Vadász- és Versenylap 21. évfolyam, 1877

1877-03-28 / 13. szám

98 MÁRCZIUS 28. 1877. jött ki. A Spanisbfly mén próbát tett tavaly, de csak középszerű tehetségnek mutatkozott. A new­marketi lovak : Aida egy 3é. sárga kancza, apja Buccaneer a. Elgiva, és egy 3é. sárga mén. szin­tén Buecaneertöl, melyet anyjáról közönségesen csak a Voltella colt nak neveznek, s mely ilyformán Falsacapa édes testvérje. Kíváncsiak vagyunk, vál­jon itt a testvérek jobban egymásra ütnek-e mint Lady Patroness és Bátor eseténél láttuk. Mind a két csikó meglehetős formát mutatott Angliában, különösen a Voltella mén, s ez utóbbi az osztrák Derbyre alkalmasint haza jő. Ez esetben azonban nehezen fogják őt a Nemzetire Pestre küldeni. * * * Ifj. Esterházy Miklós grófi ai: tatai 4 db oévese közül 3 van nevezve а К mzetire, melyek ketteje a Stanley méntől való ; az egyik a jó Canace kanczábó), a másik az Alivo-ból ; Canace-nak már volt egy szülötte, mely Derb;, t nyert. A 3-dik csikó a Sprig of Shilleb.g méntől és Hope kanczá­tól való. Mindezek azonban még ismer, tien nagy­ságok. * * A dégi istállóban is van 3 darab hároméves, u. m. : Ambassador, Bimbó és Erzsi ; ezek som mu­tatták magokat mint 2évesek. A dégi istállónak az utóbbi években nem kedvezett a szerencse, pe­dig a legjobb vérből való anyag volt ott mindig; talán az uj trainer alatt több eredmény lesz. Az utóbbi időben Bimbóról jó hirek szárnyalnak. * * * Fenn a Morva-austriai és magyar határon, Eis­grubon, hg. Lichtenstein birtokán, Heeres idomár kezelése alatt egy nagy nyilv. idomitó-intézet ke­letkezett, melyben sik- és akadályverseny-lovak trai­niroztatnak ; Reeves mint idomár jó hirrel bir. A kezelése alatti 8 darab 3éves közül csupán Mas­querade van nevezve a Nemzetire. Masquerade egy 3é. pej kancza (apja Carnival a. Purchase), Froh­ner ur tulajdona, tavaly kétszer futott Sopronyban de nem kapott helyet. Ugyanott közelben — Pullitzon — br. Spvin- ' gernek 6 darab háromévese van idomitásban a fiatalabb Waugh kezelése alatt, s köztük 4 drb j kisbéri nevelésű, melyek a Nemzetire bejelentvék, u. m. : Miclionnet, Barbeau, Valentine és Hamburg ; ezek közül egyedül ez utóbbi mutatta magát künn mint 2éves. Hamburg, Carnival fia a Java kau­czából, kisbéri nevelés ; pályafutását tavaly az északnémetországi gyepeken Hannoverben kezdte, hol két versenyben 2-dik volt; Sopronyban is pró­bálkozott, — de Kincsem és Landgraf után na­gyon messzi, csak 3-dikuak éikezett. A pullitzi istálló tehát nem igen fog inditni e dijra. * Pi st legközelebbi szomszédságában, a megyeri pályákon, két idomár gyakorolja lovait a közele­dő hadjáratra. — A Chapman kezelése alatti 6 darab 3 éves között azonban csak egy van, mely a Nemzetire jelentetett, t. i. Fraudulent 3é. р. k. a. Stanley a. Freekirk, e csikó a nagyszalánczi ménes nevelése, s anyai részről testvérje a harmadévi Nemzeti-dij-nyertes Cagliostronak. Ez istállóról, mely ujabb időben nagy részt Br. Majthényi bir­tokába ment át, nem mondhatunk egyelőre töb­bet, minthogy lovai jól néznek ki, s közülök egy pár igen jó reményt nyújt jövendő képessége fe­löl. Az egyik 3éves a napokban a bécsi pályán próbát fog tenni. Br. Orczy Eiek 4 db. háromévese : a Légyott, Czigáuylegény, Femme de feu és Ganga a tápió­szt.