Vadász- és Versenylap 24. évfolyam, 1880

1880-12-16 / 51. szám

46« VADÁSZ- ÉS VKRSKNY-DAP. rO n o iczány 3 o CUO s zz 0 o fcc N m Í3 X co o 53 5 — —, 60 169 116 6 1 292 81 55 1 — 137 71 27 — — 98 — 171 2 — 173 374 374 9 1 760 Pagony Papfalu Bruck Nagy-Erdő súr Majorház Összesen Részt vettek a vadászatokban gr. Ester­házy Ferencz, br. Mecklenburg Károly, gr. Auersperg Károly, hg Rohan Benjamin, br. Vay Béla, br Radvánszky Géza, gr. Teleki József, gr. Csáky Ödön, Salamon Géza, br. Radvánszky Béla, gr. Pálffy István, br. Vay Aladár és a házi ur. A vendégek egy ré-ze azonban, felváltva jelent meg, ugy hogy naponként csak kilencz puskás volt jelen. R. Hogy hová lettek szalonkáink? — arra a szentpétervári lapok és a „Sports­man" indiai levelezői nyomán a következőket mondhatjuk. Az orosz birodalom nyugati ré­szeiben áz idén október elején nagy hó és hideg időjárás volt, s az ochotcki tenger part­jairól, a Lena, Ob, Irtisch körüli mocsárok­ról nyugot-délfelé húzódó szalonkák és egyéb vizi szárnyasok serege — elzárva látván az utat, az Ural hosszában egyenest le délnek vette útját, s a Caspi tenger és a perzsa öböl vidékénazindiai dsuugelokban tartózkodik mos­tanában az a rész is, — melynek egy része máskor nyugot-Európa felé szokott húzódni. Calcutta környékén most annyi a Scolopax (nov. 20-ról irják) mint soha ; a sport he­lyett egész üzlet-ággá fejlődött ki a szalonka­vadászat és ezrével viszik mindennap piaczra a hálóval, tőrrel és fegyverrel elejtett erdei szalonkák seregét. * * Ugyan e levelező utján olvassuk, hogy a mysorei Maharajah is tart kopó-falkát, melyre a környékben lakó, vadászat kedvelő an­golok is meg szoktak jelenni. A vadászat korán reggel 6 órakor szokott kezdődni természe­tesen, mig a szimatot a nap föl nem száritja. A falka a legjobb angol róka-kenuelekből való, s ez nem meglepő dolog, minthogy a Maharajah szenvedélyes vadász. A múlt­kor pompás vadászata volt; egy „jackalt" (indiai specialitása a rókának) 50 percznyi szép „run" után fogtak el kopói. — Bombay környékén is van egy rendes falka-társaság angol részvényesekből, mely hetenként 3-szor vadászik jackalra. — Lahore környékén va­dászversenyek is voltak november folytán; többnyire apró gát- és akadályversenyek- és polomatchek — ponyk bátán. Egy közlemény a vadász-ügy érdekeben. Sajátságos viszonyok közt élünk. Mig egyrészről egy uj adónem behozatala ellen az egész ország feljajdul, ugyanakkor a pénzügyminister jónak látja a vadászjegy és fegyveradó leszállítására nézve egy törvényjavas­latot benyújtani. Az uj fogyasztási adó ellen demonstrál az egész nemzet; — a vadász-és fegyver­adó mennyisége ellen nem szólal a szenve­délyes vadász ember, ki ez adót fizeti — leg­alább mérvadó körökből nem tétetett ellene kifogás, ama néhány képviselőn kivül, kik népszerűség szerzése czéljából választóiknak óhajtanának kedveskedni; mégis a pénzügy­minister le akarja szállítani, sőt immár kész tör­vényjavaslat beterjesztését ígérvén, egyszersmind akkép intézkedett, hogy 1881 január 1-től ismét csak 6 frtos vadászjegyek adassanak ki félévre. Mi lesz ennek következése ? bizonyára az, bogy eme félév a holtidényre esvén — a vadász közönség fele nem fog vadász­lcártyát váltani, hanem megvárja a julius­deczemberi félévet, a mikor még ennél is olcsóbban reményű vadászati jogosítványát beszerezni, — s ez áltál az állam mindenesetre károsodni