Vadász- és Versenylap 25. évfolyam, 1881

1881-08-18 / 33. szám

Augusztus 18. 1881. egyetlen feladata az anyag javítása, a ratio­nalis tenyésztés. Megköszönném én azt, ha 9-575 százalékkal több csődör kerülne ki az állami ménesekből, mint eddig ; de azok mi­nősége esetleg 100 perczenttel gyengébb volna. Sőt ha csak egy perczenttel is hanyat­lanék az anyag, még akkor sem kérnék a „szabadalmazott csődörgyárból." Mindez oly természetes, hogy tenyésztők körében nem szorúl bizonyításra; de szüksé­gesnek tartottam buzgó tudósunk szíves figyel­mébe ajánlani azért, hogy eléggé meg nem becsülhető tudományát talán más közgazda­sági ágak megtermékenyítésére fordítani ke­gyeskedjék, mert a hyppologia terén „statiszti­kai elmélete" aligha szül üdvös eredményt. Tamás. Az orosz birodalom lótörzsei és tenyész-vidékei. (A legújabb hivatalos adatok szerint.) (Folytatás.) b) Paripák és ügetők tenyésztése. A bitjugok és a parasztok közönséges igás lovai mellett e kormányzóságban, köriil­belől 100 év óta, oly törzset tenyésztettek, mely kétségenkivül a czári birodalom legje­lesebb ,és legszebb törzsei mellé bátran soroz­ható. Ertjük ugyanis az Orloff törzset, mely nemcsak egész Oroszországban, hanem mesz­sze a birodalmon tul is, Németországban, Ausztriában, Francziaországban stb., ismere­tes és nagy képességei által híressé vált. Már régibb idők óta foglalkoztak ugy orosz mint külföldi hippológok az Orloff-iigető lovak törzse tisztaságának kérdésével s még mai napság is gyakran kerül e kérdés napi j rendre Oroszország lótenyésztési egyleténél.*) Vessünk először egy pillantást e kormány­zóságok számos magánméneseire s látni fog­juk, hogy 242 ménesben 464 fedező mén és 3630 auyakancza tartatik. E ménesek 3 száz­tólija kizárólag paripákat tenyészt, 50 száz­téli kocsilovakat, 36 száztóli igáslovakat s 11 száztóli különfélét. 82 ménesben úgynevezett Orlow-ügetőket tenyésztenek s ezek közt ta­lálhatók Oroszország legjobb lovai. A woroneschi ügetőtenyésztést talán csak a tambowi kerület némely helyei szárnyal­ják tul. A paripafajok tenyésztése, mely a mult század közepéig is, a woroneschi kormány­zóságban különös előszeretettel s meglehetős nagy kiterjedésben Űzetett, az utolsó harmincz évben jelentőségében mindinkább veszített s ugy látszik, az ügető ló tenyésztésének telje­sen át kell adnia a tért. Az ügető-sport ked­velése és ama magas árak, melyeket jeles ügetőkért szívesen fizetnek, e tenyésztésnek nagy lendületet adott, ellenben a paripák te­nyésztését lényegesen háttérbe szorította. A woroneschi ménesekben a régibb idők­ben bizonynyal számos kiválóan nemes mé­neket alkalmaztak a tenyésztésre a különböző keleti fajokból s kétségkívül nagy tökélyre is vitték e területen a lótenyésztést. Állítják, hogy e kormányzóságból hosszú időkön át a legpompásabb paripák kerültek ki, ellenben a legnemesebb és legjelesb állatok nem min­dig a chränovoyi államénesből, hanem igen gyakran egyesek méneseiből származtak. Az ottani paripafaj-tenyésztők közt ko­rábbi időkben kisebb birtokosok előnyösen tűntek ki s oly lovakat vittek vásárra vagy kiállításra, melyek szép alakjok és képessé­güknél fogva a nagybirtokosok által örömest megvásároltattak tenyésztési czélokra. A kisebb és nagyobb mezőgazdák e ke­rületben nagy ügyességet és értelmet tanúsí­tanak az állattenyésztés emez ága iránt s *) Az Orlowtörzs eredetére vonatkozó nagyon érdekes munka az, mely 1878-ban Bécsben Braumül­ler Vilmosnál német fordításban megjelent s Jessen P. tanár által ily czim alatt: „Az Orlow-ügető lovak tisz­taságát illető kérdéshez" Dorpatbau kiadatott. nem is irtóznak semmiféle áldozattól, hogy sikert arathassanak. Ki lehet mutatni, hogy a keleti fajú mének mellett, egyes években sok angol telivér lovat szállítottakWoroneschbe paripatenyésztésre, melyeknek mindegyike több helyen valóban értékes ivadékokat hagyott maga után ; itt