-mártoni ménesből valók, s hozzátehetjük hogy oly kanczákból, melyeknek még minden szülötte értett a galoppirozáshoz. — Л három elsőt Car­nival nemzette, az utóbbit Buccaneer, s amazok nagyobb sebességet mutatnak. Légyottot tavali működéséről már többé kevésbbé s eléggé előnyö­sen ismerjük ; jól szokott futni, de talán kissé megbizhatlan. — A legfeltűnőbb jelenség e csi­kók közt Czigánylegény ; Carnivalnak alig ha volt szebb és hozzá hasonlóbb fia nálunk ; ö egy tündöklő fekete szőrű, magas szép termetű ló; — magas no de az örömöt, hogy őt részle­tesen lefessük — a többi Xemzeti-kedvenczekkel együtt máskorra halasztjuk. О sokat erősödött tavai óta, de hogy mit tud, azt a jövő fogja megmutatni. Femme de feut pár nap múlva Bécsben látni fogjuk, s a kurta handicap s a pehelysúly alatt, aligha nem az elsők közt ; rövid tavolságra ugy halljuk a legsebesb lovak egyike volna. — Gan­ga, mint minden Buccaneer csikó, s mint Giralda ieánya — majd csak később adhat helyes fogal­mat tehetségéről. Az istállónak a két első lóval — minden jel szerint reménye lehet hogy a Nemzetiben jó helyre fut. sc jf OS A Nemzeti dij legtöbb, s tavali formájuk után itélvc leghatalmasabb eoucurrenseit a gödi istál­lóban kell keresnünk, mely tavai — Master Hesp keze alatt — közel 80,000 frtot keresett, — 1 s hol nem kevesebb urint 10 aspiránsa vau a Nem­zeti díjnak: azaz, miután Gardenia és Mariolin pár hét óta a trainingböl kivétettek, csak 8 ; u. m. Kincsem, Csalogány, Romeo, Cambuscan-So­phia Lawrence, Critérium, Great Eastern, Prince Gregor és Merry Lass. Kincsemről nincs sok mondani valónk ; ismeri őt mindenki ; tavali futásairól Ítélve oly magasan áll kortársai felett, hogy ha betegség nem éri — más ló nem győzhet ellene. — Hozzá legközelebb állt tavai Blaskovics Miklós ur Csalogánya, s azt hiszsziik a nemrég általunk látottak után — hogy az idén sem marad hátrább tőle. — Igen jól néz ki. s jól megy, sőt azt hiszsziik hogy igen kár miszerint egy másik nagyobb dijra nem lett nevezve. — Romeo, с gy 16 markos, megypej ezi­nü szép termetű fia Buccaneernek és Julietnek, Gyürky Béla ur tulajdona — nem rég óta egészen ; anyját vemhesen Jankovics Aladár ur szerezte meg pár év előtt — mint öreg kimustrált kan­czát — Kisbéren, csekély áron, s a csikóra nézve fele tulajdonosok voltak Gyürky úrral a mult őszig. Az idén már mint hallottuk 10,000 frtot Ígértek uj tulajdonosának e lóért. О Kincsem után a legnagyobb termetű a gödi istállóban, s hatal­mas hátsó partiéval bir. Hogy mit tud — az a jövő titka ; tavai ugyan nem jött ki, s értekezé­í â ! g 2 SL Kénytelen megnyerni a Derbyt j Irta : Hawley Smart. I. Az újévi csikó. Az év utolsó napja a végét járja, éjfél közel­get. Liddington ablakain kedélyesen pislog át a gyertyák fénye — ki, a zord, téli éjszakába. Az egész falu ébren vau ez éjjel, holott más­kor a liddingtoni nép a tyúkokkal szokott lepi­henni. Hja, de most apraja-nagyja azt lesi-várja, mi­kor kondulnak már meg az éjféli kakasszóra a ha­rangok, üdvözölve a küszöbön álló újévet. Liddington lakossága konzervatív nép, mely szigorúan ragaszkodik mind ama régi szokásokhoz, melyek az országnak legnagyobb részében mái­rég kihaltak. Ez ősi emlékek pedig átalában karácsonykor érvényesülnek leginkább. A gazdagabbak ablakai alatt a szegénysorsuak zengenek karénekeket. Per­sze illő honorarium reményében. Az urasági kastélyban karácsonyi Roast Beef-et osztogat ki a jószágigazgató a falu szegényei közt, hogy legalább a megváltó születésnapján, e keresz­tény örömünnepen senki se áldja üres gyomorral a nagy napot. No mert bát az áhitat is nagyobb, ha az ember jóllakva lépi át az egyház küszöbét. Liddington mindig nagy ünnepélyességgel várja s üdvözli az újév beálltát. A harangozok a to­ronyban várják az éjfélt, hogy harangzugással je­lezzék és üdvözöljék az év első napját. A »király fejé«-hez czimzett vendéglő nyájas asszonya, Mrs. Hamper nagy sietve készített egy nagy tál puncsot, melyet a falunak előbbkelői él­vezettel