Vadász- és Versenylap 24. évfolyam, 1880
1880-01-01 / 1. szám
JANUÁ R 15 . 1880. ugrott, s egy 26 perczes chec nélküli vadászat után a sárosd-hantosi uton killöltetott; — a harmadik nyúl a Daru major mellett vétetett tél, s elvitt a perkátai határig, itt egy nádasban meghúzta magát, de kiszorittatva visszament fekvőhelyéhez, s egy 47 perczes run után a Daru majori nagy árokban hallali. Oktober jo. Meet a hantosi kastélynál; első nyúl kelt a loóki tarlón, innét át az ágotai határba a szilfai pusztáig, itt megfordult, s visszament a loóki kukoriczába, ahol 10 perczes chec után 35 perczes vadászatot adva killöltetett; második nyúl az ágotai középmajornál ugrott, s egy igen sebes 17 perczes chec nélküli run után a legelőkön éretett be a falkától; 3-ik nyúl a Gazda-majornál kelt s a Gazdán keresztül átment a nagy-loóki tó mellé sitt a partokban pár percznyi chec után a falka kiszorította a sikra és itt gyönyörű vadászatot adott, mig végre 18 p. sebes run után a Gazda partján meg killöltetett. Oktober Jí. Meet: agárdi felső csárda; első nyúl az agárdi temetőnél vétetett fel, s egy 31 perczes, chec nélküli run után a gárdonyi vetéseken killöltetett; — a második nyúl az agárd-uj falusi út mellett ugrott, de a gárdonyi kukoriczákba menekült, s itt több chec után 42 perez után hallali; — a harmadik nyúl a Csirip-majornál ugrott s be a kis erdőbe, innét fel a belső majorig, hol megfordult s egy kukoriczán keresztül visszament az erdőbe, ahol már nem tudta felvenni a falka; — ezek voltak legszebb vadászataink az idény alatt s még egy-kettő elvétve. A társaság együtt maradt november végéig, de ekkor a fagy beállván, szétoszlott egy jobb jövő reményében, búcsút és köszönetet mondva, szíves s vendégszerető Masterának a szép sportért. Vadásztak az idényben a Masteren kivűl gr. Oziráky Béláné, Kund Jenő, gr. Kinsky Zdenko, gr. Esterházy Imre, gr. Zichy Béla, br. Trauttenberg Frigyes, gr. Cziráky Béla és János, gr, Esterházy Andor, Béla és Laczi, gr. Almásy Kálmán ifj, Jankovich Gyula s Elemér, Dőry Lajos s Jenő, Nagy Elek, Zaitsek Károly alezredes, Inkey Antal, vizek felett, sok pedig a havon feküdt félig megdermedve. A viz tiszta volt. Gondoltam, hogy excursiónk nem lesz egészen sikertelen; de két és fél órai legszorgalmasabb „whipping" után is egyetlen pisztráng volt az eredmény, mit én eg)' széles gát zúgójában fogtam, és pedig egy nagy „May fly "-re, miután egész tly-book-omat végigpröbálgattuk volna. Halam legroszabb conditióban volt, gyomrában semmi tápszer. E hóban két új kirándulás s april első hetében egy harmadik és egy negyedik semmivel sem volt sikeresebb; ez időben a viz zavaros s középálláson felül volt. Nálunk tehát a pisztrángászat jogosan ekkor még nem kezdődhetik, a hal még mindig téli áloinéletét éli, vadászni még nem kezd, s ha egy-kettő véletlenül horogra kerül is, elsoványodott, szánandó állapotban van, fogásra élvezetet nem nyújthat. Ha Németországban s Angliában ez máskéut van, oka csakis a elymatiens viszonyok különféleségében rejthetik. Ha a bérezek hava olvadásnak indúlt s eltűnik a vizek jégköpenyege, ha a megindúlt ár a patakok jégtorlaszait elhordja; midőn az alezák és rovarok a verőfényes oldalakon ébredezni kezdenek téli dermedtségükből s a sebes hullámokban hömpölygő hóviz magával ragadván, azokat a megáradt pataknak adja át, melynek vize már némileg felmelcgült: akkor kezd a pisztráng új életre kelni, lassanként visszanyeri elevenségét, a rovarok után leselkedni, vadászni kezd; de esak akkor, ha a hóvfz legnagyobbrészt elfutott s ha a pataknak logfellebb •/„— '/»-át teszi, megy a hal teljes mohósággal tápláléka után. — Az olvadás februárban nálunk még alig kezdődik, nagyobb mérvben csak márczius közepén áll be, april hó folyamában folyton tart, sőt május elején is, nagyobb hegyeinkről pedig — honnan épen pisztrángos vizeink erednek — csak május végével tűnik el a hó teljesen. April hó két utolsó hetében több ízben rándúltam ki a Sajóba; a hóviz javában ment, de ha az olvadás nem volt igen gyors, s a folyó vizét túlságosan eem VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. Ivánka László, Stankovánszky János, Kégl Pista; továbbá a sz.