Vadász- és Versenylap 23. évfolyam, 1879
1879-06-19 / 25. szám
J UNIUS 19. 187 9. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 213 közelségben szemlélni. Gyorsan igyekeztem mozdulataikat lerajzolni, ugy szintén, erős izmos lábaikat, alakjukat, füleiket, szemüket és fejüket, gömbölyű nyakszirtüket s óriási szarvaik szabályos görbületeit. Sem figyelődésem, sem pedig a viz hangos moraja nem zavarta ez állatokat lassú mozdulataikban s csak koronkint tekintgettek rám vissza. Majd tovább haladva, egy jégsikhoz értek, hogy a túlsó magaslatra juthassanak s rövid, merev ugrásokban étkeztek föl a nélkül, hogy egyszer is elsiklottak volna, — a magaslat csúcsára. A hegymászás legmeglepőbb látványa volt ez, a minek valaha tanúja lehettem. Nem csoda ha érdekeltséggel viseltetém a hegylakó állatok iránt, s cl voltam ragadtatva okosságuk, bátorságuk és biztosságuk érzete által. Mily nagy lett örömöm mikor néhány pillanattal később egy 12 darab vadjuhból álló falkát pillantottam meg, 50 lépésnyire magam előtt. Oly nyugodtan és mozdulatlanul álltak ezek, minthacsak a földből nőttek volna ki. Valószinüleg az egész nyáj a völgyben legelt, mikor közelükbe jutottam és zörejt okoztam, e nesz okát kipuhatolandók, szétváltak s hárman a baloldalon haladtak fölfelé, mig a többi a jobb oldalon vonult odább. A főcsapat, melyet egy tapasztalt kos vezetett, mihelyt engem meglátott azonnal átkelni iparkodott a folyamon. Ily szirttömbökkel teljes hegyi folyamokon átki lui a legerősebb embernek is óriási erőfeszitésébe kerül ; de e vad nyáj, tömbről tömbre szökkenve bámulatos ügyességgel s minden izgalom nélkül kelt át, az egyensúlyt folyvást megtartva, mintha az egész vállalat figyelmet sem érő csekélység lett volna. E ritka jelenet háttere tükörsima gránitból állott, mezöpátos föld csíkjaival tarkázva, melyeken hegyi páfrány és fü nőtt, s a barna czédrus meg a vörös fenyő, szilárdan kapaszkodott a szürke sziklákhoz, melyeknek körvonalai élesen kiváltak a tiszta, ritka légből. Ezek közt csörtetett alá a fehéren habzó zuhatag, dörgő morajjal. Az előtérben álltak a bátor vadjuhok, csak kissé fátyolozva a zuhatag fölpattanó vizszikráitól. A sötét sárga óriási szarvak ugy világoltak át e fehér fátyolon, minthacsak nedves fenyőgyökerek lettek volna. A bűbájos képet a leáldozó nap aranyozta meg s e látvány örökre fcledhetlen marad előttem. Miután a félelmet nem ismerő négylábúak a folyamon átkeltek, a vezérkos kalauzolása alatt, a völgyet keritö sziklák megmászásához fogtak. Egyenként haladtak, hol jobbra, hol balra szökkenve ezirtröl-szirtre, habozás nélkül követve egymást, mignem olykor egy-egy szikla-lápon megállva, visszatekintének rám, vájjon követem-e őket? Még láthattam, mikor a hegygerinczet elérve megálltak, ritka élénkséget kölcsönözve a kopár szirteknek, mig végre az est homályában eltűntek szemem elöl. E merész állatoknak méltó társa gyanánt tekinthető a Bocky-Mountain-kecske, (aplocerus moutanus), mely azonban, kitünö zoologok nézete szerint, inkább antilope semmint kecske. Ez a leghűbb társaságot képezi a vadjuhval, melylyel a legveszedelmesebb csúcsokat megmászsza s vele együtt a legborzasztóbb viharokat kiállja; csakhogy kis-bb a vadjuhnál s tartása kevésbbé méltóságteljes, mi főleg hosszú gyapjának tulajdonitható, mely mozdulatait leplezi. Californiában ez amerikai zerge már alig található, mig ellenben Oregon sziklás hegyei közt, nyájanként tanyázik, hol az indiánok szenvedélvlyel vadásznak rájok. A vadjuh társaságában elvetve található még a fehér- és fekete farkú öz, de csak rövid ideig, mert az erdő ve'dszárnyait nem sokáig nélkülözheti. Az antilope mélyebben, a hegyek alján szokott tartózkodni s csak akkor legelész a vadjuhokkal, ha ezek tél idején a hegyekről a völgybe alászállanak. Miután azonban a vadászok nagyon pusztítják ezen állatokat, a vadjuh nemsokára alkalmasint csak a californiai alpesek legmagasabb nyergein lesz található. Az antilopenak és az őznek eme félelmes ellensége, a vadjuh sziklai menhelyéhez mindamellett nem könnyen juthat el, s igy az emberektől sem igen tarthat a vadjuh, mert rendesen a felhőkön felül tartózkodik, égbe meredő szirteken,hová emberi lény bajosan juthat el. A környék vadászai nem is igen törik magokat utána, mig a könnyebben megejthető őzekre, medvékre