Vadász- és Versenylap 24. évfolyam, 1880

1880-10-21 / 43. szám

SZEPTEMBER 30. 1880. VADÁSZ- ÉS VEKSENY-LAP. 399 az országos lótenyésztés eddigi gyámolitásának szükségét s a jövőre kért javadalmazás megadásának melőzhetlenségét bővebben hangsúlyozzam. Szorítkozom tehát tisztán tájékozás végett a következő néhány adat közlésére, melyek nagyban és egészen mutatják az eddigi befektetések gyümölcsöző voltát. Mig ugyanis az átvétel alkalmával 12 év előtt a méntelepekben hasonlithatlanul silányabb minőségben létezett 1200 mén alig 36 ezer kanczát fedezett, addig az 1880, évi idény alatt felállított 1680 többnyire kitűnő minőségű mén által fedezett kanczák száma, a 60000-et jóval meghaladta. A mi pedig az országban termelt anyag minőségét és értékesítését illeti, arra nézve csak azt jegyzem meg, miszerint az országban ma már alig van vidék, melyben a most létező anyag minősége hasonlithatlanul felül ne múlná a hajdanit, s ugy a középbirtoku gazdák, mint a földmives tenyésztők iparkodóbb része az ország nagyobb részében lovainak jó és könnyű értékesítése folytán takarékpénztárnak tekinti a lótenyésztést, melyből kedvezőtlen termések esetén ugy családja fentartását, mirit adója megfizetését biztosítja. A belforgalomban előállt, de számszerint meg nem határozható jelentékeny bevételi többlettől eltekintve, még csak azon adatot vagyok bátor előhozni, miszerint 12 év előtt alig egy millió frtra rúgott az ország határain egy éven át kivitt lovak értéke, mig az évről-évre fokozatosan emelkedett ló export folytán ma már 7—8 millió között változik a külföld részére nálunk egy éven át vásárolt mintegy 25—28 ezer számú lovak értéke. (Folyt, köv.) VADÁSZAT és LÖVÉSZET. SzaraMgés a doMi uradalomban. Marmarosmegye ; uradalom Dolha ; Rókamezei erdőség. Tulajdonos gr. Teleki Géza ő méltósága Gernyeszegről. Vendégei: ifj. gr. Teleki Sámuel, br. Vay Dénes, br. Bánffy Ernő és br. Jósika Andor ő méltóságaikkal szeptember 19-ikén kezdették meg a szarvas cserkészetet. 1. Nap, szept. 29. Br. Józsika Andor ur ejtett el egy 12-es agancsárt az általa feltalált illetőleg magyarázata folytán Kirnerrel készíttetett Büffinger-féle fegyverből — expansiv golyóval — 120 lépésről, csauttki revierben. A többi urak első két napon sikertelenül vadásztak a kedvezőtlen idő miatt. Láttak hallottak ugyan nagyobb mennyiségű szarvast, de ezek a kavargó szél által szimatot vetlek, s nem voltak megközelithetők. Október 2. A házi ur gr. Teleki Géza ej tett el egy 10 es agancsárt lomovati revierben ugyancsak Büffinger-féle fegyverrel. Hatalmas erős állat volt, mely. kizsigerelve 225 kgr. közelitett meg. Ugyan ez nap ejtett el báró Vay Dénes egy kisebbszerü 8-ast s rákövetkező nap, egy erős 8-ast, mindkettőt Express Rifle féle fegyverrel. Br. Vay Dénes ur volt e szerint a legszerencsésebb, ki a két gyönyörű állatot, két nap alatt ugyan — de mindkettőt a TerelucsánszkirevierbeD, egymástól alig 30 lépésnyi távolban ejtette el. Bizonyosan két duelláló fél volt, kiknek versengésein a vadász ur húzott nyereséget. Emlékezetes lett a br. urnák a terelucsanszki revier, mert első szarvas cserkészetén valóságos mester lövéseket tett. A második szarvast ugrásban lőtte golyóval 120 lépésről. Ifj. gr. Teleki Sámuel ur ez idén nálunk a tavali évhez képest (a mikor 3 agancsárt