Vadász- és Versenylap 23. évfolyam, 1879

1879-10-02 / 40. szám

SZEP

T

EM

BER 25. 1879. VADÁSZ- I:S VERSENY-LAP. 341 I. Székesfehérvári méntelep területén. 1879. év 1878 . cv о 0) fedezett kanczák száma <0 Я a Z4 0> è я Á . ьо о s fedező mér zsáma fedezett kanczák száma -3 S S 5 1-х te я 1 я « fedező mér száms CZ H Ж -Л gS «j ÚJ N M й «3 es <2 « s « fû 1 f ~ a о rs .Q « ^ G -rf [2 H! Л С «1 ^ Fehér 57 2496 43 61 2095 103 591 Veszprém 32 1227 38 35 1153 185 228 Sopron 14 538 38 14 307 50 71 Vas 20 628: 3 I 19 686 45 180 Zala 28 761 27 23 583 270 86 Esztergom 11 442 40 12 460 109 90 Komárom 45 1866 41 41 1663 77 367 Pozsony 41 1440 35 38 1402 23 385 Mosony 12 490 40 15 447 11 106 Győr 32 1239 38 28 1089 31 293 Nyitra 45 1485 33 43 1484 154 380 Trencsén 12 337 28 12 369 33 95 Bars 9 251 27 12 387 170 65 Tolna 50, 2108 35 58 1876 471 388 Somogy 50 1481 29 46 1266 534 207 Baranya 31 1118 36 30 1028 306 229 összesen 498 17 907 Ü5 4bT 16295|2572 3761 11. Nagykőrösi méntelep területén. Pcst-PilisSolt-KisKuu 85 2874 33 91 2888 479 951 Csongrád 22 958 43 28 959 264 208 Heves 27 865 32 23 762 131 276 Hont 11 284 26 6 159 3! 53 Nógrád 14 332 24 12 387 140 135 Ternes 59 2028 34 51 1795 179 7 12 Torontál 94 3229 34 1 00 3337 276 1231 Szörény 4 89 22 4 69 7 23 Iírassó 14 582 41 15 561 44 222 Csanád 26 806 31 24 840 59 341 Békés 52 1619 31 54 1688 100 641 Arad 31 843 27 31 827 125 292 Báes-Bodrogli 107 3233 30 108 3132 407 1C56 Borsód 1 10 10 — — — — összesen 547 17752 32 547 17404 2242 6171 III. Debreczeni méntelep területén. Sáros 10 3 42 34 7 239 49 57 Abauj 18 547 30 15 509 65 207 Torna 4 122 30 4 159 2 59 Borsod 23 693 30 23 744 124 215 Görnör 16 445 27 13 403 39 167 Szepes 13 282 21 15 378 35 156 Liptó 3 82 27 3 38 — 10 Árva 8 196 24 8 246 45 80 Turócz 6 175 29 6 221 48 82 Zólyom 5 110 22 5 137 57 26 Iíajdu 35 1053 30 32 1030 198 324 Jász Nagykun-Szol. ttok 54 1660 30 55 1873 423 557 Bihar 36 1081 30 29 931 152 359 Szilágy 6 150 21 a 241 59 75 Ung 15 493 32 16 410 142 143 Mármaros 8 244 30 2 86 29 26 Zemplén 25 806 32 20 622 140 173 Szabolcs 29 955 32 18 674 149 194 Szatmár 26 887 34 26 842 187 250 Bereg 8 267 33 11 367 87 145 Ugocsa — — 2 52 32 9 összesen 348 10590 30 332 10590 2153 3389 IV. S. s:t-jyörgyi méntelep területén vagyis Erdélyben. Egész Erdélyben 230 8162 35 207 6605 655 1935 összesen az egesz orszagban 1623 54411 34 1573 50894 7622 15256 Végül meg kell jegyeznünk, hogy e kimutatásban csak azok az állami mének szerepelnek, melyek a fedeztetés! állomásokon közhasználatra voltak bocsátva, de ezeken kivül évenkint még mintegy 80 állami mén egyes tenyésztőknél bérbe volt adva, s ezek működése itt nincs feltüntetve. A mult évben fedezett 50,894 kancza közül 7622 db. ez évben nem volt kikutatható, az ezeken kivül kikutatott 432 72 kancza közül találtatott tehát meddő állapotban 15,256 db, s igy a meddőségi százalék az állami mének után átlag 35°/

