Vadász- és Versenylap 21. évfolyam, 1877

1877-03-28 / 13. szám

MARCZIUS 28. 187 7. VADÁSZ- ÉS VERSENYLAP. 101 A legközelebbi hajó állomás (Adony), vasúti ál­lomás (Sz.-Fehérvár és Dinnyés) 2 '/ 2 órányira fekszik. Kelt Nagy-Hantoson, martius bő 20-án 1877. Paulinyi urad. főtiszt. A Nagy - szalánczi telivérménesben 1877-ben eddig elletett telivér csikók jegyzéke. Andromaque, január 28. ellett egy sötét-pej mén csikót Kettledrumtól, mely azonban 2 nap alatt kimúlt. Fair-Star, február 2-án ellett egy sárga mén csikót, Kettledrumtól, két hátsó lába s első bal lába kese — homlokán bosszú keskeny hókával. Valetta, február 7-én ellett egy vil.-pej kancza csikót Cambuscantól, hátsó bal lába kissé fehér, homlokán kis csillaggal. Honesta, február 13-án ellett egy sárga jegy­telen kancza csikót Buccaneertöl. La Charantonne, febr. 14-én ellett egy sötétpej vagy fekete mén csikót Palmerstontól, bal hátsó lába kissé fehér, homlokán kis csillag. Aunt Sally, febr. 15-én ellett egy vil.-pej kan­cza csikót Kettledrumtól, keskeny hókával, bal első lába fehér. Consideration, feb,. 20-án ellett egy sötétpej kancza csikót Kettledrumtól, homlokán széles csil­laggal. Theobalda, febr. 25-én ellett egy vil.-pej jegy­teleu mén csikót Palmerstontól. Kisbéri ellések 1877. Január 25-én Vei bena, tíame-Cock után egy sö­tétpej, erős, correct és jó idomú kanczacsikót ellett. Február hó 21-én Flytrap, Bois-Roussel után egy vil. pej, elegáns, szép kanczacsikót. Marczius hó 3-án Grafton Loss, Cambuscan után, egy vil. pej, különösen nagy és erős, szabályos testalkatú mén csikót. Marczius hó 19-én Merry-go-round, Buccaneer után egy pejszinü, jó alkotású, erős és nemes kancza­csikót. Marczius 21-én Honey Bee, Cambuscan után egy világos pej méncsikót. А т. k. álladalmi méntelepekböl az 1877-iki fedez­tetési idényre lcindott telivérménlovak jegyzéke. (Folyt, és vége.) II. A Nagy-körösi т. k. állami méntelepnél. A telivér ménló neve Megye Állomása Fed. dij 1 Black Diamond Pest Pilis és Nagy Abony 8 2 Királyfi Zsolt Halas 5 3 Novio > Kalocsa 5 4 Nicodem » > 6 5 Medoc Heves Heves 8 6 Laczi Csongrád H.- M.-Vásárh. 10 7 Diophintus » Mindszent 5 8 Gauntlet » Szeged 8 9 Ersed Pest-Pilis P. Varsány — Br. Radvánszkynál. 10 Boleró — Debreczen — A városnál. 11 Provider Csongrád Deregegyháza — Gr. Károlyi Istvánnál. 12 Ignatz Torontál Ittvarnok — Gr. Zichy Victornál. 13 Szaniszló Arad Almás-Kamarás 4 14 Pan > Csermő 4 15 St. Albans Békés Békés 6 16 Carnival » Csaba 6 17 Vörösmarthy Csanád Battonya 5 18 Atlantic » Kevermes 4 19 Polgár B.-Bodrog ; Ó-Becse 6 20 Padi » Omoravitza 10 21 Gladiolus » Zenta 3 22 Dülmen » » 5 23 Corvin » Zombor 8 24 Dynast » Rigyitza — Bérben Kovács Józsefnél. III. A debreczeni т. k. álladalmi méntelepnél : Saturnus Villám Prinz Schnudi Bajnok Királydarócz Nógrád Liptó Szilágy Sz.itmár B.-Gyarmat Szt.-Miklós Sz.-Somlyó Er-Endréd Szatmár 6 Wieland » Fehér-Gyarmath 6 7 Flyer Ungh Unghvár 6 8 Rector J.-N.-K.-Sz. Jászberény 3 9 Arrogant » Kisújszállás 6 10 Babér » Karczag 2 11 Comet Szabolcs Nyíregyháza 5 12 Banker Hajdú H.-Böszörmény 4 13 Custuloga Borsod Mezö-Csáth 6 14 Kellemes » Alsó-Zsolcza 8 Bérbe kiadott telivérmének : 15 Tarquin — Velejte — Gr. Andrássy Aladárnál. 