Vadász- és Versenylap 24. évfolyam, 1880

1880-10-21 / 43. szám

VADÁSZ- ÉS VEKSENY-I.AP. OKTÓBER 21. 1880. Külföld. Programm az 1881 és 1882-ik évi hannoveri lóversenyekre. 1881. Nord-Deutscher St. Leger-dij 12000 márk. Futandó a hanoveri őszi versenyekkor. Futhatnak az 1878-ban Németországban, a Magyar-osztrák birodalomban, Dániában, Norvégia és Svédországban ellett, vagy ellósi évükben (1878) anyjukkal oda bevitt és 1879. junius l-ig ott volt mének és kanczák. Tét 300 márk, bánat 200 márk, de csak 100 m. ha 1881 május l-ig a nagyobb bánat ki nem egészíttetik. Teher: ménre 56 kgr. kanczára 54>/,. Az Union-Rennen nyertesére 2 kg., a Norddeutsche vagy ausztriai Derby nyertesére 3 kg. külön és pedig halmozva. Belföldi mének vagy kanczák ivadékára 2'/. kg. leengedés. Táv. 2800 meter. A győztesnek 12000 márk és 30% a tét és bánatokból, a 2-iKnak 1000 márk és 40"/o, a harmadiknak 500 márk és 20%, a negyediknek 10% a tét és bánatokból. Nevezni lehet 1880 október 30-án este 6 óráig, az Union-Club vezértitkárságánál. Berlin NW. Dorotheen Strasse 12. 1882 re. Ugyanezen dijra (12000 márk) ugyan oly feltételek mellett mint a fentebbi. Nevezni lehet 1879-ben ellett csikókat szintén az idei okt. 30-ig. ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS. A lóten. emel. alakult társ. által e hó 18-án az omnibus-telepen rendezett ménlókiállitás anyaga fölött a következő Ítéletet hirdette ki a jury,melynek gr. Esterházy Miklós, gr Szapáry Iván, Horváth János m. kir. honvédtábornok és br. Üchtritz Zsigmond voltak tagjai. Az elővezetett 10 darab telivér közül : 1- dij 250 frtos aranyérem, adja a Lovaregylet, Baltazzi Aristid Nil Despuraudumjának Ítéltetett. 2. dij 250 frtos aranyérem adja a Lovaregylet, br. Majthényi Izidor Harry Halijáé lett. 3. dij br. Majthényi Izidor Outrigger-jeé. Nehezebb apaló volt 12, ezek közül: ldijat, 20 db 10 frkos aranyat, adja a lótenyészt. társulat, Zámory Béla Nordstern ménje. 2. dijat, bronz-érem, gr. Esterházy Norsöt pej folki sőt. pejje. 3. dijat, bronzérem, gr. Csekonics Endre Pride of England vi), szürkéje nyerték. Könnyebb apaló voltt 25, ezek közül: 1. dijat, 10 db arany, adja a lóteny. társ. gr. Zichy Nándor Custaloga söt. pejje. 2. dijat, bronz-érem, gr. Zichy Nándor Atlas söt. pejje. 3. dijat br. Podmaniczky Géza Grizzly Boy vör. deresse nyerték. A földmivesek által elővezetett 3 drb csődör közül Finko barsmegyei földmives sárga ménje dijaztatott 5 darab aranynyal. Orsz. lótenyészintézeteink költségelőirányzata 1881-re sindokolásaa képviselőház előtt. Előttünk fekszik egyike azon füzeteknek, melyekben br. Kemény Gábor magy. kir. földmiv. miniszter ő nagyméltósága, a vezénylete alatti országos intézetek jövő évi költség előirányzatait és azok indokolását az orsz. képviselők elé terjeszté. Elhagyva ebből a lapunk specialis keretéhez nem tartozókat, (erdészet vesztegintézetek stb.) s a szám-csoportozatok száraz hasábjait: itt csak az állami ménesek és méntelepek múltját, jelenét és jövőre tervezett kihatását tárgyazó s az egész műnek velejét képező indokolási részt adjuk. — E részben találjuk elhintve azon eszméket, melyek oda vezethetnek — hogy következetesen keresztül vive — orsz. lótenyésztésünk nem messze jövőben már nélkülözhetni fogja az állam gyámkodását és saját lábaira áílhat... Mily biztos elővigyázattal és fokonként halad ebben az orsz. lótenyésztés vezetője, azt a községi és magánmének szaporodhatásának előmozdítására irányzott javaslatai (méncsikók felnevelése, jó mén tartó gazdák subventionálása) mutatják leginkább. Mielőtt törvényt kérne — mely az idétlen méneket eltörölné: iparkodik kellő számmal jókat előállítani, azt tartván, hogy számos szegény község lótenyésztő)énk addig is jobb a rosz valami mint a semmi. — A jó mént tartó gazdák subventionálására kért aránylag csekély összeggel (10,000 frt) kimutatja az utat, hogyan lehet évenként 100 db jó ménnel szaporitni az orsz. tenyészanyagot, stb. — Im az egész részletesen. VIII czim. Állami lóteny észintézetek. kiadás: 1880. évre engedélyeztetett... 