fog. De voltaképpen miért is szállíttassák le a vadászjegy adója ? A midőn vadóvás és vadszaporitás tekintetében a 12 frtos vadász­jegyek czélszerűnek bizonyultak. Másrészt ép e napokban tartattak a földmivelési ministerium kezdeményezése folytán a va­dásztörvények revíziójára vonatkozó értekezletek, me­lyekben a résztvett tagok egyhangúlag a va­dászjegy eddigi 12 frtos bélyegét megtartat nióhajtottálc, sőt egynémely tag részéről annak 20 frtra leendő felemelése is megpendittetett. Ha már leszállítani óhajt valamit a t. pénzügyminister ur, akkor a vadfogyasztási adó­kat szállittassa le, mert nem anomalia e, hogy mig Bécs egy őz után 76 krt fizet, Buda­pesten 2 frt 50 krral van megadóztatva; ho­lott Bécs mind gazdagság mind consum te­kintetében Budapestnek liasonlitlanul felette áll; s igy itt kevésbbé kellene azt meg­adóztatni. Eme visszás helyzetek — nem csuda ha elégületlenséget szülnek a nemzetuél. Mielőtt egy ilyen törv.-javaslat benyuj­tatik — szakférfiakból álló bizottságban volna tanácsos megvitattatni, mely minden esetre helyes irányt adhatna a születendő t. javaslatnak, és nem jönne összeütközésbe nemzetgazdászati elvekkel mint jön majd az emiitett törvényjavaslat — ha ugyan eltogad­tatik — a földmivelési ministerium olybeli igen dicséretes és üdvös intézkedésével ellen­tétbe, hogy vadkimélés és vadszaporitás te­kintetéből ujabb reformokat készül életbe léptetni, de ha a vadászjegyek bélyege le­szállittatik, egyik jelentékeny factorától amaz elvek valósításával elüttetik. Ne csak financiális — hanem az adó­alap emelkedésére czélzó nemzetgazdászati szem­pontok vétessenek figyelembe akkor, ha valamely adónem leszállittatik vagy felemel­tetik. Dc meg ezúttal már előzetesen kétségbe vonjuk a pénzügyministeriumnak ama remé­nyét, hogy a vadászjegyadó leszállítása foly­tán nagyobb összeg fog az állampénztárba befolyni, — sőt bátran merjük állítani azt, hogy az olcsóbb vadászjegyek mellett — va­lószínűleg több jogositott puskás, minden esetre nagyobb számú vadat lövöldözvén le, a vad száma jelentékenyen apadni, s ezzel az adóalap is kevesbedni fog. Fölütlő-e tehát, ha ilyen viszás eljárás mellett oly körökből is feljajdulások és zúgo­lódások történnek, a hol különben a kormány jó intentióit tiszteletben szokták tartani. Mi tehát a vadászjegyek és fegyveradó le­szállítását határozottan rosszaljuk, sat. pénzügy­minister urnák e néhány sort szives figyel­mébe ajánljuk. E. F. K. Vadászati törvényünk revideálása tehát valahára bevégzett tény volna. A br. Podmaniczky Géza, sport-egyleti elnök által f. h. 5 és 7-én összehívott érte­kezlet befejezte azt a sisiphusi munkát, melyet mi a vadászat érdékében már évek óta sürgettünk. Az értekezlet munkálatai és eljárásának indokolása közelébb fog a föld­mivelési minisztériumhoz beterjesztetni. Nem akarunk kritikát mondani az ér­tekezlet megállanodásai felett, — először azért, mert itt csak egy javaslattal állunk szemben, melynek még két erős tüzpróbát kell kiállnia, másrészt mert alkalmunk volt meggyőződni arról, miszerint az értekezlet minden tagja a vadtenyésztés előmozdítását vette alapul ; ha mégis az egész javaslat (meiyet hihetőleg már jövő számunkban kö­zölni fogunk) némely pontjaiban kifogásolha­tónak látszanék: tulajdonitsa azt a vadász­világ ama megbocsáthatlan közönyösségnek, melyet tagjai az értekezlet ülései iránt tanú sitottak. Daczára