Vadász- és Versenylap 25. évfolyam, 1881

1881-06-09 / 23. szám

212 Az Oaks napján, a Glasgow Plate 200 e 0v. értékű handicapet gr. Festetics három­éves mej ménje Spurs (ap Speculum a Per- suasion) hét más vetélytárs ellen, melyek között olyanok mint Chevronel, Hackthorpe, Bariolet "és Bonnie-Bell voltak, nyerte б st. 4 Iont terhe alatt elég könnyen három hosz­szal. E versenyre kedvencz ChevronG volt, és a fogadásokban csak 5 : 4-re adtak ellene. Ugyanaz nap az értékes Gold-Cupben Bend < »r és Robert the Devil találkoztak össze egyenlő teher alatt, s ez alkalommal Bend- | Or határozottan megverte tavalyi Derby el­lenfelét. Bend-Ort F. Archer, Robertet 4. Can- ! non lovagolta. Határozott kedvencz Robert volt, és ő is vezetett erős iramban, de a táv­oszlóp előtt Bend-Or fel jött hozzá és már a távoszlopnál eldőlt köztök a verseny, és in­nentől Hobertet határozotton kézben tartva egy nvakhoszszal gallopirozott el előtte a ezélpont mellett közönséges canterben. * * Az auleuilli nagy akadály- és gátverseny — melyre Anglia és Fraucziaország legjobb lo­vai jelentek meg az idén is, piinköst vasár­napján folyt le tömérdek nézőség jelenlétében. A 30,000 " franc dijú és 600 meter hosszú „Grand Steeplechase de Paris" bandicapben 17 ló ment a startra. Nyertes Marquis de Saint-Saveur idős pej ménje Maubourget (ap Fitz Gladiator a Florence) 11 stone 7 font alatt — erős küzdelem közt egy nvakhosz­szal; — 2ik Mr. Dorlodot id. kanczája Myette (10' 11), utánna három hoszszal Möns. Blanc 5é Ballonja (10-8) harmadik; rosz negyedik Regal, azután Bouliers ; a többi megverve, ki­törve, feltartva, hamis útra tévedve, ezek közt a fôkedvencz Fin-Picard. Már a start is igen rosz volt s fél óráig tartott, mialatt többször a mezőny egy része nagy távolságokat hiába futott meg, s e miatt aztán Blaviette és Nemo nem is indultak. Német részről Cincinnatus is jelen volt. Hálrább részletesen. * * * A Grand Hurdle Rare Handicapben (10,000 franc, 5000 meter 4é és idősb lovak) 12 ló jndult, ь nyertes lett a fôkedvencz : Mr. Linde 5é p m Seaman (ap Xenophon, a Lena Ri- j vers) mely 11 stone 2 font alatt könnyen nyert : egy hoszszal; 2-dik Mr. Blanc 4é Paolája (10-11), harmadik Count Alt*viva 5é Is­maelje. A pesti juniusi lóversenyek. Junius 5-ikének és 6-ikának a legszebb j idő kedvezett, s mellé még mindkét nap | ünnepnap is lévén, ama remenynyel kecseg- ! tettük magunkat, hogy a nézőtér, ha nem is oly mérvben, mint az a trónörökös ittléte­kor, de aránylag még is sokkal nagyobb mérvben lesz a közönség által igénybe véve, mint ez alkalommal történt. Az itt időző aristokraczia és lovaregylet tagjai azonban kivétel nélkül mind megjelentek ; és a ver­senyek lefolyását, itt időző fournőink közül is többen a legnagyobb érdekkel kisérték végig. Habár az egyes mezőnyök többnyire csak nagyon kis számra olvadtok le, azért az egyes itemek némelyikének végkimenetele a legnagyobb érdekfeszültséget idézé elő, mi tetőpontját érte el Elemér és Dagmar küzdelmével. Igaz ugyan, hogy junius 6 án Bécsben is voltak versenyek, de miután az egyes számok közül csak is az első volt sik­verseny, ama reményben voltunk, hogy ver­senytulajdonosaink közül többen fogják fel­használni a kedvefcő alkalmat az itteni szép dijak elnyerhetésére, s igy nagyon meglepett bennünket, oly kevés versenylovat megjelenni látni ; a pálya kemény volt, úgyhogy több ló megsántult, mi elővigyázóvá tette a verseny­lótulajdonosokat lovaik indításánál. — Az Esterházy-dij ban nevezett két ló közül csak