ejtett két nap alatt) nem vadászott szerencsével; egy őzbakot ejtett el csupán. Ő megelőzőleg br. Schönberg ur csolnaki erdejében cserkészett — hol mint mondja, ismét ejthetett volna el három darabot, de a házi ur azon kérésének engedve, hogy csak erős agancsárokat ejtsenek el, kénytelen volt a a gyengébbeknek megkegyelmezni. Valóban megkegyelmezni, mert mint általánosan ismerjük, a hova fegyverét emeli, az az övének mondható. Br. Bánffy Ernő ur, sürgős teendői miatt kénytelen volt a szép vadászatot elhagyni, hol mint távozásakor mondta kellemes napokat töltött. Szarvas állományunk 5 év alatt nagyszerűen emelkedett. Néhány év múlva a gr. Teleki család szarvas-revierjei, mind területre, állományra valamint jó fekvésére, egyike lesz hazánk szebb cserkésző helyeinek. Bár csak hazánk nagyjai minél többen Ízlelnék meg a szarvas-óserkészet kellemeit szükséges lenne az, ugy a nemzet vad ápolása s fentartására, mint nemzetgazdászatilag is. Sokat lehetne erről irni, de hagyom azt máskorra. Most csak még annyit mondhatok, hogy akj egyszer megízlelte a vadászatok eme legszebbikét, s hallotta őserdők rengeteg bérezéséin viszhangozni a szarvasok szerelemtől ittasodott hangját, az bizonyosan önként érezni fogja a vágyat oda újra s újra visszatérni. Felvidul, felüdül ott a lélek, s ruganyosságot érez és lel a test. Tanuul hivom fent elősorolt jó urainkat, kiknek, ha bár betűvel jelzem, a még most is fülökben csengő Böő—ő—öööö.—ő —ö 0 —ő—ö. ceeO hangokat, bizonyosan szivesen emlékeznek vissza Peredyl regényes helyeire. Dolha 1880 október 14. X. Y. Szarvas idény. Az udvar vadászatain a gödöllői pagonyokban mult hó 28-dika óta, összesen 28 drb agancsárt, 2 sertevadat és 2 őzbakot ejtettek el. Az agancsárokból Lajos bajor berezeg lőtt legtöbbet 11 drbot, Wiederhofer udvari orvos 9 drbot. Lord Langenfort 5 drbot, br. Nopcsa főudvarmester 3 drbot. A sertevadak közül az egyiket, mintegy másfél éves kant, id. gr. Larisch a haraszti a másikat 3é 123 k. súlyú kant dr. Wiederhofer lőtte a mácsai pagonyban; e két sertevad sokkal örvendetesebb vadászati eredménynek tekintetik az udvarnál, mint az összes lelőtt agancsárok. A két őzbak közül az egyiket Lajos bajor herczeg, a másikat pedig neje Wallersee bárónő lőtte, a ki férjét gyakran szokta vadásztaiban kisérni, Királyné ő felsége ugyan a cserkészeteken tényleg résztvenni nem szokott, azonban minden évben meglátogatja a szarvasokat s a helyet, hol felséges féije oly nagy vadászati élvezettel szokott szemébe nézni az erdők királyának. Mult hó 30 dikán tett ő felsége a királyné kirándulást Valeria főherczegnővel, az igen csinos és czélszerü kiállítású és Kölber-testvérek budapesti kocsi-gyáros czég által készitett cserkésző kocsikon, Bernát József erdész vezetése alatt a szt. királyi pagonyba, hol késő estig bolvongtak az erdőségben s volt alkalmuk gyönyörködni a több falkában talált a 100 drbnál több szarvasban. * y * , * Azon szarvas cserkészetekről, melyek a mult hó elejétől e hó végéig a gr. Schönborn-féle Beregh-megyei uradalomban lefolytak, jövő számunk fog hozni részletes kimutatásokat. Egyelőre azonban megemlitjük, liogy a fenti és az ezzel határos és gr. Nádasdy Ferencz és Dőry Lajos ur által vadászatra bérben birt területeken összesen 47 aganesár ejtetett el, melyből a