a több napilapban általános ságban tett és direkte is szétküldött meg­hívásoknak, csak 10 vadász jelent meg az értekezleten bárha magában a fővárosban (nem is számítva a sonntagsjägereket) több százra megy Diana hi veinek száma. Ez a 10 ember karolta fel a körülbelől 25,000 magyarországi vadász ügyét! Talán elég is volt bevezetésül ennyit mondanunk?! Az értekezletben részt vett 10 tag a következő: br. Podmaniczky Géza, a Sport­Egylet elnöke, Keleti Károly min. tanácsos, Eöri Farkas Kálmán cs. kir. udvarnok, Sárkány Ján. Fer., a Vad. és Vers.-lap szer­kesztője, Bohus István földbirtokos, Illés Nán­dor m. kir. erdőfelügyelő, Tankó János ta­nár, Friedl Lipót ügyvéd, Karpelesz Vilmos földbirtokos, és Egerváry Gyula a Sport­Egyesület titkára. Br. Podmaniczky Géza, mint elnök, üdvö­zölvén a tagokat, a földmivelési ministerium megkeresésére vonatkozólag előadja az értekez­let tárgyát, a vadászati törvények átdolgozá­sát; utána Tankó JÓDOS emel szót, kérve az értekezletet, hogy eme munkáját halasz­taná el egy későbbi időre a mig esetleg több vidéki egylet is alakulván, a kérdés több oldalról is megvitatható lenne. Eőry Farkas­Kálmán ezt ellenzi, és az éitekezletet — hivatkozással a min. átiratra — competens­nek tartja arra, hogy a tárgyalást meg­kezdje. Hansonló értelemben szólt Keleti Ká­roly minist, tanácsos is, mely után a tárgya­lás kezdetét vevé. Az 1872 évi vadászati törvények vitat­kozás tárgyává tétetvén, azokon az értekez­let, több jelentékeny változtatásban állapo­dott meg. Mi ez alkalommal csakis a lénye­gesebb változtatásokat ismertetjük meg tisz­telt olvasóinkkal — fentartván ama jogun­kat, hogy majd ha e kérdés a képviselő­házban vitatárgyává tétetni fog, akkor e la­pokban meggyőződésünk szerint hozzá szól­hassunk. Az értekezlet megválasztandónak véle­ményezi a 2. §. (1) pontját, mely szerint ezentúl — nem mint előbb 100, de 200 kat. holdnyi földbirtokon gyakorolható a vadászat Továbbá hogy az árokkal körül vett és 200 hold­nál kisebb birtokok ezentúl kivételt nem képeznek. A 3-ik § oda módosittatik, hogy a 2-ik §. alá nem tartozó földbirtokon, a vadászati jog csak nyilvános árveréseken, közig, ható­ság közbejöttével szerzett bérlet utján gya­korolható, s hogy minden vadászati bérlet febrnár 1-én kezdődjék s ezt fél évvel meg­előzze az árverés. Nyerészkedési szempontból napi vagy időszaki vadász-lcártyálcat kiadni ne lehessen. Több birtokos egyesülése bárha birtokuk n 200 holdat lei is tenné egy tagban, ezentúl kivételt nem képez, mert minden községi területen a vadászati jog bérbe adandó s az ebből befolyó jövedelem tan­ügyi czélolcra fordítandó. A tilalmi időket tekintve, a vadászat gyakorlata tilosnak vélelmeztetik: a) szarvas-bikára okt. 30-tól dámvad­bikákra nov. 15-től — julius 30-ig; b) szarvas, dámvad és őztebenre febr. 1-től — okt. 30-ig; c) őzbakra január lö-től május l -ig. f) fogolyra decz. 1-től aug, 15-ig, ezenki vül még a nyulvadászata is megszoríttatott. Hogy a tilalmi időnek ama részét, mely a fő- és őzvadra vonaltozik — nem helye­seljük, talán fölösleges is mondanuuk; s remél­jük is, hogy majd ha a kérdés végleges el­döntés végett a képviselőházba áttétetik, e pontok kedvezőbb megoldást fognak nyerni. ' Nagy vitát keltett a 16 §., mely szerint a házi macskák és kóbor ebek a vadászatra jogositott által elpusztíthatok voltak, mert en-

Next

/
Thumbnails
Contents