Vadász- és Versenylap 21. évfolyam, 1877

1877-03-28 / 13. szám

100 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. MÁRCZIUS 28. 187 7. Lord Rosebery 3é. Tcuchet 6 st. 6 font Wee­don 4 Capt. Ha worth 44. Rowlston 6 st. 13 fnt Edwards 5 Mr. Jos. Dawson 3é. Bruce 7 st. 2 font Wood 6 Mr. E. Petter 4é. Newport 7 st. 1 font Page 0 Mr. Ausley 34. Lady Bonald 6 st. 3 font Jar­vis 0 Mr. J. Crick 34. Sans Reproche 5 st. 7 font Heather 0 M. Delamarre 34. Vesuve 5 st. 12 font Morrell 0 Lord Lonsdale 44. Petrarch 8 st. 13 font Ar­cher 0 Futottak me'g : Thorn, "" Controversy, Lollypop, Sutton, Sensation, Liris, Sir Hugh, Omega, Mur­rum bridgce, Stamfordham, Lord Berners, Vittoria, Skotzka, Baumber, Adamite, Decoy Duck, Glyn. Laure, Midlothian, Monte Carlo, Croupier. A távoszloptól fogva keme'ny küzdelem Pour­suivant 4s Footstep között, mely egy nyakkal az utóbbira r4sz4re dőlt el. Négy hossz a 2-ik 4s 3-ik között. Idő: 1 perez 42 másodpercz. Érték 2010 sovereign. A verseny előtti felvezetésnél a 34ves Bruce (J. Dawson tulajdona) vonta magára leginkább a közfigyelmet, mint külsőre nézve legtöbbet igérö ló. Utána lord Rosebery két lova, s különösen a fő­kedvencz Touchet talált sok bámulóra. Hopkins, a ki a győztest lovagolta 100 fontot kapott jutal­mul a kancza tulajdonosától. Footstep lord Wilton tulajdon nevelese, mint kétéves legelőször a goodwoodi Levant Stakesben jött ki, hol 3-ik lett Mlle de Fligny és Retro­spect után. Azután az őszi liverpooli Knowsley Nursery-Stakest nyerte meg 11 vetélytárs ellen. Hároméves korában hatszor futott. Megnyerte a Coronation Stakës-t Ascotban, Appeal és Arena ellen. Futott még az Ascot Plate-ben, a Doncas­teri Park Hill Stakesbcn, hol 3-ik lett, továbbá a Newmarket Oaks-ban hely nélkül és a Cam­bridgeshire-ben, hol 9-ik lett. Ellenben megnyerte a Liverpool Autumn Cup-öt, hol 5 st. 13 font teher alatt megverte Woodlaudt-t, Lord Gowrant, Thorn-t és husz más lovat. Buccaneernek tehát mint látjuk unokái is kez­denek beválni ; annál kivánesiabbak vagyunk az r itteniekre Count Zdenko után, melyek közül egy pár kétéves nálunk is ki fog jönni az idén ; s gr. Nádasdvnak különösen van egy pár csikója, melyek közül az egyik — sokat igérö ; hogy me­lyik ? azt még egyelőre nem árulhatjuk el. * * * Az akadályverseny-sport főeseménye a tavasz­szal : a liverpooli Grand National Steeplechase szintén a mult héten ment végbe,pénteken 23-án. Mint Lincolnban ugy itt is outsider vitte el a pálmát a hónapok óta nagy garral hirdetetett kedvenczek ellenében. Ugyanis az inditás előtt közvetlenül, Shifnalre a fökedvenezre síig adtak 6—1 ellen, a többi fökedvenczek pedig igy keltek : Chimney Sweep 7: 1, Reugny és Regal 8: 1, Pride of Kildare, Citizen 12: 1; Austerlitz pedig 15: 1. Grand National Steeplechase, 500 sov. össze­kötve Handicap Sweepstakessel, tét 25 sov. bá­nat 15, kisbánat 5 sov. A második 100 sov. kap, a harmadik tételét menti. Táv. 4 1/ 2 mfld. 62 nevezés, 15 kisbánatot jel. Mr. F. G. Hobson óé. s. h. Austerlitz a. Rata­plan a. Lufra 10 st. 8 fnt. Owner 1 Lord Lonsdale id. p. m. Congress 12 st. 7 fnt. Cannon 2 Mr. Moore id. m. The Liberator 10 st. 12 fnt. Msr. Thomas 3 Lord M. Beresford id. Chimney Sweep 10 st. 13 fnt. Jones 4 Mr. A. Grofton id. Sultana 10 st. 11 fnt. Beasley 5 Futottak még s a következő sorrendben érkez­tek be Regal (12 st. 2 fnt.) a dij tavalyi nyer­i tese, Dainty (10 st. 4 fut.), Lancet (11 st.), Shifnal (11 st. 5 fnt.), Earl Marshal, Citizen, Gamebird, Reugny