Vadász- és Versenylap 24. évfolyam, 1880

1880-09-02 / 36. szám

334 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. AUGUSZTUS 12. 1880. ügyi körülménynek, a melyek a fő-funkczióra befolyással vannak. Az állatoknak nagyon is fiatal korában s a kanczáknak az ellés után nagyon korán való fedezésében is keresik e bajt, végre pedig a fedezés alkalmával az erős fokozatú idegbefolyás alatti alterátió okának is tulajdonítják. Á magyar királyi lótenyésztő intézetekben tett észleletek oda utalnak, hogy arrw, jelenségek, melyeket idegbénaságnak nevezünk, a bujakór nagyon előre ha ladott stádiumához tartoznak, s a nemi részek betegsége gyakran lefoly, a nélkül hogy a bénaság jelentkeznék; hogy azonban az idegbénaság a lovaknál nem fordul elő a nélkül, hogy a nemi részek betegek ne volnának vagy koráiban betegek ne lettek volna. E betegség csak tenyésztésnél alkalmazott lovaknál fordul elő s a fedezési működés ált'd terjed tovább. * Az 1872-dik évben Temesmegyének Károlyfalva községében uralkodott e kór ragályszerűleg s én a heti vizsgálatnál azt az ész leletet tettem, hogy még az oly kanczákra is, melyek még soha fedezve nem voltak, a mellettök álló betegektől nemi részeik érintkezése által elragadt a kór. A ragály pillanatától kezdve a kór kitöréséig 8 naptól 10 hónapnyi sőt több idő múlik el, mialatt az állatok vagy tökéletesen egészségeseknek látszanak, vagy legalább jellegző symptomák még nem mutatkoznak. Hogy e betegség tökéletes ismerete s annak mindjárt jelentkezésekor való gyors gyógykezelése nagy befolyással van annak lefolyására és tovább terjedésére: igazolja ezt a kórnak az utóbbi időkben sokkal ritkábban jelentkezése a magy. kir. méntelepekben, mint a multakban, mikor még e betegséget oly körülményesen nem ismerték s még a beteg méneket is alkalmazták fedezésre. Mig a GO-as évek közepén egy 130 dbból álló mén-állománynál egy év alatt 25— 30 mén hullott el idegbénaságban, melyek az akkori, a tenyésztésre oly jó időben — felsőbb parancsra — eltitkoltattak, s az idegbénaság megnevezése helyett rendesen a kimustrálási rovatba vezettetett be a ló, ilyeténképen: keskeny és lapos bordázatú, vagy magas és finom lábú, roszul örökítő vagy tisztá talan a bal pókhelyen, bosszú csüdű, hibás elejű stb. stb.;s ha akkoriban mert volna valaki a ménesbeli hivatalnokok közöl az idegbénaság felől írni, pár hónapra okvetlenül elteszik vala napvilágról, most 150—170 dbból álló ménes állománynál egy év alatt alig fordul elő e kór egynél vagy kettőnél, sőt gyakran egyetlenegynél sem. A leór tünetei, a mint ezek 1866-tól kezdve, méneknél és 1872-ben a kór ragály szerű jelentkezésekor Károlyfalva községben s azóta még sok kanczánál is észleltetett: 1. Kanczálcaál. A hüvelyből eleinte big, tiszta, később sűrű vöröses-sárga folyadék szivárog, a pérája tésztapuhaságúvá dagad; a hüvelynyilásnál olykor különböző nagyságú, sárga folyadékkal telt bólyagocskákat észlelünk, me lyeknek feldörzsölése után némi csekély anyagveszteség mutatkozik. A kórt e stádiumig hólyagkiütésnelc nevezik, (Németországban a ragályos betegségek közé számlálják) mely fehérmályva főzetek s később timsós viz befeeskendése s ólomeczet bekenése folytán gyakran néhány hét alatt elmúlik. Ha azonban a pérája 6 — 8 heti gyógykezelés után is dagadt marad, s a daganat erősebb s porezogósságig kemény lesz, ez mindig veszedelmes jel, s ekkor a betegség már a második stádiumába lép s ilyenkor már különböző helyeken, különösen a nyakon vállon, szügyön, hason, keresztcsontnál