Vadász- és Versenylap 23. évfolyam, 1879

1879-10-09 / 41. szám

35 0 Lóárverések. Pest no v- 9- 1 Lókiállitási és dijazási napok, 1 éves csikók vásárlásával összekötve. Octób. 25. Deés (v. b. gr. Pálffy.) ^VADASZAT ÉS LÖVÉSZET. Folyó vadászatok A szarvas vadász itok még mindig tartanak, .... s iine már az ország minden vidékéből a szalonkák megérkeztét jelzik. Pár nappal ez­előtt egyszerre csa'c itt termettek, még pedig — mint mondják, — számosan ; de most ismét, mi­óta az idő feltisztult, csak imitt amott találnak egy-kettőt. — Gömör-m gyében azonban már ja­vában folyik a szalonka-sport. * * * Ifj gr. Festetics Tasziló a septemberi szarvas­cserkészeteken összesen 14 db agancsárt ejtett el, és pedig 8-at a berzenczei és 6-ot a keszt­helyi erdőségekben. * * * Gr. Zichy Béla még mindig a szilvási erdők­ben cserkészik szarvasokra ; eddigi eredményéről ugyan még mitsem tudunk, de hogy érdekes sportja lehet, azt hinni merjük annyiból is, mert távol volt a bécsi versenyektől, melyeken pedig — mint lapunk mai számából látható, — istál­lója több dijat nyert el. (Egy erős 14-est és egy 10-est lőtt eddig — mint lapunk zártakor hall­juk. Szerk.) * * * Gr. Nádasdy Ferencz ez időszerint Beregmc­gyében Zdenyován vadászgat, a gr. Schönborn­féle nagy kiterjedésű erdőségekben, hol bizonyára kitűnő vadásznapjai lehetnek. (Nem igen volt sze­rencséje ; egy az, hogy a szarvasok csak éjjel bőgtek ; s igy azon rengeteg vadonban nappal nehéz volt rájok akadni. Lőtt egy erös 12-est és meglőtt egy 14-est, mely azonban béllővéssel menekiitt s nem volt föltalálható. Szerk.) * * * Gr. Károlyi Gyula is ép most érkezett vissza fckóeziából, hol a biack-mounti hegységekben szar­vasokra cserkészett testveiével Viktorral, és uno­katestvérével, Gr. Károlyi Alajos londoni nagy­követtel; s hol négy hét alatt (eljöveteléig) 95 db. agancsárt lőtt a társaság. A szarvasok nem oly erősek mint nálunk, mert a vadászterület erdő­ség és fanélküli kopár hegységekből és dombokból állván, hiányzik a makk és más dús táplálék. A vad­állomány mindemellett is rendkívüli, s lord Dudley e vadászterületén 3000—4000-re becsülik a fővr d­állomáuyt. A terület kopársága, igaz, megnehezíti a vad belopását, s csak a kövér magas fü oltalma alatt, de akkor is csak hason csúszva, s nagy kerülőkkel lehet lötávolukba érni. A hegyekben töméntelen sok a grouse, mert ezekre soha sem szabad lőni, nehogy a lárma által a szarva­sok ijedőssé tétessenek. — Ezt csak ugy melléke­sen emiitjük meg, ujabb olvasóink kedvéért, miután a skót vadászterületeket és a Deer-Stalkinget, mint e lap régibb olvasói emlékezhetnek, gróf Károlyi Gyula már a 60-as évek elején Sutherland herczeg­nél töltött vadászatai alkalmából körülményesen leirta. * * * A mult hóban, a szarvasvadászatok alkalmából a főváros piaczára a következő küdemények érkéz tek : gr. Festetics P. ur böhönyei uradalmából 5 db, báró Vé csey Miklós ur Sárköz-újlaki uradalmá­ból 7 darab, berezeg Metternich biai uradalmá­ból 3 darab, gr. Forgács gácsi uradalmából 3 darab szarvasbika, és gr. Esterházy Antal cseklészi uradalmából 12 dámszarvas. Ezeken ki­vül még számos egyes darabok az alduna vidé­kéről — és a már egészen meghonosult orvvadá­szok kezé n át : a tatai, csákvári és móri nagy állományokból vagy busz darab szarvas és szint­ennyi őzbak. A gödöllői, tatai, munkácsi, csák­vári és más számos uradalmakból a lefolyt hét­YAUÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. ben számos szarvasbika Bécsbe szállíttatott. A piaezunkon áruba bocsátott szarvasok kevés kivé­tellel húsosak, kövérek