Vadász- és Versenylap 24. évfolyam, 1880

1880-02-12 / 7. szám

7. sz. Budapest, 1880. február 12. XXIV. évfolyam. Verseny ügyeinkről. Nagy örömmel olvastam a „Vad. és Verseny-lap" mult évi 40-dik számában Kozma Ferencz miniszteri tanácsos úr felszóllalását a versenyek érdekében, mert azon örvendetes haladás és eredmények daczára, melyeket az utóbbi 10—12 év felmutatott, aggodalommal néztem a jövő elébe, mert fájdalom a versenyügy régibb támaszai lassanként kidőlnek, s nem igen mutatkoznak uj erők, kik amazokat pótolják, pedig telivér tenyésztésünk élet föltétele a verseny; — telivértenyésztésüuk nélkül még a jelenlegi kor magasSbb kívánalmainak megfelelő országos lótenyésztés sem virágozhat. Nagyon ideje volt e fölszóllalásnak (bár eredménye is lenne), s a miniszteri tanácsos úr erre nagyon hivatott egyén is volt.; — ő vezeti évek óta az egész ország lótenyésztését, s legjobban ösmeri is annak szükségleteit; — mindenki elismeri elfogulatlanságát egy vagy más lófaj irányában, és senki sem mondhatja, hogy ezen felszóllalása magánérdekből jött volna. Azért is nem mulaszthatom el ezen lépéséért köszönetemet nyilvánítani, mert ha más eredményt közvetlenül nem is ért el, de előmozdított egy eszmecserét, melynél fogva tisztázva az eszméket, és megvitatva a teendőket, elérjük talán, hogy több élénkséget hozunk a verseny ügyekbe. Nagyon is pártolom a miniszteri tanácsos úr azon nézetét, hogy nagyon megilletné főurainkat ezen a téren is jó példával előljárni, miként az minden más dologban őket megilleti ; nem is fogadhatom el azon kifogást, hogy mostani anyagi viszonyaik azt meg nem engednék; — volnának elegen, azt hiszem, kik a nélkül, hogy anyagi helyzetüket megrontanák — egy pár tenyész/canczát s versenylovat eltarthatnának ; — ha, mint sokan teszik, vadászterűletek kibérelésére, s a vad szaporítására nagy áldozatokat hozhatnak: hozhatnának a lótenyésztés és versenyek érdekében is némi áldozatot, (ha ugyan áldozatba kerül); — csak kedv volna hozzá! — De ez az, mit épen nagyon sajnálok, hogy főuraink között oly nagyon kevés van, kinek a telivér lóhoz s versenyekhez kedve legyen. — Nem is a rosz anyagi helyzetnek tulajdonítom ezen részvétlenséget, hanem főleg egy téves felfogásnak ; hogy t. i. a verseny egy veszedelmes játék, melybe ki belé fog, okvetlenül tönkre kell jutnia. Pedig nem ugy áll. Br. Majthényi Izidor kimutatásából, melyet e lapokban közölt, ki lehet számitani, mit éu is számadásaimból megmutathatok,*) hogy egy nem bolondul kezelt versenyistálló igen jól fentartja magát, s Blaskavits Ernő is bebizonyította, hogy szerencsével nagyon jól is jövedelmezhet. — Még jobban állna a dolog, lia több résztvevő volna! Egyrészt, mert mentől több ló neveztetik s indul, annál értékesebb lesz 'minden egyes verseny; másrészt, mert ha több az évenkénti szükséglet, több jó lónak kell neveltetni, s e czélra a versenyistállók fölöslege, mint te*) Kezemnél hamarjában csak 4 évi számadásom levén rövideden adom kivonatát: 1868, 8 ló idomitásban kiadás 12.532 frt. Nyeremény 14,215 frt. Maradt tisztán 1683 frt. 1869 8 ló idomitásban, kiadás 15,749 frt. Nyeremény 17,621 frt. Maradt tisztán 1872 frt. 1870 14 • ló idomitásban kiadás 26,334 frt. Nyeremény 31,094 frt. Maradt tisztán 4720 frt. 1871 13 ló idomitásban, kiadás j 26,002 frt. Nyeremény 29.273 frt, Maradt tisztán 3271. nyészanyag, jobban értékesithető lenne. — A ki játszani akar csak, — talál az elég alkalmat a játékra és tönkremenésre, anélkül, hogy versenyekkel foglalkozzék ; — a játékos ellen nincs orvosság, megtalálja az szenvedélyének kielégítését akár hol. — Csak e felfogást, hogy a verseny veszedelmes játék, kellene kiirtani, mert ezen felfogásból indulva ki, ellenzik többnyire a szülők a fiatalság részvételét a versenyekben; s a mihez fiatal korában nem fogott valaki, ahhoz vajmi ritkán fog öregebb korában. Főuraink mellett megilletné legjobban még nagybirtokosainkat a versenyeken való részvét, mert ők legkönnyebben tehetik is, miután az nem szenved kétséget, liogv egy versenyistállóhoz mindenesetre megkívántatik egy bizonyos forgó tőke, melylyel mindenki nem rendelkezhetik, s ez leginkább feltalálható azoknál, kik az ujabb időkben nagyobb vagyont szetek. Ertek pedig itt minden nagyobb vagyonú egyént, társadalom vagy valláskülönbség nélkül ; — ép úgy mint tartják, hogy „Noblesse oblige", ép ugy áll az, hogy nagyobb vagyon bírása némi kötelességgel is jár a közjó vagy közügy érdekében; —• és minthogy a lótenyésztés emelkedésének hasznát e nagyobb birtokosok is ép ugy élvezik mint más, bátran megkívánható tőlük, hogy erre tegyenek is vala mit, habár talán az némi áldozattal is jár. — De azt is hiszem, hogy ezen áldozat sem lesz nagy, mert kik takarékosság, szorgalom és czél által tudták ügyeiket ugy vinni, hogy nagy vagyont szereztek, fognak a verseny és lótenyésztés terén is ugy működni, hogy az nekik nagy kárt ne okozzon. — Karpeles úr gr. Almássy Kálmán ilyszerű fölhivására körűlbelől azokat mondja, hogy elébb nyissák VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP EGYSZERSMIND AZ ORSZÁGOS LOTEN YESZTES LAPJA. A PESTI ÉS VIDÉKI LOVAK-EGYLETEK S AZ ÖSSZES MEGYEI LÓTENYÉSZ-BIZOTTMÁNYOK HIVATALOS KÖZLÖNYE. T Előfizetés Egész évre 12 frt. Félévre 6 „ „Vadász- és Verseny-lap" szerkesztőségébe PESTEN, Nemzeti Casino épület intézendők. Szerkesztőségi iroda: Pesten Nemz. Casino II. em. hatvani-u. Ide küldendők a kéziratok is. Megjelenik a lap minden csütörtökön.