Vadász- és Versenylap 22. évfolyam, 1878

1878-04-03 / 14. szám

•16 APKILIS 3 1818. 9 rith choke Ьогез and modern guns« rovatban jzz -tétetett s következő: A mult év folytán 2000-nél több lövést tet­I :m régi és ujabb furatú 10-es, 12-es és 20-as i bii fegyverekkel, 8 ezekhez arányozott töltésekkel mind g a legszebb eredményeket értem el. Azon­ban ч choke-borenak fölénye a cylinder felett, a hatás és sürü göbecshordás tekintetében anny ;ra vitat atlannak bizonyult, hogy egészen felhagy­tam л régi cylinderekkel. — A mi az öböt (ca­liberü illeti, mind a három calibernek, melyekkel ötte a : külön előnyeik vannak, melyek különbö­ök a vad neme, az időszak, a bevadászott tér szerint. — Ezen évben nagyobbára 12-es j< - choke-horeral lőttem, és bátran mondhatom, h g; ezzel jobb lövő lettem, sokkal tisztábban lö­vök s kevésbbé töröm össze a vadat mint az ed­digi fegyverekkel és pedig a következő okoknál fogv i : mert megtanultam érezni (a czéltáblán ta­pasztalt eredmények és fegyveremhez való bizal­mamnál fogva) hogy a vadat ereszthetem, magam­nak több időt vehetek a lövéshez, s nyugodtabb 1 hetek közvetlen a lövés előtt, a mi épen nem •j ' ja ki azt, hogy gyorsan is lőjek ha kell. Meg vagyok győződve — folytatja az ezredes niszerint a ckoke-boreral való jó lövés kü­lön' "ző távolságokra, e's különböző fajta vadra attól függ — minő töltést használok. Ha helyesen en a töltény megtöltve, a lövés sokkal kevésbé о íceol husz lépésen belől mint a cylinder. »Igy például grouseok (angol réti fajd) és sep­temberben foglyokra 3 dr. lőport s egy uncia 10-es göbecset, ugyanezekre hajtóvadászaton 3 1/» dr. lőport s I 1/, uncia 10-es göbecset, — fáczá­n>k s nyulakra cserkészeten З 1/, dr. lőport s 1 uncia 9-es göbecset , hajtóvadászaton azonban ugyanezekre 3 '/ 2 dr. lőport s 1 1j a uncia 8-as gö­becset, sárszalonkára s apróbb szárnyasokra 3 dr. lőport s egy uncia 13-as göbecset használok. Lőporom mindig fekete.« (Az angol 3 dram lőpor 5 2°/ioo grammnak felel meg.) »A Schulze-féle faporral a fekete lőpor elle­nében a czéltáblán tett kísérleteim mindig egyenlő eredményre vezettek. Hatás és sürü hordást ille­tőleg győztes mindig a fekete lőpor lett, külön­ben a Sehulze-féle lőpor azon előnyét, liogy nem füstöl, nem tagadhatom, sőt hiszem, miszerint tő­kéletesbitve, a fekete lőport egykor leszoritandja.« Ezután áttér az ezredes a jövő puskájára. Az angolok most felkapott hite szerint az nem lehet más : mint a kakas nélküli hmcaster általában, a 16-os caliberü pedig különösen; minthogy ez utóbbival, mint mondják, bár könnyebb a 12-es­nél, az utóbbiéhoz hasonló eredmények érhetők el, különösen ha hozzájok nagyobb adag lőport használunk, mely czélból az Eley Brothers gyár i már is készit egy cmeterrel hosszabb 16-os tölté­nyeket, mint a minők az eddigiek. No de azt is bevallják, hogy ez esetben а 16-оэпак sokkal erö­sebb csövekkel kell bírnia, a minthogy az ango­' lok általában, s szerintem joggal azt tartják, mi­szerint az erősebb, nehezebb csövek jobban hor­danak mint a gyöngébbek s azonfelül kevesbbé rúgnak. A kakastalan puskáról Goodlake ezredes követ­kezőket ir : Most néhány szót arról, a mit bizalmas hitem szerint a jövő puskájának nevezünk, t. i. a ka­kas nélküliről. A kakasok hiánya különösen al­kalmassá teszi ezen fegyvert cserjések és bozó­tokbani vadászatokhoz. Greener W. ur (birming­hami puskagyáros) szives volt rendelkezésemre bocsátani ezen találmányát gyakorlati kísérletek tételére. S én kipróbáltam a mennyire lehetett minden időjárásban s erős munkában. Nem emel­hetem ki eléggé biztonságát, egyszerűségét és ac­tiója könnyűséget. Felkulcscsal nyitandó s