és kizsigerelve 80 —150 kilo nehezek. A dámvadak három négy ujnvi vastag szalonnával pompáznak. Az őzek ellenben kivétel nélkül hústalanok és gyengék. * * * Nyulak, daczára annak, hogy általában ez idén kevesebb van mint a mult években, nagy számban ho­zatnak fővárosunkba. A Kunság, Békés és kivált a Tisza-vidék szállítanak nagyszámban, ámbár ámult hó közepén volt nagy melegekben, a szállitók romlás által roppant veszteségeket szenvedtek. A budapesti indóházakban naponta száz számra foglaltattak le a fulladt dögös tapsi fülesek, és a piaczon is a büdös nyul majoritásban volt. Uradalmakból csak kevés érkezik ; jó húsban van­nak, és nagyszámban jött elő még szeptember­ben a poczkos-anyóka nyul is. Jellemző az idei silány nyul szaporodásra, liogy 3 öreg nyúlra vsak egy süldő jut. * * * Vadsertések, azoknak roppant elszaporodása folytán, nagyban ajánltatnak a bécsi és helybeli vadkereskedöknek. De miután fővárosunk, a telet kivéve, vadsertést nem fogyaszt, az semmi áron sem akad vevőre. Négy öt darab jött mult hóban a piaezra, és innen tót atyafiaink fogai közé, mint hushulladék, kilója husz krajezárért. * * Fogoly, a vadászat általános megnyílta óta, daczára az e madarat illető legroszabb hireknek, sok ezer darabban szállíttatott piaezunkra. Leg­több érkezett a felső-magyarországi uradalmakból hozzánk, miután helyben jobb áraknak örvende zett mint Bécsben, mert ott a csehországiak oly nagy tömegekben jelentek meg a piaczon, bogy a kedvezőtlen forró idő nyomása alatt némely nap párját 50 kre'rt potyázták. Bécsben persze, egy pár fogoly után csak 11 krajezárt, mig Budapesten 26 krajezárt fizetnek fogyasztási adó fejében. * Fáczány volt és van most is elég, és tekintve a roppant 80 krajezáros fogyasztási adót, arány lag olcsók. Uradalmak még keveset szállítanak, de annál többet aztán ama szerencsés vadászat­bérlők, kik uradalmi fáczányosok szomszédságá­ban községi vadászatokat birnak néhány forintért, és kik aztán uradalmi fáezanyosokból területükre csalt madarakkal, csakugyan derekasan garázdál­kodnak. Példakép álljon a következő tény: A ráczkevei uradalom tököli fáczányosa szom­szédos a hasonnevű község bérbeadott vadász­területével. A vadászatot birják Albrecht és Krebs, budapesti korcsmárosok, évi 80 írtért. Mult hó elején ezen urak neki gyürkőztek, és ketten egy nap alatt 47 darab uradalmi fáczányt lőttek ; természetesen hogy folytatták az eredménydus vadászatot, és aztán megtörtént, hogy sept, hó végéig circa 200 drbot duirantottak le, a más vadjából. Mellékesen legyen mondva, hogy Albrecht és Krebs urak, tavai szinte a fentemiitett határban 192 darab fáczányt lőttek. Legmulatságosabb hozzá még az a körülmény, hogy a ráczkevei fő­erdész, a fáczány-állományt kímélendő, ez idén a fáczányvadászatot beszüntette, de elfelejtette a szomszéd határok vadászatait az uradalom szá­mára bérbevenni. Általán' sun jó, és gazdag fáezány-tenyészetnek örvendenek kölönben a magyar uradalmak ez idén, és csak a kamarás-fáezány lesz kevés a gabona magas ára miatt. Nagyszámban volt eddig fürj és vadkacsa, az előbbiek már tovavonultak. Túzok csak kevés volt, de láttunk a piaczon 3 darab rezneket (Zwergtrappe) is. Ap ó szalonka már a mult hó közepén érke­zett nagyobb számban, de erdei-szalonka minded­dig csak gyéren fordul elő. * * * Gróf Esterházy Antal cseklészi és tallósi fá­czányosaiban, oktober közepén szándékozik az első nagy fáczány-vadászatot tartani. Lelövésre 1000 darab lett ez alkalomra praeliminálva. OKTOBER 9. 1879. ilcdvevadászat. Görgény vidékéről irják a ko­lozsvári »Magy. Polg.