Vadász- és Versenylap 24. évfolyam, 1880

1880-01-01 / 1. szám

MMMjj^HBMWj! VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. JANUÁR 22. 1880. 2 vitel teszi virágzóvá; ez lioz magával némileg stabil árakat és értéket. Nálunk furcsa anoma­lia uralkodik abban, hogy a telivér éves csikó értéke s azonos a külföldi eladásoknál bárhol elért árakkal, a belföldi tenyész anyag be­cse ellenben néhány száz percenttel cseké­lyebb mint már német szomszédaink piaczáu. Bárki kezdené meg, természetesen kellő ösz­szeköttetésekkel, a telivér-tenyész anyag ki­vitelét Magyarországból, dúsan jövedelmező üzletre szánná magát. A versenyzés is nagyobb haszonnal járna, — a jelennél még több vállalkozási szellemmel. Lmgchampb könnyebben, Newmarket épen olyan könnyen elérhető mint Hamburg, helyesen osztályozva és kezelve versenylovaink bőven nyerhetnének dijakat franczia és angol vetély­társak ellen. Minden eddig teil próba sikerült; 1879­ben nyertünk versenyeket Rumaniáían, Olaszhonban, Né­metországban és Angliában. Nomádok voltak mind főuraink, mind pedig ujabb honpolgáraink ősei; miért nem követjük példájokat. Ahol a tőke­pénz hiánya érezteti magát — ott általános a pangás, és talán ez sújtja kisebb-nagyobb mér­tékben a fenálló verseny-istállókat. Ama ver­seny-istállókra nézve, melyek keletkezhetné­nek, csak azt mondhatbm : az arany az aranyra nézve mágnes erővel bir. Egyébiránt tisztelt sport-társaim és sport­barátok — ne jajgassunk, ne tegyünk senki­nek se szemrehányást, ne vádoljuk a mos­toha körülményeket mindaddig, mig önmagunk vagyunk a főhibások telivér tenyésztésünk és versenyeink kevéssé rózsás jövőjét illetőleg. Vannak alsó és felsőházi tagok sorainkban ; lépjenek ezek föl ott, hol hivatvák szóllani. Mutassák ki az ügy fontosságát, bizonyítsák be, hogy tekintélyesebb országos segélyre ran szükség. A franczia Sans-culotte-ok milliomokid sza­vaznak meg évenként méntelepeikre és verseny czélokra. A német professorok folyvást emelik azon üsz­szegeket, melyeket a kormány a telivér-tenyész­tés előmozdítására és verseny dijakra fordit. A magyar képviselő siket lenne azon érvek irá­nyában, a melyek ott döntők a tárgy felett ? — Nem hiszem. — De néma gyereknek az T A R C Z A. Jegyzetek a pisztráng-horgászat köréből. Közli : Sir John. „Szép látni a halat horgászva, hogy vág Arany szárnyával ezüst hahón át S hogy kapja el mohón csalótelét. u Shakspeare (fonl. Arany János) „An honest sport that is without debate." — John Denny s. IIA) Tanulmány okából a pisztráng télben is megfigye­lendő lévén, már január hi első napjaiban, egy derült napon délután kirándultam a Dobsa patakhoz. Mivel e patak merőben forrásvízből áll, melynek középhőmér­séke télen 5—fi C°-ra rug, soha sem fagy he, ki­véve alsó részleteit, ez okból igyn alkalmas arra, hogy benne a pisztrángot télben megfigyelhessük. — Nehéz volt a térden felül érő hóban gázolnom le s fel a pa­takparton; csak nagy figyelem mellett sikerült 5—6 pisztrángot fölfedeznem; valamennyi nagyobb, egészen csendes vizii zsombban volt, s a sekély vízben lent a fenéken hasalt. Hosszan néztem őket, de helyzetét egy sem vál­toztató, mozdulatlanul, mereven feküdtek. Csalétkűl természetesen csak művi legyet használhattam, előbb a „March brownt" vettem, mit azután „Red- és Soldier palmer"-rcl cseréltem fel. Két ós fél órai szorgalmas halászat alatt, csak nehezen sikerűit három középnagy­ságú pisztrángot fognom, mindegyiket a „March brown"­nal; az egyik nagyon mohón, jó mély vizből dobta ki magát legyemre; több hal nem nézett felé sem, pedig a pataknak szép állománya van. Halaimat honn *) Az l-ső közlemény