vonhatunk e többlet okára egyenes következtetést? Minő joggal állithatjuk, hogy azért van több csődör, mert a tenyésztés primitiv fokon áll, s nemes apalovak nem használtatnak ? Meglehet, hogy ez az oka, — ezt — bár nem hiszem — de concedálnom kell, mert ellenkezőjét nem tudom bebizonyítani. De ugyanily joggal más meg azt állithatná, hogy a nagyobb him-százaléknak az az oka, mert a bosnyák lovaknak bozontosabb és hosszabb a farka; — honny sóit qui mal'y pense — s ennek lehetőségét azután viszonosság szempontjából a tisztelt doctor urnák kellene concedálnia, mert ő sem tudná ellenkezőjét bebizonyítani. Ennyit magára a „l\vpothesis"-re, s ezt is nem ellenmondási vagy vitatkozási viszketegből, hanem csak azért tartottam szükségesnek elmondani ; nehogy „nemine contradiéente" idővel talán elfogadott „doetrina"ként szerepeljen tenyésztőink némely részénél ama semmi által be nem bizonyított állítás, hogy „minél nemesebb az apa, annál kevesebb utána a csődör-csikó." Teljes tisztelettel vagyunk ama fáradságos és tömérdek munkával járó statisztikai kutatás iránt, melyre a tisztelt doctor ur a nemi arány megváltoztatására vezető ut feltalálása végett oly önfeláldozóan és önzéstelenül vállalkozott; de mint practicus tenyésztők, eredményt nem várhatunk e kutatástól. En legalább tamáskodó természetemmel „brodlose Kunst"-nak tartom ! Feltéve ugyanis, hogy csakugyan alaposnak bizonyulva be amaz elmélet, mely szerint a „ratioualis és haladásra irányzott" lótenyésztés aránylag kevesebb méncsikót szolgáltat", mi volna e felfedezésnek gyakorlati baszna ? Talán esak nem az a tanács, hogy roszabb csődörrel, — olyannal, mely a haladást kizárja — kell tenyészteni, mert ezután több csődörcsikó esik? Hiszen nem az a feladatat : minél több csődörcsikót, hanem minél több jó csikót nevelni, bármely nemhez tartozzék is az. Azután meg hol van az megirva, hogy a tenyésztőkre nézve haszon, ha több a csődör-, mint a kanezacsikaja ? Ellenkezőleg! Rendesen a kanczcsikónak szokott a gazda jobban örülni, mert a csődörcsikót többnyire még ki kell herélni, hogy ép oly könnyen felnevelhető és munkára használható legyen, mint a kanczacsikó. Másként van az a szarvasmarhatenyésztésnél, hol a szerint, a mint tejelés vagy igáserő és hústermelés a kitűzött czél, kívánatos első esetben a tehénborjak, utóbbi esetben a bikaborjak túlnyomó aránya. Tehát ott, hol igás vagy hizó jószág nevelése a czél, ott czélszerüen alkalmazható volna a „bikaborjú"-gyár berendezése. Az országos lótenyésztés terén azonban e kettős irány nem existál. Legfeljebb az állami ménesekben volna előny, a kizárólagosau szabadalmazott „csődör-gyártás." Igen, de csak akkor, ha ugyanoly jóminőségű, de több méncsikót lehetne nevelni. — Ámde ezt a doctor úr theoriája kizárná; mert annak értelmében csak az boldogúl, a ki kevésbbé nemes csődört használ. Tehát ha Minerait Kisbéren vagy Waternymphet SzentMártonban egy pinzgaui csődörrel fedeztetnék, akkor Nagel tanár úr elmélete szerint valószínű, hogy több csődörcsikót hoznának, mint eddig Buccaneer vagy Cambuscan után. Én ugyan ezt sem vagyok hajlandó elhinni, mert semmivel sincs bebizonyítva ; de azt meg nemcsak hiszem, de bizonyos vagyok benne, hogy akár csődör, akár kanczacsikó születnék a pinzgaui „Hiezl" után, abból ugyan „Kisbér" vagy „Kincsem" nem lenne ! Különben, úgy látszik, maga az igen tisztelt doctor úr sem bizik teljesen felállított „statistikai elméletében", mert ezenfelül több phisiologiai elmélet rudimentalis megemlítésére is kiterjeszkedik ; concedálván, hogy sok egyéb tényező is befolyhat más e nembeli arány megváltoztatására. Tudós fejtegetéseinek eredményeként tehát azt ajánl)a, hogy az állami ménesek tétessenek e tekintetben kísérleti állomásokká! Már ez ellen — azt hiszem — mi tenyésztők unisono protestálnánk ! Az állami méneseknek nem lehet feladata ily czéltalan experimentálás, hanem