«-uak: A gorgényi medve­vadászatok megkezdődtek. Egy p ir év óta a kincstár — miért, miért nem, а vadászatot nem adá haszonbérbe — következése az lett, hogy m-g hire is kezdett már feledékenységbe menni. Az idén gróf Teleái Samunak sikerült a haszonbért 10 évre 400 frt évi bérrel megkötni, ennek folytán September 27-én rendezte az első vadászatot, még pedig igen fényes eredménynyel ; 4 nap alatt elesett 100 db szalonka, 1 őzbak, 1 róka, 8 nyul, az utolsó nap egy óriás maczkó, mely 5 mázsa 18 régi fontot nyomott s melyet a bérlő gróf duplázva ejtett. — A vadászaton jelen voltak még id. gr Teleki Samu, gr. Teleki Géza, br. Bornemisza András. A társaság egy része köze­lebb indult Mármarosmegyébe gróf Teleki Géza birtokára, Dolhára, szarvas- és medvevadászatra. Vadászat fővadra az ungi kincstári erdőben. (Vége.) September hó 7-dikén már az ungi havasok egyikének aljában fekvő Csornoholova helységben találtuk magunkat, miből látható, hogy a vadász­tér megváltoztatására vonatkozott elhatározásunkat, gyorsan követte a tett Még a gyülekezési helyet képező erdővédi laktól jó távol valánk, máris a bajtókat hivogató kürt dallamos, ábrándozásra in­dító hangját hallottuk, melyről de Vigny helyesen mondja, hogy : »A neszelő szarvas nem búvik el félve. Megáll főn a sziklán távol erdőszélbe ; És örök panaszát, a bérez zuhatagja, Most ez idegen hang rímein zokogja.« Még egy kanyarulat, és a gyülhelyen vagyunk, előttünk a nyüzsgő vadásztábor, állva 60 hajtóból; és a kincstári védszemélyzet adta puskások légió­jából ; a nagy sokadalomtól magam is mintegy meg­lepetve odakiáltok : »Mi zaj riad Alpár határidőn ?« mire a válasz rimben ekként hangzott : »zabunkban maczkók van nak dáridón !« Föl tehát, hogy ne ittunk legyen hiába a medve bőrére ! és legott megindult a vadászsereg, а mely­nek alakjai »hős Duglas« és a »jó Percy gróf« vitéz seregéhez nem hasonlítottak ugyan, do hogy a Rákóczy forradalom kuruez és labanezii ilyenek voltak, arról meg vagyok győződve! Elől a »daliás termetnek« beillő állitó, élénk taglejtéssel bizonyítgatja a mai vadászat sikeres eredményét, mire hangos örömrivalgás keletkezik, mert a bizonyítottak nyomatékául előttünk terem a szomszéd község »Iczikje« és az ily véletlen találkozás itt mindig szerencsét jelent ! Sokan az erős hágó 35 fokú lejtjét megsokalva, állítani kez­dik, hogy bizony nemcsak a trachytos vidék bir meredek lejtökkel, de a kárpáti homokkő tájai is, és itt hasztalan bizonyítgatni a tudósoknak, hogy hisz a lejtők itt is meredekek, de nem ám a tetők melyek rendesen tágas és szelid lejtőket tárnak fel, mig a trachyt meredekségét megtartja a leg­felső gerinczig ! E közben a ceepreutésből kiérünk, és egy tá­gas lapos hegygerinczen találjuk magunkat, félig zöld zabtáblák között, melyek mind nagyobbak és gyakoriabbak lesznek. Végül a gorcz élén vagyunk, előttünk az ungi havasok, melyek láttára élc'nk vágyak keletkeznek bennünk a költővel felki­áltani : Oh ti kéklő bérezek, aranyos ég alatt ! Ti ezüst ködökben mosdó sziklafalak ! Omló hófúvástól űzött zuhatagok ! Források, csermelyek, futamló patakok 1 De a költői hangulat tuláradozásának csakhamar vége szakad, az állitó csendet, kiált, és diadalér­zettel mutatja a lehengerelt zabföldeket, az egész foltokban lemorzsolt kalászokat, és betetőzésül a fris hullatékot, nesztelenül mondva : »itt van­nak !« — és a levegő egy liig pontjára tekintve egyet int és ketté oszolnak a hajtók s a puská­sok, kivállnak a vezérhajtók, körülállják az állítót, és mire ez egy bodorfüstöt boesájtott volna Kluka

Next

/
Thumbnails
Contents