Vadász- és Versenylap 22. évfolyam, 1878

1878-10-02 / 40. szám

298 VADASZ- LS \ ERSEXY-I.AP. OKXÓUEK 2. 18 7«. úrból és Schicarcz fö.illatorvos úrból Székesfehér­várról az állami ménteleptöl, továbbá Noszlopy Victor helybeli szolgabíró úrból és Folci Zsigmond megyei t. állatorvos úrból, végül a hely szinén fölkért szakértőkből, u. m. Ihász Lajos, Bohu Gyula és Auerhammer Ferenez urakból. A bizottság működését 8 órakor reggel a deve­cseri ugy nevezett régi grófi vár előtti szép akácz­fákkal beültetett téren megkezdte. Ez alkalommal elövezettetett 13 anyakancza szopós csikóval, 12 db 3éves kancza és egy 3 éves mén. A csikóskauezák közöl kettő, mivel az anya öröklő hibával birt, visszautasittatott, a többiek buzdításul mind dijjaztattak és pedig következőleg : Ibász Lajos félvér kanczáj i a. Buccaneer a. Nordstern к. — alatta pej kancza csikóval Furioso 174 t. p. állami méntől; ugy egy magyar kancza az ölböi ménesből sikerült pej mén csikajáért Furioso 174 t. sz. állami méntől első dijjal. Azon­ban tulajdonos nem fogadta cl a neki itélt jutal­mat, igy részére aruuy-oklcvél kiáliitása határoz­tatotr. Kis József gergeli foldmives 10 db aranynyal szürke mén csikajáért, Iucitato állami méutöl. Szántó Péter enyingi lakos földm'ves 9 db aranynyal pej mén csikóért, Tajár nevii állami méntől. Breier Hermann pirszalóki lakos 7 db arany­nyal sárga kancza csikajáért, Sehagia állami méntől. Béday Mihály bódéi földbirtokos G aranynyal Furioso 174 t. sz. állami mentől származott pej kaueza csikajáért. tett Trico ur, mons. de Claviérts, és moDS. Descat 1 ál itottak ki, az előbbiek két-két, az utóbbi egy ka nczát. Möns, de Claviércs (Ch iteau de Claviéres, Commune de Pulminbac, arondiss ment d'Aurillac) kanczái azonban nem saját tenyésztései, hanem a pompadouri állam-ménesből valók ; s nem tudjuk, minek mutatta be azokat. — Tricou ur Karadjia és Sada nevü kancvái, mint az általa kiállított kis csődör (Saltez) szintén Syriából valók ; a kanczák jóval magasb termetűek mint a mén, de csak közönséges, alacsony vérű állatoknak látsza­nak. — Ennyi volt az összes kiállítás telivér arabokból, és csodálkoznunk kell némely hirlap­reporterck fantaziaján, kik egész beduin-törzsek lókiállitásuiról beszéltek; talán azt a pár, épen Parisban levő arabot látták a lókiállitáson Tri­cou ur lovai közt. Mielőtt az araboktól másfelé fordulnánk, egy­úttal nézzük végig az orosz nagyherczegi istálló többi lovait is; nagyobb részök úgyis a nyugati lovaktól elütő jellegű lévén — keleti vérüknél fogva közelebb álltak a magyarországiakhoz össze­hasonlításul — mint a többi országoké. Voltak a nagyiig lovai közt keleti mének, anglo-Hiabok, anglo-orosz félvérek, tatár-orosz méneslovak és 4 darab az Orloff-ügetökböl. — Sziurc nézve kissé tarka gyűjtemény volt; az Orloffok cgyrésze szénfekete, a másik szürke ; a keleti mének közül egy pompás sötétpej és egy pár gyönyörű arany-izabella ; a félvérek közt a szürke szin túlnyomó. A keleti mének közül Hamid — szőrére nézve pompás jelenség volt, ugy ragyogott, mintha aranyozott bronzból lett volna öntve; farka és sörénye róka szinü, mi ritkaság az izabellák közt; származásából azt gyanítottuk volna (ap. Hamid a. Kéglan) hogy valamelyik nemes keleti törzsből való, de nehéz nyaka, hosszú háta, és nem épen correct hátsó lábai — távol álltak a nemes keleti formától. — Sokkal szabályosabb, sőt az egész orosz nhgi istállónak legderekabb pél lánya volt Drouze ke­leti mén; egy 10—11 éves gyönyörű sötétpej (ap. Djanc, a. Baboura), melyet az öreg nagyhg (Miklós) lovagolt a lefolyt bulgáriai hadjáratban ; s melynek járását, különösen szabályos, sebes üget :sét és kitartását kiválóan dicsérte istálló­mestere. Angh-arubokból két példány : Abricos és Svire'py volt kiállítva. Az előbbi egy hibás, ferde állású szürke ; emez egy aranysárga, sikerült példány ; azonban a mi Gidr.injainkkal egyikük sem mér­kőzhetne. 