Vadász- és Versenylap 23. évfolyam, 1879

1879-10-23 / 43. szám

374 VADÁSZ- ÉS VERSENY­LAP. N OVEM BER 20 187 9. nem tanúsít, mit sem áldoz, söt még a verse­nyeket sem látogatja, — mint ezt Kassán is ta­pasztaltuk, akkor jobb, ha »az ily egészségtelen s látszólagos életet mesterséges módon nem táp­lálják.« A mit Kassáról mondok, — folytatja az öreg sportsman — alkalmazom azt mind az ehez hasonló versenytérekre, s e szerint Kolozsvárnak is, mely hasonló viszonyok közt él, e sorsra kel­lene jutnia, ha itt a népben a sport iránt sok érzék nem volna s az állam czélszerü támogatás által e versenytért életképessé nem tenné. Ko­lozsvárra nézve czikkiró is ama véleményben van, hogy Lemberggel egy kalap alá kellene vonni, vagyis ép ugy, mint az idén a lembergi verseny­téren, csakis galicziai lovak mérkőzhettek az ál­lamdijakért, — Kolozsvárit is csupán erdélyi lo­vak küzdhetnének az államdíjakért, mivelhogy az erdélyi telivértenyésztés még nem áll oly fokon, hogy a monarchia többi része ellen a harczi kez­tyüt fölvehesse. Ha ellenben Kolozsvárit az ál­lamdijak csakis erdélyi lovak számára tüzvék ki, a tenyésztők biztosak lehetnének a felől, hogy valamelyikük a dijat megnyeri s e kilátás kedvet nyújtana arra, hogy idö folytán a telivértenyész­tés itt is egyenlő fokon álljon a monarchia többi részével. Ekkor aztán a megvont korlátot újra mellőzni lehetne s a concurrentiát újra megnyitni minden lónak. — A debreczeni gyepnek föntar­tását csakis óhajtandónak tartja, részint mivel a város kellő pc'nzáldozattal segiti elé a verseny­ügyet, részint mivel a pompás versenytért is dij nélkül engedi át a használatra ; ellenben Po­zsonyt fölöslegesnek tartja, miután a »kísérleti verseny« Bécsbe tétetett át s az egész pozsonyi verseny csak »költséges játéknak« tekinthető. Sopronynak, mint elsőrangú versenyhelynek, úgy­mond, fönn kell tartatnia. Ama pénzekből tehát, melyeket az állam Kassától és Pozsonytól megta­karít, Pestet, Sopronyt és Debreczent jobban dotál­hatná, mint a melyek, Kolozsvárral együtt, Magyar­ország versenytereit képezhetnék ; mig Cislajtániá­ban Bécs, Prága és Lemberg maradnának sikver­senyekre, Pardubitz és Gmunden pedig akadály­versenyekre, Badent még most nem méltatván ko­moly figyelemre. E centralizálási eszme azonban nem zárná ki, hogy oly kisebb helyek, hol az uri sport részére szerényebb akadályversenyek kulti­váltatnak, fön ne tartassanak ; csupán a nagy — a telivértenyésztésre szükséges sportot szeretné az öreg sportsman kevés számú versenytérre szorítani. * * * Wainright jockey fölbontván szerződését Blasko­vits Ernő úrral, a legközelebbi versenyidényre br. Springer Gusztávhoz van szerződve, kinek szol­gálatából Entwistle kilépett. VADASZAT ÉS LÖVÉSZET. Folyó vadászatok. A gödöllői, eisenerzi, neubergi és mürzsteggi kir. vadászterületeken f. hó 5-ig tartott udv. va­dászatok a következő szép eredménynyel folytak le. A gödöllői pagonyokban összesen 56 agancsát­ejtetett és pedig: egy 16-os, kilencz 14-es, ti­zenhárom 12-es, huszonkét 10-es és egy 6-os.— Az eizernerzi pagonyokban lövetett összesen 217 nagyvad, és pedig: három 14-es, két 12-es, két. 10-es, tiz 8-as, tizenhat 6-os agancsát-, továbbá 2 villás, 13 nyársas, 56 tehén és 9 szarvas­borju. Ezenkivül 61 zergebak, 37 kecske, és 1 gida, 4 őzbak és 1 róka. — A mürzsteggi va­dászterületen 222 nauyvad lövetett és pedig : két 12 -es, kilencz 10-es, nyolcz 8-as, tizenegy 6-os agancsát-, 5 nyársas, 24 tehén és 4 szarvasborju ; ezenkivül 60 zergebak, 90 kecske, 6 gida és 3 őzbak. Az összes vadászzsákmány e szerint 476 drb nagyvadat számlál, miből 232 szarvas-vad, 235 zergevad, 7 őzvad és 1 róka volt. — Király ö felsége lőtt ezekből 20 drb szarvast, 15 zergét és 1 őzbakot. Rudolf