Vadász- és Versenylap 23. évfolyam, 1879

1879-03-20 / 12. szám

I \ Ha emez — Amerikában már nagyon elterjedt és kedvelt lögyakorlat, nálunk is ismeretes lesz, nem kételkedünk, bogy sziDtén kedveltté válik, ép oly, vagy talán még nagyobb mérvben, mint a mennyiben a vadászfegyver jóval nagyobb rnenynyiaégben van elterjedve, mint a czél-lövö fegyver. Most pedig tekintsük meg közelebbről a lögyakorlat ez uj módját. Ez egy amerikainak, Charles Porllocknak a találmánya, Bostonban, ki ezt, mint kellemes és jutányos lőgyakorlatot a röpülő vad vadászatára, meghonosítani igyekezett. Az ő dobógépe azonban nem felelt meg a czélnak, a menynyiben a gömböt csak egyenesen veté föl a légbe, s igy a lövés nagyon könnyű volt ahoz, hogy kitűnő lövészek képzésére szolgálhasson ; e miatt aztán a találmánynak kevés pártolója akadt. 1876-ban Ira Paine javitott a dobó-gép szerkezetén, elastikus rugonynak alkalmazásával. Noha e gép a gömböket jobban és messzebb dobta, még mindig több kivánni valót hagyott fönn, hogysem az üveggömblövészet Dagyobb mérvben való elterjedésnek örvendhetett volna. A gép igen drága volt, fölállítása nehéz és sok időbe kerülő, a mellett igen nehéz e egyik helyről a másikra szállittatása nem kis bajjal járt. Az 1876. és 187 7-dik év télen Bogardus kapitány, a röpülővad lövésében nasryhirü egyén, karolta fel az ügyet s arról győződött meg, hogy egy czélszerü dobógép föltalálása által az üveggömbökre való lövöldözés, lőgyakorlatra, nagyon czélszerü lenne. Az volt tehát а fődolog, hogy egy kicsiny, könnyű, egyszerű s а czélnak minden tekintetben megfelelő gép állittassék elő. És ezélját el is érte oly gép föltalálása által, mely az üveggömböket 28—35 méternyire s nem nagyon magasan veti föl. Azt állítja ö, hogy az, a ki e gép alkalmazásával, a feldobott üveggömbök kétharmadát eltalálja, röpülő vadra is biztosan lőhet. Az idegek nyugodtságára, egy csapat fogolynak hirtelen fölreppenésekor, persze csak magán a vadászaton lehet szert tenni s ugyanott kell megszokni a szárnyverés által okozott zajt. Bogardus kapitány tapasztalatai, — ki mint -gatrraíblövész is ritkitja párját — nagyfontosságúak s az ö általa nyilvánított nézetek az üveggömblövészetre vonatkozólag, különösen figyelmet érdemelnek. Többen, a kik az ö módszerét és utasításait pontosan követték, azt állítják, hogy ily módon tökéletes lövészekké képezék magokat ki s egyetlen nyári idény folytán váratlanul gyorsan tökéletesítek ügyességüket a repülő vad lövésében. Némely lövészek, — különösen pedig azok, a kik már biztosan lőnek — az élő madarakra való lövési gyakorlatot tartják egyedül helyesnek ; kezdőkre nézve azonban különösen ajánlatos egy jószerkezetü dobógép használata, mert határozottan több gyakorlatot szerezhetni az által, mint a lassan vagy roszul röpülő galambokra való lövöldözés által, (jól repülőket nagyon bajos beszerezni,) azonkívül nem is oly költséges. Bogardus kapitány az üveggömb-lövészetet több tekintetből előnyösebbnek tartja a galamblövészetnél, a mezei vadászatra való gyakorlat ezéljából. A mezőn, ha a vizsla áll s a foglyok fölrebbennek, jobbra-balra vonulnak, szétoszlanak, vagy előre suhannak ; a galamblövésnél azonban, ba a galambok gyöngék — mi a lőgyakoriatoknál rendesen történik, — némely fiatal sőt vén galamb is egy ideig a csapda fölött lebeg, s ily esetben az egész lögyakorlat csak egyértékü azzal, mintha ülő vadra lőne a kezdő. Az igazi vadgalambokra lövés, melyek a csapda megnyitásakor rögtön tova suhannak, kétségkívül kitűnő gyakorlat ; de ily galambokat nem mindig és nem mindenütt lehet szerezni. Az üveggolyó-lövészetnél legajánlhatóbb bárom, különféle irányban működő dobó-gépet állítani föl,*) melyekből a