Vadász- és Versenylap 23. évfolyam, 1879

1879-03-20 / 12. szám

VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 107 számához s az eladottakéhoz képest, csak töredéknek tekinthető. Az eladott lovak számát összesen mintegy 1000-re lehet tenni, melyek daraboukint 30 — 280 frton keltek. Kuriózum gyanánt emli'hetö föl, hogy ennyi ló közül esak 3 darab volt olyan, a melyet 400—450 írtjával fizettek darabonkint. A jobb lovakat nagyon keresték ; sajnálattal kell azonban megemlítenünk, hogy ilyeneket nem lehetett vásárolni, mert hirük-hamvuk sem volt. Ugy a buda pesti, mint a bécsi kereskedők ugyancsak keresték az ilyeneket, főleg a »jucker«-ek<t Bécs számára; de miután ezek teljesen hiányoztak, a bevásárlás csak is a legszükségesebbre szorítkozott. A jelentékenyebb bevásárlásokat a mezei gazdáknál észlelhettük. Bécs számára 160 darabot szállítottak el. — A külföld egyáltalán nem volt képviselve. S ... . Felhívjuk lapunk azon t. előfizetőit, kiknek előfizetése e hő végével lejár, hogy előfizetéseiket minél előbb meg újítani szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldésében hiány mutatkozzék. — Egyúttal bátorkodunk azon t. olvasóinkat is megkérni, a kik az előfizetési összeggel még hátralékban vannak, hogy azt mielőbb beküldeni szíveskedjenek. A »Vadász- és Versenylap« ára marad mint volt ; — egész évre 12 frt, félévre 6 frt, negyedévre 3 frt. — Az előfizetések a »Vadász-és Versenylap« kiadó-hivatalának, Budapest, Ferencziek-tere. Athenaeum épület — czim alatt küldendők. Budapesten, márczius hó 1879. Tisztelettel : A kiadó-hivatal. VADÁSZAT ÉS LÖVÉSZET, A fővárosi vadas piacz a lefolyt télszakon. Hat éve mult, liogy az 1872-ki vadásztörvény hatályba lépett, — elég idő enuek megítélésére, tekintetlel az általa czélba vett vadóvás-, illetőleg vadszaporitás szempontjából. Mikor még az adótörvények csak a megadózandó tárgyak egy tört részét vették igénybe, a főváros piaczán időről időre felmerült vadböség vagy vadhiány után, — az országos vadállomány mozgásait még meg lehetett Ítélni, -— de mióta a megadóztatás oly mayasra fokozódott, hogy az adó-objectum a szó teljes értelmében confiscnltatik, — a tárgy értékét gyakran meghaladja a reá kivetett fogyasztási adó, — azóta oly nagy mértékben csökkent a vad behozatala, hogy a felett : van-e vagy nincs-e vad az országban, mi itt benn a sorompókban magunknak már fogalmat sem szerezhetünk. Vészes nemzetgazdászati áramlat uralkodik az ország, és kivált a főváros felett. A vadtenyésztő a külföldre küldi vadját, s meg kell elégednie most sokkal kisebb árral, miut a milyent évek előtt itt bent kapott, — az állani a nagy adóból (ép mert túlságosan nagy) most kevesebbet kap, mint azelőtt, — a csempészkedés virul, mert a néki kitűzött prämium a megtakarított adó alakjában szintén nagy, és igy anyagilag és erkölcsileg károsan hatnak a csupán fiskális-szempontból alakított adótörvények. Vadaspiaczunk mindezek folytán az egész télen át igen rosszul volt ellátva. A fővárostól az országnak éjszakra fekvő részeiből fáczányon kivül semmi más vad nem hozatott a vásárra. Eme, piaezunknak elveszett vadas téréi, kivétel nélkül éjszaknak küldik vadjaikat. A déli részek vadjából szintén csak egy negyede consumáltatott hely ben, a többi szinten külföldre ment, — és a mi itt maradt : drága és nem a legjava volt. Áttérve a vad minőségére, panaszosan kell felemlíteni annak megrongálását már a vadásztéren a rosz kezelés által, és utólagos tönkretevését, vaspálya-közegeink bűnös eljárása által. Tudva lévő dolog, hogy a magyar vad a külföld piaczain már rég óta, undorító állapota miatt, melyben oda szokott érkezni általánosan, »zsidó vadnak« neveztetik, és eme jellemző név folytán csak (sekély árt bir magának kiérdemelni. Es méltán! Mert ha