koronaherczeg, ki a gödöllői pagonyokban ez idő alatt nem vadászott, — az eisen­erzi és mürzstegi vadászterületeken, 31 szarvast és 46 zergét ejtett el; a többit a magas vendé­gek lőtték, kik közt a szász király, a toscanai nbg., Lipót bajor kir. hg., hg. Hohenlohe, hg. Taxis, hg Liechtenstein, gr. Meran, gr. Larisch, br. Mondel stb. kitűnőségek neveivel találkozunk. * • * A gödöllői kir. vadászterületen, f. hó 15-kén szüntették be az idei szarvas-vadászatokat. E na­pon király ő felsége még egy cserkészetet kísér­lett meg, melynek eredménye egy szép 16-os agaDCsár lett. Másnap azaz e hó 16-ikán a gö­döllői pagonyokban kezdetét vette a szalonka-va­dászat, melynek — mint halljuk — ez idén ugyancsak bővében vannak mindenfelé. * * * Mult hét egyik napján, midőn ő felsége alko­nyatkor a gödöllői uradalomhoz tartozó szent­királyi erdőben, Bernard kir. erdész vezetése mel­lett, egy 12 águ szarvas elejtése után a cser­kész-vadászatról visszatért, a lenki erdörészben, jól irányzott golyólövéssel, egy hatalmas kőszáli sast teritett le. Ez, irja a Pesti H. az udvari körökben nagy mozgalmat idézett elő, mert a királynak, sok évi kitartó fáradozásai daczára az alpesek közt s a Salzkammergutban, most sike­rült először életében a lég ezen királyát lelőni. A sastollat ö felsége vadászkalapjához tűzte. A nemes préda a gödöllői kastély éttermében ezüst tálezán volt kitéve közszemlére s másnap a futár magával vitte Bécsbe, hogy a naturalien-kabinetben kitömve, repülő helyzetben foglaljon helyet ő fel­sége dolgozószobájában. * * * A hg. Schwarzenberg-féle frauenbergi uradalom­ban a nagy szarvasvadászatok e hó 18-án kez­dődtek meg. Mint minden évben, ugy az idén is nagyszámú vadásztársaság jelent meg a házi ur ö herczegsége szives meghivása folytán. Rudolf trón­örökös ő fenségét szintén várják e napokban a frauenbergi várkastélyba, hol a fenséges vendég fogadására már minden előkészület meg van téve. * * * Gr. Zichy Béla és ifj. gr. Almásy Kálmánnak a szilvási erdőkben tartott szarvas-vadászatai, igen szép eredményt értek el. Gr. Zichy Béla, ki huzamosb ideig volt lent, 6 drb agancsárt lőtt ez idö alatt, és pedig egy igen erős és egy gyengébb 14-est, bárom 12-est — egyik szintén igen erős volt — és egy 10-est, továbbá 2 őzbakot. Ifj. gróf Almásy Kálmán egy egyenetlen (umgrader) igen erős 14-est ejtett. * * * A gróf Scbönborn-Bucbeim Erwin Munkács­Bereg-szt-miklósi uradalmában sept. 16-ikáu vet­ték kezdetüket a szarvasvadászatok és tartottak a hó végéig. Ez idő alatt a háziúr és vendégei által össze­sen 26 agancsát- ejtetett el, melyek mindössze, agancsaikkal, de csiger nélkül 5179 kilo sulylyal birtak. — A háziúr gr. Schönborn Erwin lőtt két 16-os, két 14-es, egy 12-es és egy 8-as agancsárt. Hg. Fürstenberg Emil lőtt egy 16-os, egy 12-es és egy 10-es agancsárt. Gr. Pods­tadszki Lipót lőtt egy 16-os és egy 12-est. Gr. Hoyos Miksa lőtt egy 20-ast, egy 16-cst és egy 14-est. Gr. Collorcdo Mansfeld Ferencz és Jero­mos lőttek két 12-est, két 10-est, egy 14-est és egy 8-ast. Br. Ludvigsdorff lőtt egy 18-ast, két 14 -est és egy 10-est. Gr. Schönborn Wiesentheid lőtt még egy 12-est és gr. Schön­born Arthur szintén egy 12-est. Az E. L. után még a következőket közöljük e vadászatokhoz. A gyönyörű példányok közül leg­kiválóbb volt az, melyet szept. 30-án gr. Hoyos Miksa a Szinyák nevü erdőségben lőtt; ennek agancsa egyedüli a maga nemében, mind terje­delmére, mind szokatlan szép alakjára nézve. Nem tekintve azt, hogy az agancs 10 kilót nyo­mott és 1. 