golyó kiröpülése a kerczeruczáéhoz vagy fogolyéhoz hasonló. Az üveggolyólövészetet, természetesen egyes dobógéppel is lehet gyakorolni ; de a társas lövészeteknél inkább ajánlandó három gép, melyeknek mindenike más irány*) Mi ie három ily gépet rendeltünk meg. Szerk. ban dobja az üveggolyót ; úgyhogy az magas ivben röpül. E lövészet jobban megtanít, mint bármely más, a lőfegyvernek gyors használatára, ép oly mérvben, mint azt jól lövőnek mezei vadászainál használnia kell. Amerikában a mult évben különböző rendszerű dobógépek hozattak ajánlatba ; a legtöbb azonban csak játszógépnek mutatkozott. Minthogy a Bogardusféle gépből dobott golyók nehezebben találhatók, mint minden más gépből : e gépek csakis oly egyéneknek ajánlandók, kik magokat mint lövészek tökéletesíteni akarják. Hogy valaki jó lövészszé képezze magát ki, a jó fegyveren és lőporon kivül jó dobó-gépre is van szüksége. Az ilyennek nem szabad nagyon magasra dobni a gömböt, de oly magasra mégis, hogy biztos lövést lehessen tenni. Oly gépek, melyek a gömböt egyenesen dobják fól a magasba, használhatatlanok, mert a lövész az ily gömböt ellőni, hamar megtanulja s még ha már egyetlen ily golyót sem téveszt többé, mindazáltal a repülő vadat nem találja el, mert a világnak egyetlenegy madara sem repül föl függélyesen a légbe, midőn megzavarják. Fődolog másodszor az, hogy jó üveggömbök alkalmaztassanak. A Bogardus kapitányéi érdesek, s az eltörés veszélye nélkül könnyen szállíthatók s mindamellett a göbecscsel érintkezve könnyebben zúzódnak szét, mint a simák. Oka ennek épen az érdes fölűlet, melyről a göbecs nem siklik le. Ily gömbök használata tehát kiváltképen ajánlható. Amaz állítás ellenében, hogy egy vadász az üveggömbre való lövöldözés által árt magának a röpülő vaddal szemben, Bogardus kapitány — saját tapasztalataira támaszkodva — határozottan kikel, amennyiben ö, noha tömérdek üveggömbre lövöldözött a mult évben, most is oly biztosan sőt biztosabban találja a repülő vadat, mint bármikor azelőtt. Döntő bizonyítékul szolgálhatnak erre nézve valódi vadgalambokra tett lövései, melyeknél ő huszonöt doublette-et tévesztés nélkül tetr. Ez alkalommal ő két, egymástól 40 meternyire álló galambcsapda közé állott, arczczal ezekkel szemben. Az ő vezényszavára »lebet!« mind a két csapdát egyszerre nyitották föl s az egyik csövei ledurrantva az egyik galambot, megfordult s lelőtte a másikat is. Sok más alkalommal, mikor a lövészek 21 méter távolságra álltak a csapdától, ő — ellenfeleinek ügyességéhez képest 26—3 6 meteinyi távolságra állott s mindamellett mindig győztes maradt. Amerikában az üveggömb-lövészetnél az a szokás, hogy a fegyver agyát a jobb könyök alá, a cső végét pedig előre, mngasra tartja a lövész, mihelyt állására vonul. Ha ö annak, a ki a dobógép zsinórját tartja, a »lehet« vezényszót kiáltja, a fegyvert ugyanakkor vállára helyezi s ily módon időt nyer a czélozásra. Olykor a három-féle gépeknek előbb vagy utóbb alkalmazása, koczkavetés vagy sorshúzás által döntetik el. (Erre még vissza fogunk térni az alább következő szabályoknál.) A három fölállított gép közül a legszélsőből felvetett üveggolyónál, mintegy hurmincz centimeternyire előre kell tartani, mihelyt a golyó pályájának legmagasabb pontját elérte. Ha egy gömbre addíg lövünk, mig az pályájának csúcspontját el nem érte, előre kell tartanunk, és pedig a talaj közelében körülbelől hatvan centiméterrel mélyebben venni. A középső gépből a lövésztől tova röpülő gömbre egyenesen rá kell lőni ; de ba már épen a legmagasabb pontot elérte, mélyebben kell tartanunk eleintén 20 centimeterrel, később többel, mert a gömb gyorsasága az esés közbon folyvást fokozódik. Sok gyakorlatra és ügyességre