e dij 1874-iki nyerője (il st. 6 fnt. megsántult), Arbitrator, Zero (11 st. 2 fnt.) Pride of Kildare. Igen szép inditás után Regal vezetett eleinte, majd felváltotta őt Austerlitz és Zero : igy ment ez felváltva az egész hoszszu pályán keresztül az egyenes vonalig, hol Austerlitz határozottan előrement s könnyen nyert 4 hosss/al : egy nyakhosz a 2-ik és 3-ik között, 4 hoszszal hátrább Chimney Sweep. Idő 10 p. 16 másod­percz. Versenyérték 1270 font st. Austerlitz jó ismert küzdő volt a steeple-eha­se-pályán, melyen változó szerencsével többször futott. Igy tavaly márcziusban megnyerte a Cla­remont Steepleehase-t Sandown Parkban, megver­vén Dauiel-t és egy csomó más lovat. A Bir­mingham Grand Annual-ben azonban nem kapott helyet. Futott Bromleyben is sikerrel, de Croy­don és Streatham-ban Topestry könnyű szerrel legyőzte­* * * Francziaországban a sik verseny-idény »Le Ve­sinet«-ben nvilt meg először e hó közepén. A Prix de Villas 2000 frankját, a lonray-1 ménes 3é. p. m. Courrier a. Gontran a. Ivresse nyerte Alphe'e, Camargo és másik hat ló ellen egy rövid fejjel. A nyertest tulajdonosa 3650 frankért visz­szavásárolta. Eladási árnak 3000 franc volt ki­téve. A Prix de St. Germaint (Handicap 2000 frank 2500 méter) Conte de Meeus 44. p. m. Pierrot a. Pierrefonds a. Bonelle nyerte Vaporeux, Vallon és más öt ló ellen. Az Auteuili pályán folynak az akadályver­senyek. A márczius lS-iki meetingböl feljegyezés­re érdemes a Prix Talon. Steeplehase Handicap 2500 franc 4200 méterre. Nyertes Mr. Baresse id. s. m. Conquérant II. a. Partisan v. Florin a. Panique, br. Finot Tribouletje és St. Sauveur gróf Lady Killer-je ellen. A Prix Regalia gát ver­seny handicapot (3000 méter, 1500 franc.) Möns E. Blanc 4é. s. k. Aubade nyerte, br. Fi­not Nestor 11-je és más 3 ló ellen. Ménes- és g yep újdonságok Ménasbeli lovak eladása. Fejér megyében a Nagy-Loóki uradalom részéről, a Nagy-Haníosi pusztán f. é. april hó 5-én különféle korú és ne­mű ménesbeli lovak árverés utján a legtöbbet Ígérőnek készpénz fizetes mellett eladók. orvosa a grangci kastély tulajdonosainak, s barátsá­gos lábon állott a Luxmooreokkal. Hamper John is le volt kötelezve a földesuraság iránt, amennyi­ben már huszonöt év óta haszonbérlői voltak — ő és atyja — a vendéglőnek és az ahoz tar­tozó földnek. A mi Nancyt illeti, ő a kastélyban mint szo­baleány volt alkalmazva mindaddig, mint Hamper John ragyogó szemébe s piros arczába bele nem szeretett és meg nem hódította. Noha akkoriban a vőlegény szülei nem örömest egyeztek e házasságba ; mindazáltal haláluk előtt alkalmuk volt meggyőződni, hogy — a mint John előre megjósolta — nem volt Angliában, vagy legalább a környéken jobb feleség, mint Nancy asszony. Az ügyvédtől, ki csak nem rég telepedett meg e vidéken, nem lehetett várni, hogy valami kivá­lóbb lelkesültséget tanúsítson a Luxmoore-ok iránt. Különben is az emberiségnek valódi hidegvérű fajához tartozott ö, mint Hamper John egy izben megjegyzé, mikor itala nem tetszett neki, mert soha sem tudta fölhevíteni a vérét. Liddington népe valóban kissé kényelmetlenül érezte magát a Larcher modorával szemben, s nem birt vele rokonszenvezni, sem teljes bizalom­mal lenni. * * *• Ekközben Luxmoore Harold a grangei kastélyban szintén vigan időzött barátaival Sylvester estéjén' •árva az uj év beköszöntését. Kezdték mulatságos vadászattal a vadaskert­ben s folytatták »polo«-val, majd kártyázással, felséges ebéddel s nagyszerű ivással, a szegény boldogult Olivér nagybátya