2,396.791 írt, 1881. évre előirányoztatik 2,501,470 „ Be vétel: 1880 évre megállapittatott 1,713.891 frt, 1881. évre előirányoztatik 1,819.229 „ Ezen előirányzat szerint teliát a lótenyészintézetek saját bevételein, s az országos lótenyésztési alapnak 15.900 frtnyi jövedelmén felül 666.341 frt készpénzjavadalmazást kell az 1881-ik évi előirányzatban az országos lótenyésztés istápolására kérni, mely összeg az 1880-ik évi budgetben engedótyezett 667 ezer forint készpénzjavadalmazásnál 659 frttal kevesebb. Hogy az előirányzatnak ezen végeredménye, daczára a 104,679 írtra rugó rnellőzbetleu kiadási többletnek, ily kedvező: az csak azon előnyös körülménynek tulajdonitható, hogy az intézetek saját bevételei évről-évre szaporodván, az 1881. évi bevételek a lehető legvalószínűbb és semmiképen sem vérmes számítás alapján is 105.338 frttal magasabban kellett előirányoznom, mint a hogy azok 1880-ik évre a törvényhozás által előleges levonás után megállapittattak. A kiadási többlet mellőzhetlenségét, valamint a bevételi többlet alaposságát az egyes rovatok szerint következőleg van szerencsém indokolni. Az itt következő s a központi igazgatás, valamint a ménes birtokok gazdászati kezelésére vonatkozó indokolásokat elhagyva, átmehetünk mindjárt a ménesek előirányzatára. A ménesek kiadásai; 35.936 frttal nagyobb összegben irányoztatnak elő,mintl880 ra engedélyezve volt. Ezen kiadási többlet túlnyomó része, vagyis 20.000 forint egy egészen uj intézmény által, az egy éves méncsikók vásárlása által vétetik igenybe, mely intézmény jogosultságának, sőt mellőzhetlen szükségének indokolását előterjesztésem végén lesz szerencsém röviden előadni. Ezen uj rovaton felül a méneseknél az okozza még a kiadási többletet, hogy a vásárolt egy éves méncsikók által az állatlétszám, s igy annak tartási költsége is szaporodik, s hogy végre az állami ménesekben nevelt sarjadék képeségének kipróbálása és fokozása czéljából a beosztásra kerülő fiatal kanczák és mének erősebb idomítása rendeltetett el, mely úgy az általa igényelt legénységszaporitás, mint erősebb takarmányozás és szerszamelhasználás folytán nagyobb költséget okoz. A ménesek bevételei: 22,150 frttal magasabban irányoztatnak elő, mely többletből 20.000 frt az 1879. évben magánosoktól első izben vásárolt és Mezőhegyesen felnevelt méncsikóknak 1881-ben várható értékesítésére esik. Az 1879. év folyamában u. i. kísérletképen magánosoktól vásároltatott 38 drb egy éves méncsikó, melyből most már 30 darab alkalmas apaló vált. Ezekből mintegy 10 db fog az 1881-iki fedeztetési idényre a méntelepekbe beosztatni, 20 db pedig községeknek örökáron eladatni. Ezen 30 drb mén átadási, illetőleg eladási árában irányoztatik elő a fentebbi bevételi többlet. Az ezen felül előirányzott 2150 frtnyi bevételi többlet azért irányoztatik elő, mivel a ménesek törzsménei után az eddigi tapasztalatok szerint legalább ennyivel nagyobb fedezési dij többlet várható. A méntelepelc költségvetésében 8192 frttal kevesebb kiadás