16 Orion Szerencs — Harkányi Károlynál. 17 Pártfogó — Pusztafáse — Gr. Wenckheim Bélánál. Ezeken kivül még az erdélyi méntelep területén van 5 telivérmén felállitva, melyeknek jegyzékét csak később közölhetjük. S igy összesen 74 angol telivérmén van a jelen fedeztetési idény alatt az álladalmi méntelepekből a tenyésztők rendelkezé­sére bocsájtva. Közöltük a jegyzéket a telivért használni óhajtó tenyésztők tájékozhatása végett ; s miután felette érdekes általános lótenyésztési szempontból consta­tálni azon befolyást, melyet az angol telivér az országos tenyésztésre gyakorolt, lépéseket tettünk aziránt, hogy az állami méntelepekből egy évtized óta kiállított telivérmének felhasználásáról legkö­zelebb kimeritö adatokat közölhessünk. Palmarum—trallarum ! Virágvasárnap elmúlt volna, s a hosszúcsőrüek idei húzása — hazánkon át, jobban mint valaha igazolni látszik a fentebbi vadász-közmondás he­lyességét. Ha eddig nem jött, — ezután már kevés jön. — Palmernek igaza lehet ; hazánk nem esik a szalonkák rendes utvonalába; s ami kevés erre vetődött volna is az idén, a márcziüs köze­péig tartott havazás azt is másfelé ijesztette el. — Nagyobb eredményű vadászatokról még min­megellett az a ló, s rettegek attól a gondolattól, ha azt találná izenni, hogy éjfél előtt történt meg az. — Hisz már egy negyed óra éjfél után — szólt Herrick vigasztalólag, rá tekintve az órára. Laceby Jim pár perczig hallgatagon pöfögette szivarját. Komolyabb, higgadtabb férfiú alig léte­zett mint a tiszteletreméltó Jim. Egész nap ké­pes volt császármadár után járni s aztán egész éjen át vvhistezni; de azért oly fris erővel járt­kelt reggel, mintha a kis gyermekekkel együtt fektették volna le. A világon semmi sem hozta ki sodrából, s mindent ugy tekintett a mint kell lennie. A mellett nem tartozott az ügyetlen, él­hetetlen emberek közé. О se nem lovagolt, se nem fogadott vagy játszott ügyetlenül, s egyáta­lán nem volt ujoncz a titokteljes tudományban — értvén a fogadások csinját-binját. Kis szünet múlva megszólalt, Luxmoorehoz intézve szavait : — Természetes, hogy ön fogadni akar arra a parányi állatra. Valóban itt az alkalom, melyet г föl kell használni. íme teszek ezeret tíz ellen Epsomra. Ha tetszik, akár ötszörözheti is e tételt. — Nem, barátom, addig nem fogadok, mig meg nem győződtem, vájjon Veturia egészséges csikót hoz-e, és hogy az elles éjfél után történt-e ? — No, se baj ! E kifogást is elfogadom ráa­dásul. E szerint a fogadás következőleg áll. Itt van ötezer font ötven ellen, hogy a jövő Derby Dyerője nein a Liddington-Grange istállóban el­letett január 1-én. — Áll a fogadás! — mondá Luxmoore ud­variasan ; irja be ön ugy, a mint fölajánlotta. — Engem is bejegyezhet e fogadásra, — vá­gott közbe Henrik. — Minden rendén van, mondá Laceby, de le­gyünk tisztában egészen, miután nagyon sokat teszek a csikó ellen., noha őszintén megvallva, még többet is lehetne tenni. Gondolja^ meg, hogy én nem vagyok felelős, ha netalán Calvert elszámította magát. Ha Veturia nem elsején, hanem másodikán ellik meg, akkor ön veszített. — Teringettét ! Arra biz én nem is gondoltam — kiáltott