Claret-jéböl. A dessert és kávé után az egész társaság le­ment a dohányzó-terembe, ki dohányozni, ki whistezni. A házi ur gondolatokba merengve, nem a játszókban látszott gyönyörködni, sem nem az il­latos dohány bodor füstfellegében. Tekintete foly­vást az órán csüggött, mintha valami életkérdés függött volna az óra mutatóin. — Teringettét, — monda Herrick Cyril, Ha­roldhoz fordulva, — ön már ma egészen ki van lényéből forgatva. — Ha most nekem visszahívja az à toutot, akkor ütést csinál a tökkel, s nem vesztettük volna el a játszmát, melynek most vége van. — Bocsánat, — viszonzá a megfeddett házi ur, — de most egészen másutt járt az eszem. — Ha egyszer játszunk, ne gondoljunk egyébx-e, mint a whistre, — oktatá őt tovább Honorable Jim Laceby, a Mountgaysers gróf kisebbik fia,— és akkor is ugyancsak ott tartsa az ember min­den figyelmét. — Egy triek két honneur, ez aztán а játsz­ma. Egy tripla, egy egyes és a rubber! Tizen­egy font, Herrick, és hét ezenkívül, az annyi mint tizennyolez ! — Jól van, majd hozom ; de nem játszom to­vább oly társsal, aki »pamutot szedeget« játék­közben. — De mi a manó hajtja önt ma oly korán az ágyba, Harold ? Hisz átalában nem szokta oly korán keresni föl vánkosát. — Eléggé egyenesen lőtt ma, —- mondá egy hizott arczu férfiú, negyedik a társaságban, kinek terjedelmes körfogata és jó étvágya nem kis mérvben mulattatá az érdemes Jimet. •— Mi baj, Harold ? — kérdezé a házi urnák legőszintébb barátja, Herriek Cyril. — Oh, épen semmi ! — válaszolt mosolyogva Luxmoore ; -—- de azt hiszem, ön is ismeri sze­gény boldogult nagybátyámnak nevetséges vég­rendeletét ? — Oh igen, tudjuk mindnyájan, hogy e vég­rendelet szerint egy Derby-t okvetlenül tneg kell nyerned. Adja az ég, hogy valamennyien szeren­csével fogadhassunk rá, — veté utána Cyril ne­vetve. — Nekem oly sajátságos előérzésem van, hogy életemnek nagy esélye ma éjjel fog eldőlni. — Az ördögbe ! Hiszem nem tél idején szók­ták a Deibyt nyerni, — szólt Jim. — Barátunk, — ugy látszik egészen elvesztette a fejét. Minő kapcsolatban lehet az ó-év estéje az »Epsom Downs«-al ? — Ezt mondva nagy füstöt bocsá­tott szivarjából, szemüvegét föltette és várta a feleletet. — Calvert ép ebéd előtt látogatott meg s je­lentette, hogy » Veturia« nemsokára csikót hoz világra. Ugy hiszem, valamennyi kanczám között ez a legjobb. Hisz már előbbi fia a Volscian (apja Marauder, anyja Veturia), oly kitűnő ló volt, a milyen még soha sem látott Liddington­ban napvilágot. — Bohóság ! — kiáltott föl önkénytelenül a kövér uri ember. — Hát Plutus mit vétett ? Elfeledte ön e lovat? — Dehogy feledtem, Blackden ; de azt tud­hatja, hogy ennek anyja, a vén »Millionaire« kancza kimúlt, s igy nem remélhetünk több Plutust. — Igaz biz az. Egészen elfeledkeztem erről. Valóban » Volscian« nagyon jó ló volt. Reméljük tehát, hogy Veturia ez éjjel hozza létre a Der­by-nyeröt. Csak azt nem látom át, mért oly ko­moly ön akkor, midőn egyik kanczája az ellés­hez oly közel áll. — En meg azt csodálom Blackden, hogy ön, a ki érteni véli a versenyek titkait, ezt be nem látja, — mondá Luxmoore, székéről fölugorva. — Nem tudja azt, hogy ma deczember 31-ike van, s h i még ma éjfél előtt megellenék az a kancza, akkor nagyon kései tavalyi csikó lesz, a helyett, hogy ez évbeli korai lenne. Egy év különbség vol­na társai közt s hasznavchetlenné válnék a verseny­zésre. Igy, természetes, hogy aggódom. Calvertuek meghagytam, tudassa velem azonnal, mihelyt

Next

/
Thumbnails
Contents