-fehérvári equitatió jött ki heteukint 2—3-szor, élén Hegedűs kapitánynyal. Az ürményi kopók. Gr. Hunyady Imre az idén 24 napon lovagolt ki rendes vadászatra harrier-kopóival, s ez idő alatt 37 „ kill" történt; egyetlen egyszer tértek haza nyúl nélkül az ebek. — Ezenkívül cubhuntingeken elfogtak 34 nyúlat; s igy összesen 71 lei 11-t tettek. — A falka 42'/2 pár kopóból állt, beletudva az ujabban vásárolt 15 pár Flintshire-harriereket. Kérdés az uj sport-társulat vegett. Tiszt. Szerk. Ur! A becses lapja mult évi utolsó számában jelezett „Uj Sport-társulat" alakulása örömmel fogadtatott itt helyben*), s azt hiszem ig)' lesz az Hatvan, Pásztó és Gyöngyös vidékén is. — A nélkül hogy az ember 10 fiúért mindent kívánna a mai világban, mégis bővebb tájékozásul jó lenne a társulat statútumait megismertetni; — aztán például a lővadászat, különösen a szarvas-cserkészet tekintetében minő sorrend fog tartatni? Szabad-e tudni, melyek lesznek a társulatnak átengedett reviérck; s lesz-e valami olyan határ is, melybe érdemes lesz egy kirándulást tenni a fogoly-vadászat, kedveért, s különösen vizslapróbákat tartani? S végül, nem kell-e attól tartani, hogy a 10 frt évi járulék sokkal kevesebb, mintsem az ugy könnyen felszámlált dolgoknak csak egy részét is lehetne értté teljesíteni. Hát még az agarászat?! — Hisz e .1—4-féle sportra szükséges terrénumoknak csak kibérlése is nagyobb összeget fog igényelni, mint a mi 300—400 tag részvényéből összejön! Mindezekre igen szeretnénk bővebb felvilágosítást nyerni. Többen. (Felelettel reméljük, líptíy jílvíi számunkban szolgálhatunk. SzerkJ VADÁSZAI és LÖVÉSZEI, A tuzok-fogás és a vadászati törvény. Csak nemrégiben közölték a napi lapok, hogy az alföldön s a Tisza mentén, a decz. 4-diki ólmos eső után százával fogdosták ösz* *) Veszszük észre; innr mi is vagy 1U—1 lí tag jelentkezését kaptuk. Szerk. zavarta meg, már elég pisztrángot lehetett fogni; de nem ám a légygyei, — mindegy volt, akármily legyet próbáltam, nem vette a pisztráng, ha felé vágott is; a gilisztát azonban teljes mohósággal kapta el. — Ez időben fogott pisztrángjaimnak gyomra már rendszerint pukkadásig tömve volt apró férgekkel, de leginkább álczákkal, s noha feltűnőing jobb conditióban voltak, húsok mégsem nyerte cl teljes tömöttségét s izletességét, — mi csak május hó elejével következett be.— S e viszony egész felvidékünkön ugyanaz. Ámbár tehát nálunk april hó közepétől kezdve a pisztráng rendszerint elég jól megy a horogra s igy vadászata élvezetet nyújthat, mégis mivel akár a vad, akár a hal megejtését „sportsmanlike-nak csak akkor tekinthetni, ha az legjobb conditiójában van, mi a mi pisztrángjainknál csak május elejével következik be : azért azt tartom, hogy Magyarország felső részén a pisztráng-horgászat idénye csak május elsejével kezdődhetik. A mi társulatunknál ez tényleg igy is van életbe léptetve. Minden vizén május elsejével nyílik meg a horgászat, a kisebb patakokban szeptember /y-ikéig, a Pöllnitzben szeptember hó j>o-ikáig van megengedve. * * * A várva-várt május, hol horgászatainkat rendszeresen gyakorolhatjuk, végre elérkezett. De nem sok köszönet volt benne. Midőn elsején kíváncsi szemekkel tekintettem ki kora reggel ablakomon, hogy a tavasz magasztos bájaiban gyönyörködhessem, sivár zord telet kelle látnom, egész éjjel havazott! A „szép első májust" kályhám mellett gunnyasztva gyászolám, melynek barátságos melegénél heringszerü tagjaimat melengetni bizony nagyon jól esett. E hó közepéig gyakran havazott, s a Királyhegy, hol a Göllnitz ered, csak május végével szabadéit meg