Vadász- és Versenylap 25. évfolyam, 1881

1881-07-28 / 30. szám

VADÁSZ- ES VERSENY-LAP. 283 Nevezési zárnapok. - - A I. Pest. Augusztus. Sárkány J. F.Kétévesek versenye handicap. Nevezés, lovaregyleti Budapesti-dij 5000 frt. — — titkár. Bpest, Handicap 1000 frt. — — hatvani-utcza Akadályverseny hand. 800 frt. — Nemz. Casino Totalisateur dij WOO frt. — — „ „ Állvány-dij 2000 frt. — — „ „ Welter Stakes 1500 franc. — — „ „ Gátverseny handicap 500 frt. — — Akadály ver. handicap WOO frt. — — " " Egyesült nemzeti dij 6000 franc 1883-ra. — — Hazafi-dij 5000 franc. 1883-ra. — — " St. Leger 2000 frt. 1883-ra. - — " „ Import dij 1000 frt. 1883-ra. I „ Vándorló ivadékverseny 3000 frt. 1882 re. Kisbánatj. I. Bécs. Kishandicap 800 frt. Nevezés. Mr. CavalieroKladrubi-dij 2000 frt. — — Bécs, I. Maxi-Akadályver. handicap 800 frt. — milianstrasse Handicap 1500 frt. — — 12.Jockey-CI.Trial Stakes 2000 frt. - — I. Soprony. Esterházy-dij handicap 1000 frt — — Mr. CavalieroÁllamdij kanczáknak 1500 frc. — — Bécs, I. Max-Államdij 2000 franc. — — milianstrasse Gátverseny handicap ('00 frt. — — 12.Jockey-Cl.Festetics-dij 1000 frt. — — , „ Széchenyi-dij handicap 2000 frt. — — „ „ Dunántuli-dij handicap 3000 frt. — — „ „ Oroszvári dij 1000 frt. — — „ „ Erdődy akadály v. hand. 1000 frt - — „ „ Államdij 3500 franc — — „ „ Asszonvságok-dij a 150 cs. k. ar. — — „ „ Polgárok dija kétéveseknek lOOOo franc 1882-re — — I. Pardubitz. Kladrubi-dij 2000 frt. kétéves. — — Mr. CavalieroNagy pardubitzi akadály v. hand.— — „ „ Asszonyságok-dija. Tiszteletdíj. — — 8. Pest. Ivadékverseny 1884-re 1000 frt Sárkány J. F. mikor és miként fedeztettek Nemz. Casino a kanczák 10. Pest. Kétévesek ver. handicap 1000 frt.Teherközl. Sárkány J. F.Handicap 1000 frt. — — Nemz. CasinoAkadályvereeny handicap 800. — — „ „ Gátverseny handicap 500 frt. — — „ „ Akadályverseny handicap 1000 — — 10. Kolozsvár. Eladó verseny 600 franc Nevezés. Bartha Lajos Erdélyi dij 1200 frt. — — Fő-ut 2. sz. Polgárok dija 250 frt. — — Verseny-napok. Budapest, (Progr. a 3. számban) 20, Bécs, (Progr. 8. sz.) 8, Kolozsvár, я Debreczen, 8, Pardubitz Budapest, (Progr. a 3. számbanl 16, Németországban : Gotha, 7, Aehen, 14, Majnai Frankfurt, 20, 21, Baden-Baden, 26, 28, Hannover, 24, Angolországban : Sandown Second Summer, 21, Kempton Park, 21, Goodwood, 26, 27, 28, Brighton, 2, 3, Kempton Park, 9, York, 23, 24, Sandown-Park, 0, Croydon, 8> Doncaster, 13, 14, 15, Newmarket First October 27, 28, 29, Kempton Park, 6, Newmarket S.Octob. 10, 11, 12, 13, Croydon, 18, Newmarket Houghton, 24, 25, 26, 27, Shrewsbury, 15, 16, Manchester, 22, 23, 24, Warwick, 22, 23, Sandown, 6, 7, Francziaországban: Chalon sur Saone, 24, Havre, 24, Vichy, t, Caen, 7, Deauville, 14, 16, 18. 20, Feurs, 1 21, 11. 30. 2. 9. 9. 18. 8. 15. 22. 31. 25. Augusztus. Szeptember. я Octóber. Augusztus, я я я Szeptember. Julius. 22. 22. 29. 4. Augusztus. w. 25. 7. Szeptemb. 916. 30. 14. 19. 28. 17. 25. 24. 25. 25. Octóber. я я я November. я я Deczember. Julius. я Augusztus. . 21. 8, 19. Szeptember. ORSZÁGOS LOTENYESZTES. a) Nagykőrösi méntelep : Baján f- é. augusztus hó Veiseczen „ „ „ „ Mezőhegyesen „ „ „ n b) Sepsi-szt.