a töl­tény elsütése Anson és Deelyféle zárkészülékkel történik. A fegyver felhuzatik a csöveknek a fel­nyitással történt lehajtásuk folytán, tehát egész csendes műtéttel. A zárak minden alkatrészei na­gyon erősek, különösen az elsütök és a rugók. A zárkészülék az eddigieknél kevesebb darabból áll, nincs ugyan két к ikasuyugtatója, hanem e helyett a puska baloldalán egy kis retesze, mely eszköz szerfelett egyszerű és tökéletesen megbénítja a nyelveket (Züngel.) S ugy találom, hogy ezen puskával jobban czélozhatok mieden fajta vadra, mert látkörömet nem korlátozzák a kakasok ; s ezenfelül azon megbecsülhetlen előnynyel bír, hogy biztosit a megtöltött csőnek véletlen elsülése ellen (mi a kakasok és nyelvek gondtalan kezelőinél már oly sokszor megtörtént) minthogy a felhúzott másik zár is a reteszszel könnyen lecsukható. Aztán semmi sincs rajta, a mibe óralánczunk, ebsipunk, tölténykihuzónk beleakadjon, szóval nem tétováz­hatok kimondani, miszerint minden tekintetben s teljesen helyesnek találom s egész melegen ajánl­hatom vadásztestvéreimnek ezen puskát. Ehhez a Field szerkesztője hozzá teszi: »gon­dosan megvizsgáltuk Greener ur fent leirt puská­ját és teljesen osztjuk Goodlake ezredes urnák e részben előadott véleményét.« Semper idem. (A kakasnélküli Lancasterről e lapokban pár évvel ezelőtt volt már szó, sőt egy kis polémia. Azóta magunk is szereztünk egy ily fegyvert s igen czélszerünek tahiltuk ; különösen előnyös az ily rendszerű fegyver oly vadászatokon — ryu­lászat, bacsázás, hol sebesen kell tölteni ; mert mig például egy kilőtt kakasos Lancasternél 4 tempo szükséges a töltéshez (kettő a két kakast felhúzni, a kengyel félretolása által a csővet ki­nyitni, és a töltények betevése után a csövet is­mét zárni) а каказ nélkülinél csak 2 tempo — a kinyitás és bezárás szükséges, mert a kinyitási műtéttel a töltényeket bevágó — azaz elsütő — szögek is fel vonatnak. — Egy más nagy előnye e rendszernek cserkészeteken (sűrűkben) és mint tapasztaltuk magas hegységi vadászatokon is — hogy egyetlen csavarintással elzárhatók a töltött csövek, s biztosak az elsülés elleu, mi sűrűkben vagy meredek szikla gerinczek lejtőin, hol sok­szor hegymászó bot daczára is elsiklik v. hanyatt esik a vadász — megbecsülhetlen, mert ilyenkor a kakasos fegyver ágba, sziklába ütődve könnyen felhúzódik és elsül. Egyszóval a kakas nélküli Lancaster rendszert mi is ajánlh itjuk.) Szerk. Hg. Coburg Fülöp 4—5 nappal ezelőtt Gömör­Szepcs határi erdeibe rándult fel hlikia bajor kir. herczeggel (királynénk ő felsége fivérével), mert medvéket jeleztek a káposztafalvi hegységekből ; s mint t gnap értesültünk, 3 medvét már lőttek is. Három medve tiz nap alatt. Túróból (Sillein mellett), irják hogy az ottani erdész Wachutta József, a felügyelete alatt lévő és községi terüle­teken, e hóban, 10 nap alatt 3 erős medvét ej­tett el. Az egyik medve, daczára a téli lesová­nyodásnak, 182 klgr. sulyu volt; két golyó volt testében midőn éppen felállt s az egyik vadászra rohant hogy azt átkarolja, de ekkor eldurrant a fegyver s a hatalmas állat élettelenül a földre zubaut. * * * Lengyeltótiban, gr. Zichy Bélánál márcz'us 17, 21, 24 és 25 napjain vadásztak szalonkákra. — A szalonkák gyéren mutatkoztak, s az időjárás sem kedvezett ; ez oka hogy az erdei szalonkák с kedvem-z helyein is — négy napi vadászat után — csak 41 db hosszuesörü került agga­tékra. — De az özvad pompásan telelt ki, — a makkon megbíztak — s öröm volt látni a mint a lősoron átszökdöztek, bogy a bakok minő hatalmas agancsokat raktak fel. — A vadászato­kon résztvettek : gr. Zichy Antal, br. Fiáth Pál, gr. Somssich, Kund Jenő és