a „Vadász- és Versenylap" 1879. évi 52. számában jelent meg. anya sem érti szavát, és mi némák vagyunk szóval is, tintával is, főleg pedig ez utóbbi­val, nehogy Íróknak neveztessünk. Ámde Szé­chenyi István irt, Desewffy Aurél irt, és azért nem homályositá sem tinta, sem egyéb folt czimei'üket. Helyes irás — Richelieu szerint — fölösleges. Ha valaki kiderítené, hogy ez utóbbi véleményt tényleg osztom, igaza'van; a dolog érdemére nézve ellenben nekem van igazam. Ellenérvekre kész vagyok felelni. közelebbről megvizsgálván, feltűnt igen élénk színeze­tük, gyönyörű márványzatuk; a kettő szánandó eondi­tióban volt; az igen petyhüdt izomzatú törzs elsoványo­dott, igen vékony s a nagy, csontos fejjel semmi arány­ban állónak sem mutatkozott, a szemek kiállók s na­gyoknak tűntek fel, a bőr erősen túltengett s igen vastag, szívós, átlátszó nyákréteggel volt bevonva, hasonlóan valamennyi uszony is. E nyákréteg eczct­savval kezelve igen szép, világos kék színt adott. A gyomor és az egész bélcsatorna, eltekintve a benne foglalt kevés barnás nyálkától, — absolút üres volt. Csak az egyiknek gyomrában találtam egyetlen rovar­álczát, valamely l'hrygaueida faj, homokszemekkel burkolt álezája lehetett. K hal a másik kettőhöz képest feltűnőleg jó conditióban volt, s bár nagysága s szer­veinek kifejlettsége mutatta, hogy ivarérett, mégis ez évben nem ívhatott; úgy hiszem, ama pisztrángok közé tartozott, mélyek Sir Humphry I)avy vizsgálódása sze­rint, csak minden második évben ívnak. Van azonban sok oly pisztráng is, mely egész életén át ««á/é'marad. Ily halnál az ivási folyamat nem állván be, nem is vonja magával a szervezet nagyfokú anyagfogyását, ily pisztráng télen is vadászni szokott s középszerű conditióban marad. És bár jól felismerhető ivarszervek­kel (petefészek vagy here és ivarbimbó) hír, mégis ezek csak diu-ványosan vannak kifejlődve, a peték sohasem nagyobbak kölesszemnél s nem iiríttetnek ki, amennyi­ben a petefészektől soha el sem válnak. A terméketlen (steril) pisztráng már külsejében is különbözik a sza­porodásra képestől. Teste véznább, a hát keskeny, az oldalak hirtelen domborodtak le, az uszonyok keske­nyek s igen gyenge sugarak által támogatvák, a fej kicsiny, a mennyiben az álkapocs s a kopoltyú fedő csontjai fejlődésükben mintegy elmaradtak, valamint a szemek is, melyek feltűnően kicsinyek, a szájnyílás soha sincs a szemen túl behasítva mint, más pisztán­goluiál, az ivarbimbó pedig igen piczi, a hús szerfelett finom izomrostokból áll s a legízletesebb. Külföldi pályákon: R. Hesp ...'.... 20002 T. Osborne ...... 8593 Összeg: 28595 Vagyis a Magyarországon működő 3 nyil­vános idomár nyert 43 lóval első és második dijakban 184.681) frtot. Átlag- egy versenylóra 4294 frt. Báró Majthényi Izidor. Három ízben fándúltam még ki január és február első napjaiban, mindannyiszor a Pöllnitzhe, itt a viz csak helyenként nem volt befagyva. Azon helyeken, lud legtöbb pisztráng szokott tartózkodni, tettem kísér­leteket, többféle legyet s művi halacskát is próbáltam, de minden siker nélkül; — pisztrángot nem láttam. E pár kirándulásból megtanultam, hogy télen is lehet ugyan pisztrángot horogra fogni, de a még téli le­thargicus állapotban tengődő halnak csak kivételképen sikerül étvágyát felingerelni, — csak elvétve megy at horogra. Egyébiránt ilyenkor a horgászat már csak a jeges viz, s általán a téli évszak miatt is elveszti min­den vonzerejét; de főleg azért van nagyon megnehe­zítve, mert az átnedvesiilt sinór hamar fagyos ós merev lesz, a selymér szálra mintha jéggyöngyök volnának felfűzve, a légy is összefagy, idomtalan lesz, a horgot