Vadász- és Versenylap 21. évfolyam, 1877

1877-03-28 / 13. szám

MÁRCZIUS 2 8. 18 77. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 99 síink elején azt a mondást koczkáztatluk — bogy az ilyenekből nem is igen szokott valami különös lenni : — ámde ott van intő például Przedswit, mely 2 éves korában Bécsben lielyet sem ka) ott; s ha Lowell értette, hogyan kell egy lovat a fődij­jakra praeparálni — e tekintetben a gödi idomár aligha enged neki. — Az istálló többi lovai : a Cambuscan-Sofia Lawrence, Critérium, Great-Ea­stern, Prince Gregor, Merry Lass — csinos szép lovak, s többé kevésbbé olyanoknak Ígérkeznek, melyek abrakjukat meg fogják keresni, — de a Nemzetiben aligha indulnak, kivéve talán Merry Lasst és Criteriumot. —- Az előbbi egy igen flying kinézésű sárga kancza s olyan galoppja van, mely nagy sebességet igér ; Critérium tavai több ízben tett kísérletet, de nem nagy sikerrel ; az idén azonban jobbnak Ígérkezik. Minden összevetve ugy tetszik, bogy a Nemzeti dij reinénylhetö nyerteseit, tekintetbe véve a már nyilvánosan bemutatott tehetségeket, — s kikötve hogy valauii véletlen üstökös nem merül fel — Pest közelében kell keresnünk, — s ha csak aBlasko­vics urak két kancz.'íját : Kincsemet és Csalogányt a nemüknél tavaszszal mutatkozó természetes állapot felébredése nem gyengiti — ugy az első két helyet nem engedik másnak. Programm. Gödöllői versenyek 1877.novem. 3-án. Intézők : ifj. gr. Ráday Gedeon, ifj. gr. Almá­sy Kálmán, Beniczky Gábor. Pályabíró : gr. Szápá­ry István. Indítók : Beniczky Ferencz, Blaskovics Ernő. Mázsáló: br. Orczy Elek. Teherhatározó-. gr. Szápáry Iván, gr. Bombelles Károly. Titkár : Sárkány Ján. Fer. I. Reiter Club dijj (az engedélyezés bevárandó.) II. 200 arany legkegyelmesebben adományozva Ő felségeik által. Urlovarok. Futhat miuden vadász ló. Táv. 4000 m. Tétel 50 frt fele bánat. Teher 75 k., 4é. 5 kiloval kevesebbet, ló mely akadályversenyben nem indult 3 k. kevesebbet visz; ló mely egy 1000 forintos akadályversenyt nyert 3 kiloval többet, több ilyen, vagy egy nagyobb verseny nyeröj.. 5 kiloval többet; ló mely a versenyt meg­előző 3 hónap alatt üzleti idomár kezében volt 3 k. többet visz. Második ló a tét és bánatössze­get kapja, levonván az első ló tételét. Nevezési zárnap október. 9. III. Nagy akadályverseny, amennyi 3000 frt alá­írásból befoly. Handicap. Futhat minden ió. Táv. 5000 meter. Tét 100 írt, bánat 50 frt ; teher el nem fogad as 30 frt. Üzleti lovar 4 kilo külön. Nevezé­si zárnap okt. 9. Teher közzététel okt. 17. Teher el nem fogadás bejelentése okt. 25. Megjegyzések. 1. Minden nevezés, bánatjelentés Sárkány Ján. Fer. titkár úrhoz Budapest Nemzeti Casino inté­zendő, ki megrendeléseket istállókra is elfogad. 2. A tehertöbblet meghatározásánál a frank 40 krajczárral, a mark 50 krajczárral, a guinea 10 frttal, a cs. arany 5 írttal számíttatik. 3. Minden induló ló 10 frt gyeppénzt fizet, kivéve az első versenyben résztvevők. 4. Minden nyereségből 5° 0 százalék levonatik 5. A pálya a verseny előtt két órával fog a lovasoknak megmutattatni. Budapest, marez. 24-ikén 187 7. i Beniczky Gábor. Ifj. gróf Almásy Kálmán Teherhatározások az alábbi versenyekben futó lovakra. 1877. bécsi áprilisi versenyek. I. N a p. Húsvét hétfő. II. Freudenaui akad. vers. Handicap. 800 frt 4000 meter. (15 aláírás,) George id. 80 Kg. Fleurette 5é. 67 Kg. Liverpool 5é. 74 J » Karmazyn 4é. 66 » Dieppe 6é 72 1/ 2 » The Monk 5é.