4) Az Orlofiok közül két szürke, a nagyiig kucsilovai voltak a hadjárat alatt, s állítólag rop­pantul kitaitó állatok; néha 3 — 4 napig, napon­? á e @ a a. _ Méltóságos br. Wenckheim Béla ő exc ellen tiáj ának. Kedves Béla bácsi ! Minap keresgélvén könyvtáramnak kéziratokat tartalmazó szekrényében, véletlenül kezembe akadt egy szincvesztett szalaggal átkötött meglehetős \astag csomag. E csomag különféle nagyságú, füzetlen lapokból áll. Papirja megsárgult. írása fakó és nehezen olvasható. Czime : »Vadászati Lajstrom.« 1841 szept. 24-ikétöl 1847. márcz. 29-ig. írója boldogult atyám Almásy Dénes. Miután az egyes lapokat idöszerinti rendbe szedtem, neki ültem és az utolsó betűig átol­vasva a kéziratot, oly lelkesült sportsman-érzést találtam benne, hogy elhatároztam egynémely lapját közölni, egyrészt a fiatal sportsmanek buz­dítására, másrészt a »lajstrom «-ban emiitett ré­gibb vadászok bizonyára kedves emlékeiuek föl­elevenitése're. Ezen régibb vadászok között Béla bácsi for­dul elő legtöbbször emlitve a napló irója által, majd mint fáradbatlan és passionatus vadász, majd mint »kedves czimbora«, majd mint szives házi ur, Körös-Ladáuyban. kint 40—50 verstmi utatt tettek egyik táborból a másikba, sáros ros-z utakoD. Sem ezek. sem a többi ügetök azonban nem igen tetszettek ; eset­len, darabos formájúak ; egész század sem egyen­lítette ki még sz arab apa és hollandi anya for­májának egymástól elütő jellegét. A mi a többi félvér angol-orosz, és tatár orosz lovakat illeti: Dante, Maklak, Vandale angol fél­vér ntán orosz kanczáktól nevelt csödörük ; az első minden fajjelleg nélküli goromba példány ; a másik kettő pedig igen vékony csontú. Végül két tatár-orosz ménesbeli csődör is volt ott; u. m. Titan (ap. Terter-Sayrak) és Okune (ap. Omar­Bakry), melyek tulajdonképpen az orosz katona-lófaj progenitorait képviselték volna, a mint az az állam­ménesekben jelenleg állhat. Mindkettőnek anyja kö­zönséges paraszt nevelésű doni kozák ló volt. Titan azonban sehogy sem tetszett nekünk ; behúzott mellű, rossz lapoczkáju csődör volt; Okune pedig túl-finom. Egészben véve az orosz nhg. kiállítása nem képviselhette ugyan e roppant birodalom kü­lönféle tájlovait, de valósziuü, hogy annak inkább jobb, mint selejtesebb részét tünteté fel. (Folyt, köv.) A kisbéri és bábolnai öszi lóárvetések hétfőn és kedden a legjobb eredménynyel végződtek. E mé­nesek fölösleges anyagát évről évre jobban keresi mind a tenyésztésre mind a használatra vásárló. Mutatják ezt az átlag-árak : Kisbéreit a számfe­letti fiatal kanczák átlag 689 frt, öregebb kiso­rolt anya kanczák 293 frt, — Bábolnán számf. kanczák 584 frt, öreg kisorolt anyakanczák 394 frton keltek. Minden elkelt. Bouquetieret, (ap. Blinkboolic a. Flower Girl), mely igen erőteljes állattá nőtte ki magát (s ilyen volt már a májusi árverésen is), megvette Máriássy kapitány circa 1100 frton; az öreg Peeress kanczát (Prince Gregoire anyja) Döry József ur, (Dombóvárról) e rationabilis tenyésztő vette meg circa 300 forinton. Kívánjuk neki, hogy legalább még egy oly lovat nevelhessen a kanczából, mint Prince Gregoire. Hisz azt hiszszük, hogy fedezve van ennek apjától a kancza. Devecseri lókiállitás. Tekintetes szerkesztő ur ! — Augusztus hó 5-kéu Veszprémmegyében Devecserben tartott csikós-kan­czák és 3e'ves csikók állami dij ázásáról — miután ezt