Vadász- és Versenylap 22. évfolyam, 1878

1878-04-10 / 15. szám

102 VADÁSZ- ÉS TERSENT-LAP. ÁPRILIS 10. 1878. Ha ezen kivételes engedély a hason iránya : általános kiviteli engedély avant-garde-jaként [ tekinthető, akkor örömmel üdvözöljük azt; de az I országos lótenyésztés érdekében felette kívánatosnak tartanok, ha ezen általános intézkedések eddigi akadályai minél előbb elhárittatnának, mert ha valahol, hát itt is áll az, hogy: bis dat qui cito dat. Nem oly kedvezők a gazda közön-ég anyagi viszonyai Magyarországon, hogy jelentékeny b >j nélkül még hetekig vagy tdán holnapokig is várhatna azon jövedelem forrásra, melyet a fent jelzett lókiviteli engedély részérc megnyitna. Nem néhány ezer forintról van itt szó, hanem több millióról, melyet a bár korlátolt lókivitel gazdáinknak rövid idő alatt a külföldről behozna. Hiszen a kiviteli tilalmat megelőző 1875-ik évben 24 ezer ló vitetett ki csak vasúton és gőzhajón külföldre, s ezekért hat millió forintnál nagyobb összeget kapott tenyésztő közönségünk. Most pedig már két csikó évjárat vált eladóvá a kiviteli tilalom tartama alatt az országban, s igy az országos lótenyésztés és a liad'ereg érdekeinek veszélyeztetése nélkül ki lehetne vinni rögtön 8—10 millió értékű lovat az országból. Az ezen kivitelből származható jelentékeny haszon helyett azonban jelenleg az a sok számfeletti в eladó — de vivőre nem találó állat hiába s minden haszon nélkül fogyasztja a tenyésztő takarmányát s pénzét, s elfoglalja a helyet az istálóbnn ; ugy hogy többi lovait is jobban összeszorítja s rosszabbul tartja a gazda, mintha feles jószágát külföldre eladhatná. Végre azután sok tenyésztő türelmét s kedvét is elveszítve, felhagy a lótenyésztéssel, nem fedezteti kanczáit, írért attól tart, hogy jövőben sem lesz vevő a csikóra, ha talán állandó teherként honosul meg a lókiviteli tilalom. A lótenyésztési kedv általános hanyatlása pedig elvégre is sokkal nagyabb veszélyei fenyegethetné a hadsereg érdekeit a jövőben, mint a mily veszélyt hozhatna akár a korlátlan kiviteli engedély megadása is jelenleg a mozgósításra. A bajnak lehető orvoslása sürgős követelményét képezi az országos lótenyésztési érdekeknek ; kérjük tehát a döntő köröket : ne késsenek soká az orvoslásra vezető intézkedésekkel. Ismételjük: »Bis dat, qui cito dat!« Exporteur. Hivatalos* A Pesti Lovar Egylet f. évi márczius hó 31. tartott választmányi ülésében, Beniczky Gábor ur leköszönése folytán Handicaperül a pesti gyepre: Gráf Szapáry Iván mellé : Gróf Bombelles Károly választatott meg. A Pesti Lovar Egylet titkársága. Ver Soprony (5) Bécs (7) Pozsony (8) Pest (5) Bécs (12) Prága Kassa Debreczen Kolozsvár Sopron Bécs Nyitra Pardubitz Pest seny-naptár. április 13. április 22., 25., 28. május 4., 5. május 12., 14., 16., 19. május 26., 28., 30 és jun. 2. juDius 23., 24. September 7., 8. September 13., 15. September 20., 22. September 28., 29. október 6., 7. oktober 13. oktober 17. oktober 20., 22. Nevezési zárnapok. Április. 19. Bécs. » 19. Bécs nevezés 14. Pozsony. Asszonyságok dija Oroszvári dij 1000 frt — — Államdij 200 db 10 fr. ar. — — Császárdij, akadály-vers. 200 arany — — Államdij 300 db 10 fr. ar. Pozsonyi handicap 1000 frt— — Reiterclub akadv. 