föl nevetve Luxmoore. — Azután nem hiszem, hogy Calvert annyira elszámította volna magát. Tehát ön még tizenkettőt kinál nekem ? Ám legyen ; álljon a fogadás óhajtása szerint. Jó lesz, Herrick ? — Teljesen meg vagyok elégedve. Áll a foga­dás ! —- viszonzá Herrick. — Gyönyörű kezdetnek, egy tízezer fontnyi fogadás ! — mormogta a derék Jim fogai közt. — Még a világra sem jött a csikó, nevet sem kapott és már fogadnak ellene. Tudják-e azt, hogy önök mind a ketten sajátságos emberek ? Számos esetetet tudok s velünk is megtörtént már, miszerint oly lóra fogadtunk, melynél csak­nem bizonyosak valának arról, hogy nem fog nyerni ; de ily eset felöl teljes életemben nem volt eddig tudomásom, hogy t. i. oly lóra fogad­tak volna, mely még a világon sincs. Soha se törődjék ön ezzel, — válaszolt ka­czagva Luxmoore ; eljő még az az idő, a mi­kor azt fogja sóhajtani : bár soha se jött volna ez a ló a világra. Laceby Jim vállat vont. Hiába való dolog oly emberekkel vitatkozni, a kik még létre nem jött csikókba is vetik reményüket és fogadnak rá. Azután kérdezte a házi urat, hogy micsoda ne­vet fog adni a csikónak, hogy beirhassa fogadá­sát. Hozzá tette egyszersmind, hogy ő nem babo­nás, és nem tart attól, hogy a név a fogadásra hatással lenne, de mégis sokat ad egy jó névre. Sajátságos, — tevé utána, — de a jó lovak átalában jó névvel birnak. Ellenben ha egy lo­vat például Yellow Jack-ntùz neveznek el, szinte bizonyos, hogy ez soha sem fog tökéletesen nyerni. Tiz perez hiányzik egy órától ! — k'áltott föl Mr Blackden fölkelve üléséből. — Remélem, most már nyugodtabb s elégültebb, — veté utána, Luxmoore felé fordulva. Egyszerre föltárult az ajtó és egy szolga lé­pett be. — Calverttől érkezett egy levél. A lovászgye­rek hozta s kint várakozik a válaszra. — A lovászgyerek elmehet, — szólt a házi ur, midőn a levél tartalmát átfutotta. — »Min­den rendén van !« — A liddington-grange-i Derby-nyerő egy fél­órával ezelőtt lépett a világba. Azt kérdezte előbb Laceby, hogy minő nevet adott neki ? Nos, azonnal megmondom. Töltsék meg önök, először is a poharaikat s igyunk a csikó egész­ségére. — Ám igyunk, — mondá a derék Jim ; — de azt csak nem fogja ön tőlem kivánni, ki tiz ezer fontot tettem ellenébe, hogy jó egészséget kívánjak a csikónak, legalább a fogzási időszakban. — Ha szükségesnek látja, még kibnjhatik a fo­gadás alól ! — szólt nevetve Luxmoore, felemelve brandyvel vegyitett szódavizes poharát. íme toasz­tom, uraim ! Szerencsét és jó erős tüdőt Coriola­nusnak, kinek apja Velocipede, anyja pedig a Ve­rulamtól származott Veturia ! Mindnyájan szerencsét kívántak most a háziúr­nak minden utógondolat nélkül, még Jim is, ki tizezer fontot tartott a Coriolanus ellen. No de senki sem tudta azt jobban, mint ő, hogy mily ritkán nyernek az emberek a nagy fogadásnál, s hogy mily ritkán adott elégtételt a rulette-asztal­nál azoknak, akik zérusra fogadtak. — Soká tart, mig az ember Jeruzsálembe ér, mondja egy régi példabeszéd, de még távolabb esik, még hosszabb az epsomi nyerpont ! Ezt a vigaszt nagyon ismerik mindazok, a kik a »yearling Derby-book­«ot csinálják ! (Folytatása következik.)

Next

/
Thumbnails
Contents