Vadász- és Versenylap 25. évfolyam, 1881

1881-07-14 / 28. szám

260 Julius 14. 1881. keresi azok okát a rosz kezelésben vagy a szakszerű értelem hiányában, mert hiszen annak ellenkezőjéről van meggyőződve, a graditzi ménes vezetőjét a legértelmesb és szakszerűbb lótenyésztőnek tartván egész Németországban ; azt inkább az erősebb és zordabb klima befolyásának hajlandó tulajdonítani, mely a csikók kifejlődését hátráltatja a kora tavaszszal s igy azok a melegebb éghajlatú országokban született csikók mellett hátrányban vannak. Igy tehát első propozicziója az volna : „Minden a német birodalomban született telivér lónak születési -çve márczius 3-dikától számittassék, azaz minden telivér ló, mely születése után először éri el márczius 31 ét, egy évvel idősebb. Második propozicziója pedig, mely a mi lovainkat legjobban sújtaná, az : „Minden sikversenyben, kivévén a handicapeket és eladó versenyeket, a német birodalomban született és felnevelt lovak, eltekintve a propozicziókban kiirt terhektől és más teherszabályzatoktól, három és fél kilo teherkönnyebbségben részesülnek, mi aíonban csak akkor lép érvényre, ha magánosok lovai, egy vagy több külföldön született vagy felnevelt lovakkal indulnának ogy versenyben, és az ilyen teherkönnyebbségben részesülő a német birodalomban született vagy felnevelt lovak terhei egy negyed órával az illető verseny előtt közöltetnének hivatalosan a mázsánál. Első indítványának okadatolására iró felhozza, hogy hiszen midőn Németországban a telivértenyésztés lábra kezdett kapni, a születési év úgyis márczius 31-dikétől kezdődött, mi amaz időbeu Angliáben is ugy volt, sőt azt csak akkor változtatták meg, midőn azt az angolok tették; versenyeik nyerészkedési spekulátióvá kezdvén átalakulni, csikaik születési évét a kereskedésben divó év kezdetével, január l-jével egyeztettek össze. Eme rendszabály káros voltát csakhamar sokan. köztök a hires tenyésztő Sir Joseph Hawley is, észrevették (kinek legjobb csikai mind késő tavasziak voltak, Blue Gown, a De;bynyerő és Coeruleus t'éltestvérje, késő juniusban születtek), és iparkodtak is a JockeyClubban a márczius 31-dikét, mint az év kezdetét keresztülvinni; mi azonban amaz időben Rous admiral határozott ellenszegülése miatt hajótörést szenvedett. Reimund ur, tekintetbe véve a németországi hideg és zord klimát, azt hiszi, hogy a január, február és márcziusbau született csikóknak sokat kell szenvedniök a némelykor 10—20 fok hideg miatt ; azonielül május előtt alig gondolható legelőre, és igy sok ideig kell a kanczának csikajávai csak a kiszaladó udvarokban a néki megkívántató mozgást megtenni, mi aztán alkalmat szolgáltat a köhögésekre és meghűlésekre. Azonfelül Reimond ur azt állítja, hogy a nálok áprilisban és májusban született csikók a versenypályán sokkal nagyobb eredményeket birtak felmutatni, mint a korábban születettek. Másik indítványát azzal okadatolja, hogy szükséges a tenyésztőknek és versenyzőknek valami kedvezményt nyújtani, mi őket buzdítsa a tenyésztés és versenyzés további kitartására, mert hát nem hiszi, hogy minálunk is nem ismernék el, miszerint aránylag a mi lovaink ne adhatnának З