tisztán határolt, kerek, kemény, lapos, közepén beeső s csak e kórnál sajátos, úgynevezett tallérfoltok jelentkeznek, melyek egyidejig megmaradnak, aztán eltűnnek, hogy más testrészeken üssenek ki ismét. Ha a kanczánál e betegség magas fokot ér el, akkor gyöngeség mutatkozik a hátsó részben; az állatok gyakran emelgetik állás közben hátsó lábaikat ; menetközben pedig egyik vagy másik hátsó lábát maga után vonja, (iellemző a szökizeknek és csűdcsuklóknak — Sprung- und Fesselgelenken — megrogyása) az állatok elsoványkodnak s végre nem is képesek többé hátsó részükön megállani, nincs ereiök önmagoktól fölemelkedni; olykor egyik-másik fülben is bénaság jelentkezik, ugy az elő- és hátsó ajkakon, s a beteg állatok kimerültségben, vagy a mint azt dohány hó előtt tapasztalni újra alkalmunk nyilt, fuladásban vesznek el. Kórtünetelc a ménnél. A ménnél a kór rendesen a húgycső takhártyájára localisalódik; ennek bizonysága gyanánt sok lónál tallérfoltok jelenkeznek, a nélkül hogy a nemi részeken valamely betegséget lehetne észlelni ; idegbénaság azonban soha sem mutatkozhatik hacsak a nemzőrészeken valamely korábbi betegség nem volt. A húgycső gyuladásai a ménnél fekélyedéssel gyakran fordulnak elő, csakhogy ezek a sok bajjal járó vizsgálat miatt sokszor észre sem vetetnek s ennél fogva egyegy beteg, de egészségesnek látszó mén, mint gyakran tapasztalhattuk, tömérdek kanczába olthatja be a ragályt. Továbbá a makkon, monyon és tökzacskón igen sokszor mutatkoznak hólyagocskák, daganatok, a takhártya, tökzacskó földuzzadása s a már emiitett tallérfoltok ; a mének ekkor ugysfnabba az állapotba jutottak, mint már a kanczáknál leírtuk. Hosszabb szenvedésnél a hátsó test, ugy kanczánál mint ménnél fölhuzódik, a far el veszti kerekdedségét, a véknya és csípeje táján gyakran oly nagymérvű fájdalmat érez, hogy egy egy rá alkalmazott nyomás alatt annyira összegörnyed, hogy lerogyásától lehet tartani. Gyógykezelés. A méneknél a hólyagocskák ólom-eczetes kenőcscsel naponkint bekenetnek s a fekélyek pokolkővel égettetnek. Némely esetekben bénaság ellen bőr alá alkalmazott morphium-befecskendéseket jó sikerrel alkalmaztak ; némelykor azonban e gyógykezelésnek egyátalán semmi eredménye nem volt. Óv- és elhárítási rendszabályok. Hogy a kór elharapódzása elháríttassék: 1. Minden kancza, mely fedeztetés végett elővezettetik, a helység előjárósága által megvizsgáltatik s minden nagyon vén és nagyon lesoványodott kancza, úgyszintén mindazok, melyeknek hüvelyéből oly nedvszivárgás mutatkozik, mely különbözik attól, mely kanczáknál jelenkezik — kizárandó. 2. A mén nemzőtagja naponkint megvizsgálandó; szükséges lenne pedig ugy a községi méneket mint a magántulajdonosokéit legalább is egyszer havonkint, a megyei vagy kerületi államorvosok által s ha lehetséges a lótenyészintézetek orvosai által megvizsgáltatni ; ha a nemző tagon bármily legkisebb változás mutatkozik, a mén mindaddig elvonatik a fedezéstől, mig tökéletes meggyógyulása nem észleltetik. 3. A lótenyésztők az ismertető jelekre megtanitandók, hogy azok a bajt mindjárt fölismerhessék. 4. Mihelyt e betegséget sejtető, gyanús eset áll elő, a tulajdonosnak jelentenie kell ezt a helyhatóság utján a politikai hatóságnál. 5. Nehogy a kár más helységekben vagy kerületekben elharapódzók, a ragály tartama alatt igás lovaknak a kóros vidékekről egészséges vidékekre való eladása, betiltandó. 