Vadász- és Versenylap 24. évfolyam, 1880

1880-12-16 / 51. szám

46« VADÁSZ- ÉS VKRSKNY-DAP. rO n o iczány 3 o CUO s zz 0 o fcc N m Í3 X co o 53 5 — —, 60 169 116 6 1 292 81 55 1 — 137 71 27 — — 98 — 171 2 — 173 374 374 9 1 760 Pagony Papfalu Bruck Nagy-Erdő súr Majorház Összesen Részt vettek a vadászatokban gr. Esterházy Ferencz, br. Mecklenburg Károly, gr. Auersperg Károly, hg Rohan Benjamin, br. Vay Béla, br Radvánszky Géza, gr. Teleki József, gr. Csáky Ödön, Salamon Géza, br. Radvánszky Béla, gr. Pálffy István, br. Vay Aladár és a házi ur. A vendégek egy ré-ze azonban, felváltva jelent meg, ugy hogy naponként csak kilencz puskás volt jelen. R. Hogy hová lettek szalonkáink? — arra a szentpétervári lapok és a „Sportsman" indiai levelezői nyomán a következőket mondhatjuk. Az orosz birodalom nyugati részeiben áz idén október elején nagy hó és hideg időjárás volt, s az ochotcki tenger partjairól, a Lena, Ob, Irtisch körüli mocsárokról nyugot-délfelé húzódó szalonkák és egyéb vizi szárnyasok serege — elzárva látván az utat, az Ural hosszában egyenest le délnek vette útját, s a Caspi tenger és a perzsa öböl vidékénazindiai dsuugelokban tartózkodik mostanában az a rész is, — melynek egy része máskor nyugot-Európa felé szokott húzódni. Calcutta környékén most annyi a Scolopax (nov. 20-ról irják) mint soha ; a sport helyett egész üzlet-ággá fejlődött ki a szalonkavadászat és ezrével viszik mindennap piaczra a hálóval, tőrrel és fegyverrel elejtett erdei szalonkák seregét. * * Ugyan e levelező utján olvassuk, hogy a mysorei Maharajah is tart kopó-falkát, melyre a környékben lakó, vadászat kedvelő angolok is meg szoktak jelenni. A vadászat korán reggel 6 órakor szokott kezdődni természetesen, mig a szimatot a nap föl nem száritja. A falka a legjobb angol róka-kenuelekből való, s ez nem meglepő dolog, minthogy a Maharajah szenvedélyes vadász. A múltkor pompás vadászata volt; egy „jackalt" (indiai specialitása a rókának) 50 percznyi szép „run" után fogtak el kopói. — Bombay környékén is van egy rendes falka-társaság angol részvényesekből, mely hetenként 3-szor vadászik jackalra. — Lahore környékén vadászversenyek is voltak november folytán; többnyire apró gát- és akadályversenyek- és polomatchek — ponyk bátán. Egy közlemény a vadász-ügy érdekeben. Sajátságos viszonyok közt élünk. Mig egyrészről egy uj adónem behozatala ellen az egész ország feljajdul, ugyanakkor a pénzügyminister jónak látja a vadászjegy és fegyveradó leszállítására nézve egy törvényjavaslatot benyújtani. Az uj fogyasztási adó ellen demonstrál az egész nemzet; — a vadász-és fegyveradó mennyisége ellen nem szólal a szenvedélyes vadász ember, ki ez adót fizeti — legalább mérvadó körökből nem tétetett ellene kifogás, ama néhány képviselőn kivül, kik népszerűség szerzése czéljából választóiknak óhajtanának kedveskedni; mégis a pénzügyminister le akarja szállítani, sőt immár kész törvényjavaslat beterjesztését ígérvén, egyszersmind akkép intézkedett, hogy 1881 január 1-től ismét csak 6 frtos vadászjegyek adassanak ki félévre. Mi lesz ennek következése ? bizonyára az, bogy eme félév a holtidényre esvén — a vadász közönség fele nem fog vadászlcártyát váltani, hanem megvárja a juliusdeczemberi félévet, a mikor még ennél is olcsóbban reményű vadászati jogosítványát beszerezni, — s ez áltál az állam