Vadász- és Versenylap 23. évfolyam, 1879

1879-07-17 / 29. szám

29. sz. Budapest, 1879. julius 17. @p§iág@s [ét©rcyé§ztéSi Francziaországl reminiscentiák. ip) A franczia lónevclés jelenlegi üzeme főleg arra irányul, hogy a csikóból minél nagyobb, termetesebb, de azért mégis könnyű mozgású és szép alakú, habár nem is felette sebes vagy győzös caros9Íer-ket vagy nyergeseket neveljenek. A jelen kor fényűzési szükséglete Francziaországban a nagy hátas és főleg a termetes hintós lovat teszi legkeresettebbé ; az ily lóért fizeti Francziaország s a külföld is, de főleg a roppant fogyasztású Páris a legmagasabb árakat, s azért minden franczia tenyésztő, kinek viszonyai csak némileg is engedik, ily lónak nevelésére törekszik. Szabályos testalkat, minél több massa, nemes idomok, főleg nemes nyak ée fő, e mellett sokat mutató magas actio ; ezek azon fötulajdonságok melyet a franczia a nagy carossier-tól és fényűzési nyerges lótól megkövetel s melyekért a szívósságot és kitartást szívesen cserébe adják. A fényűzési czélokra alkalmas nagyértékü lovakon kivül főleg még a nehéz és közép igás lovak tenyésztése képezi a franczia »eleveur« ambitiójának tárgyát. A »boulonnais« a régi bretagne-i és tiszta normann lóra egyrészt mint nehéz teherhordóra, másrészt pedig mint oly alanyra van Bzüksége, melybe a telivért oltja hogy nemes alakú de mégis erőteljes hintóst neveljen. A BZÍVÓS, kitartó és hosszabb távolságra sebes, de *) Az I. közlemény a 24. számban jelent meg. kisebb termetű lovat aránylag kevés mérvben tenyésztik Fransziaország területén. Az ily lovat olcsó áron szerzik be Magyarországból, Oroszországból, sőt lia kell Algirből és Laplatából s nevelnek helyette otthon sokkal értékesebb nagy igavonó és fényűzési lovakat. Egy nagyobb normandiai tenyésztőtől, ki a nemzetközi lókiállitás jurora is volt, s ki főleg vett csikók felnevelésével foglalkozik s e téren első rendű hírnévre tett szert, Mr. Gost-tól azt kérdeztük : miben rejlik kiválóan sikeres csikó felnevelési rendszerének titka? »Nagyon egyszerű« volt a felelelet — az én rendszerem ! Én csak oly csikókat veszek, melyek jó alkattal birnak ; azokat jó istállóban és aklakban bőven táplálom, kitűnő legelőre hajtom, s e mellett kellő mozgás és idomitásban részesítem.« E válaszban ugyan semmi meglepő uj dolgot nem találtunk, s mégis ebben rejlik a franczia lótenyésztés hatalmas lendületének titka. A Bretagneban a Normandiábnn a Perche-ben számos ily nagy »eleveur« van, ki évenkint igen nagy számú 1 — 200 választott csikót vásárol s azt eladásra felneveli. Bámulatos az, hogy az egyforma tartás, táplálás és idomítás által a különböző vidékekről egyenként vásárolt csikók mily egyöntetű vagy legalább is hasonló jelleget nyernek. Azt lehet állítani, hogy a franczia eleveur egyforma minőséget ígérő csikók vásárlása, s a csikó felnevelésnek üzletszerü berendezése által nagyobb számú egyforma minőségű vásári árut termel ; ép ugy, mint a hogy a franczia borász üzletszerü pincze kezelés által állandóan egyforma borokat állit elő. — Tekintsünk be tehát kissé ezen üzletszerü rendszer részleteibe. A csikó elválasztása Francziaországban lehetőleg későn történik ; 4 — 5 hónapos kora előtt jó tenyésztő nem választja el csikaját. Az anyatej mellett azonban zúzott zabból, kedve ezerint fogyaszthat a szopós csikó. Az elválasztás rendesen őszszel történik s ekkor miután a csikó az anyatejjel együtt a legelőt is elveszti, fő figyelmet fordit a franczia gazda e veszteségek pótlására. — Az első télen át mindig a választott csikókat Illeti meg az egész gazdaság legjobb, legfinomabb és legtápdusabb takarmánya. E tekintetben a gazdaság minden más állatja a választott csikó mellett háttérbe szorul. — A szálas takarmány mellett hetenkint legalább 12—14 kil. kitűnő minőségű zabot eszik a választott csikó, sőt gondosabb gazda ki fényűzési lovakat akar nevelni 20 kilóra is felviszi hetenkint az abrakolást. Naponta 4—6 font zab, még pedig a Francziaországban termő kitűnően izomképzö 50—55 fontos zab azon adag, mely a választott csikó alkatát fejleszti. E bő táplálást a későbbi kedvező fejlődés alapfeltételének tartják, s ez pazarlásnak egyátalán már csak azért nem nevezhető, mert a tapasztalás bizonyítja, miszerint az élete első évében igy táplált csikó később gyorsan és arányosau fejlődik, középszerű tartás mellett is ; mig ellenkezőleg az első télen át abrak nélkül, rosz takarmányon tartott csikó aránytalanul fejlődik, szervezete petyhütté válik ugy annyira, hogy azután az első tél mulasztásait később a legjobb tartás által sem lehet helyre hozni. Régebben Francziaország szelídebb éghajlatú vidékein a tengerpart dus legelőin hagyták majdnem egész télen át is a csikót. Ezen külterjes nevelési renbszer azonban ma már általánosan elhagyatott. — Belátták ugyanis, hogy a fiatal állat gyenge szervezete, a rosz időjárás viszontagságait még az enyhe tengerparti égalj VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP EGYSZERSMIND AZ ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS LAPJA. A PESTI ES VIDÉKI LOVAR-EGTLETEK S AZ ÖSSZES MEGYEI LÓTENYÉSZ-BIZOTTMANYOK HIVATALOS KÖZLÖNYE. £ I 6 fi z e t é s Egész évre .... 12 rt Félévre 6 » „Vadász- és Verseny-lap" kiadóhivatalához PESTEN, Barátok-tere Athenaeum épület intézendő Ы egjelenik a lap minden crötirtökö Szerkesztőségi iroda : Pesten Nemz. Caeino II. em. hatvani-u. Ide küldendők kéziratok.