2 0 meternyi magas vala, fődiszét ké­pezte a 9 cm. átmérőjű, vastag agancsszárakon nyugvó, hét, tenyérnyi széles levélben végződő öb­lös koronája, mely oly terjedelmű, hogy az bár­mely erős férfinak kényelmes ülőhelyül szol­gálhat. Szarvas-cserkészet közben hg. Fürstenberg felé I egy derék szálas medve is közeledett, mely azon­ban lövéssel fogadtatván, a kapott sebbel elsom­polygott. A nevezett uradalmakhoz tartozó zsdenovai erdőségbeni vadászatot gróf Nádasdy Ferencz ki­bérelvén, abban ez őszön két szarvast ejtett el ; azonkivül gr.Pálfiy József lőtt egy 16-os agan­csárt a szolyvai gyilben, mely munkácsi erdörészt ő, gr. Esterházy Mihálylyal egyetemben bérelte ki a vadászat tekintetéből. Beregmegye alsóbb részein, az előhegyek völ­gyeiben nagy a panasz az elszaporodott vadsertések miatt, melyek érzékeny kárt tesznek a tavaszt vetésekben ; még a megye sik területén, a dob­ronyi és a tiszavidéki tölgyesekben is sürüu bo­lyonganak e jól meghízott vadak ; mind a mel­lett a rájok irányzott hatósági hajtó-vadászatok ritkán sikerülnek, alig esik egy-kettő áldozatul, mig egyes cserkésző vadászok gyakrabban térnek dus prédával vissza. * * * Ritka szarvas. Egy körerdész a veszprémi püs­pöki uradalomhoz tartozó német-bányai erdőkör­ben ritka szép szarvast lőtt, melynek agancsa 22 águ volt; testhossza 230 cm., magassága 140 ctm., agancs hossza 112 ctm., az agancs koro­náinak átmérője 45 ctm., az agancs közép vas­tagságának kerülete 20 ctm. Felbontott állapot­ban súlya agancscsal 189 kilogr., agancssuly 11 kilogr. E bakonyi óriás a bögési idő befejeztével ejtetett el, s az idei bőgés alkalmával a test alsó részeiben két jelentékeny döfést kapott, a miből a testsúly és nagyság közti aránytalanság meg­magyarázható. * * * A »M. Polgár« hire szerint, Hátszeg vidékén ez őszön már 19 medvét ejtettek el. Ez adat, ha valónak bizonyul — mire nézve hátszegi tudósí­tónk válaszát már kikértük — e vadállatoknak nagyszámú elszaporodására mutatna. Szintén Besztereze vidékéről halljuk, hogy a maczkók ez évben ott is nagy számban fordul­nak elő s hogy egy hajtóvadászaton már el is ej­tettek közülök egy derék példányt. * * * A vaddisznók nagymérvű elszaporodásáról már több alkalommal közöltünk hireket ; — igy egyik mult számunkban Gyöngyös vidékéről tudattuk, hogy a sörtevad az ottani ültetményekben minő pusztításokat tett, most ismét Dobsináról irják, hogy a sörtevad ott is oly nagy számban lép fel ez idén s oly károkat tesz, hogy máris haj­tó-vadászatot kellett ellenük tartani, melyen egy szép példány teritőre is került. — Most leg­újabban a kassai vadászok részesültek egy kis vaddisznó-meglepetésben. Ugyanis a mult hét egyik napján hat kassai vadász a polyai határ­ban vadászott, liol egy napon 4 rókát és 6 nyu­lat ejtettek. Ez alkalommal az egyik hajtásban egy sertevad is volt, a mi annál feltűnőbb, mert azon vadászterületen e vad eddigelé nem fordult elé. — Hogy a sörtevad könnyen szaporodik, az tudva lévő dolog, — de valószínűleg a ltirek erről — s egyátalán a duvadak nagy számáról rész­ben koholtak s talán nem tévedünk ha azt hisz­szük, hogy e lamentok a vadászati jog meg­szüntetésére teremnek, mint esö után a gombák. * Vadsörtés fáczánosban. E hó 10-én а nagyvá­radi püspöki uradalomhoz tartozó fáczánosban, mely közvetlen a város alatt terül, öt vadászból álló társaság vadászgatott fáczánra és szalonkára. Egyszer, egy hajtás alkalmával Virág urad. igaz­gató és Körfy tiszttartó közt egy hatalmas vad­sörtés tört át, melyre mind a két vadász rádur­rantá a madárgöbecscsel töltött fegyverét, mi azonban nem gátolta a vadat abban hogy tovább ne iramodjék, noha erősen vérzett. Azonnal nyo­mozására indultak ; de hogy minő sikerrel, a fe­löl még nem nyerhetett értesülést a »Nagyvárad«, mely e birt közié. Első eset, hogy a városhoz oly közel vadkant észleltek volna a nagyváradiak. A vadászok e körülményből kemény telet jósol­gatnak.

Next

/
Thumbnails
Contents