Balaton jelenvén meg a bírói páholy előtt, csak körül kellett a másfél mértföldet galop- piroznia, hogy a dijat tulajdonosa részére megnyerje. Az 1500 frt értékű kétévesek dijáért négy csikó lett felnyergelve, és ment az induló ponthoz. Jaquittának három és fél kilót kellett Bizárnak cedálnia, s daczára annak, még is ő volt a fôkedvencz; a kancza azonban könnyűnek nézett ki, s látszott rajta hogy az utolsó öleken nem birja a 3 l/ 2 res­pective 5 kilo több terhet, mit Bizar és Bri­czinek kellett adnia, vinni, és Bizar által egy hoszszal és Briczi által egy fejjel veretett meg. Bizar nagyon szépen nézett ki, e cor­rectűl ^lkotott szép mén a legiobb benyo­mást teszi a szemlélőre, ő még a fejlődés egész stadiumábaD van, s ha majd e proce­dúrán keresztülmegy, egy nagyobb szabású versenylovat vélünk benne láthatni, annál is inkább, hogy anyjáról való felteatvérjei kivétel nélkül nagv versenyképességgel voltak megáldva, mit, ugv látszik, ő is nagy mérték­ben örökölt. Briczi szintén szépen felszaladt, s ha talán a távolság kurtább lett volna, bi­zonyosan még melegebbé tette volna a ver­senyt Bizarnak. Vale Royal még hátra vau a conditióban, ő is nézett a legunfitebbííl ki. Midőn a csikók elgalloppiroztak az induló­ponthoz, az indító csakhamar eleresztheté őket, és a csikók együtt jöttek Jaquittával és Bizarral élükön a távoszlopig, hol legelőbb Vale Royal lett hajtva, mely aztán legelőbb is lett már a téldistancziánál megverve, mig Bizar és Jaquitta erősen hajtva derék futás­ban jöttek a czél felé. Huuz öllel a ezélpont előtt azonban Bizar határozottan előre jön és egy hoszszal nyer. Az utolsó pár ölön Briczi beéri Jaquittát és erős küzdés után egy fej­jel veri meg a második helyért. Vale Royal négy hoszszal utánok utolsó. A második osztályú államdijért д ló Picklock, Pista és Elemér jelentkez Aaron is a hely szinén volt ugyan és az utolsó pil­lanatig ugy volt, hogy fog indulni is, és mi már egészen örömmel néztünk e két ló ujabb küzdelme elé, de idomárja Reeves az utolsó pillanatban másra határozta magát, és nem inditá a mént. A két ló közt erős küz­delem lett volna, s lehet, hogy a kissé kemény pályán idomárja nem akarta őt aGetöré3 esé­lyének kitenni, de azért még sem akarta nékie a versenyt egészen könnyűvé tétetni, és Pick­lockkal az utolsó fordulóig oly iramot dictál­tatott, mi ugyan e mén minden esélyét (ha ugyan lett volna) tünkre tevé, de viszont Elemért is megnyujtóztatá kevéssé. Pista soha sem jött versenybe ; ő tavaly óta nemhogy nem javult semmit, de talán még vissza­T Á R С Z A. Lóversenyek Turinban. (Május 28-én és 31-én.) Como a szónak legszorosabb értelmében elég közel fekszik Turinhoz. A „treno di­retto" hetedfél óra alatt a különféle árnya­latú zöld hegyek által környezett Comóból a „Mont Cenis" közelébe röpíti az embert. Co­móban lelkiismeretesen betartott vizgyógymó­dot használok ; miután azonban csaknem na­ponkint be tudtam rándulni Milanóba, tehát a turini lóversenyekről sem akartam elma­radni, még pedig annál kevésbbé, mert a szépen épült szárd fővárost már teljesen ös­mertem ugyan, de lófuttatást még nem lát­tam versenyterén. A versenyek a Piazza d'Armi"-n tartat­tak, még pedig későn ; mert kezdetük hatod­félre volt kitűzve. Már kora reggel nagyszámú siheder és mindenféle korú férfi fülsiketítő kiabálással, melynek egyhangúsága különösen kellemetle­nül érintette füleinket, kínálgatta a főtér ar­kádjai alatt a délutáni lóverseny futtatási sorozatát. A turini lovar-egylet inkább gya­korlati