0-ra, rúgván, a vemhesség elérte a d>5°j

0-ot, a mi országos tenyésztésnél kedvezőtlennek egyáltalán nem mondható. — Kitűnik tehát ebből, hogy egyes tenyésztőknek gyakran lehet ugyan oly szerencsétlenségük, miszerint állami mének után fedezett kanczái meddőn maradnak, de általábau véve nincs alapja ama panasznak, hogy az állami mének után országszerte rosz a termékenység. * * * Lókivilel. — Éppen most értesültünk, bogy a Deutschländcr és Kohner lókereskedői ezég, igen derék 24 db lóval állitott bc, a lótenyésztés emelésére alakult részvény-társaság istállóiba, melyeket a társulat Parisba szállíttat eladás végett. Párisban az egylet minél ismertebbé tételére Pázmándi Dénes ur ajánlotta fel szívességét, mi neki széles ismeretsége és- a liirlap-irodalom segitsége mellett, igen sikerülhet; — mig a »Nemzeti-Lovarda« volt lovászmestere — Habermayer A. fogja a párisi sport-világnak, ugy a Dyerges-, mint a kncsi-lovakat bemutatni. A társaság okleveles állatorvosa Szabó Károly ur kiséri a lószállitmányt. * * * Mult vasárnap igen érdekes lóverseny volt Kapuváron, Sopron megyében. A versenyt a soprontnegyei lótenyésztő bizottság rendezte, melynek törekvése annál inkább dicséretes volt, mert a ktrmány részéről anyagi segélyben csupán 5Ofrt erejéig részesülvén, а vándorversenyek létesithetése iránt saját tevékenységére volt utalva és mégsem riadt viszsza az akadályoktól és a feladat nehézségétől, hanem úgyszólván üres kézzel bár, de hazafias érzülettel fogván а munkához, ugy tagjai, miut különösen érdemdús elnöke gróf Széchényi Kálmán erélyességének nem sokára sikerült korszerű és közhasznú törekvésük iránt a rokonszenvet felkölteni, az ügybarátokat öuke'nytes adakozásokra birni s a vándorversenyek megtarthatását biztosítani. A kis ünneppé vált verseny legérdekesebb futama volt az urak dija, melynek tisztelet-diját а megye adta. E dijért versenyeztek gr. Esterházy Móritz ur két lova és báró Berg ottani földbirtokos két lova. A többi nevezettek vissza húzattak, megijedvén a »pápai« versenytárstól. Az ijedés jogosult is volt, mert első lett a pápai vár-istállóbeli »Kampós« 3 éves pej mén, melyet a tulajdonos fivére, a derék fiatal gr. Esterházy Pál ur ritka ügyességgel lovagolt. Rendkívüli lovaglása alig hiteté el a jelen volt nagyszámú közönséggel, hogy a grófnak ez volt első versenylovaglása! Másodiknak szintén a pápai váristálóbeli »Deli« 4 éves pej k. e'rkezítt be, lovagolva gróf Széchenyi Géza által. Lapunk olvasóit érdekelni fogja, — mondják a »Pápai Lapok« — ha egyúttal felemiitjük, hogy nevezett két győztes ló, a pusztagyimóti ménes neveltjei ! * * * A bábolnai lóárverés (sept. 25.) már lanyhább vetélykedv mellett folyt le mint a kisbéri. A négyéves kanczák átlagára 470 frt, kisorolt anyakacczák átlagára 27 0 és a nagy-körösi lier élteké 196 frt volt. Legmagasabb áron kelt el a Mellemet Ali, melyet br. Dory alezredes vett meg. Lóárverések. Brassó (állami ménesben) oct. 7. Debreczen oct. 5. 7. Pest nov. 9. 11. Vidéki lóversenyek. Székelyudvarhely (ügető vers.) oct. 5. Lókiállitási és díjazási napok, 1 éves csikók vásárlásával összekötve. Octób. 