azonban jól meg kell jegyezni, hogy a magán ménesekben alkalmazott an­gol lovak csak kis mérvben nyertek alkal­mazást oly czélokra, melyekre más országok­ban használtatnak. A paripafaj ottani tenyész­tői nyilvánították előttünk, hogy az angol te­livér lovat csak akkor lehet tisztán tovább tenyészteni, lia csontjainak aczélossága, iz­mainak ruganyossága s erejének terjedelme az ottani szokásoknak és körülményeknek meg­felelők s tehetségük a szerint kizsámányolha­tók ; Oroszországban azonban s különösen Woroneschben az angol telivér sohasem mu­tatná azt a képességet, a mit ott tőle köve­telnek, mig ellenben egy angol és keleti vér keresztezése pompás paripafajt állít elő, mely Oroszországban épugy, mint más országokban, az európai kontinensen folyvást kerestetik. A nagy költséggel beszállított an­gol telivér lovak Woroneschben ugy, mint Dél-Oroszország kormányzóságaiban, főleg a nehéz paripafaj (vértes-lovak) tenyésztésére, a menyiben az angol méneket orosz-keleti félvér kanczákkal párositák s a csikók gaz­dag táplálására ügyeltek. A paripák közül a woroneschi kormány­zóságban a Rostoptschin-íéle érdemli meg leg­inkább figyelmünket, melynek történetéről br. Meyendorff főlovászmester a következőket mondja:*) „Rossopsschin gr. 1802-ban a moszk­vai kormányzóság Woronow falvában egy ménest alapított, mely később Woyeikow ur tulajdonába ment át. A gróf mindjárt eleinte legnemesebb vérű arab csődöröket szerzett ebbe, jelesen a következőket: Kadi. Dragut, Kaimak és Richan, melyek Mekka közelében vásároltattak s ezekhez a gróf több igen ne­mes angol kauezát szerzett be. A ménes na­gyobbitása czéljából később még nehán persa, töröls^bf angol mént vásároltak ; utóbbiak közt volt a hires Picker, mely kitüüő átörö­kítő képességgel birt s nagyon értékes iva dékokat hozott létre. „Midőn a franeziák 1872-ben Moszkvába mentek, a Rostoptschin gróf ménesét az oreli kormányzóság Kozmodemiansk falvába tették át s 1815-ben a woroneschi kormányzóság Anna falvába. " A ménes jóhirét itt főleg kitűnő paripák és versenylovak növelése által alapitották meg, melyek között a lebedjani versenypályán főképen az Anubis, Kblopetz és Telemacli mének nagy gyorsaságuk által tűntek ki. Az Anubis szürke mén 1827-ben Kai­mak arab és Kora félvér angol kanczától szár­mazott s a versenyfutásban csaknem vala­mennyi akkori lovat fölülmúlt s a pályán alig volt ló, mely vele mérkőzhetett. Mind a mellett, hogy sokat futott, a pályát teljesen hibátlan csontokkal hagyta oda s a ménes­ben még sok évig, mint fedező mént hasz­nálták. Midőn 1845-ben az orosz kormány a gróf ménesét megvásárolta, 8 fedező ménből és 76 kanczából állt ez, melyek mindany­nyian Kaimak és Kadi ivadékok voltak, me­lyek további ivadékaikban a legújabb időkig fentartották a Rostoptschin-ménes régi jó hír­nevét. E családnak sok lova vitetett át ké­sőbb a cränovoyi és más államménesekbe. Az ország valamennyi ménesében, a hol e hires keleti lovak ivadékait tenyésztés czél­jából használták, csakhamar kiváló verseny­lovakat nevelhettek, melyek lovassági szol­gálatra is nagyon alkalmasak voltak. Az oro­szok állítása szerint, a Rostoptschin-féle pari­pafajnál csaknem minden ló gyönyörű fej, nagy erő és ritka szivós kitartása által tűnik *) Die Pferdezucht in Russland. Von br. Meyen­dorff. In s Deutsche übertragen von C. G. Berlin 1863. I ki s csak azt sajnálják, bogy kissé nem na­gyobbak ; ritkán érték ezek el az D57 ma­gasságot s átlag csak 150 magasságra nőt­tek föl. A szürke szin különböző változatban fordul elő paripa-faj utódainál legsűrűbben, most azonban e szin nincs oly kedveltség­ben, mint régebben. Mai napság Woronesch­ben is kedveltebb szin a barna vagy a sárga, mint a szürke s azt állit ják, hogy utóbbi ke­vésbbé tömött s ritkán oly kitartó, mint a sö­tétszőrűek. Mi ez állitásnak nem mindeneset­ben adunk hitelt s nem mulaszthatjuk itt