400 frt, — — Pozsonyi akadv. tisztdij — — Handicap 800 fr. kisbúnat Gátv. hand. 500 fr. Állv. akad. vers. 1000 fr. kisbánat 22. Bécs. Handicap 1000 fr. nevezés » Gátverseny 500 fr. — — » Welter Stakes 800 fr. — — 25. Ugyanott. Reiter-club akadv. terhek közlése 25. Pest. Reiter-club akadv. nevezés 28. Pozsony. Asszonys. dija terhek közlése Pozsonyi handicap 1000 frt — — Pozsonyi akadályverseny — — nuvtisxfavmnm A prágai tavaszelői versenyek. Az idei első lóversenyek a birodalomban, mult vasárnap és hétföu tartattak a smichowi réten, Praga mellett. Az egész inkább urlovarok sportünnei élye — mint a tenyésztők próbatétele volt, melyet 4 — 5 gentlemen rider (Gr. Metternich Fritz, Vacano kapitány, a két Kinsky testvér és Baltazzi Hektor) remek lovaglása telt érdekessé. Mindössze 4—5 istálló vett részt, s Kinsky Zdenko sziuei voltak legtöbbször elől a czélpontnál. I'rince Gregoire, a kisbéri nevelésű, pompás sötétpej, mely már a mult őszi vadászatokon kitűnt mint jó ugró — első nyilvános felléptét tartá az akadályversenypalyán szép sikerrel ; Frolic, az ismeretes derék szürke, és az ernyedetlen Mérges két-két dijat hoztak istállójuknak. — Három évesekből csak kettő lépett fel az egész meetingben ; még kissé korai az idő. Tharak, gróf Kinsky Octavian sárga ménjén (apja Virgilius a. Tini) meg is látszott, hogy még nem sajátíthatta el egy szabályos futás kellékeit ; s igy gr. Apponyi Antal Hesperus-Anak — melyet nem régen vett Br. Bethmanntól, könnyű győzelme volt. Érdekes volt a pony-akadályvcrseny, melyben a lovak, nagyságukhoz mért terhet vittek; 136 centimeter 55 kilogrammot, ennél magasb minden ceutimeterért 1 kii. többet. . . Az idő mindkét nap kedvezőtlen volt ; daczára ennek roppant néző közönség. Az egész cseh nemesség megjelent ; egyetlen páholy, egyetlen ülés sem maradt. Első nap Frigyes fölig másnap vele együtt Albrecht fölig is jelen volt. A versenyek részletei közetkezők : I. Nap. Vasárnap, a p r i 1 7. d. u. 1 V

2 ór. Igazgatóság : Hg Tr.iuttmansdorff Károly (elnök), gr. Grüne Kár. lov. táb. (helyette gr. Kinsky Zdenko), gr. Thun Lipót. — Bálgabirák : Hg Oettingen-Wallerstein. — Mázsánál: Hg Windischgrätz Alfred, gr. Thun László. — Pálya felügyelő : Gr. Kinsky Zdenko, hg Tliurn-Taxis Sándor, br. Aerenthal Felix. — Indítók és titkárok : Mr. Cavaliero és Kapin ur. I. Asszonyságok dija. Akadályverseny. 4000 meter. Tét 30 frt, bánat 15 frt. 4 aláirás. \f к 'л ® 2 A walesi herczeg uti és vadászati kalandjaiból. 1875-76. (William Howard Rüssel naplója után.) п. Kandy. — Népviselet. — Előkelők öltözéke. — A vér szopok. — Perahara. — A templom elefántjai. — Elefánt-courtuisie, — Ceylon növénykertjei. — Röpülő rókák. — Tea-gyUjtemény. — Múzeum. — A Tic-polanga. — Ruanwalla. — Vadászati kirándulás. — Buffalo. — Hangyász. — Előkészületek elefántvadászatra. A fensiknak egy mély völgyében, vagy jobban mondva, magas hegyektől környezett széles mély lapályban fekszik Kandy város. Itt hömpölyög lefelé sziklás medrében a Mahavalli Ganga folyó. A város egyik oldalán elterülő tó, kellemes és üditö látványt nyújt