Vadász- és Versenylap 22. évfolyam, 1878

1878-10-02 / 40. szám

VADASZ- ES VERSENY-LAP EGYSZERSMINT AZ ORSZÁGOS LOTENYESZTES LAPJA. A PESTI ÉS VIDÉKI LOVAR-EGYLETEK S AZ ÖSSZES MEGYEI LÓTENYESZ-BIZOTTMANYOK HIVATALOS KÖZLÖNYE. E I ő fi z e t é s Egész évre . . . . 12 frt. Félévre 6 » „Vadász- és Versenj-lap­kiadóhivatalához PESTEN, Barátok-tere Athenaeum­épület intézendő. Szerkesztőségi iroda : Pesten Nemz. Casino II. em. hatvani-u. Ide küldendők a kéziratok. Megjelenik e lap Minden szerdán. 40. sz. Budapest, 1878. október 2. ' XXII. évfolyam. Lapunkra január 1 tői fogva mindig előfizet­hetni : egész évre 12 frt, félévre 6 írtjával. — Az előfizetések minélelőbbi beküldését kérjük. A kiadó-hivatal. B.-Pest, barátok-tere, Athenaeum. Lovaink és a párisi nemzetközi lóki­állitás 1878-ban. (Folytatás.) Mind a katalógusban mind a kiállításon az arab képezvén az első csoportot, kezdjük mi is ezeknél. — Telivér arab mén és kancza mind­össze is kevés (15 db) volt kiállítva, mert hiány­zottak azon nagyobb ménesek (Württembergből a veili kir. ménes, Lengyelországból a sanguskoi stb.) melyekben a telivér arab nevelését a legnagyobb sikerrel űzik. — Francziaország, melynek déli részében, elütöleg az északitól és keletitől az afrikai hadjáratokból hozott lovak után könnyebb törzsek is tenye'sztetnek, s ezek javítására az állam pompadouri-ménesében arab telivéreket te­nyészt is : három telivér mént (Bambou, Beyssac és Corrézien) állított ki, mind a három Nahr-el­Kibir eredeti telivér arab után való. E méneken kivül, melyek mind alkatra, mind nemességre nézve nem valami különösek, még két magán-te­nyésztő állított ki egy-egy mént; u. m. Monsieur Curial (Chateau de Laxion, Canton de Thiviers, Dordogne ; ugyanaz, ki a 29 db magyar lovat megvette); a másik Möns. Fricou, Pau környéké-; ről, a Pyreneék aljából. — Curial ur ménje (Si- 1 moun), egy veres-deres, 153 cent. középmagasságú, rövid hátú, erőteljes, tetszös külsejü mén volt ; s igen jól fog illeni a tőlünk vásárolt paraszt kanczákra ; ellenben Möns. Trieou ur 6éves Saltez nevü eredeti syriai ménje, bár erős, zömök de igen kicsiny (alig 14.1 markos) deres-szürke volt, nehéz fejjel és nyakkal, aránytalan tagokkal, s egészen elütött azon nemes magatartás és alkattól, melyet a telivér arab mutat. — Ezekhez járult magyar részről Jussnf, közel 16 markos, szép, erős és correct alkatú megypej mén, (apja Mah­moud Mirza, a. Aghil agha), Bábolna nevelése és gyöngye ; azután szomszédunkban az orosz nagyhg (Miklós) tsetsmenkoi méneséből Aladin, Baskak és Roustcliuk nevü három telivér arab. — Könnyen érthető, hogy a franczia-arabok után, ezekhez for­dult figyelmünk. Miklós nhg neve és előszeretete a keleti vér iránt gyanittatá, hogy ezekből válo­gatott példányokat találunk ; annál inkább, mert a »Figaro«, e lármásan mulattató lap — melynek szerkesztőségét, közbevetőleg mondva, a nagyher­czeg meglátogatta — nagyszerűen fújta a recla­mot istállója mellett. Várakozásunk azonban nem egé­szen teljesült. Aladin és Baskak nem elégítettek ki. Amaz egy 6éves, aranypej szőrű, meglehetős ter­metű erőteljes állat, de kevés nemességgel, és incorrect előlábakkal ; emez (Baskak) még csak 3éves, s igy nem egészen kifejlett, de hosszú lábu, hosszú csüdü és ha jól láttuk — kaptával biró ménló, mely több nemességet mutat ugyan, de utóbb emiitett hiányainál fogva sem tenyésztésre, se — kiállításra nem való. Legderekabb volt köztük Roustchuk, egy 8 — 9 éves, igen nemes, ezüstszürke csődör ; szép fejjel, jól illesztett pompás nyakkal, erőteljes hát, jó vállak és correct lábakkal; a fiatal Miklós nhg j az egész bolgár-hadjárat alatt lovagolta, és igen 'elégedett volt vele; sok fáradtságot kibirt. — E mén, mely a kiállításon bemutatott valamennyi telivér arab közül egyedül mutatkozott méltónak Jussuf-hoz. s ki mellett csak egyedül talán azt vethettük hátrányára, hogy nem birt oly domború bordázattal : annál inkább érdekelt bennünket, mert apja Ray, a wüvttembergi kir. ménesből való volt ; ez a Ray pedig egy Tajár-ivadék. Mennyi változáson, hány országon és ivadékon át talál­koztunk itt az ürményi ménes hires apalovának egy ivadékára; s im a jó mag annyi generation és éghajlat változáson át is megtartó nemességét és kiváló használati képességét. A nagyhg, kinek módjában állott minden fajta lovak közül válo­gatni, ez arabot tartá — és pedig nem csak pa­rádéra a táborban, hanem nehéz, hosszú menetekre (Märsche) és csata napjára is legjobb használati lovának, mint ezt Müller úrtól, a nagyhg jelenlevő istállómesterétől hallottuk ; ki egyszersmind állitá miszerint a nhg korántsem legsikerültebb példá­nyait küldé el méneséből ; tehát épen ugy — gondolám — mint a magyar ménesek. Az arab telivér méneket megszemlélvén, átmen­tünk a kanczákhoz. — Magyarországból csak egyetlen, de kitűnő példány hozatott, és pedig Jussufnak igen közeli rokona, a pár évvel idősb Malimoud-Mirza kancza (apja Mahmoud Mirza (Jus­suf apja), anyja szintén egy Aghil aga kancza), s melyről túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy a telivér kanezák közt ép ugy elsőséget érdemelt, mint rokon-öcscse a mének közt; s nagyon hason­mása levén ennek, egyúttal a bábolnai produktu­mok megállapodottságának bizonyitványakép szol­gált. Az oroszok (kik közül csakis a már emiitett nagyherczegi ménes (ez 17 csődörrel), Mazourine ur és Popoff tábornok képviselték Oroszország lótenyésztését) egyetlen telivér arab-kanczát sem mutattak be. — Francziaországból a már emli-

Next

/
Thumbnails
Contents