idáig nálam hivatottabb toll uem tette, akarom röviden tudósítani. A biráló bizottság gr. Esterházy Mór elnöklete alatt következő tagokból állt : Fischer főhadnagy Körös-Ladány ! ! Mily kellemes emlékeket idéz­het föl e név azoknál, kik szerencsések voltak az ottani falkavadászatokon részt venni. Mily fesztelen jókedv, egyetértés és mennyi sport lehetett ott a napló irója szerint ! Hogy mily kellemes idények lehettek ezek, részben magam is tapasz­talául, szerencsés levén néhányszor pár őszi napot töltbetni ama vendégszerető kőrösparti házban ; bár akkor a falka már rég megszűnt és a lovas sport kizárólagosan az agarászatra szorítkozott, de mégis mily kedélyes volt az ! kivált midőn egy-egy erősebb lovaglásról hazatérve, a nagy billiárdszobában a kandalló körül leheveredtünk és hallgattuk Béla bácsit mesélni a régi vadá­szatokról,melyek br. Orczy Béla kiváló tehetsége által aquarellekben megörökítve disziték a termet. Miután nézetem szerint ezen napló Béla bácsi­ban költhet fel legtöbb emléket ; engedje meg, hogy különösen kegyednek ajánlva, ezennel áten­gedjem а szót а »Lajstrom« írójának. . Ifj. gr. Almásy Kálmán. * * * 15-ik vadászat 1842. nov. 14-ilcén. A ládányi angol kopók után : br. Wenckheim Béla, Laczi, Victor, br. Orczy Feri, Béla, Andor, gr. Festetich Géza, gr. Harnancourt kapitány, és én a »Svihá­kon«. Korhány vidékén fogtunk fel egy hatalmas Löfler Gábor kara-köszörcsöki lakos 5 aranynyal pej kaueza csikajáért, a gr. Erdődy szürke arab fajú után ménje Károlyházán. Bolla Károly adorjánházi lakos 4 aranynyal Dániel O' Rourhe állami méntől való pej inén csikajáért. Körmendy Pál ügyvéd, pápai lakos 3 db arany­nyal pej mén csikajáért, Gidran állami méntől. Supka Márton dcvecseri lelkész ur 2 aranynyal pej kancza csíkijáért Furioso 174 t. sz. állami méntől. Az anyakanczák díjazása után elövezettettek a 3é ves csikók. Itt első helyen kell megemlíteni Hencz Géza ur, pápa-teszéri lakos, gyönyörű 3éves világos sárga méncsikaját, mely vemhesen vett Achil-aga bábol­nai nevelésű televér arab kanczától származott. Apja szinte telivér. Ez első dijra ajánltatott, azonban tulajdonosa nem fogadta el, igy aranyok­levelet nyert. A méncsikót a bizottság egyhangú­lag proponálta illetékes helyre. nyulat, melyet öt fertály órányi minden check nélküli gyönyörű hajtás után, mely közben né­hány vizes árok fordult elő: leirbatlan lelkese­déssel fogtunk cl. Ezután Gyoma felé fordulánk, és elég hosszas keresés után második nyulat fogtunk fel, mely is az úgynevezett »Spalier-ár­kon« keresztül a legszebb terreuumon egész a gyomai gátig gyönyörű futásra nyújtott alkalmat. Itt fordult elö az idei legnagyobb akadály. A vadászat a gát legrosszabb részéhez vezetett. Legalább 2 x/ 2 ölnyi széles, vizzel telt árok, és annak túlsó oldalán egy ölnyi magasságú egészen me­redek földhányás. Ugrásról szó sem lehetvén,Wenck­heim Béla és Laczi, az clsök érvén oda, rézsut neki menvén, szerencsésen felmásztak. Festetich Géza »Hattyún« ugorni akarván, az árokba esett, e's a viz ötet lovastul majd egészen elboritú; de csakhamar kigázolván, ö is felkapaszkodott. En Béla után menvén, szerencsésen feljutottam. Orczy Béla már majd felérve a partra, ismét a vizbe csúszott, hol lesvén a lováról, gyalog kapaszko­dott fel és lovát nagy nehezen maga után huzá. Harnancourt egy perczig a vizben lovastul eltűnt, de végre mégis feljutott. A többiek alkalmatosabb helyet keresvén, könnyebben átjöttek. — A nyul a gát másik szélén húzta meg magát, de a ku­tyáktól csakhamar felhajtatván, egy második ritka sebességű galoppot adott, és már-már kifáradv

Next

/
Thumbnails
Contents