(fv.) 66 » Insolvent 5é. 72 1/ 2 » Bodkin h. id. 66 » Camomile id. 71 1/ 2 » LaGitanaid. (fv.) 65 » Frolic id. D. B. id. Orange id. III. Handicap. Bendigo 5é. First Trial 4é Santiago 5é. Victorian 4é. Bilbao 3e. Hilda 3é. Fridolin 3é. Prinz Gregor 3 Carlburg 3é. IV. Gátverseny (12 aláírás.) Dieppe 6é. Bass welt 5ë. Fleurette 5ë. Santiago 5é. Flora a. Victorinn 4é Kg. 69 » 68 » 67 » 10Û0 frt. 66 62 V: 62 » 61 V » 52 V » 51 » 50 » e. 50 » 50 » F . Handicap 7 8 Kg. 75 » 72 » 7 2 » 70 » 68 Alfort 4é. 65 La Diva 4é 65 986 meter (17 aláirás). Lumpaci-Vagabandus 3é. 50 » Silly-m. 3é. 50 » Alpenblume 3é. 48 '/г » Henriette 3é. 4 S 1/, » Merry Lass 3é. 48 1/, » Sennerin 3é. 47 1/, » Masquerade 3é. 47 » 'emme de Feu 3é.(p.-suly) 500 frt. 2400 meter. Karmazyn 4é. Virago id. La Diva 4é. Potsoh 4é. Blit/.mädl 4é. 67 '/ 2 66 66 651/2 65 '/a La Gitanaid.(fv.)65 Külföldi versenyek. A Lincolnshire i handicape!, mult szerdán (márczius 21.) Buceaneerünk egyik unokája Footstep, egv 4 éves sárga mén (apja See Saw a. Sandal, Stock­welltöl) nyerte meg 32 versenytárs ellen, köztük volt több hírneves ló közt Petrarch, a tavalyi St. Le­ger nyertes Kisbér ellen. A bookmakerek szemé­ben Footstep nem nagy kedvencz volt, mert az utolsó óráig 17-et adtak ellene l-re; fökedven­czek voltak: Touehet 5: 1, Poursuivant 8: 1, Petrarch 9: 1, Bruce 9: 1 és lord Lincoln 10 : 1. Im a futam : The Lincolnshire Handicap. 1000 sov., 20 sov. te't, 10 bánat. Egy mértföld. A 2-ik 50 sov. kap, a 3-ik tételét menti. 122 aláirás, 46 kis bánat. Lord Wilton 4é. s. k. Footstep a. See Saw a. Sandal 7. st. 2 font Hopkins 1 Sir F. Johnstone 5é. p. h. Poursuivant 7 st. 13 font Jeffery 2 Sir G. Clietwynd 4é s. m. Lord Lincoln 6 st. 12 font Chesterman 3 Seuki sem foghatta fel, hogy lehet az, mikép a bookmakerek ellene fogadnak, holott e ló a két ezer guineát megnyerte. Epen mikor mint föked­venezre lehetett, volna reá fogadni, mikor a ló már jobb kondícióban nem is lehetett volna, ép akkor csökkent lassankint a mellette való fogadás! — Soha sem volt szerencséje, mig Godfrey volt idomára, — jegyzé meg fenhangon Hamper ur. Hiszen emlékezik Mr. Sloeombe, bogy a Squire ép akkor n m nyert soha, mikor ép a legjobban re­mélhetíe azt. — Nem, — szólt a kis doktor elgondolkodva. — Emlékszem, hogy Plutus abban az évben a guineákért versenyzett s nagy fogadások voltak rá. Godfrey is azt állította, mikor e ló Epsomban futott, hogy kitűnő kondícióban volt s képes lett volna utolsó lelekzetéig futni. — Mr. Godfrey, — ha jól emlékszem, — az a hires idomár, kiről én azt az észrevételt hallottam egy izben, — mondá az ügyvéd, — mikép ö ugy nyilatkozott, hogy neki mindenekelőtt áll a pénz. Más idomárok azt csak ugy kiillŐférezve vall­ják be, hogy egy kis pénzre volna szükségük, de. Godfrey egyenesen kirukkolt, hogy neki törik­szakad pénz kell ! Ugy-e bár, ö most nem idomitja az ifjú Msr. Luxmoore lovait ? Vagy igen ? — Oh, dehogy ! Hiszen már az öreg Squireuek is gyanúja volt Godfreyra, s egy-két évvel Plutus után uti-laput kötött a talpa alá, s helyébe Darling_ ton jött, a jelenlegi idomár. És mit tart orvos ur a jelenlegi idomár felől ? — kérdezte Hamper. — Én személyesen még nem ismerem öt, de ugy látszik, nem nagyon sokat csinált még azokból a lovakból, a meze­ket Calvert küldött hozzá. — Igen, de Calvert, ki a ménesmester itt, (hiszen ön ismeri öt Mr. Larcher) azt beszélte nekem, hogy