Vadász- és Versenylap 25. évfolyam, 1881

1881-08-18 / 33. szám

Augusztus 18. 1881. egyetlen feladata az anyag javítása, a rationalis tenyésztés. Megköszönném én azt, ha 9-575 százalékkal több csődör kerülne ki az állami ménesekből, mint eddig ; de azok minősége esetleg 100 perczenttel gyengébb volna. Sőt ha csak egy perczenttel is hanyatlanék az anyag, még akkor sem kérnék a „szabadalmazott csődörgyárból." Mindez oly természetes, hogy tenyésztők körében nem szorúl bizonyításra; de szükségesnek tartottam buzgó tudósunk szíves figyelmébe ajánlani azért, hogy eléggé meg nem becsülhető tudományát talán más közgazdasági ágak megtermékenyítésére fordítani kegyeskedjék, mert a hyppologia terén „statisztikai elmélete" aligha szül üdvös eredményt. Tamás. Az orosz birodalom lótörzsei és tenyész-vidékei. (A legújabb hivatalos adatok szerint.) (Folytatás.) b) Paripák és ügetők tenyésztése. A bitjugok és a parasztok közönséges igás lovai mellett e kormányzóságban, köriilbelől 100 év óta, oly törzset tenyésztettek, mely kétségenkivül a czári birodalom legjelesebb ,és legszebb törzsei mellé bátran sorozható. Ertjük ugyanis az Orloff törzset, mely nemcsak egész Oroszországban, hanem meszsze a birodalmon tul is, Németországban, Ausztriában, Francziaországban stb., ismeretes és nagy képességei által híressé vált. Már régibb idők óta foglalkoztak ugy orosz mint külföldi hippológok az Orloff-iigető lovak törzse tisztaságának kérdésével s még mai napság is gyakran kerül e kérdés napi j rendre Oroszország lótenyésztési egyleténél.*) Vessünk először egy pillantást e kormányzóságok számos magánméneseire s látni fogjuk, hogy 242 ménesben 464 fedező mén és 3630 auyakancza tartatik. E ménesek 3 száztólija kizárólag paripákat tenyészt, 50 száztéli kocsilovakat, 36 száztóli igáslovakat s 11 száztóli különfélét. 82 ménesben úgynevezett Orlow-ügetőket tenyésztenek s ezek közt találhatók Oroszország legjobb lovai. A woroneschi ügetőtenyésztést talán csak a tambowi kerület némely helyei szárnyalják tul. A paripafajok tenyésztése, mely a mult század közepéig is, a woroneschi kormányzóságban különös előszeretettel s meglehetős nagy kiterjedésben Űzetett, az utolsó harmincz évben jelentőségében mindinkább veszített s ugy látszik, az ügető ló tenyésztésének teljesen át kell adnia a tért. Az ügető-sport kedvelése és ama magas árak, melyeket jeles ügetőkért szívesen fizetnek, e tenyésztésnek nagy lendületet adott, ellenben a paripák tenyésztését lényegesen háttérbe szorította. A woroneschi ménesekben a régibb időkben bizonynyal számos kiválóan nemes méneket alkalmaztak a tenyésztésre a különböző keleti fajokból s kétségkívül nagy tökélyre is vitték e területen a lótenyésztést. Állítják, hogy e kormányzóságból hosszú időkön át a legpompásabb paripák kerültek ki, ellenben a legnemesebb és legjelesb állatok nem mindig a chränovoyi államénesből, hanem igen gyakran egyesek méneseiből származtak. Az ottani paripafaj-tenyésztők közt korábbi időkben kisebb birtokosok előnyösen tűntek ki s oly lovakat vittek vásárra vagy kiállításra, melyek szép alakjok és képességüknél fogva a nagybirtokosok által örömest megvásároltattak tenyésztési czélokra. A kisebb és nagyobb mezőgazdák e kerületben nagy ügyességet és értelmet tanúsítanak az állattenyésztés emez ága iránt s *) Az Orlowtörzs eredetére vonatkozó nagyon érdekes munka az, mely 1878-ban Bécsben Braumüller Vilmosnál német fordításban megjelent s Jessen P. tanár által ily czim alatt: „Az Orlow-ügető lovak tisztaságát illető kérdéshez" Dorpatbau kiadatott. nem is irtóznak semmiféle áldozattól, hogy sikert arathassanak. Ki lehet mutatni, hogy a keleti fajú mének mellett, egyes években sok angol telivér lovat szállítottakWoroneschbe paripatenyésztésre, melyeknek mindegyike több helyen valóban értékes ivadékokat hagyott maga után ; itt azonban jól meg kell jegyezni, hogy a magán ménesekben alkalmazott angol lovak csak kis mérvben nyertek alkalmazást oly czélokra, melyekre más országokban használtatnak. A paripafaj ottani tenyésztői nyilvánították előttünk, hogy az angol telivér lovat csak akkor lehet tisztán tovább tenyészteni, lia csontjainak aczélossága, izmainak ruganyossága s erejének terjedelme az ottani szokásoknak és körülményeknek megfelelők s tehetségük a szerint kizsámányolhatók ; Oroszországban azonban s különösen Woroneschben az angol telivér sohasem mutatná azt a képességet, a mit ott tőle követelnek, mig ellenben egy angol és keleti vér keresztezése pompás paripafajt állít elő, mely Oroszországban épugy, mint más országokban, az európai kontinensen folyvást kerestetik. A nagy költséggel beszállított angol telivér lovak Woroneschben ugy, mint Dél-Oroszország kormányzóságaiban, főleg a nehéz paripafaj (vértes-lovak) tenyésztésére, a menyiben az angol méneket orosz-keleti félvér kanczákkal párositák s a csikók gazdag táplálására ügyeltek. A paripák közül a woroneschi kormányzóságban a Rostoptschin-íéle érdemli meg leginkább figyelmünket, melynek történetéről br. Meyendorff főlovászmester a következőket mondja:*) „Rossopsschin gr. 1802-ban a moszkvai kormányzóság Woronow falvában egy ménest alapított, mely később Woyeikow ur tulajdonába ment át. A gróf mindjárt eleinte legnemesebb vérű arab csődöröket szerzett ebbe, jelesen a következőket: Kadi. Dragut, Kaimak és Richan, melyek Mekka közelében vásároltattak s ezekhez a gróf több igen nemes angol kauezát szerzett be. A ménes nagyobbitása czéljából később még nehán persa, töröls^bf angol mént vásároltak ; utóbbiak közt volt a hires Picker, mely kitüüő átörökítő képességgel birt s nagyon értékes iva dékokat hozott létre. „Midőn a franeziák 1872-ben Moszkvába mentek, a Rostoptschin gróf ménesét az oreli kormányzóság Kozmodemiansk falvába tették át s 1815-ben a woroneschi kormányzóság Anna falvába. " A ménes jóhirét itt főleg kitűnő paripák és versenylovak növelése által alapitották meg, melyek között a lebedjani versenypályán főképen az Anubis, Kblopetz és Telemacli mének nagy gyorsaságuk által tűntek ki. Az Anubis szürke mén 1827-ben Kaimak arab és Kora félvér angol kanczától származott s a versenyfutásban csaknem valamennyi akkori lovat fölülmúlt s a pályán alig volt ló, mely vele mérkőzhetett. Mind a mellett, hogy sokat futott, a pályát teljesen hibátlan csontokkal hagyta oda s a ménesben még sok évig, mint fedező mént használták. Midőn 1845-ben az orosz kormány a gróf ménesét megvásárolta, 8 fedező ménből és 76 kanczából állt ez, melyek mindanynyian Kaimak és Kadi ivadékok voltak, melyek további ivadékaikban a legújabb időkig fentartották a Rostoptschin-ménes régi jó hírnevét. E családnak sok lova vitetett át később a cränovoyi és más államménesekbe. Az ország valamennyi ménesében, a hol e hires keleti lovak ivadékait tenyésztés czéljából használták, csakhamar kiváló versenylovakat nevelhettek, melyek lovassági szolgálatra is nagyon alkalmasak voltak. Az oroszok állítása szerint, a Rostoptschin-féle paripafajnál csaknem minden ló gyönyörű fej, nagy erő és ritka szivós kitartása által tűnik *) Die Pferdezucht in Russland. Von br. Meyendorff. In s Deutsche übertragen von C. G. Berlin 1863. I ki s csak azt sajnálják, bogy kissé nem nagyobbak ; ritkán érték ezek el az D57 magasságot s átlag csak 150 magasságra nőttek föl. A szürke szin különböző változatban fordul elő paripa-faj utódainál legsűrűbben, most azonban e szin nincs oly kedveltségben, mint régebben. Mai napság Woroneschben is kedveltebb szin a barna vagy a sárga, mint a szürke s azt állit ják, hogy utóbbi kevésbbé tömött s ritkán oly kitartó, mint a sötétszőrűek. Mi ez állitásnak nem mindenesetben adunk hitelt s nem mulaszthatjuk itt