mindenesetre károsodni fog. De voltaképpen miért is szállíttassák le a vadászjegy adója ? A midőn vadóvás és vadszaporitás tekintetében a 12 frtos vadászjegyek czélszerűnek bizonyultak. Másrészt ép e napokban tartattak a földmivelési ministerium kezdeményezése folytán a vadásztörvények revíziójára vonatkozó értekezletek, melyekben a résztvett tagok egyhangúlag a vadászjegy eddigi 12 frtos bélyegét megtartat nióhajtottálc, sőt egynémely tag részéről annak 20 frtra leendő felemelése is megpendittetett. Ha már leszállítani óhajt valamit a t. pénzügyminister ur, akkor a vadfogyasztási adókat szállittassa le, mert nem anomalia e, hogy mig Bécs egy őz után 76 krt fizet, Budapesten 2 frt 50 krral van megadóztatva; holott Bécs mind gazdagság mind consum tekintetében Budapestnek liasonlitlanul felette áll; s igy itt kevésbbé kellene azt megadóztatni. Eme visszás helyzetek — nem csuda ha elégületlenséget szülnek a nemzetuél. Mielőtt egy ilyen törv.-javaslat benyujtatik — szakférfiakból álló bizottságban volna tanácsos megvitattatni, mely minden esetre helyes irányt adhatna a születendő t. javaslatnak, és nem jönne összeütközésbe nemzetgazdászati elvekkel mint jön majd az emiitett törvényjavaslat — ha ugyan eltogadtatik — a földmivelési ministerium olybeli igen dicséretes és üdvös intézkedésével ellentétbe, hogy vadkimélés és vadszaporitás tekintetéből ujabb reformokat készül életbe léptetni, de ha a vadászjegyek bélyege leszállittatik, egyik jelentékeny factorától amaz elvek valósításával elüttetik. Ne csak financiális — hanem az adóalap emelkedésére czélzó nemzetgazdászati szempontok vétessenek figyelembe akkor, ha valamely adónem leszállittatik vagy felemeltetik. Dc meg ezúttal már előzetesen kétségbe vonjuk a pénzügyministeriumnak ama reményét, hogy a vadászjegyadó leszállítása folytán nagyobb összeg fog az állampénztárba befolyni, — sőt bátran merjük állítani azt, hogy az olcsóbb vadászjegyek mellett — valószínűleg több jogositott puskás, minden esetre nagyobb számú vadat lövöldözvén le, a vad száma jelentékenyen apadni, s ezzel az adóalap is kevesbedni fog. Fölütlő-e tehát, ha ilyen viszás eljárás mellett oly körökből is feljajdulások és zúgolódások történnek, a hol különben a kormány jó intentióit tiszteletben szokták tartani. Mi tehát a vadászjegyek és fegyveradó leszállítását határozottan rosszaljuk, sat. pénzügyminister urnák e néhány sort szives figyelmébe ajánljuk. E. F. K. Vadászati törvényünk revideálása tehát valahára bevégzett tény volna. A br. Podmaniczky Géza, sport-egyleti elnök által f. h. 5 és 7-én összehívott értekezlet befejezte azt a sisiphusi munkát, melyet mi a vadászat érdékében már évek óta sürgettünk. Az értekezlet munkálatai és eljárásának indokolása közelébb fog a földmivelési minisztériumhoz beterjesztetni. Nem akarunk kritikát mondani az értekezlet megállanodásai felett, — először azért, mert itt csak egy javaslattal állunk szemben, melynek még két erős tüzpróbát kell kiállnia, másrészt mert alkalmunk volt meggyőződni arról, miszerint az értekezlet minden tagja a vadtenyésztés előmozdítását vette alapul ; ha mégis az egész javaslat (meiyet hihetőleg már jövő számunkban közölni fogunk) némely pontjaiban kifogásolhatónak látszanék: tulajdonitsa azt a vadászvilág ama megbocsáthatlan közönyösségnek, melyet tagjai az értekezlet ülései