értékű, mintsem elegáns versenv-prog­rammot nyomatott ; a vékony füzetke ugyan­is nemcsak mindkét nap futtatásainak sor­rendjét stb. tartalmazta, de egyúttal hirdetési rovatot képező lapokkal is v :rt. Apapirrosz, a nyomtatás és kiállítás minüen csin hiányá^ val; ára persze nem drága: husz centesi­miért árulták. Az uj versenytér tojásdad körét a „Pi­azza d'Armi"-n vonták. E nagy térség igen közel fekszik a városhoz ; s igy e tekintet­ből előnyös versenytérnek, csakhogy ez töké­letesen mellékkérdés a pálya minőségéhez képest. No, ennél roszabb talajú pályája nagy városnak bizonyára nincs. A talaj sziklás, me­lyet kőtörmelék és kavicsréteg borítanak ; e boriték szétmállott, elporladt legfelsőbb réte­gein azután caknem mindenütt fű nő, csak­hogy eme körülmény a szakértőt nem fogja csalódásba ringathatni. A turini helyőrség napról-napra ott tartván fegyvergyakorlatait, a talaj keményre van tiporva, s igen sok helyen hiányzik róla a kavicsot eltakaró gyep. A pálya viszonylag — a versenyek hosszu­ságához képest — rövid is; a mi nagyon kellemes ugyan a nézőknek, a kik például, már egy 3500 meter hosszúságú futamnál is háromszor látják elvágtatni magok előtt a versenyzőket; ámde bizonyára nem előnyös a lovakra nézve, melyeknek nagyon röviden kell fordúlniok. Az állványok újból készül­tek s a kezdetlegesség netovábbjai. Nálunk a vagyonos holyiségekben ilyféle állványo­kat ácsolnak össze, ha a régi jó szokáshoz hiven , pünkösdi futtatásokat rendez a legénység. Az állványok három részből állot­tak : a középső közepén volt az udvari pá­holy, a melytől jobbra és balra gyalutlan deszkából készült durva padok nyúltak el ; mindez sárga-vörös sziuű vászonnal beakgatva és takarva. Keskeny köz után következtek a szárnyállványok ; ezek meg kékfehér vá­szonnal voltak diszitve: egy-egy rosz ülés — illetőleg állás, mert a hátsó padokon jelölt üléseken álltak a nézők — ára csupáu öt lira (valami 2 frt 30 kr.) biz ez jó drágán volt megfizetve. Jobbról és balról e szárnyak­hoz voltak ácsolva a karzatok^ melyeknek ülései két-két lírába kerültek. A középső- s a két szárny állvány födve volt; a karzatok azonban födetlenek voltak. Szemben az állványnyal, deszkakeritésű négyszögben állott a versenybíróság emelvé­nye, a kezdetleges mázsáló és valami istálló­féle, nyergelni és lenyergelni. Mind a még futtatandó, mind pedig a már futtatott lova­kat eme szűk ketreczekfélékben vezetgették körben ; néha-néha egy lovassági, vagy pedig csupán lovas tisztecske is belovagolt ide ; úgyhogy valódi istencsodának kelle tekin­tenünk, hogy a lovak össze nem rúgtak. A versenybíróság jelző-csengetyűje oly keserve­sen mozgott, hogy többször fölmondotta az engedelmességet. A jelző oszlopra nagy las­súsággal és habozással fölvonták ugyan az indulóponthoz álló versenylovak számait, de a nyerő száma sehol sem lett láthatóvá téve; mi sem jelezte azt. Természetes, bogy az elmondottak után mindenki csaknem biztosra veheti, miszerint a versenyek fönmaradásá­nak, fejlődésének és minél népszerűbb vol­tának egyik legfőbb emeltyűje hiányzott. Igen, a „totalisateur"-nek még csak nyoma sem volt. Egyébiránt a nézők nem fogadtak egymás között sem. Volt azonban valami, a mi lóverse­nyeinkről — hála az egeknek ! — hiányzik : szuronyos puskákkal kivonult két zászlóalj gyalogság, egy lovas század — vadászok ; — egy lovas osztály csendőr és valami száz rendőr, valódi kis hadsereg. ? Páholyok nem lévén, a legelőkelőbb ülé­sek az emiitettem padokon voltak. Ezeknek

Next

/
Thumbnails
Contents