Vadász- és Versenylap 23. évfolyam, 1879

1879-06-26 / 26. szám

218 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. JÜNIDS 2 6. 1S79. közül 37 mustráltatott ki, s öszszel eladásra kerül. A 93 darab 3'/

2 éves kanczacsikó közül 37 osztatott te pótlásul az anyaménesekbe, s ezek már jövö tavaszszal mén alá kerülnek. 13 drb használati ló lesz a ménesben, és 43 öszszel az árverésre kerül. Összesen tehát a mezöbegyesi árverés alkalmával (szeptemberbó végén) 88 ló fog a tenyésztők és vevők rendelkezésére bocsójtatni. A bábolnai és kisbéri osztályozás junius 17-én kezdetik meg. Eredményét annak idején közlendjük. A Mosern-, Fejér és Békés megyékben tartott lótenyésztési jutalomdijosztások eredményéről a következő rövid tudósításokat vettük : Mosonymegyében Magyar-Óvárott junius hó 3-án tartatott meg dr. Masch Antal érdemdús akadémiai igazgató és lótenyészbizottmányi elnök vezénylete alatt, a dijosztás. A bizottságban közreműködtek még Major Pál, Blaskovics főherczegi igazgató, Rodiczky és Cselkó tanárok, Stauss kapitány, a a megyei és méntelepbeli állatorvosok. Az elővezetett konczaangag kitünö volt, s ezért a bizottság több dijra osztotta fel a díjösszeget. A 25 csikós anyakancza közül 10 dijaztatott ; az clsö dijat Varga Imre szentmiklósi földmives, tenyésztő nyerte. A bemutatott csikók, egy pár kivételével, mind állami ménektől származnak. Tizenkét 3éves kanczacsikó közül 10 találtatott dijra érdemesnek. Az első dijat nyerte Horváth Jánoe szentmiklósi gazda. A többi dijazott lovak többnyire Szent-Miklós, Magyar Kémle, Lébény és Feltorony községekből mutattattak be, hol a megye legjobb lovai találhatók. — A bizottság határozottan haladást constatált a tenyésztés terén. Ki osztatott összesen 80 db arany. Székesfehérvárott junius hó 6-án igen kedvezőtlen eredménynyel folyt le a dijosztás és méncsikó vásárlás. A gróf Esterházy László elnöklete alatt, Boné alispán, Kegl György, Dobay kapitány és az állatorvosokból álló bizottság sajnálattal kénytelen volt constatálni, hogy a kitűnő tenyészanyaggal bíró Fehérmegye, már régen nem mutatott be oly másodrangú söt részben selejtes anyagot, mint ez alkalommal. Egy jelen volttól azt hallottak, miszerint egyes lovak kivételével többnyire oly anyag volt bemutatva, mely a díjazást vagy alig, vagy épen nem érdemelte meg. Az anyakanczák 1-ső diját Puskás Imre lángi csősz lova ; a 2éves kanczacsikók 1-sö diját Morócza Sándor csősz nyerte meg ; s azonkívül Szabó István, soponyai és Frank Márton nyéki tenyésztőknek 2 jól megtermett 3évcs méncsikaja is dijaztatott. A bemutatott egyéves méncsikók közül Horváth tábornok mint vásárló biztos, egyet sem vehetett meg ; — oly roszak voltak. Pedig hogy nem szűkkeblű vásárló, azt megmutatta 3 hét előtt Högyészen, (Tolnám.) hol hét méncsikót vásárolt. Remélljük, hogy jövő esztendőben Fejérmegye jobban kitesz magáért, népies lótenyésztésének bemutatásával ! Békésmegyében Mező Berényen, junius hó 8-án Beliczay lótenyész-bizottmányi elnök távollétében, Wielaud János elnöklete alatt tartatott meg a dijosztás. A lótenyészbizottmányt még Koszta Sándor és Mokry Samu képviselték, a megye részéről Huszka szolgabiró, s a méntelep részéről ligner kapitány jelent meg az állatorvosokkal. Elővezettetett összesen 30 csikós anyakancza, 13 hároméves kanczacsikó, és 29 egy és két éves mén- és kanczacsikó. Kiosztatott