iránt tanú sitottak. Daczára a több napilapban általános ságban tett és direkte is szétküldött meghívásoknak, csak 10 vadász jelent meg az értekezleten bárha magában a fővárosban (nem is számítva a sonntagsjägereket) több százra megy Diana hi veinek száma. Ez a 10 ember karolta fel a körülbelől 25,000 magyarországi vadász ügyét! Talán elég is volt bevezetésül ennyit mondanunk?! Az értekezletben részt vett 10 tag a következő: br. Podmaniczky Géza, a SportEgylet elnöke, Keleti Károly min. tanácsos, Eöri Farkas Kálmán cs. kir. udvarnok, Sárkány Ján. Fer., a Vad. és Vers.-lap szerkesztője, Bohus István földbirtokos, Illés Nándor m. kir. erdőfelügyelő, Tankó János tanár, Friedl Lipót ügyvéd, Karpelesz Vilmos földbirtokos, és Egerváry Gyula a SportEgyesület titkára. Br. Podmaniczky Géza, mint elnök, üdvözölvén a tagokat, a földmivelési ministerium megkeresésére vonatkozólag előadja az értekezlet tárgyát, a vadászati törvények átdolgozását; utána Tankó JÓDOS emel szót, kérve az értekezletet, hogy eme munkáját halasztaná el egy későbbi időre a mig esetleg több vidéki egylet is alakulván, a kérdés több oldalról is megvitatható lenne. Eőry FarkasKálmán ezt ellenzi, és az éitekezletet — hivatkozással a min. átiratra — competensnek tartja arra, hogy a tárgyalást megkezdje. Hansonló értelemben szólt Keleti Károly minist, tanácsos is, mely után a tárgyalás kezdetét vevé. Az 1872 évi vadászati törvények vitatkozás tárgyává tétetvén, azokon az értekezlet, több jelentékeny változtatásban állapodott meg. Mi ez alkalommal csakis a lényegesebb változtatásokat ismertetjük meg tisztelt olvasóinkkal — fentartván ama jogunkat, hogy majd ha e kérdés a képviselőházban vitatárgyává tétetni fog, akkor e lapokban meggyőződésünk szerint hozzá szólhassunk. Az értekezlet megválasztandónak véleményezi a 2. §. (1) pontját, mely szerint ezentúl — nem mint előbb 100, de 200 kat. holdnyi földbirtokon gyakorolható a vadászat Továbbá hogy az árokkal körül vett és 200 holdnál kisebb birtokok ezentúl kivételt nem képeznek. A 3-ik § oda módosittatik, hogy a 2-ik §. alá nem tartozó földbirtokon, a vadászati jog csak nyilvános árveréseken, közig, hatóság közbejöttével szerzett bérlet utján gyakorolható, s hogy minden vadászati bérlet febrnár 1-én kezdődjék s ezt fél évvel megelőzze az árverés. Nyerészkedési szempontból napi vagy időszaki vadász-lcártyálcat kiadni ne lehessen. Több birtokos egyesülése bárha birtokuk n 200 holdat lei is tenné egy tagban, ezentúl kivételt nem képez, mert minden községi területen a vadászati jog bérbe adandó s az ebből befolyó jövedelem tanügyi czélolcra fordítandó. A tilalmi időket tekintve, a vadászat gyakorlata tilosnak vélelmeztetik: a) szarvas-bikára okt. 30-tól dámvadbikákra nov. 15-től — julius 30-ig; b) szarvas, dámvad és őztebenre febr. 1-től — okt. 30-ig; c) őzbakra január lö-től május l -ig. f) fogolyra decz. 1-től aug, 15-ig, ezenki vül még a nyulvadászata is megszoríttatott. Hogy a tilalmi időnek ama részét, mely a fő- és őzvadra vonaltozik — nem helyeseljük, talán fölösleges is mondanuuk; s reméljük is, hogy majd ha a kérdés végleges eldöntés végett a képviselőházba áttétetik, e pontok kedvezőbb megoldást fognak nyerni. ' Nagy vitát keltett a 16 §., mely szerint a házi macskák és kóbor ebek a vadászatra jogositott által elpusztíthatok voltak, mert en-