stb. vadászhatnak. Körültekintés a szomszéd országok vadászatain. A magyarországi löjegyzékekkel szemben, talán nem lesz érdektelen ha ismét — miként máimás alkalmakkor is tettük — egy kissé körültekintünk a szomszéd országok vadászterületein. A szembetűnő különbségre főleg a fogolyvadnál — előre el lehetvén készülve, az egyik másik uradalomban elért lelövések roppant száma nem fog bennünket meglepni, söt talán némi kedvet nyujtand a vadszaporitás általános felkarolására. Az eredmény roppant számánál fogva, először is a Schwarzenberg herczegi uradalmak kötik le figyelmünket, és pedig a krumaui, wittingaui, frauenbergi, winterbergi, stubenbachi, protivini, cheynovi, domausici, lobositzi, murányi és newvaldeggi vadászterületek, melyekben a lefolyt év alatt 84,907 drb. vad ejtetitt el. Az alább felsorolt vadak részben a föherczegi vadászatok eredményei részben a vadászszemélyzet által ejtettek. Hasznos vad. Szarvas-vad 156 Dámvad 103 Zergevad 51 Őzvad 1141 Vadsertés 175 Nyul 28,256 Siketfajd 151 Császármadár 98 Hófajd 11 Fogoly 31,140 Fáczány 202 9 Vadlúd, vadkacsa 3543 Vadgalamb 36 Erdei szalonka 272 Vizi szalonka 37 Kártékony vad. Vidra Borz Róka Nyest Görény Menyét Sas Bagoly Ölyv Sólyom Különféle szőrmés vad Különféle tollas vad 29 5 413 261 163 972 3 6 375 1194 2703 11388 Összesen: 67395 Összesen: 17,512 Föőszeg : 84,907. Gróf Mittrowsky Wladimir morvaországi uradalmaiban a Roziuka, Pernstein és Sokolnitz vadászterületeken összesen 2 2 782 drb. vad ejtetett. E szám az egyes vadnemeket tekintve következőleg oszlik meg : Szarvasvad Ózvad Nyul Fáczány Fogoly Császármadár Erdei szalonka 33 Fürj 190 Vadgalamb 7466 Vadkacsa 540 Róka 8039 Nyest 1 Görény 26 Különféle 110 37 7 11 24 147 6151 A gr. Eltz-féle alsó-ausztriai javakon a közelébbi két évben összesen 27 06 drb vad lövetett. 187 7 ben 1878-ban Összesen : Ózbak 38 43 81 Nyul 423 358 781 Fáczány 402 300 702 Vadkacsa 79 36 115 Vizityuk 2 — 2 Császármadár 1 3 4 Fogoly 155 283 438 Erdei szalonka 16 21 37 Vadgalamb 21 15 36 Fürj 13 4 17 Róka 13 7 20 Nyest 2 — 2 Görény ь 8 13 Karvaly 5 3 8 Sólyom 28 24 52 Ölyv Különféle 2 181 1 214 3 395 Hg. Oettingen-Wallerstein stiriai uradalmában, a perneggi és waldsteini vadászterületeken a következő vad lövetett : Szarvasvad 77 Vadgalamb 35 Ózvad 215 Szirti fogoly 3 Nyul 55 Róka 45 Siketfajd 4 Nemes nyest 7 Nyirfajd 10 Kövi nyest 1 Császármadár 16 Borz 2 Fogoly 4 Macska 4 Erdei szalonka 1 Kutya 5 Hófajd 1 Sólyom 7 Gr. Breunner Ágoston ausztriai és magyarországi birtokain, u. m. a grafeneggi, a neuaigeni, az asparui, zelizi, csejthei és tullni uradalmakban lövetett : Szarvasvad 160 Róka 70 Virginiai szarvas 7 Vidra 1 Dámvad 67 Nyest 3 Özvad 94 Görény 135 Mezei nyul 4288 Vadmacska 1 Tengeri nyul 21 Kutya, macska 429 Fáczány 2716 Menyét 348 Erdei szalonka 109 Sas 1 Vadpulyka 2 Karvaly 111 Fogoly 1937 Bagoly 1 Vadkacsa 213 Szarka 411 Fürj 19 Ölyv 376 Br. Loudon bystritzai uradalmában a lefolyt évben 4036 drb vad ejtetett; és pedig: Szarvas vad 9 Vadkacsa 16 Sertevad 3 7 Erdei szalonka 11 Dámvad 43 Vadgalamb 5 Őzvad 54 Fürj 29 Nyul 838 Róka 15 Fáczány 7 60 Nyest 5 Császármadár 5 Görény 53 Fogoly Gr. Bombelles (Varasd megye), tett, és pedig: Ózbak Nyul Tengeri nyul Fáczány Császármadár Fogoly Fürj Vadkacsa Erdei szalonka Sárszalonka Borz 841 Különf. ragadozó 1315 Ferdinánd grimhofi uradalmában összesen 3 733 drb vad ejte1 Róka 1456 Vidra 24 Nyest 453 Görény 1 Menyét 491 Ölyv 101 Bagoly 35 Vércse 95 Szarka 2 Varjú 1 Különféle 36 1 4 10 99 63 86 103 249 288 134. Sport irodalom. Handbuch des Rudersport, von Victor Silberer. • — A budapesti regattákról jól ismert bécsi Champion, e czim alatt 250 lapra terjedő kézi könyvet adott ki, 28 magyarázó rajzzal, melyben a különféle verseny-csolnakok nemét, épitési méreteit, s használatát igen világos, érthető nyelven adja elö. Majd áttér az evezés gyakorlati módjára, az egyesek és csapatok idomitására ; a verseny-evezésre stb. Végül a bécsi és több németországi evezö-egyletek alapszabályait közli. Bevezetésül az evezö-sport rövid történetét, leginkább az utolsó évtizedből közli. Silberer ur, ki maga is a legkitüuöbb verseny-evezösök egyike volt, kitünö utasitást ad kezdő evezősöknek is e müvében. A mü Hartleben kiadása. Kapható minden könyvárusnál. Ára ?