1/^ kilót az övéiknek. Francziaország elzárja magát Angolország elől és versenyügye még is divik ; ő ezt velünk szemben nem akarja tenni; de a fentemiitett kedvezményben lovaikat részesíteni akarja. Ki merné azt kétségbe vonni, hogy a kisbéri csikók nem nagyobb eredmé jyeket tudnak a versenypályán felmutatni, mint a graditziak ; pedig az anyag minősége és a kezelés legkevesebbet sem enged amannak; ez azonban mind csak a jobb klima, talaj és legelőknek tudandó be, a mivel a mi országunk van előnyben az övéik felett, és ezt az előnyt kiegyenlítendő, indítványozza lo vaik részére a 3% kilo teher-leengedést. Mi értjük azt, hogy német szomszédaink nem örömmel nézik, ha legnagyobb dijaik évről évre más országokba vándorolnak által, mihez különben a szerencse is nagy mértékben hozzá járul ; de nem hiszszük, hogy eme rendszabályokkal elérjék a keresett sikert; először is Reimund ur első indítványával, lia az elfogadtatnék, lovaikat я külfbdön való pályázástól egészen elzárnák,mert hiszen az egész világon a csikók születési éve januárius 1-én vévén kezdetét, azok többannyival, mint utolsó érkeztek be utánok e versenyben. A két első napi eladó versenyt a már általunk ismertetett Armgard nyerte meg szép mezőnyök ellen, már uj tulajdonosa Reeves idomár részére. Örülünk, hogy a kancza visszakerül hozzánk. Mi a Cotswold-vért, kivált mint e kanczánál is, West-Australian-vérrel keverve, oly nagy értékűnek tartjuk a lótenyésztési téren, hogy nagy szerencsének vallanánk őt valamely nagyobb telivér-ménesben kihasználva láthatni. — A második nap foérdekeltsége a nagy akadályverseny kimenetele körül központotosult, melyben Németország legjobb négy steeplerje, az ittani legjobb urlovasok által lovagolva, nagyon szép, érdekfeszítő versenyt futott egymással mindvégig ; a küzdelem csak az utolsó pár száz meteren dőlt el, a Németországban nevelt Familienrath részére, Eyrefield, Cartel és Cincinnatus ellenében ; az utolsó sövényt még Cincinatus ugorta mint elsős itt még annyira együtt voltak a lovak, hogy azokat alig választá el egy hossz egymástól; Cincinnatus birta azonban leg kurtább ideig a küzdelmet ; utána nemsokára Cartel is hanyatlani kezdett, lovasa azonfelül kengyelsziját is elvesztvén, mig Eyrefield és Fain ilienraib a legérdekfeszitőbb versenyt küzdték egymással, melyből utóbbi egy hoszszal győztesként ment el a nyerőpont előtt. Természetesen, nagy volt a német urak között az öröm a verseny kimenetele fölött ; de ők méltán is lehetnek büszkék akadályversenylcivaik és lovasaikra. * * A Sporn 28-dik számában Raimund ur a németországi versenylovakra és ezekből kifőb ólag a versenyekre, két határozati czikket ajánl elfogadásra, és azokat „Elni vagy halni." Távolról való felhívás telivértenyésztésünk üdvéhez czimű bevezető szavakkal közöl. Okot rá az ez évi hamburgi Derby kimenetele szolgáltatott ; azt mondváu : északi szomszédaiknak csak kevés idő óta vau a Derbv megnyitva; egy időben, midőn a gradiczi lovak részére is megnyittatott az, és Dánia már tud Derby-nyertest felmutatni, mig a gradiczi lovak közül alig vett abban némelyik részt; ő koránt sem T Á R С Z A. Budvák a gyepen. A gründolás egy uj ágát képezik néhány év óta a pénz-gazdag angol és franczia világban az uj versenypályák Páris és London körül. A börzén és kereskedelemben helyet nem találó pénz-emberek, és a társadalmi körökből kimaradt egyének speculatiói alakítják ezeket ; ez utóbbiak többnyire a Jockey-club alatt álló versenyhelyekről kitiltott bookmakerek, börzianerek, idomárok, hitelüket vesztett egyének, kik hangzatos nevek aegise alatt részvénytársulatokat alakitnak — a látni és nyerni vágyó közönség kizsákmányolására. A brittnek annyira vérében van már a ló és játék iránti szeretet, hogy ez orránál íogva viszi minden oly helyre, hol ezek együtt vannak. A főváros és vasút Közelében egy darab rétet bérelnek ki, könnyű fatribünet ütnek össze, programmot irnak ki, dijakat tűznek (és meglehetős összegeket), belépti dijakat szednek, és fogadásokra nagy összeg pénzeket kínálnak lármázó bookmakerieik által. Valóságos surrogatjai a roulet-bankoknak, csakhogy itt a koczkát a futólovak helyettesítik. — Ezeknek persze legkisebb