a tájnak, mely tiszta vizében tükröződik. A merre a szem tekint, mindenütt hegyek tornyosulnak föl. A város szó fogalmát itt semmi sem mutatja; a mit látsz mind csak külvárosias színezetű. Verandás pavillonok és bambusz-kunyhók vegyesen nyúlnak végig, szétszórtan, mint Balham vagy Chapham, a metropolis körül. Kandy egykor királyok eröditett helye volt, de csak a tizenhatodik században emelkedett fővárosi méltóságra. Ekkor megtiltották a népnek, hogy az utczára ablakot vágjanak, házaikat bemeszeljék s cseréptetőt használjanak, miután ez csakis fejedelmi kiváltság lett. Nyilvános épületek nincsenek, de e helyett elég bámulni valót lel a szem a furcsa népviseletben. Kételkedem, hogy láthatott va'aki öltözetet, mely férfiatlanabb, rútabb és illetlenebb, mint az, melyet itt a főbb vezérek viselnek. Itt többféle rangú vezér van s mennél magasabb rangú, annál nevetségesebb és sallangos ibb a toiletteje. Az előkelőség öltözéke rendkívül kikeményített fehér szoknya, sonkaalaku ujjakkal. A szoknya alól kilátszó nadrág annyira föl van puffadva, mikép azt vélnéd, krinolin által van kifeszitve. Fejükön varróvánkos--zerü föveg tornyosodik, mely a mennyire nem szép, ép annyira nem alkalmas az éghajlathoz. A csekélyszámu nő, fehér ujjasmellényt visel s ékszerekkel tulságig elhalmozvák. A vezérek és buddhista papok tekintélyes számából itélve, ugy látszott, nagy súlyt fektetett a nép az angol trónörökös látogatására. A bennök keletkezett e jó érzüb-tet csakis a kormányzónak lehetett köszönni, kit ha nem szeritnek, sok vezér elmaradt volna az ünnepélyes fogadástól. A mindenféle czifra diszitést leirni hiábavaló kísérlet lenne. Megérk-zésünk után én sétálni mentem, élvezni a virágillattól csaknem bóditó levegőt. Egyszerre éles szúrást éreztem bokámoi a ezi pőm fölött, mely legott kiragadott ábrándaimból. Oda tekintettem. Valami fekete ezérnaszálat Vittem észre, nem nagyobbat mint egy gombostű. Oda kapok. A honnan a vélt ezérnaszálat elkaptam, vér serkedezett lábamon s a kis piócza már ujjamhoz ragadt. Az egész környék hemzseg e parányi vérs/.opóktól. El is tökéltem magamban, hogy mig Ceylonban tartózkodom, nem fogok czipőt viselni. A kormányzó megvendégelte a herczeget és Ceylon legfőbb rangú egyéneit. A lakoma végével a vmdégek fölhivaltak a Perahara ünnepély megtekintésére. Knox leirása szerint ez ünnepély kétszáz év előtt — mikor ő ezt látta — nagyszerű lehetett. Akkoriban a kandy-i királyok valóban nagyok voltak s nem is álmidták, hogy a fehér emberek, — kik közül tömérdeken senyvedtek náluk fogságban — egykor fővárosukba nyomulnak, elfoglalva kincstáraikat, t. mplomaikat, kirabolva sírboltjaikat és szélnek bocsátva hamvaikat. Knox idejében a főI ap elefánt hátán vonult a városon végig, nagy diszszel, pompás kísérettel s mindenfelé pazar fény volt kifejtve. Régi dicsőség mely letűnt az örökség tengerébe. Főpap és elefánt pompás fehér kelmékkel voltak boritva. A templom ötven elefántja elől ment, mind mnyia nagy fényűzéssel földúzitve s csengetyükkel megrakva. Ezeket követték a dobosok, trombitások, tánezosok a legvadabb és legfantaszI tikusabb alakok, óriásoknak öltözködve. »Az is-