van szükségünk mindenesetre, mig a gömbök két harma dát ellőhetjük. Vidéken társas összejöveteleket tartva, ugy lehet intézni a dolgot, hogy minden héten egy délutánt üveggömb-lövészetre lehessen fordítani. Mindenki lőhetne például tiz üveggolyóra versenyt. Az egész mulatság ugy szólván mibe sem kerülne s ha a vadászidény beáll, tapasztalhatják mindazok, kik az üveggömblövésben magokat gyakorlották, mily más eredményt mutathatnak föl a röpülő vad lövésénél, mint a korábbi években. Az üveggömblövészetnél a töltést tökéletesen szabályoznunk kell, ugyanazt a mennyiséget alkalmazván lőporban és göbecsben, a melyet vadászatkor sz.oktunk, hogy ugyanazon töltés alkalmazásával a fegyver visszarugásához hozzászokhassunk. Ha a lőgyakorlatok nál gyöngébb töltést használnánk mint a vadászatnál, akkor a vadász, az erősébb töltés által okozott keményebb visszarugás miatt könnyen csalódásba eshetnék s a szokatlan változás nem egy téves lövésnek lenne oka. (Vége következik.) A szalonkák java ideje áll ; szintúgy a sárszalonkák s a kacsák is megjöttek. Az előbbiekről Gömörből irják : A pár nap óta beállt szép napos idő egy kísérletre ösztönzött a szalonka-keresésnél, mely nem volt eredménytelen. Az első szalonkát saját puszta-kápolnai erdőmön találtam, vizslám szépen megállta — s le is lőttem. Innen a téskii szép vágásokban kerestem — s találtam még egyet, de a patron (a mi nálam ritka eset) be nem sült. Én ily korán völgyünkön még nem lőttem erdei szalonkát! Haza térve egy mocsáros réten sárszalonkát állott meg vizslám, de a feltámadt nagy szélben elhibáztam. Balogvölgy, márczius 10. 187 9. Vadász üdvvel Balogvölgyi. Két gyakorlatias müvecske küldetett be szerkesztőségünkhöz ismertetés végett; egyik: »Utazók kézi könyve a magyar korona vasutainn ; a legújabb statisztikai adatokkal, földrajzi s történeti jegyzetekkel ellátott és 229 lapra terjedő e füzetet Kállay István, a kir. magyar természettudományi társulat r. tagja irta s Debreczenben ifj. Csáthy Károly könyvárus bizománya ; ára 80 kr. — A másik : » Gyakorlati utmutatás a házosztály és házbéradóra nézvén, összeállította és irta Beste Sándoi ; ára 30 kr, s kapható ifj Csáthy Károly könyvkereskedésében. Vegyes© fe. Szeged gyászos sorsa — lapunk mult számának megjelenése után következett be, s csak most szólhatnánk róla. A napi lapok azonban elmondták már a millió károkat, a több ezer család foglalatosságát félbeszakító katastropha minden egyes részletét, s mi nem fogjuk ezeket ismételni. Elég volt annak század részét is hallani. — Lehetetlen azonban itt a legilletékesb mérnöki személyek ama nézeteinek kifejezést nem adni, hogy Szegednek, sőt az egész Bánátnak veszedelme első rendben a Tiszaszabályozásban, másodszor az erdők kíméletlen kiirtásában keresendő. Hogy ez utóbbinak mi köze ahhoz, azt lapunk t. olvasói előtt, kiknek'mint vadászok és erdészeknekaz erdők befolyása a hóolvadásra — eléggé ismeretes, nem szükség magyaráznunk. De megragadjuk az alkalmat, hogy a már 8—10 óv óta vajúdó orsz. erdő-törvény létrehozatalát sürgessük. * « * -]- Gr. Szápáry Józsefné, szül. br. Orczy Anna, f. hó 18-án Gyöngyösön elhalálozott. Az erről kiadott gyászjelentés következőleg hangzik : »Gr. Szápáry Gyula, ennek neje gr. Festetics Caroline ; gr. Szápáry Iván, ennek neje Török Gabriela ; — Gr. Westphalen Rhaban, ennek neje hg Auersperg Anna — saját ce gyermekeik nevében mély fájdalommal jelentik anyjuk, anyósuk, nagyanyjuk és dédanyjuk özvegy gr. Szápáry Józsefné orczi br. Orczy Anna csillagkeresztes hölgynek Gyöngyösön f. év márczius 18-áu, élte 69-ik évében, rövid betegség után bekövetkezett halálát.« A temetés márczius 20 án volt GyöngyÖSÖD, melyre A itaSKü -, Hl 1« P? ' Tl я