összehasonlítjuk az osztrák részek szakértő, gondos és lelkiismeretes vadász-személyzete által tisztán, frissen kezelt és étvágyat gerjesztő konyha vadját, a mi magyar, hanyagon kezelt, megfuladt, piszkos állapotú vadunkat, — a külföld szégyenitő Ítéletének csak igazat adhatunk. Kevés — dicséretet érdemlő — uradalmak kivételével, minálunk több részt oly egyének szolgálják vadászurukat, erdész és fővadász név alatt, kik, mint erdőkerülők, vagy csizmatisztitók kezdték pályájukat s kiknek fogalmuk sincsen, mikép kell a reájuk bizott vaddal és erdővel elbánni. О fenségének a koronaherczegnek az Aldunán tett vadászata alatt nyert tapasztalatai, eme kemény kritikánkat igazolják. О fensége még drasztikusabban jellemzi, megjelent müvében, a magyar erdész-vadászokat, kimondván, hogy sajnálatra méltó az az erdő, az a vad, és az a földbirtokos, ki ily egyének, a n ilyenek — mindig kivétellel — a magyar erdészek, kezelteti vadászati és erdészeti érdekeit. A vasutak kíméletlenül bánnak a nékiek szállitárra átadott vadakkal. Számos esetben nyitott szénkocsikban küldik világnak a jószágot, meglopják, megrontják. És az amúgy is már értektelenicett árut végleg tönkre teszik. A lefolyt télen megtörtént, hogy gróf Andrássy-féle, vagy 400 nyul, melyek a gondos vad isz személyzet által, rud nélkül, még melegen feladattak, 2 napig tartó esős időn át nyitott kocsikban hozattak a piaezra oly« állapotban, liogy azok egészségi szempontból a confiscátiót megérdemeltek volna. Hasonló számos esetet hozhatnánk fel ; de tudván, hogy ezéltalau a panasz, inkább elhallgatjuk a létániát.*) Ily körülményeknél fogva ellenben kötelességnek tartjuk megnevezni ama dicséretes kivételeket, melyek a vadat szakértően gondozzák, és annak értékét az által emelik. Kitűnő állapotban szállítottak a főváros piaczára vadakat, a gróf Esterházy-féle eseklészi, wavtburgi és tallósi uradalom, a gróf Erdűdy-(é\e galgóczi és pöstyéni uradalom, — emez uradalom knmarázott fáczanyai versenyeznek nagyságra, és finom minőség tekintetében a leghíresebb ( seh fáczányokkal ; a gróf Festetics Pál-féle uradalmak nyulai kezelésük és nagyságuk folytán versenyeznek а legszebb felföldi és orosz nyulakkal. A gr. Károlyi Gyula és Victor urak vadászataiból ide keriilt nyulak, fáezáuvok, vadsertések és őzek a leggondosabb kezelést tanúsítják. A gróf Károlyi Ede ur uradalmaiból jött vadakból esni a fáczányok voltak gondosan kezelve ; a nyulak ellenben a »zsidóvad« predikátumát nem egyszer, hanem duplán érdemelték ki maguknak. Dicséretes gondozást mutatott még az általunk szemügyre vett gr. Chotelc-íéXe. futtaki és cserevitzi uradalom vadja, Jankovits Aladár (Elemér ?) ur nyulai és kitűnő nehéz őzei, báró Vécsey sárközujlaki dám- és őz vadja. A gácsi uradalom különféle vadja, a magas vadász ur személyes felügyelete alatt szokott elökészittetui a piacz számára, és valóságos öröm a Eorgách-féle vadakat zöld galyakba bepólyázva látni ideérkezni ; ezeket Paris legelegánsabb restauransainak kirakataiban is bátran lehetne elhelyezni. Tiszta és szakértő gondozást mu'at végre a herczeg Coburg, és gróf Bi еипег-Ше vad, és kivétel nélkül az ide érkező cseh, osztrák és stiriai vad. Legújabb időben a vad-eltorzitásnak egy, a vadász-személyzet által űzött legújabb módja kap lábra : a vad külső és belső felületének megrablása. — A fáczányok farkai és nyaktollai, a vizi vad fejei, eleven szinü tollai**), a szőrmés vad megcsonkítása az által, hogy belőlük és róluk ki- és leszedik a mi leszedhető, mindegy nekik akár sörte, szőr, agancs, agyar, fog, agyvelő, vesepecsenye stb. — Az egész história, kivált a tollak és agancsok aztán néhány krajezárért házaló zsidóknak adatnak el. — Az illető emberek nem tudják, hogy mit tesznek, midőn néhány krajezár kedvéért, a