-györgyi méntelep : Deésen „ „ „ „ Homoródoa „ „ „ S. Szt -Györgyön „ „ c) Debreczeni méntelep : Debreczenben „ „ „ Turia-Remetén „ „ „ Eperjesen „ „ „ földmivelés-, ipar- és keresked. m. lótenyésztésügyi osztálya. 1-én. 4-én. 6-án. 9-én. 12-én. 13-án. 23 án. 26-án. 29 én, k. min. Hivatalos közlemény. Az álladalmi méntelepek anyagának osztályozása Kozma Ferencz min. tanácsos vezetése mellett a következő napokon fog eszközöltetni u. m. A muraközi lótenyésztés. ( Folytatás.) II. Első közleményemben a muraközi lótenyésztés múltjával, az anyag történeti fejlődésével foglalkoztam. A múltra vonatkozó eme fejlődésből világosan kitűnik : hogy a muraközi anyag eredetileg határozottan occidentalis nóri jellegű, vagyis a pinzgaui vagy stájerlóval azonos eredetű volt; hogy eme nori anyagra e század első felében túlnyomóan a Zalamegye által tarott orientális származású nemesebb apalovak használtattak ; hogy 1849-től kezdve a hatvanas évek közepéig ismét többnyire Styriából hozott vagy Muraközben nevelt nori jellegű magánmének fedeztek ; — s hogy végre mintegy ! 15 év óta kis részben különböző származású, : eleintén angol arab, később vegyes percheronnortolki és Nonius állami mének, legnagyobb részben pedig a tenyésztők birtokában lévő saját nevelésű nori jellegű mének — közöttük számos idétlen és hibás méncsikó — használtattak apalovakként a Muraközben, j Mielőtt áttérnénk a jelen állapot leírására, nem lesz felesleges következtetéseket vonui a múltra vonatkozó fentebb konstatált tételekből. Látván mindenek előtt, nogy a különböző időszakokban, de sőt egy időben is, mily különböző fajtájú apalovak használtattak, nem csodálkozhatunk azon, ha olyan felette eltérők a nézetek a muraközi ló minőségéről és értékéről. Az öreg urak még ma is az 1848 előtti muraközi lóról beszélnek, mely most már alig egy pár példányban létezik. Emlegetik e lónak erős csontjai mellett szép idomait, tüzes vérmérsékletét. Diesérik, hogy a hintó előtt sárban is délczegen szegett nyakkal hosszú útra fáradhatlanúl ment el a muraközi fogat. E lovak persze nem a tulajdonképeni muraközi nori jelleggel bírhattak, hanem a terezovaczi vagy pallini származású megyei ménekkel való első keresztezés jó ivadékai lehettek. — Különben, nézetem szerint eme, keresztezési productumok is, mint hintós lovak csak relativ értékkel bírhattak ; még pedig csupán azért, mert akkor még a földmives tenyésztők kesében más helyen alig volt termetesebb ló, mely hintó előtt nehezebb útban használható lett volna. Nézzük csak meg ma Tolna-, Fehér-, Komárommegyékben, vagy az Alföldön Csongrád-, Torontálmegyében s még sok más vidéken is a földmives tenyésztők istállóiból kikerült 16 markos jó vérű és elég súlyú lovakat ! Azt hiszem, hogy maguk a régi muraközi hintós lóért még most is a „laudator temporis acti", hevével rajongó öreg urak ma egy pillanatig sem haboznának a választásban, ha a hajdani legjobb egy pár muraközi hintós lovat feltámasztva, egy pár oly tolnamegyei Nonius, Cyklops vagy Ostreger vérű hintós ló mellé állithatnók, a minőt ma már nem csekély számban ád el az ottani földmives tenyésztő, páronkint 800—1200 forintért. Eu részemről nem tudom siratni a leirt jellegű keresztezett muraközi ló kivesztét ; mert nem abban