25. Decs (v. b. gr. Pálffy.) VADASZAT ÉS LÖVÉSZET. Vadászat fővadra az ungi kincstári erdőben. A m. éjszakkeleti vasút csomópontjáról Csapról éjszak felé tekintve, az előtérben szük völgy által elválasztott két erdöboritotta hegytömböt különböztetüuk meg, melyekből meredek, bosszú és éles bérezgerinezek által határolt völgyek ágaznak szét. A háttérben ellenben számtalan magas, majd erdölepte majd tarkupok merednek ki, melyeknek a legmagasabb ponttal való rendszeres összefüggését hasztalanul keressük, és jellegzetest rajtuk csupán anuyit találunk, hogy a szelid lejtőkkel bi ró kúpok rendkívül gyakran mutogatják üstökeiket a természet szépségei iránt fogékony utazónak. A vázolt bérczcsoport az ungvári kincstári uradalom tartozéka, s a községi birtokokkal együtt mintegy 30 négyzet mértföldet foglal el. A földismében csak némi jártassággal biró is, a föközetre nézve csakhamar tisztába jön magával, és eltalálja, hogy az éles begygerinezek tája trachytból, a kúpos vidék ellenben kárpáti homokkőből áll. A trachyt máladékából keletkezett talajt a kocsányos és kocsáciytalan tölgy, és a bükk elegyes és elegyetlen állabjai borítják, és kedves tanyájául szolgálnak a szőrmés,- rőt- és sertevadnak. A homokkő elporlad ísából származott talaj honosai a bükk, jegenye és luezfenyő állabok, a melyekben az itteni tapasztalatok szerint а gímek (cervus) és а rengetegek disze »a kedélyes inaczkó« leginkább szeret tartózkodni. Ezen vázlatosan ecsetelt birtoktest az Árpádok idejében a magyar szent korona javai közzé tartozott, ennek kihaltával azonban Robert Károly alatt a Drugeth-család kezeibe jutott király i adományozás által, s ennek birtokában maradt 1684-ig, a midőn a Zsigmondban fiágon magvaszakadt Drugeth-család kihaltával, Bercsényi Miklósra szállott át ; a Rákóczy forradalom lezajlása után pedig, mint elkobzott birtok a kincstár tulajdonába jutott. Miután az Ungmegye múltjára vonatkozó ősrégészeti és történelmi adatok rendkívül csekély mérvűek, hasztalan lenne kutatásokat indítani a multak vadászatainak krónikája iránt ! és meg kell elégednünk a magyar vadászati műnyelv megteremtése körül annyi érdemeket szerzett néhai Bérczy Károly nyomozásainak eredményeivel, mely ugyan édes kevés és a mely engem annak kinyilatkoztatására jogosít föl, hogy vadászati tekintetben Unghmegye fénykora most kezdődik ; most, midőn az ungi kincstári vadászterület bérlői gróf Erdödy György és gróf Széchenyi Béla lettek. Hogy nem csalatkozom, ám álljanak itt a tények ! * * * A vadászat nálunk majdnem teljesen ősállapotu levén, biztos eredményt csak rigyeléskor (Brunstzeit) vagy fris havon várhatni. Ezen gátló körülményen segitendő, azon pontokra, melyek a vad tartózkodási belyeül gyanittatak, cz évben már augustus lió 15-től kezdve lesjárók lettek kiküldve a vadak forgóinak lehető kipuhatolása végett. Ily előkészületek után érkezett gróf Erdödy György ő méltósága e hó 1-én Ungvárra, és máimásnap az Ungvár mellett kezdődő végtelen alföldi sikságra kikönyöklő »árki gyilre« történt a kirándulás. Habár Unghmegye jó utakban nem is szűkölködik, mindazáltal tekintettel arra, hogy az erdők termékei itt csuszornákon é.i viziutakon szoktak kiszállíttatni, a mellék-völgyek erdei utai a gyors haladást egyátalában nem engedik meg, Ez indokból lassan haladánk, költői képzeletünket tág pórázra bocsíjtva, félszenderrel tekintve a környezetet, melyre a költő eme szavai illenek. »Hol meredek tar kősziklák Az egekkel mérkőznek, S a patakok csörgésétől A sötét völgy zengedez.« . . .