hideg köpönyegétől, természetes, hogy igy a folyamok jobbadán hévizet hordtak, a Göllnitz egész hó alatt állandóan áradt, és zavaros volt, úgy hogy ott a legyet semmikép, a férget I 3 sze és bunkózták le a túzokokat. Ezen barbár pusztítást bizonyára nagy sajnálkozással olvasta minden vadász, — főleg ha figyelembe veszszük, hogy a lapok eme hirei között csak egyet sem olvashattunk, mely arról értesített voina, hogy a vadászati törvény megóvására hivatott közegek, e szívtelen pusztítás megakadályozására itt vagy amott lépéseket tettek. A vadászati érdekek szempontjából, nem lehet e híreket közömbösen fogadni, s mi a vadtenyésztésnek vélünk szolgálatot tenni, ha ez esettel egy kissé foglalkozunk. A vadászati törvény, melynek számtalan hibáját — azonkívül, hogy azokra szaklapunk a „Vadász- és Versenylap" is többször utalt — a gyakorlat is már rég feltárta: a vadászat gyakorlatát „csak lőfegyverrel, vagy lóhátoti — bárminemű ebek használatával" engedvén meg, világos, hogy e tuzok-fogók és bunkázók cselekménye törvénysertésbe ütközik. De a vadászati jog mikénti gyakorlására vonatkozó fentebb idézett s a vadászati törvény 18. §.-nak egy részét képező szavakon kivül, van e hivatkozott törvénynek még egy másik pontja is, melyből a tiltott cselekmény elbirálható, — ez a 12. §., mely igy hangzik: „Szabad időben is tiltatik a foglyokat, fáczánokat, tnzokokat és nyulakat hálókkal, tőrökkel, hurokkal vagy bármi eszközökkel elfogni" stb. A törvénynek emez idézett két §.-sa, teljesen megvilágítja az esetet s feljogosít minket arra, hogy az illető hivatalos közegek figyelmébe ajánljuk mindamaz idevágó közleményeket, melyek decz. 5—15-dike közt, a fővárosi napi lapokban megjelentek. A vadász-világnak — mely nem ritkán jelentéktelenebb dolgokért is féltékenyen jajdul fel fentebb emiitett szaklapunkban — nem lehet összetett kézzel nézni, mint pusztíttatik el hazánkban egy érdekes faja az állatvilágnak ! Ily eseteknél, ha már a vizsgálat az erre hivatott közegek — hogy szelid kifejezéssel éljünk — közömbössége mellett meg nem indíttatik: kell hogy az illető helyek neis alig volt érdemes megkísérteni. Sárkány Miksa ba látom, — kinél complettebb fishermant nem ismerek,, — minden áron csak légygycl akart ott pisztrángot fogni; de minden jártassága mellett egész hó folyamában összesen csak a darabra vitte. „Sine invidia dictu." Júniusnak 3 első hete is hideg, borús, esős volt mintha csak Hollandia egének szürke bakaköpönyegét borították volna láthatárunk fölé. — Vizeink középállásra egyszer sem szálltak le. llyformán azon időszak, mit másutt a légy-horgászat főidejének tartanak, nálunk majdnem teljesen elveszett. De horgászni mégis csak kellett, s igy jó kaucsuk köpeny és vízhatlan czizmáinkra bizakodva, feleségemmel együtt nem sokat törődtünk az idővel, Lear bolondjának igazat adva : „Kinek csak egy kis esze van Ejh! Hajh! mi annak zápor s szél mert eső Az napról-napra esdegél." Fájdalom hog)' annyit „esdegélt!" mert sikeres fogásra ily módon csakis a kisebb, gyors esésii, tehát rendszerint kevésbé zavaros patakokban lehetett számítani, ilyenek voltak a Dobs-patak, egy a Göllnitzbe szakaik) mellékág, a Krebsseufen, s a Redova helység rengetegeiben kanyargó dús patak, tulajdonkép a Sajó eredete. E vizekben, főleg ha az eső csak egy-két napra is megcsendesedett, a féreggel szép sportjaink voltak. Legyet e vizeken ez időben — tapasztalásom szerint — nem vesz jól a hal más évben se, de a kisebb víz, főleg pedig a benőtt, bokros partok miatt alkalmazása is bajjal jár. A Dobs-patakban rendszerint 20—25 halat fogtunk egy kiránduláson, az egész idény alatt pedig 12 kiránduláson 248 pisztrángot kaptunk belőle. A Krebseufetiben 3 kirándulásra 56 került horgunkra. Legeredményesebb horgászataink azonban a Redovai-patakban voltak; háromszor kerestük föl e patakot, első ízben 71, másodszor 84, harmadszor pedig