és 4850 frttal nagyobb bevétel irányoztatik elő, mint 1880 évben. A kiadási előirányzat azért apasztatott, mivel da czára némely magasabb kiadási tételnek, kevesebb költség fog igényeltetni azon okból, mivel a ménesek kevesebb fiatal mént fognak a méntelepeknek átadhatni, s igy ezek megtérítési összege csökkenni fog.A bevételi többlet pedig jogosan azért irányoztatik elő, mivel a mult évek tapasztalatai alapján úgy a méntelepekből kisorolt és eladásra kerülő mének árából, mint a jelentékenyen szaporodott fedeztetési eredmény után származó díjtöbbletből ennyivel nagyobb bevétel várható. A lótenyésztési budget egyébb rovatai alatt, u. m. lóversenyekre és lótenyésztési jutalmakra, a lótenyésztési alap jövetelméből eszközlendő tenyészanyag-vásárláora és a káposztásmegyeri kanczatelep szükségleteire ugyanazon összegek irányoztatnak elő, melyek az 1880. budgetben engedélyeztettek, s igy ezen rovatok alatt semminemű eltérés indokolása nem szükséges. * * Ezek után áttérek az országos lótenyésztési budgetben 1881-re előirányzott két egészen uj kiadási rovatnak, u. m. az egy éves méncsikók vásárlására előirányzott 20.000 forintnak, s a magánosok mén tartásának segélyezésére előirányzott 10,000 írtnak indo kolására, mely rovatok elvi jelentősége tekintetéből szükségesnek látom következő előterjesztést tenni. A m. kir. állami lótenyész intézetek átvétele óta lefolyt 12 év alatt a törvényhozás bölcsesége megadta a módot arra, hogy ezen intézetek a kor kivánalmai szerint belterjesen fej leszthetők voltak, hogy a működésüket gátló akadályok lehetőleg elhárittathattak, s hogy a szükséges befektetések évről-évre fokozatosan megtétethettek. Nem jelentéktelenek voltak az áldozatok, melyeket az ország ezen intézetek fentartására és fejlesztésére évenkint hozott, mert a ménes birtokoknak szintén e czélra fordított jövedelmeivel együtt átlag számítva majdnem minden évben meghaladta e javadalmazás az egy millió forintot. Hogy azonban e javadalmazás bőven meghozta gyümölcseit, hogy nem mulandó évi administrationalis költségnek tekinthető, hanem azon országos czélu befektetések közzé sorolandó, melyek nemcsak kamataikat hozzák meg dúsan, hanem az ország alaptőkéjét, a gazdakörök vagyon mérlegét s ezzel az adóképességet jelentékenyen emelték: azt a törvényhozás elé eddig több izben tett részletes előterjesztéseiben e ministeriumnak kétségtelenül bebizonyítani többször volt szerencséje. Nemcsak ezen előterjesztéseknek, hanem az országszerte félreismerhetlenül mutatkozó tények kényszerítő bizonyságának kell tulajdonitanom azt, hogy ma már nemcsak a törvényhozás kebelében levő gazdák és tenyésztők szakértő, de szűkebb körében, hanem az egész ország nagy közönségének túlnyomó részénél megingathatlannl gyökereket vert azon erős meggyőződés, hogy az országos lótenyésztés Magyarország közgazdaságának azon ága, hol az állam által hozott áldozatok a legjelentékenyebb gyümölcsöket hozták, hogy a lótenyésztési érdekek további hasonló istápolásának csorbitása, vagy megszüntetése nemcsak honvédelmi szempontból, de főleg közgazdasági érdekeink tekintetéből is hibás gazdálkodást, sőt az eddigi befektetések veszélyeztetése tolytán megbocsáthatlan koczkáztatást képezne. Ezen ma már a nemzet meggyőződésévé vált felfogás fel ment az alól, miszerint a jelen lótenyésztési budget előterjesztése alkalmával újra részletesen fejtegessem az állami lótenyésztési intézek fejlődésének s az általok eredményezett haszon mérveit, a törvényhozás bölcsesége pedig feleslegessé teszi, hogy