gr. NádasdyDőry-féle bérelt területre 9 drb esik. A legszebb ezek között egy 18-as, melyet gr. Nádasdy Ferencz lőtt, — s egy 12-es melyet Dőry Lajos ur ejtett el. Ez utóbbinak agancsát láttuk a nemzeti Casinóban mi is; ez egy colossalis példány, melyhez hasonlót 12-esben még soha se láttunk. Belső világossága (belső szélesség) 88 cm., a két ág külső átmérete (külső szélesség) 114 cm., — magassága 101 cm. —- szélessége az agancsnak a rózsatőn 17 és fél, a rózsának 21 cm, — az agancs vastagsága közepén 18 cm, leghosszabb mellékága 32 cm. Kár, liogy a különben teljesen szabályos agancs egy ága le van törve, — s igy az csorba. — A vadászatokon még egy medve is ejtetett el, gr. Scliönborn Ervin által, továbbá Dőry Lajos ur egy rendkívül erős farkast sebzett meg, mely máig se került elő. A Brzenitz erdőségeiben is volt szarvasvadászat, melyen egy kis szeren csétlenség is történt — mint bennünket tudósítanak ; ugyanis egy szarvas gróf Pálffy és br. Walterskirchen között váltván át mindkét vadász egyszerre tüzelt rá s mig gr. Pálffy golyója leterité a nemes vadat, ugyancsak a gróf kezén br. Walterskirchen golyója némi sebet ejtett. Folyó vadászatok. A mily reményekkel nézhettünk az őszi szalonkázás elé, ép akkora a csalódás is, — mert nem jöttek meg. Therezia napja is elmúlt, sőt ma-holnap e hó vége felé járunk, ezután alig lehet már egyebet várni egy megkésett hírnél, hogy „itt voltak" „egy-két nap jócskán lehetett látni, de azóta semmi nyomuk." Egy rosz szalonka-idény után már szinte megszoktuk e phrásist s a vadász-xilág is csakhamar beleunva a meddő várakozásba, napirendre tér a kérdés felett. A legutóbbi hét hűvös éjszakái, egy két drbot azonban meghoztak; igy Vas megyéből értesítenek bennünket, hogy a perenyei vadászterületen (Gyöngyös mellék) f. hó 13-kán Gotthard Sándor ur ejtette el az első hosszúcsőrüt ez őszön. Kunhegyes vidékéről értesítenek bennünket, miszerint ott, daczára azon kedvező körülménynek, hogy a határt 8—10 szőllőlcert és tömérdek tengeri föld övedzi, a szüret után is csak kevés nyulat látni, — foglyot pedig épen semmit. A vadászat csakis vizivadakra szorítkozik ott, melyből ez idén igen sok van. * * " A pesti társaság több tagja által Üllőn e hó 17-kén megtartott vadászaton résztvettek: báró Stein, belga consul, Zarin orosz al

consul, Keleti Károly min. tanácsos, Tömöry György, Keleti Gusztáv, Fakh az alföldi vaspálya igazgatója, Párnitzky E. —öszszesen 14 darab nyul, 10 drb fáczán, 4 drb fogoly, és 2 drb fürj lövetett. Tisztelt szerkesztő ur ! Éz évi. vadtenyésztésünk, — mint általában majd mindenütt — jóval szegényebb a megelőző közelebbi évekéinél ; — mindazáltal kivált foglyokból, daczára a tenyészetre nézve nem legkedvezőbb időjárásnak, meglehetősen van nálunk. — A rendes viszonyok között lenni szokott államánynak mintegyöO—60°/

0-ja. Nyul kevesebb. Fürj, aratás előtt több mutatkozott, hogy azonban később hova lett, oly kérdés, melyre nehéz határozott feleletet adni. Hihető, hogy miután első fészkeiket, az ép akkori esős időjárás elpusztitá, —- több pár meddőn is maradt, a mely pedig azután még másodszor is fészkelt volna, az meg a mezők mindinkább való letárolásával pusztult el. Erdei szalonka, mult tavaszi húzáskor kevés volt, jelenleg pedig még nincsenek. Hogy ezek után valami örvendetest, is