összesen 80 drb arany. Az anyakanczák első diját nyerte Ádámi Pál mezö-berényi gazda, a 3 évesek első diját pedig Gajdács János csabai gazda. A bemutatott 72 ló közül 47 származott állami ménektől. A dijazott anyag, többnyire a könnyebb keleti jellegű hátas és hámos fajhoz tartozott ; de jó minőségű közép hámos ló is volt ; csakhogy a szorgos mezei munka folytán mintegy harmad része rosz conditioban. A legjobb lovak M. Berényből, Szarvasról, Gyomáról és Körös- Tárcsáról mutattattak be. A bizottság megrótta azt, hogy sok csikót már 2éves korában befognak. ©S mt Nevezési zárnapok. Julius. 20. Kolozsvár. Államdij 300 lizfr. arany*) Sárkány Ján.Államdij 200 tizfr. arany*) Fer. Pesten, Államdij 400 tizfr. arany*) vagy Bartha Lajos Kolozsvár, Főtér 2. nevezés. *) Déli tizenkét óráig. 20. Gmunden. Reiterclub-akad. v. Handicap. 400 MY

. Cavalie- frt. nevezés, rónál Bécs, Kupa, királyné ő felségétől, 800 Wollzelle 3. frttal. Handicap. nevezés. — — — Gmundeni polgár-dij 1000 frt s tiszteletdíj, akadályvers. Handicap. — — — Tiszteletdíj, adva a cumberlandi hg ő fens, által, 500 frttal. Handicap. 26. » Kupa, királyné ő felsége által adva, s 800 frt., akad.-vers. j Handicap. teherközl. Verseny-naptárKassa (Pr. 0. sz.) septemb. 7, 8. Debreczen (Pr. 0 sz.) Kolozsvár (Pr. 0 sz.) Soprony (Pr. 9. sz.) Bécs (Pr. 7. sz.) Pardubitz Pest (Pr. 5. sz.) (Az összes államdijak feltételei 8. sz.) septemb. 14, 15. septemb. 19, 21. sept. 27, 28, 29. okt. 4, 5. okt. 12. okt. 19, 21. Nevezetesebb versenyek napjai Németországban. Jun. 29. Hannover. Gr. Preis 9000 m. Jul. 4. Hamburg. Nagy handicap 6000 m. » 6. » Critérium 2é. 5000 m. » 6. » Norddeu'sches-Derby 20,000 m. » 7. » Renard-Rennen, 4000 m. » 7. » Nagy vadász-verseny, hand. 5000 m. Aug. 4. Doberan. Friedrich Franz-Rennen. » 23. Frankfurt. Louisa-Rennen 3000 m. » 23. » Wäldchen-Preis 7000 m. » 28. B.-Baden. Zukunftspreis 2é. 10,000 m. » 31. » St.-Leger, 6000 mark. » 31. » Gr. Badener Jagdrennen 10,000 Sept. 2. » Gr. Preis v. B.-Baden, 20,000 m. Okt. 8. » Preis v. Rhein akad. vers. 5000 m. ? á a в a & Utazás a Zambesi vízeséseihez. (Afrikai utazási és vadászati képek.) X. és XI. FEJEZET. Vándor képek a visszautazásból. Bármily édes volt is az első éj álma, hajnal felé váratlanul megszakíttatott. Egyszerre kutyaugatásra ébredtem, a hü állat megérzé ittlétemet, felugrott a szekérbe s nyöszörgve örvendezőn hozzám simult. Csakhamar lépteket hallék, Umloi volt az erdölakókkal. Vadászni voltak, hol egy roppant Eland-ot löve, most annak Ízletes liusát czipelték haza. Embereim is felébredtek, s a hirre hogy friss hus érkezett, vége volt az álomnak. Umloitól tudtam meg, hogy egy erdőlakó — a Мака lakkáknál felfogadottak közül — meglopva a kék gyöngyös zacskót, pár nap előtt elszökött s azóta se híre se hamva. Vigye a manó ! gondolám, legalább ez az emlékem se hiányzik, ez az egyetlen afrikai volt a ki meglopott. Azután megtudtam, hogy vándor benszülöttek hirt hoztak a szekerekhez, mely szerint mi a Zambesinél halálos betegen fekszünk ; mely hirre a derék Szokkis magához vevé az orvosságos szekrényt és 4 ember felkeresésünkre indult, s már 3 hete oda van értünk. — Igy a megérkezéskor talált rejtélyek mind megfejtve lőnek. Hajnalfelé megkísértem újra elaludni : de a benszülöttek folytonos csevegése s a fölötti gondok, hogy leszek képes Bokkis nélkül visszatérni? — elűzték