vad értékét eltoi zitás miatt igen is csökkentik. Példakép felhozom, hogy egy helybeli vadkereskedő 300 darab Berlinbe küldött fáczányát onnan visszaküldték, mert nagyobb részök fark- és nyakék nélkül voltak, a vadászat helyén meg lévén rabolva a becsületes jágerek által. Az illető vadkereskedő fuvarkára 114 frtra rúgott, a vadászok a tollakért alig kaptak ennyi krajezárt. (Folyt, köv.) Falkavadászat. E hó 11-én a Neudorf mellet' tartott szarvasvadászaton — noha az eső minden perezben meg-megeredt: — 60 ur és 8 delnő vett részt. Egy nyolezágast bocsátva el, 20 percznyi menekülési időt engedtek neki s ugyanannyi perczig tartott szép run után, Bujanovitz falunál »hallali«-t jelzettek. Itt azonban még nem szakadt vége a vadászmulatságnak, inert egy másik szarvast is elbocsátottak, mely Prusclianek falu felé nyargalt, honnan Ziskow sfelé vette útját s Belovitz falutól jobbra egy szőllöhegy mentén haladt el, mig végre Ceikowitz falu alatt érte be a falka, hol a run hallalival végződött. E gyönyörű futam 1 óra 35 perczig tartott. A szimat nem a legjobb volt ugyan, d« mind a mellett a falka igen jól viselte magát, ámbár némely gavallérok, vadászati buzgalmukban, olykor a falka elé vágtak, mi részben akadályozólag hatott a vadászatra. 4 órakor az egész társaság — gr. Esterházy Miklóson s a vadászaton részt vett tiszteken kivül — Bécsbe tért vissza. A vadászatban résztvettek a többi közt : Esterházy Miklós gróf, mint falkanagy, Sir H. Elliot angol követ, Schwarzenberg Adolf herczeg, Kiusky Ferdinand herczeg, nejével, Czetwertynski Boris és Croy Lipót berezegek, Hohenlohe Róza herczegnő, Andrássy Gabriella és Irma grófnők, Vecsera báróné, Spaur és Batthyány grófnők, id. Kinsky Rudolf gróf, Kinsky Jenő, ifj. Kinsky Rudolf, Pálffy Andor, Hunyady, Breda, Clam-Gallas Ferencz grófok, Esterházy Pál herczeg, Kinsky grófnő, Herring és Offermann bárók, Van Son ur, nejével és leányával, Baltazzi Hektor ur, Hoyos gróf, Polko kapitány, Erdődy gróf, Mechel ur, Richter képíró s Mr. Hills és Reevsen stb. »Sport.« *) Nagy vadászainknak — tetemes befolyásuknál fogva — mind a vasutak igazgatóságainál, — mind közvetve saját vadász-személyzetükre — nem lenne nehéz e bajokon segítni. Szerk. **) A divatárusnőkhöz kerülnek. Az üveggömb-lövészet. A gyakorlatias amerikainak átahibau elve, hogy a gyönyörűséget okozó szórakozásokat lehetőleg jutányosán állíthassa elő, anélkül hogy ez az általa kitűzött czélnak rovására esnék. Ez elvből kifolyólag minden szakban a könnyebb, ezélszerübb és jutányosabb oldalit veszi a dolognak. Ily elv kifolyása találtatta fel vele az üveggömb-lövészetet is, melyről alább rövid ismertetést adunk. Mi a galamblövészetet eleitől fogva mint gyakorlatot tekintettük, bogy a repülő vad elejtésére szükséges ügyességet elsajátíthassuk. Ily gyakorlatra azonban sok galamb kell és ez igen költségessé teszi ; de meg a vidéken gyakran sok bajjal jár; sokan vaunak, a kiknek a körülményei nem engedik, meg hogy a galamblövésztársulatok közelében éljenek, vagy ilyeneknek tagjai lehessenek, de azért mégis kellő lőgyakorlatot akarnak magoknak szerezni ; az ilyenek kellő kárpótlást találhatnak az amerikai Bogardus kapitány által oly nagy művészettel űzött üveggömblövészetben. Az üveggömbök nem kérnek enni s könnyebben is szállíthatók, mint a galambok, tehát olcsóbbak — s az állatvédegyletekuek sem lebet ily lőgyakorlat ellen kifogásuk. A mint a galamblövésnél csapdákra, ugy az üveggömb földobásánál dobó-gépre van szükség. E dobó-gép bármely pillanatban gyorsan fölállítható s az iiveg-lapdákra való lövöldözés kellemes gyakorlata azonnal megkezdhető. A társaság női tagjai örömmel jelennek meg az ily gyakorlatok szemlélőiül, sőt egyikük-másikuk személyesen is részt vehet olykor а lövöldözésben.