Vadász- és Versenylap 25. évfolyam, 1881

1881-07-14 / 28. szám

A u g us ztu s 1 1. 1881. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 261 jók voltak az egyévesek; nem tudott ily át­lagos magas árt elérni. * * * Francziaország vidékén most egymást követik a versenyek, a főérdekeltség termé­szetesen a lyoni versenyek körűi összponto­sult, hol szép mezőnyök nagy közönség előtt indultak az értékes díjakért. E meeting fő­vonzóerejét természetesen a másnapi, Lyon városa által ad itt nagy dij képezé, melyet br. Rothschild 3é Forumja (ap Boiard a Roma) nyerte Möns. Balensi Aquilinje és más bat ló ellen. Nagy meglepetést szült az első napi ( 4500 meter bosszú távolságú Prix National (4000 frc), melyet az 5é Pourquoi (ap. Tro­cadero any. Good Night) korteher alatt nyert meg könnyen háromnegyed hoszszal a főked­vencz Clocher ellen, mely ötöt egyre „rá" állt a fogadásokban. A Grand Prix du Conseil General 6000 frc értékű handieapet Dela­mare ur 4é Volte Taceja (a Wingrave a Verte Allure) nyerte mog, Isolina, Pourquoi és más öt ellen. A 10,000 frc értékű Prix de la Société d'Encouragement Möns. Ephrussi 3é Bariolel (ap. Trocodero any. Bariolette) nyerte meg. A 7000 frcos akadályverseny handiea­pet az 5é Venise (ap. Vulcan any. Voltigeuse) Möns. Vilamare tulajdona nyerte meg. A beauvoiei versenyeken julius 3-án és 4-én még nagyobb mezőnyök indultak. Különös siker­rel dolgozott Delamare ur versenyistállója, mely három versenyben lett győztes. — A meeting legnagyobb diját a Beauvais város diját 10,000 frc, Lagrange gr. 3é Castillonja (ap. Gabier any Chimene) nyerte meg, a chamanti ménes Versignyje ellen. * * * Stockbridge gyepén Angliában a verse­nyek junius 30-án és julius l-én tartattak meg. A 300 £ értékű Cup-öt Mr. Vyner 5é sga ménje Charibert 9'9 font alatt köny­nyen nyerte a 3é Elfe ellen, mely 8'7 fontot vitt. A 200 £ értékű Beaufort handieapet Mr. Crewfurd 3é pej ménje Schoolboy (apja Truant any Brenda) egy fejjel canterben nyerte Mr. Craven 3é pej ménje Skipeter és más négy ló ellen. Második napon a Hurst­bourne Stakest, 300 £, hat vetélytárs ellen Lord Stamford pej kanczája Geheimniss (ap. Rosicrucian any Nameless) nyerte könnyen három hoszszal. A két mértfóld távolsága Her Majesty Platet, 200 hg Beaufort 4é fekete ménje Petronel (a Musket a Crytheia) erős küzdelem után fél hoszszal nyerte mr, Blanton 5é sga ménje Exeter ellen. Ér­dekes küzdelmet szolgáltatott a Biennial Sta­kes, melynek D/j mfdes távolságán Soltykoff hg 3é pej ménje Scobell (ap. Carnival any. Lady Sophie) csak az utolsó galoppugrások­ban birta egy nyakkal megverni Hamilton hg 3é sárga kanczáját Thorát. A newmarketi juliusi meeting e hó 5-éu vette kezdetét. E versenyeket leginkább a két évesek futásai teszik érdekessé, mert már itt többnyire oly formát mutatnak, miből a jövő­évi nagyobb 3é versenyekre futásaikból némi következtetéseket lehet búzni, és rendszerint már itt a 2000 guineára ; a Derbyre nagyobb mértékben történnek fogadások is. A verse­nyeknek azonban nem igen kedvezett az idő, csúnya, hideg, esős időben tartattak azok meg. Az első napi July-Stakes, melyre 52 nevezés történt, birt természetesen az nap a legnagyobb vonzerővel. 