el, fölemlíteni, hogy mi, ama kormányzóság­ban igen sok szürkét láttunk nagyon vén kort érni el, melyek lovasaikat egész bizton­sággal hordozták a sivatagokon. Ott i=, mint mindenütt, nagyon sok függ attól, minő éle­tet éltek az állatok ifjúságukban. Ha azok már a csikóévekben igen terhes munkára szoríttatnak s legjobb éveikben szűk táplá­lék mellett túlerőltetnek, nagyon természetes, hogy nem érnek el oly öreg kort, mint ama­zok, melyek jókor megkíméltetnek a túlter­hel tetésről. (Folyt, köv.) A bécsi ügető verseny egylet f. évi szeptember 25 és október 2-án nagy tartandó ügetőversvnyeink föltételei. Első nap. Vasárnap, szept. 25-én. I Megnyitó verseny. ÍCOO frank aranyban. Egy­fogatú. Minden országbeli lovaknak. Táv a pályahossz kétszer. (2400 meter ab 1 '/a angol mértföld.) Teher­kiegyenlités nélkül. 750 frank az elsőnek, 250 frank a masodiknak. Tét 40 frank, egész bánat. Nevezési zárlat szept. 20-án, déli 12 óra. II. Belföldi tenyészkocsizás. 450 frt. Egyfogatú. 1876, 1877, 1878 években Ausztria-Magyarország vagy Németországban ellett mé.iek és kanezák részére, me­lyek még tenyészversenyben (első díj) nem nyertek. Teher, kocsi és kocsisra 3é 120 kilo. 4é 125 kilo, 5é 130 kilo ; ménre 2 kilo több. A tenyészkocsizásból a bécsi pályán a vidéki tenyészkocsizás győztesei nem zárvák ki, azonban ezek, ha háromévesek 2, ha 4éve­sek 3, ha 5évesek négy kiloval többet visznek. Táv kétszer a pályahossz. (2400 meter, kb. 1 '/j ang. mfd.) 250 írt az elsőnek, 150 frt a másodiknak. Tét 15 frt, egész bánat. Bejelentési zárlat szeptember 20 déli 12 óra. III. Nagy nemzetközi bécsi őszi verseny. 3000 frank aranyban Egyfogatú. Minden országbeli lónak. Táv a pálya hossz háromszor. (3600 meter, kb. 2 1/> angol mértföld.) Teherkiegyenlités nélkül. 2000 frank az elsőnek, 700 frank a másodiknak, 300 frank a har­madiknak. Tét 100 frt., egész bánat. Jelentési zárlat szept. 20-án déli 12 órakor. IV. Cislajtháni tenyészverseny. Államdij, 600 frt. Egyfogatú. V. Kétfogatú nemzetközi ügetőverseny. Két tisz­teletdíj, 400 és 200 frtnyi értékben. Bécsi ügetőver­seny-egvleti tagok fogataival, ilyenek által hajtva. Táv 3 szor a pálya körül (3600 meter kb. 2% ang. mértf.) Teherkiegyenlités né'kül. Táv 20 frt egész bá­nat. Jelentési zárlat szeptember 20-án déli 12 óra. VI. Belföldi ügető lovaglás. 400 frt. Ausztria-Ma­gyarországban \agy Németországban elletett lovak­nak. Táv a pálya hoszsza. (2400 meter, kb. 1 '/» ang. mértf.) Teher (lovas és nyereg) : 3é 65 kilo, 4é 7o k. 5é 75 kilo, 6é vagy id. 80 kilo. Ménekre 1 kiloval többet. 250 frt az elsőnek, 100 frt a másodiknak. 60 frt a harmadiknak. Tét 10 frt, egész bánat. Jelentési zárlat szept. 20-án déli 12 órakor. VII. Ügető verseny nyeretlen lovaknak. 600 frank aranyban. Egyfogatú. Minden országbeli lovaknak, melyek szept. 25-én indultak, de első dijat nem nyer­tek. Táv kétszer a pálya hoszsza (2400 meter kb. 1% angol mrfd). Teherkiegyenlités nélkül. 300 trank az elsőnek, 200 frank a másodiknak, 100 Irank a har­madiknak. Tét 20 frank, egész banat. Jelentési zárlat szept. 20-án déli 12 órakor. Második nap, vasárnap okt. 2-án. I. Egyfogatú beit. kocsizás. 450 frt. Ausztria-Ma­gyarországban vagy Németországban elletett és ne­velt lovaknak. Tav kétszer a pálya hossz. Teherki­egyenlités nélkül. 250 frt az elsőnek, 150 a második­nak, 50 frt a harmadiknak. Tét 15 frt, egész bánat. Jelentési batáridő szept. 28-án déli 12 órakor. II. Egyfogatú nemzetközi handicap 1500 frank aranyban. Minden országbeli lónak. Táv a pálya hosz­sza kétszer. Teherkiegyenlités nélkül. 1000 frank az elsőnek, 300 frank a "másodiknak, 200 frank a har­madiknak. Tét 50 frank. Bánat 30 frank, ha okt. 1 -ig d. 12 óráig jelentetik. Jelentési zárlat szept. 28 déli 12 órakor. III. Kétfogatú nemzetközi handicap. Urkocsizás. Két tiszteletdíj 400 és 200 forintban. A bécsi ügető

Next

/
Thumbnails
Contents