látom a muraközi lónak feladatát, hogy nagyugrású keresztezések által legfeljebb is kétes értékű korcs hintós lovat adjon, hanem igenis abban, hogy homogén vérrel tenyésztve szolgáltassa ama nori jellegű, puhább de nagyobb súlyú és csöndes vérmérsékletű, korán fejlődő igás lovat, melyet ipari és gazdasági czélokra még nagy mérvben nélkülözünk. Emez igáslovat adta gazdaközönségünknek a Muraköz legjobb minőségben az ötvenes években. S miért épen akkor? Azért, mert akkor szűnt meg a nemesebb vérű, de vékonyabb csontú megyei mének túlnyomó befolyása s a muraközi tenyésztők — akkor még igen vagyonosak lévén — helyes ösztönüket követve, a szomszéd Styriából hoztak maguknak nori fajtájú apalovakat s túlnyomóan ezek után tenyésztették anyakanczáikat, de ezek ivadékaiból kerültek ki vásárra hajtott lovaik is. Ez amaz időszak, melyben a legtöbb jó gazdasági igás ló került ki a Muraközből Magyarország nagyobb uradalmaiba és középbirtokaira. -- Eme muraközi lóról beszélnek ma is gazdáink, ha a közép-nehézségű lassabb de biztos, korán befogható gazdasági igás lovat emlegetik. Magam is emlékszem, hogy a hatvanas évek derekán, mint kezdő gazda, ily lovakkal dolgoztatván, minden nehezebb, de lassúbb munkára legjobban használhattam. Ha fát kellett hordatni az erdőről, vagy téglát és homokot az építkezéshez, ha az akkor még igen nehéz vetőgép szakadatlan és rendes munkáját kivántam, ha nehéz hengerrel göröngyös szántást kellett megtörni, s továbbá takarodás és hordásnál, valamint még sok más ilynemű — gazdászati munkánál megbecsülhetlen szolgálatokat láttam akkor a szent-ilonai vásáron vett muraközi lovak által végezni. Hogy a mult évtizedben, s különösen néhány év óta számos panasz merült fel a muraközi ló ellen ; hogy sok gazda a szentilonai vagy szentkereszti vásáron az utóbbi években vett lovak szolgálatával kevésbbé vagy épen nem volt megelégedve, s a muraközi lovak rosz hírét terjesztette ; s hogy — igy a közel múltban nálunk itthon mindinkább csökkent a muraközi igás lónak jó hire: azon én, megvallom — a magam régibb tapasztalatait tartván szem előtt — mindig felette csodálkoztam. Most azonban, mióta a muraközi tenyésztés múltját s jelen állapotát részletesen ösme.rem, legkevésbbé sem csodálkozom azon, hogy az utolsó évtized alatt annyira csökkent jó hire. A muraközi vásárokon ugyanis koránt sem találunk többé oly sok jó igás lovat, mint azelőtt ! Pedig, mint később látni fogjuk, a törzsanyag a jó anyakanczák zöme — számra ugyan megtogyva, de mégis megvan még a muraközi nép birtokában; s csupán a megfelelő apalovak hiánya okozta azt, hogy 15 —20 év óta fokozatosan siilyedt a vásárra kerülő lovak minősége. A muraközi nép ugyanis — alább részletesen felsorolt okok folytán — elvesztette hajdani gazdagságát, sőt az utóbbi időkben már a szegénység is kezd terjedni ; s igy épen az utolsó két évtizedben mindig kevésbbé volt arra képes, hogy magának ugy, mint az ötvenes évek alatt s a hatvanas évek elején a szomszéd alpesi tartományokból drága pénzért jó nori jellegű apalovakat hozzon ; vagy pedig az ezek után nevelt legjobb méncsikókat teljes korukig felnevelve használja saját tenyésztésének fentartására. Állami méneket csak későbben és akkor