6. Ha a kór valamely helység va gy kerületben előfordul, akkor ott a fedezés elől ugy az állami mint a magántulajdonosok ménéi elvonandók s azonnal a színhelyen átalános kanczavizsgálat eszközlendő, s ha e vizsgálat alkalmával sok beteg ló találtatnék, abban az évben a fedezés többé nem foganatosítandó; ha pedig egyes betegek találtatnak, akkor az egészséges kanczák egészségi bizonyitványnyal látandók el s fedezésre bocsáthatók; minden gyanús és bizonyítvánnyal el nem látott ló a fedezéstől elzárandó. 7. A ragályos betegségben levő magánés állami mének kontiunácziába állitandók s gyógykezelés alá veendők; továbbá az oly lovak, melyek igen gyakran nemi betegségekben szenvednek, rosszul táplálkozók, okvetlenül herélés alá vonandók, miután e mének, mint azt alkalmunk volt megfigyelni, az idegbénaságra nézve a legveszedelmesebbek. 8. Ha gondoskodunk a ló kellő mozgásáról s jól szellőztetett istállóban tartásáról; ha a fedező állomás szakértő kéz által vezettetik, átalában ha az állomásvezető a betegséggel tökéletesen megismerkedik, a mén értelemmel vezettetik a kanczához, a kancza részletes vizsgálat alá vétetik, az actus okszertileg intéztetik s minden visszaélés mellőztetik, ritkán fog idegbénaság előfordulni. (Vége köv.) Szekérverseny-programm. Udvarhelymegye lótenyész-bizottmánya által f. évi szeptember 30-án d. e. 10 órakor Székely-Udvarhelyen szekérverseny fog rendeztetni 600 frt versenydijak kiosztásával. A szekérverseny alábbi programmját földmivelésipar- és kereskedelemügyi miniszter ur ő nagyméltósága jóváhagyván, a verseny dijak gyarapításához 400 forinttal volt kegyes hozzájárulni, 200 frtos dijat pedig Udvarhelymegye lótenyész-bizottmánya tűzött ki. Nem szükség jeleznem, hogy lótenyész-bizottmányunk eme kezdeményezésnek folytatását a mult évben oly fényes eredménynyel végződött első e nemű kísérlete határozta el, me/y helyi viszonyainknak megfelelőleg lótenyésztéssel fogklkozó közönségünknél általános érdekeltséget ébresztett, annyira hogy az ilyen szekérversenyek állandósítása lótenyésztésünk érdekében mindinkább közérdekű szükségletnek bizonyúl be. A versenyprogrammja. Szekérverseny 1380. évi szeptember 30-án d. e. 10 órakor Sz.-Udvarhely város felső végétől Bethlenfalva felé elvonuló állami uton. Pályabírók: Elnök Gyárfás Domokos; birák : id. Daniel Gábor, br. Gamera Gusztáv, Ugrón Lázár, br. Kemény Béla. — Inditók-. Ugrón Gábor, dr. Török Albert. — Őrbirák és térilők: br. Orbán Ottó, Jakab Gyula, Gyárfás Endre, Lukács István. — Szekér-rendező'. Sebesi Károly. — Versenyszekér-kisérők és rendezők-. Soó Károly, Ferenezi Károly, Ferenezi Gyula, br. Gamera Oszkár, Ugrón Ákos, Ugrón János, Ug ron Gáspár, Lukács Domokos, Szabó István, ifjabb Kovács Domokos Solymosi Lajos, Solymosi Endre, Szabó Károly, Szentkirályi Árpád, Jakabházi István, Sebesi Géza. I. Kétfogatú szekérverse,ny nemesitett lóval; távolság 8 kilometer, ügetés kötelező (20 kivágás nem számíttatik). Bánat 10 frt. Tét 5 frt. 1-ső dij 150 frt. 2-dik dij tét és bánat összegei. II. Sebességre irányzott kétfogatú szekérverseny, székelyfaj lóval. Távolság 8 kilometer, ügetés nem kötelező. Tét és bánat nincs. 1-ső dij 60 frt. 2-dik dij 30 írt. III. Kitartásra irányzott kétfogatú szekérverseny székely fajlóval. Távolság 16 meter; ügetés nem kötelező. Tét és bánatpénz nincs. 1-ső di; 100 frt 2-ik dij 60 frt, 3 ik dij 40. IV. Ügető kétfogatú szekérverseny, székely fajlóval. Távolság 8 kilometer, ügetés kötelező (30 kivágás nem számitatik). Tét és bánat nincsen. 1-só dij 100 frt, 2-ik dij 60 frt. Verseny esak ugy történik, ha legalább két pá-