csakhamar jégréteg vonja be, eszközeink merőben hasz­nálatlanokká válnak. Megvallom, hogy midőn egy prémes kabátban, nyakig beburkolva, indúltam a folyó­hoz, s néha a hóban derékig besüppedve, lubiczkoltam, s a szibériai vidék jeges vizei felett légybotonnual ha­donáztam volna, attól tartottam, hogy majd Orlandó­kónt utánam kiált valaki: „Vigyázz! a bolond a pa­takba esett, csak nézz bele, s meg fogod látni!" Vita tárgya volt azon kérdés, váljon mikor kezdőd­jék felvidékünkén a pisztráng-horgászat idénye? Az ango­lok és németek már februárban engedik meg helyenként a horgászatot pisztrángra, márczius havában legtöbb helyt, april hóban pedig széltiben horgásznak. Ez idő tájt a „February red", a „Blue dun", a „Red spinner", de főleg a „March brown" azon legyek, melyekkel szép eredményeket szoktak elérni. — Igyekeztem ezen viszonyokkal minálunk megismerkedni. Február második felében, verőfényes napokon két ízben tett kirándulásom sikertelen volt. Márczius hó 10-én meleg, napos időben, a déli órákban mentein ki újra a feleségemmel a felsősajói szép völgybe. Több­féle rovar, legyecske, szunyogfóle röpkedett már a Verseny nyeremények ménesek szerint renftezve. 1879 I. Nyeremény II. Indult ló 59 12 Nagy Szaláncz. . 21 55359 16 91 19 Kisbér 27 43683 20 35 8 Szt. Márton ... 14 34183 10 öl 10 Wartenburg. . . 15 25168 13 50 1 4 Tallós .... 17 19230 13 286 63 Összeg: 94 177623 72 Az az 63 ló indult 286-szor, győztek 94­szer, második helyre jutottak 72-szer, nyer­tek összesen l-ső és második dijakban 177.623 forintot. Átlag fejenként. 2819 frtot. A fenn ki tett belföldi pályákon nyert összegeken felül nyertek külföldi, azaz német és olasz pályákon : Szt. Márton 18375 Kisbér ; 5396 Tallós 4000 Wartenburg* 1460 Összeg: 29231 * Ridotto aDgol nyereményei nélkül, mely össze­geket összeadván, a nyeremény 200.851 frtra rúg. Az átlag fejenként: 3283 frt. Verseny nyeremények Idomárok szerint osztályozva. 1879 I. Nyeremény II. Indult ló 118 23 R. Hesp .... 37 67676 26 48 8 R. Chapman . . 16 50504 13 55 1 2 T. Osborne . . . 19 37905 15 221 43 Összeg: 72 156085 54 Visszaemlékezés az agárdi falka­vadászatokra. Gróf Nádasdy Ferencz október 20-ikán kezdte meg rendes vadászatait harrier-falkájá­val, ötször vadászva hetenkint, felváltva a lassú és sebes falkával, a mGyek mindegyike 15 pár kopóból állt; ez idei rövid és kedve­zőtlen vadászidény alatt 2j meet tartatott meg, de miután alig 10 nap volt kedvező a vadá­szatra, többnyire hideg, szeles idő járván, 20 hallali jegyeztetett fel; ebből esik Í0 a máso­dik hétre, a mely alatt a legszebb vadásza­tok voltak, ugyanis : Október 28-án meet dinnyési vadásztanya; az első nyúl felvétetett a nagy árkon aluli tarlón, ezen keresztül felvitte a falkát a vas­úton át a velenczei tó mellé, s a parton ba­ladva az agárdi határig, itt ismét átment a vasúti töltésen s be az agárdi határba, hol megfordult s a magas akadályok vala­mint vizes határárkon keresztül bement a diny­nyési csutába, ahol egy 52 perczes vadászat után (15 p. chec.)—megkillöltetett; — a má­sodik nyúl a dinnyési alsó batár szélén ug­rott, s sebes 15 perczes runt adott a seregé­lyesi nádas széléig, ahol 10 p. chec utáu ki szorította a falka, és még 10 p. hajtás után a seregélyes-ujfalusi uton elfogta; mindkét run sok és szép akadályon ment keresztül. Október 2g. Meet a sárosdi Erzsébet ma­jornál ; az első nyúl mindjárt a major mellett kelt, s vezette a falkát a sárosdi nagy ka­nálison keresztül a seregélyesi szőllők közé, de itt a falka 12 p. run után leostoroztatott; a második nyúl a fáczányos melletti szántáson

Next

/
Thumbnails
Contents