az utóbbi időkben sok baj érte a csikókat. Ó nem hiszi, bogy Darlington-nek még egyetlen jóravaló csikót is küldöttek volna ido­mítás végett. Ugy van az néha, hogy a legjobb tenyészistállók két vagy bárom éven át hanyat­lanak, vesztenek alakjukban s képtelenek egy-egy nagyobb verseny megnyerésére. Hanem aztán rendesen megfordul a szerencse s azonnal ismét tele van a marok tromffal. — De hiszen ön azt mondta, hogy Luxmoore Harold, a végrendelet folytán köteles a ménest föntartani, — vágott közbe Mr. Larcher, mi­alatt nyirkos szivarjára gyújtott. — Hát bogy van ez ? — Hüm ! Lássa, a szegény Luxmoore Olivérnek teljes életében az volt ábrándja, hogy egy Der­byt megnyerhessen. Negyven éven át tett siker­telen kísérleteket mint sokan mások; de azért halála óráján sem mondott le ama reményéről, sőt meggyőződéséről, hogy a jövőben nyerni fog. Utólsó perczeiben igy szólott hozzám: »Nem fo­gom ugyan megérni, hogy Derby-t nyerjek ; de arról meg vagyok győződve, doktor, hogy ott rej­lik az istállóban. Meglássa ön, hogy az istállóm­ban levő anyakanczák a jövőben dús kárpótlást nyújtanak az eddigi sikertelenségekért, elébb­utólib. Noha kiköltözködöm ez árnyékvilágból, de azért még sem engedek. Harold addig fog küz­deni, fáradni, mig elvégre is meglesz a Derby. — Eleintén ugy gondolkodtam, hogy bohó szenvedély az egész verseny, amennyiben az esetlegességek­től oly sok függ ; de aztán eszembe jutott, hogy hiszen Harold örökösöm ott lesz ; ő a birtok jö­vedelméből majd fön fogja tartani a ménest s ad­dig tenyésztget, idomittat és versenyez, mig vég­re is csak fog egy Derbyt nyerni. Azután tegyen mindent, a mint jobbnak látja, — ez vau vég­rendeletemben. — De hátba soha sem nyerne. — Nem tudom, mi történnék a Harold halála után ; de annyi bizonyos, hogy jövedelmének egy része • czél elérésére fordítandó, mit ha az örö­kös eltalálna mulasztani, évenkint ezer font ster­ling büntetéspénz terhe nehezednék rá, s a bir­tok egy bizonyos Holt Ber • leyre szállna át, ki okvetlenül rajta lesz a végrendeletnek eleget ten­ni, mint azt az öreg Luxmoore Olivér mondá ; miután oly könnyen jut a birtokhoz, ugyan csak fog iparkodni, hogy egy Derbyt megnyerhessen. Egyébiránt, annyit mondhatok, Mr. Larcber, hogy ez a Holt Berkley nem valami jóravaló ember. — Vagyis, a mint mondani szokás, — jegyzé meg az ügyvéd, — nem nagyon lelkiismeretes ember. — En az oly embert egész eg)'szerüen átkozott gazembernek tartom, — veté közbe Hampton. — Én pedig alávaló, gyáva semmiházinak, — förmedt fel Mr. Hamper, megkavargatva a puncsot. — No, a mi azt illeti, ugy fülhegygye] hal­lottam, hogy e vidéken ő rosz fát tett a tűzre, — veté oda az ügyvéd ravaszul. — Még nagyon hiven jut eszünkbe, miképen bánt ő a szegény Dixon Lizzie-vel, — szólt bo­szusan Hamper, miközben pipájából oly erősen verte ki a hamut, hogy darabokra tört az. — A doktor komoly csöndességgel várta az éjfélt, a mint az óra egyszerre csak verte a ti­zenkettőt, s megkondultak a harangok, üdvözölve az újévet. Hamper Nancy asszony, kimerítve a puncsot, átkiáltott férjéhez : — Csitt ! Hallgass, John, ne említsd azt a szomorú esetet. Jöjjenek uraim, igyunk a boldog újévre s az ifjú Squire egészségére. No meg a lid­dingtoni istálló lovainak szerencséjére ! Nagy lelkesültséggel koczczautották össze puu­csospoharaikat, különösen a doktor, ki már több mint negyedszázad óta volt látogatója és házi-

Next

/
Thumbnails
Contents