Béla s a házi ur. — A szalonkákon kivül egy nyest is lövetett ; — igy beszélte nekünk mindezeket egy jelenvolt­telve, a zajongás, lelkesült éljenzés talán még nagyobb mérvű lett. Alig győzte bámulni a trón­örökös a számtalan diszitményt, didalivet, fölira­tokat s a pompásan föleziezomázott elefántot, a sziget e jellemző teremtményét. Aztán bekocsizta a kormányzó társaságában a kókusz-erdőket, a fahéj és babér ligeteket, melyek közt szétszórtan diszes villák nyújtanak kellemes látványt a szemnek, meg a tropikus, buja nö­vényzet. De mindennek véget kell émie s igy az ünne­pélyességeknek is. Este, a herezeg visszatért kíséretével a »Serapis«-ra, hol banquetet adott, melyen a kormányzón kivül jelen voltak az idősebb katona- és tengerésztisztek, előkelő egyének és főbb hivatalnokok ; a mennyit a hajó ebédlőterme csak befogadhatott. Az egész Colombo fényesen ki volt világítva, úgyszintén a kikötő is fényárban úszott. Soha vidámabb, ünnepélyesebb nap még nem volt e szigeten. Decz. 2. »A tenger még föl van bőszülve, uram ; a partra kiszállásig alkalmasint jól meghányja­veti hajónkat!« — Ez volt az első újság. melyet reggel hét órakor hallottam, mikor kávémat ka­binembe hozták. Az e hirt követő mosolyban czélzást véltem ppangani, hogy t. i. én is el lehetek készülve a megh myattatásra, mely nem igen tartozik a legkellemesebb tengeri élményekhez. Már a sip is megszólalt, parancsot adva a szolgáknak, kik ugyancsak sürögtek-forogtak, csomagolva a Kandy-be való elutazásra. A podgyászhajó pontban 10 órakor indult s utána husz perez múlva a herezeg is odahagyta Colombót, a rendes tisztelgések végeztével. Azok a kik a gőzös hátulján ültek, védel­mezve voltak a föl-fölcsapó hullámok ellen egy kifeszített ponyva által ; de nem mindnyájan ré­szesültek ama szerencsében, hogy lucsok nélkül juthassanak partra. Végre — terra firma ! Gregory kormányzó, Mr. Birch, és a többi előkelő egyén, valamennyien egyenruhában, továbbá a testőrség, benszülött szoknyás férfiak csoportozata (kik fésűvel ellátott hosszú haj tekercseket viseltek) hangos éljenzésben törtek ki. A diadalkapuk, koszorúk, feliratok sat., meg­tették a hatásukat. A hajóállomástól az indóházig zajos néptömeg hullámzott, mely mig a távozók mögött elenyé­szett, előttök összetódult. A cingalesi jelleg nem valami meglepő szép ; a bőr sárgás szmezete nem nagyon kellemes ha­tást gyakorol a szemre, hasonlóan a felső-indiai vörösbarna szinezetéhez. Hajuk dus növésű, de sörteszeríien durva. Fogaikra nézve nem verse­nyezhetnek az afrikaikkal s szemüknek is bá­gyadt fénye van. A férfiak többnyire kicsiny, de szép termetűek. A mi a nőket illeti, néhány vén banya kivé­telével, alig láthattunk tiz-tizenkét java korában levő nőt; csak mikor hintóink a külvárosokon áthaladtak, vehettünk észre az ajtókból s keríté­sek mögött kíváncsian leskelődő hölgy-alakokat, kik még az ifjúság tavaszának örvendhettek. A vasúti kocsik közül egy belföldi mü s a cingaleseknek méltán válik dicséretökre, mert könnyű, kényelmes jól berendezett s diszes wag­gon volt. Kis vártatra a vonat kibontakozott a néptö­megböl s mi tovarobogtunk Xandy felé, mely uton, végtől végig úgyszólván szinpadi látványos­ságnak voltunk szemtanúi. Majd az ujjongó nép­tömegen, majd virágokkal és koszorúkkal ékesí­tett diadalíveken, majd ismét a legkiesebb tájképen tévedezett tekintetünk. A vaspálya ama nagy országút mentén halad, mely dicséretére válik építőinek, kik azt mintegy ötven év előtt hozták létre. Colombotól a pálya átvonul a folyón ; az egész vidék most gyönyörű zöld szinben hullámzik a buja rizsvetésektöl. Nem bántam meg az utat

Next

/
Thumbnails
Contents