11 csikó jelentke­zett az induló pontnál, mely aztán a legér­dekfeszitőbb versenynyé nőtte ki magát, és azt erős küzdés után Lord Rosebery pej kan­czája Kermesse (ap. Cremorne any. Hasledean) erős küzdés utána. mr. R. S. Evan p. m.Mar­den ellen. A másodnapi versenyek mireánk két nevezetességet hoztak Egy Velter hándi­capben gr. Festetics Tasziló 3é Spursja (ap. Speculum any. Persuasion) két hoszszal ügye­sen nyert Mr. Redfern 3é Nankinja, br. Roth­schild 3é Fetterlessje és gr. Batthyány 4é.ves L'Eclairje ellen. Az Exeter­Stakesben pedig (2éveseknek) br. Rothschild Nelly­je (ap. Her­mit a Hippia) nyert egy hoszszal lord Fál­mouth Caru Breê-je és más négy csikó ellen. Nelly igen szép racinglike kis kancza, a mi Gunnersburynknak édes testvérje. A July Cup 300 £ értékű diját az 5é Charibert biztositá magának, Peter ellen köny­nyen két hoszszal. A verseny előtt Peter ha­tározott kedvencz volt és az utolsó pillanat­ban a fogadásokban is már csak "egyenlő nyíre május végéig születnek meg s igy sok­kal jókoriabbak lesznek mindig, mint a nálok késő nyárban vagy pláne őszszel ellettek, azt pedig csak nem igen hiszik, hogy más országokban, bol a születési év január l-én veszi kezdetét, az ő márczius 31-iki születési évök vétessék tekintetbe ; igy aztán a nálok julius, augusztus vagy szeptemberben szüle­tett csikó alig volna féléves, midőn például a mi, vagy az angol Derbyre neveztetnék már mint egyéves, magok elől zárnák el az utat egészen, értékesebb versenyt külföldön nyerhetni. Igaz ugyan, hogy a külföldi lovak elől is, melyek például január, február és márcziusban születnek, bezárnák egészen az utat az б versenyeikben részt vehetni, de azért még mindig maradna sok külföldi csikó, mely áprilban és május elején születik; azo kat aztán a három és fél kilónak kellene egalizálni az övéikkel szemben. Még nem meszsze van az idő, midőn német lovak, mi­nők Amalie von Edelreich, Hochstappler, Good Hope, Adonis hozzánk átjöttek, itt ver­heilen ek voltak, s egyik értékes dijunkat a másik után vitték haza ; minekünk eszünkbe sem volt ilyféle óvszerekről gondoskodni; hanem tűrtük a megtörténteket, s iparkodtunk jobb nevelés által előhaladni. Szakértelemmel válasz­tott anyagot vásároltunk drága pénzen, minek aztán gyümölcseit most élvezzük. A dolog azon­ban nincs is oly fekete szinben, mint azt odaát látják, s mint már fentebb említők, sok szerencse is járult hozzá, hogy ily sike­reket birunk felmutatni a német pályákon; mert például bároméveseinket nem sokkal tarthatjuk jobbaknak Flatterer, Wildschütz vagy akár Blue Monkeynál is. A harz­burgi egyévesek árverése elég világos pél­da reá, hogy a jól nevelt egyévesek mily nagy árakat birnak elérni odaát is, és azt hiszszük, hogy eme magas árak nem annak a reményébeo adattak érettük, hogy azok csak otthon legyenek kihasználva, de bizonyára uj birtokosaik külföldön is ".karnak velők dijakat nyerni; Raimund ur indítványai pedig árverés előtt alig voltak ismeretesek. Kisbér, hol pedig ez évben szintén nagyon kivül a tarsadalom meg alsóbb osztályához tartozó eniborek is, kik ily nagy szédelgés csinálására nem elég „fiffikusok" s kik meg­elégesznek azzal, ha mint álezázott bookma­kerek — egy pár shillinget vagy fontot el­fogadtatnak könnyenhivő emberektől — sa verseny végét be nem várva, eltűnnek ; leg­nagyobbrészt azonban olyan is, kiket a sok pénz — mi ily helyen forog — vonz oda, mint a vasat a mágnes; s kiknek ujjai ha­sonló vonzó tehetségig vannak trainirozva. Ezek értesítésére és a jók megnyugtatására a Sportsman legutóbbi számában a következő figyelmeztetést találjuk. „A good example". Örömmel jtgyezziik fel, bogy a gyep intézői a legközelebbi sandown-parki meetingre elő­vigyázati rendszabályokat hoznak, miszerint olyan gyanús és csalójellegek — melyek biztonságtalanná szokták tenni a gyepet — ott meg ne jelenhessenek, s ha mégis, — a legrövidebb úton kartartalommal eltávolíttas­sanak. Mint tudjuk, igy lesz ez Newmarket ­ben is. Hogy lesze-e eredménye ez értesítés­nek? — majd meglátjuk. Egy franczia utazó a magas Tátráról. A nTour du monde" franczia képes folyó­iratban