fogyasztanak, boldog uj évet kívánva a jövő 12 hónapra. Igy vigadtak a falu szine-javá­hoz tartozók ; még Liddington szegényebb osztá­lya kisebb sörházakban sereglett össze árpalével köszöntve a boldog újévet. Vau e sörházak közt néhány olyan is, melye­ket jóformán csak gyanús proletárok és orvvadá­szok látogatnak, különösen a vadász idényben, mi­kor nyulat, fáczánt szépen éri ékesíthetnek. — Ne vegye rosz néven Mrs. Hamper, ha figyel­meztetem, hogy csak csinján bánjék a czukorral ; ne rakjon annyit abba a puncsba, mert a tulságig való édesség hizlal és köszvényt idéz elő, szólt egy gömbölyű termetű, fekete szemű, hosszúszárú csizmás uri ember. — Ugy, ugy, Mrs. Hamper, legyen egy kis tekintettel egészségére és — kö­vérségére ! — Ejh, ugyan no tréfáljon örökké orvos ur ! Se baj, ha kissé nagyobb terjedelemmel vagyok is megáldva, mint ezelőtt tizennyolez évvel, mikor az én Johnom nőül vett, Férjes asszonynál megjárja a kövérség is. A mi pedig a puncs készitését il­leti : arról ugyan jót állok, hogy egész Bloomshi­re-ben nem csinálnak jobbat, mint én. — Azt már én bizonyíthatom leginkább egész nyugodt lelkiismerettel, — válaszolt az orvos, egész Hiedelemmel. — Az már igaz, hogy senki sem ízlelgeti gyak­rabban a Mrs Hamper főztét, — szólt egy pat­káuyarczu ember, vigyorogva s némi czéizással. A közbeszólott egyén szava különben nem sokat nyomott a latban. О egy oly szerencsétlen egyén volt, aki a mihez fogott, mindenbe belebukott. Különben, társadalmi állására nézve ügyvéd vala s csak az fájt neki keservesen, hogy járásá­ban nem akadt elég mennyiségben pörlekedő, a ki ügyét rá bízhatta volna. — Oh, az orvos ur már néhány év óta Ízlel­geti a Mrs. Hamper ételeit és italait, — vágott közbe egy puffadt termetű, széles arczu férfiú, ki a kandalló mellett ülve egy fehér agyagpipából pöfékelt. — »Legfölebb is a czitrom miatt eziva kodik néha az orvos ur. « — Soha se törődjék azzal, John, — szólt Mrs Hamper — akár mint kötekedik is az orvos ur. — (Ezzel egy darab czitromhéjat vetett a puncsba.) Bezzeg, mikor elébe teszem a puncsos tálat, ugyan­csak hozzá lát ö, mint senki jobban ! — Ugy van ! Helyesen beszél, asszonyom, — szólt Mr. Larcher, az ügyvéd kaczagva. — Da tudja-e, Mrs. Hamper, hogy az ifjú Luxmoore már megérkezett grangei kastélyába. — Ugy hiszem, nagybátyja kimúlta óta nem is volt ö itthon. — Ugy van ; mióta nagybátyja elhalt, noha ő lesz örököse, még soha sem fordult meg Lidding­tonban, — viszonzá a vendéglösné. — Mondják, nagyou derék fiatal ember ; pénz dolgában bőkezű és bátorság tekintetében is keresni kell a párját. — Valóban, — szólt az orvos — különösen bátorság dolgában már gyakran feltűnést keltett. Nagybátyja valódi élvezettel bámulta merész lo­vaglásait. Meg kell jegyeznünk, hogy a doktor maga is szenvedélyes sportkedvelő volt. Akár rókászatrói volt szó, akár agarászatról, avagy a kék szalag megnyeréséről, Slocombe doktor mindenütt jelen volt. — Nemde az ifjú Luxmoore, a végrendelet ér­telmében kötelezve van a ménest föntartaui ? — — kérdezte Hamper, — Kétségkivül, — válaszolt az orvos — és ez nagyon rendén vau igy. Igazán vétek is volna e nemes tenyészkanczákat és méneket egy árve­rés után szétszórva látni, minthogy annak a mé­nesnek összeállítása oly sok gondjába és fáradság­ba került az öreg Squirenek. — Szegény megboldogult öreg ur, beb jó sports­! man is volt ő ! És még sem vihette ki élete czélját. l' — Ез miféle czél volt az ? kérdezte Mrs. Lar­I cher, ki még csak rövid idő óta volt a táj la­I kosa. — Nos, egy Derby megnyerése. Emlékezik-e még John, a »Plutus-«ra, mily jeles mén volt az !

Next

/
Thumbnails
Contents