el, fölemlíteni, hogy mi, ama kormányzóságban igen sok szürkét láttunk nagyon vén kort érni el, melyek lovasaikat egész biztonsággal hordozták a sivatagokon. Ott i=, mint mindenütt, nagyon sok függ attól, minő életet éltek az állatok ifjúságukban. Ha azok már a csikóévekben igen terhes munkára szoríttatnak s legjobb éveikben szűk táplálék mellett túlerőltetnek, nagyon természetes, hogy nem érnek el oly öreg kort, mint amazok, melyek jókor megkíméltetnek a túlterhel tetésről. (Folyt, köv.) A bécsi ügető verseny egylet f. évi szeptember 25 és október 2-án nagy tartandó ügetőversvnyeink föltételei. Első nap. Vasárnap, szept. 25-én. I Megnyitó verseny. ÍCOO frank aranyban. Egyfogatú. Minden országbeli lovaknak. Táv a pályahossz kétszer. (2400 meter ab 1 '/a angol mértföld.) Teherkiegyenlités nélkül. 750 frank az elsőnek, 250 frank a masodiknak. Tét 40 frank, egész bánat. Nevezési zárlat szept. 20-án, déli 12 óra. II. Belföldi tenyészkocsizás. 450 frt. Egyfogatú. 1876, 1877, 1878 években Ausztria-Magyarország vagy Németországban ellett mé.iek és kanezák részére, melyek még tenyészversenyben (első díj) nem nyertek. Teher, kocsi és kocsisra 3é 120 kilo. 4é 125 kilo, 5é 130 kilo ; ménre 2 kilo több. A tenyészkocsizásból a bécsi pályán a vidéki tenyészkocsizás győztesei nem zárvák ki, azonban ezek, ha háromévesek 2, ha 4évesek 3, ha 5évesek négy kiloval többet visznek. Táv kétszer a pályahossz. (2400 meter, kb. 1 '/j ang. mfd.) 250 írt az elsőnek, 150 frt a másodiknak. Tét 15 frt, egész bánat. Bejelentési zárlat szeptember 20 déli 12 óra. III. Nagy nemzetközi bécsi őszi verseny. 3000 frank aranyban Egyfogatú. Minden országbeli lónak. Táv a pálya hossz háromszor. (3600 meter, kb. 2

1/> angol mértföld.) Teherkiegyenlités nélkül. 2000 frank az elsőnek, 700 frank a másodiknak, 300 frank a harmadiknak. Tét 100 frt., egész bánat. Jelentési zárlat szept. 20-án déli 12 órakor. IV. Cislajtháni tenyészverseny. Államdij, 600 frt. Egyfogatú. V. Kétfogatú nemzetközi ügetőverseny. Két tiszteletdíj, 400 és 200 frtnyi értékben. Bécsi ügetőverseny-egvleti tagok fogataival, ilyenek által hajtva. Táv 3 szor a pálya körül (3600 meter kb. 2% ang. mértf.) Teherkiegyenlités né'kül. Táv 20 frt egész bánat. Jelentési zárlat szeptember 20-án déli 12 óra. VI. Belföldi ügető lovaglás. 400 frt. Ausztria-Magyarországban \agy Németországban elletett lovaknak. Táv a pálya hoszsza. (2400 meter, kb. 1 '/» ang. mértf.) Teher (lovas és nyereg) : 3é 65 kilo, 4é 7o k. 5é 75 kilo, 6é vagy id. 80 kilo. Ménekre 1 kiloval többet. 250 frt az elsőnek, 100 frt a másodiknak. 60 frt a harmadiknak. Tét 10 frt, egész bánat. Jelentési zárlat szept. 20-án déli 12 órakor. VII. Ügető verseny nyeretlen lovaknak. 600 frank aranyban. Egyfogatú. Minden országbeli lovaknak, melyek szept. 25-én indultak, de első dijat nem nyertek. Táv kétszer a pálya hoszsza (2400 meter kb. 1% angol mrfd). Teherkiegyenlités nélkül. 300 trank az elsőnek, 200 frank a másodiknak, 100 Irank a harmadiknak. Tét 20 frank, egész banat. Jelentési zárlat szept. 20-án déli 12 órakor. Második nap, vasárnap okt. 2-án. I. Egyfogatú beit. kocsizás. 450 frt. Ausztria-Magyarországban vagy Németországban elletett és nevelt lovaknak. Tav kétszer a pálya hossz. Teherkiegyenlités nélkül. 250 frt az elsőnek, 150 a másodiknak, 50 frt a harmadiknak. Tét 15 frt, egész bánat. Jelentési batáridő szept. 28-án déli 12 órakor. II. Egyfogatú nemzetközi handicap 1500 frank aranyban. Minden országbeli lónak. Táv a pálya hoszsza kétszer. Teherkiegyenlités nélkül. 1000 frank az elsőnek, 300 frank a "másodiknak, 200 frank a harmadiknak. Tét 50 frank. Bánat 30 frank, ha okt. 1 -ig d. 12 óráig jelentetik. Jelentési zárlat szept. 28 déli 12 órakor. III. Kétfogatú nemzetközi handicap. Urkocsizás. Két tiszteletdíj 400 és 200 forintban. A bécsi ügető