igen érdekes ezikksorozat jelent meg a magas Tátráról dr. Le Bon Gusztávtól, „Ex­cursion anthropologique aux monts Tátras" czim alatt, melyben értekezik a Kárpátok hegy­lánczolatáról, e hegység fontosságáról, regió­jának szépségéről stb. Nagy melegség s a nagyszerű hegyvidék iránti előszeretet lengi át e czikksorozatot s idézi a többi közt TFaA- . lenberg hires svéd füvésznek а Kárpátokra vo­natkozó megjegyzéseit, ki ezekről a többi í közt ilyeténkép emlékezik meg : „Nincs Eu­rópának egyetlen egy része, — talán még Laponiát sem véve ki, hol a természet oly borzalmas és nagyszerű látványt mutathatna föl. Dr. Le Bon pedig azt állítja, hogy a Svájcz legfestőibb tájai nem tüntetnek föl ily egymásrahalmozódott szikla-cbaószt, hegyi patakokat és zuhatagokat, melyekre minden lép­ten-nyomon bukkanhatni; a felhők régióiba vesző zord tavakat, sűrű erdőséggel borított sötét völgyeket, hol az emberi lények ma­gányát ritkán zavarja valaki meg, és a hol nem lakik egyéb, mint medve, kigyó s kü­lönféle vadállat. Jól lehet, — mondja Le Bon — itt-ott falvak találhatók a Tátra tövében, de lakosai keveset érintkeznek a polgárisult városokkal ; még csak néhány évvel ezelőtt is, e regio egyike volt azoknak, melyek Európában leg­kevésbbé ismertesek. Tudósunk kedélyesen emliti aztán, hogy mielőtt a Kárpátokat meglátogatta, sokat hal­lott Legyeiországban beszélni a Tátra hegy­ségben tanyázó haramia-bandákról s midőn ott egy hegyi kunybóhan megpihent, belép hozzá, tisztességes kopogtatás után, egy magas, mar­ezóna alak, baltával kezében. A doktor szen­tül hitte, hogy ez nem más, mint haramia-fő­nök — s már hajlandó volt óráját és tárczá­ját fölajánlani, midőn a vélt rablóvezér be­mutatja magát : „Nevem dr. Wrzesniovsky s az össze­hasoulitó boneztan tanára vagyok Varsóból." Tudósunk nevetve mondá el, mily csaló­dásban élt a profeszszor ur kiléte fölött. A tanár megjegyzé, hogy valahányszor ily hegyi kirándulást tesz, ily egyszerű hegyi népviselet­ben barangolja be a vidéket. Jellemzésére röviden fölemlíti a franczia tudós, hogy e férfi, minden mogorva külseje mellett is, a legszeretetreméltóbb s legelőzé­kenyebb emberek egyike, kit valaha ismert s a tudományos világban nevezetesség, mic­rographikus dolgozatai folytán. ' Majd áttér földrajzi és népismei tanul­mányaira, a Tátramellék különféle nemzeti­ségeire, megemlékezvén a tótok, ruthenek, németekről, zsidók és magyarokról. Persze tudósunk csak Árvát, Liptót és a Szepessé­get ismeri Magyarországból, s a magyarokra nézve megjegyzi, hogy ezek rendesen mint nagybirtokosok vagy mint államliivatalnokok élnek ott a különböző nemzetiségek közt. Aztán áttér a magas Tátra flórájára és faunájára, talajra és égaljra, az e vidéki gyer­mekek feltűnő halandóságára, viz minőségére s fölemlíti azt is, hogy ott a görvély úgy­szólván egészen ismeretlen a különböző he­gyi lakosok közt. Értekezik a nép gazdászati és társaséleti viszonyairól, házi iparáról, la­kásaik berendezéséről, a pásztor nép saját­ságos szokásairól, medvékkel való küzdel­meiről stb. Egyik fejezetban az anthropologiáról is megemlékezik s közli abban tett észleletéit a lengyelek, tótok és ruthének közt. A Tátra népeiről átalában ugy emlékezik, mint a mely különböző népfaj agglomeratiójából keletkezett, a melyüél fogva a koponyamére­tekből tisztába jönni igen bajos. Ugy véli, bogy a népvándorlások korszakában az ár­jáktól kezdve Attila hunjaiig annyi különböző népcsoport egyesült itt a szláv elemmel, s e miatt határozott typust találni nagyon bajos s csupán arczvonásaikból lehet fölismerni a rut­hent, lengyelt, beszkidet.szlávot stb egymástól.

Next

/
Thumbnails
Contents