gondjuk a lótenyésztés kipróbálása. Angliában tavaly a Jockey-club parlamenti végzést kért, hogy London közelében 10 mfdnyi területen tiltassanak el e csupán speeulatióból alakított pályák, de — ha jól emlékszünk — nem ment keresztül. A szabadversenyzés elve, a fogadás, játék sokkal inkább vérében van az angolnak, mintо 7 sem azt — lia káros kinövései vannak is, egészen elnyomná. Ez ügyesíti az embert, — meg aztán — mondja — annál több lovat tenyészteuek, mennél több oldalról toly rá a pénz. Páris körül sem áll ez különben, csak kissé tisztességesebben néz ki. Harmadéve (1879) nem kevesebb mint 8—10 ily uj pályán 70 napon át tartattak versenyek, nem is számítva a Société d'Encouragement patronatusa alatt álló nagy versenypályákat, valamint az auteuil, és vincennesi előkelő társaságok által rendezett akadályversenyeket. S mind ez odaát is legiukább a játék, a fogadások üzhetése végett, bár nem lehet tagadni, hogy a ló és lovaglás iránti előszeretet nagy mérvben terjedt a franeziák közt is. Ennélfogva a versenyek látása oly vonzerővel bir, hogy holtidény nem is létezik. Februárban elkezdődnek a versenyek, s tartanak deczember közepéig ; lehet a kalendáriumban, de a természetben is, valódi hó és fagy — ez nem hátráltatja e versenyek üzlet-embereit, hogy programmokat tűzzenek ki, s találjanak versenylótulajdonosokat, kik készek lovaikat engagirozni, trainereket, kik síkos fagyos pályán idomitnak, jockeyket, kik életveszélylyel lovagolnak, és bookmakereket — kik fogadnak akárkivel és akármennyit; a mi azonban legcsodálatosb — találnak elég közönséget is, mely magát kicsalni hagyja. . . . Minden sok rábeszélés nélkül — mondja a „Le Sport" — tömegesen jelen meg ez, vastag prémes kabátokban, íogvaezogva és esernyőt tartva az ólmos esőben, egyrésze nagy érdekeltséggel nézve a lovak nehéz küzdelmét, másrésze izgatottan szaladgálva egyik bookmakertől a másikhoz, a mázsához, a nyergelésre elővezetett lovakhoz, s mellette lármáz, kinál és vesz, épen oly szenvedélyes zsivajjal, mint a börzén. Ezekhez járul legújabban, bár másuton, egy „Betting Racing Associât" a britt nép pártfogása mellett, a Sportsman hirdetései közt, melyben egy bizonyos Edward Jones felhívja a közönséget „zur höchsten Fruchtifizirung" (à la Placht Bécsben), hogy lépjen társulatba, s tízessen be bizonyos összegeket, melyekkel a nagyobb versenyekre játszanék. Mr. Jones az üzletet 10000 fontnyi részvényalaptők ével akarja megkezdeni, mely állana 20 db 150 fontos, 60 db 50 fontos, 200 db 10 fontos és 2000 db 1 fontos részvényből. A 150 fontos részvényesek képeznék az igazgatóságot és az intéző-bizottságot, az 50 fontosak a választmányt s a 10 fontosak pedig a Közgyűlést. Az 1 fontosak a részvényükre eső haszuon kivül, specialiter fognak értesittetni a vál lalat állásáról — s ezért fizetni kötelesek a postadijat és némi csekélységet az „irodai költségek" fedezésére. Mr. Jones ügynökeit, a kiknél részvényt lehet szerezni, a papirkereskedők, szivarboltosok, dohánykereskedők és fodrászok légiója képezi. Mr. Jones eget-földet igér, s legközelebb a nottinghamshire-i handicap analyzisét bocsátja közre 10000 példányban egy shillingjével, s az ez analyzis elárusitásából Ígérkező hasznot, a költségek levonása után, részvényekben akarja kiosztani s azzal csalogatja a boldog hívőket, hogy egy shilling koczkáztatásával egy betting-társuiati részvény szelvényének, s ez által biztos évi járadéknak birtokába le bet jutni. Ez idő szerint tehát a nottinghamshire- i handicap a csalétek. Ha Plachték, Spitzederék et caeteri graeci tudtak zöld ágra vergődni — miért ne sikerülne ez Mr. Jonesnak is ? Természetes, hogy vannak még ezeken