szemeimről az álmot. Soká pedig itt nem maradhattunk, mert a viz naponta fogyott, épen a legforóbb évszak közelgett. Ám Bokkis harmadnap reggel megérkezett. Egész a Guay partjáig csapázta nyomunkat, de ott végkép elveszített. Útjában két vízilovat s három gyönyörű struczot ejtett, amannak drága csontjait s ezek páratlan szép tollait is magával hozván részemre. Bokkis megérkezése Andersonra is nagy öröm volt, mert az orvosságok melyekért eddig fáradt, ime visszakerültek ; s ő még e napon búcsút vett tőlünk, néhány tőlem felfogadott emberrel vissza indulván Wanki felé. Mint később megtudtam e derék norvégről, ö is szerencsésen járt, s 1871 februárban ismét elérte Potehetstromot. Másnap, a Wankinál betegen visszahagyott Cluley részére élelmi szereket, в egy palaczkban a kellő utasításokat elhelyezvén egy hatalmas fa ágai közé, julius 12-én útra keltem, vissza Tati felé. — Ökreink a hosszú pihenés alatt megerősödve, szekerünk a hosszú ut alatt megkönyebbülve, s a régi keréknyom biztos irányt kinálva, hasonlithatlanul könyebb feladat várt, mint jövet. 15 -én átkeltem a Nátán s annak bal partján tanyát vertem, s pár napi szünetet tartottam. Nagy dolog : a nagy mosás várt reánk, s másrészt e szünet csak előnyére szolgált a Zambesinél elhagyott Cluley és társainak. Délután vendégeink érkeztek, 12 menekvő matebele állított be, könyörögve hogy velem jöhessenek a Tati-ig. Tőlük tudtam meg, hogy a matebele trónöröklési harcz eldőlt, s Lumpengula az ifjú fejedelem 8000 harczossal megtámadván Umbigát, azt legyőzte, s székhelyét Sunkentaba-t a földdel egyenlővé tevén, most vetélytárs nélkül ül a Mosilikatzi-k trónján. E menekvök azon kevesek közül valók voltak, kik a sunkentabai mészárlásból | elmenekültek. Annyival hitelt érdemlőbb egy adat, melyet Lumpenguláról elbeszéltek. Mielőtt ugyanis elindult volna Umbigó ellen, egy európai elefántvadász jelent meg nála, ajánlkozván hogy vele megy s mellette fog küzdeni ; — holott korábban Umbigó vendégszeretetében bö részt vett. Csalódott midőn kész fogadtatást és gazdag ajándékokat reméllt. Lumpengula csak annyit szólt hozzá : »Nem ízlett neked ép oly jól a hus és a ser ellenfelemnél mint nálam ? Ha tehát ellened mit sem vétett itt maradsz, s bevárod mig visszatérek a harczból, hogy te és embereim lássátok miként én, ugy mint apám is, magunk is tudunk végezni ellencinkkel !« A harcz után a koronázási ünnepélyek 1870 elején Umchlanchlansela-ban tartattak nagy fénynyel. Baines Tamás a festő jelen volt, s 50,000-re becsülte a jelenvolt benszülöttek számát, kik közül 10 ezernél több harczos. A megjelent európaiak, mind a fejedelem vendégei voltak. A harczosok mind egyenlőn öltözvék, fejükön s vállaikon strucztoll disz, a csipök körül fehér ökörfarkból kötény. A balkéz emeli a kemény bör paizsot, mely kivülröl tarka szinekre festetik, mig a jobb lándzsákat, vagy az ismert Assegait — egy nemét a buzogánynak — forgatja ügyesen. Bokkis, e szenvedélyes vadász, naponta cserkészett, mindjárt első nap egy Quaggot, egy bak Harrisautilopet s egy bivalyt lőtt. Ez utóbbi erös munkát adott embereimnek. A rég nélkülözött lovaglást élvezve, barangolásomban épen reájuk bukkantam. A sebzett állat egy helyben toporzékolt, körötte lándzsáikkal az ujjongó benszülöttek в vonitva nyomában az ebek, a benszülöttek dárdáikkal hajigálták a vadat, mitsern figyelve a