Vadász- és Versenylap 21. évfolyam, 1877

1877-12-05 / 49. szám

DECZEMBER 5. 187 7. VADÁSZ- ÉS VERSENY-T.AP. 35 9 A számos kóros változások között, melyeket Dr. Sousino és Zucchinetti Zagazig és Tell-elKibir-ben, Dr. Bull és Fenger Kairóban észleltek, legfigyelemre méltóbbak a savós- és nyákhártyákou s a mell és hasüreg különféle szervein talált Ecchimosisok és a mirigyes szervek dagadtsága (hypertrophiája) Ezen leletekből, összeköttetésben az általános vérfertözési tünetekkel, a betegség ^eveny, lázas lefolyásával, a kór-isme lóliagymázra — Typhus equinus — tehető, mint az más országok állatorvosai által leíratik. E betegségnek a lovakon kivül az e családba tartozó többi házi állatok, nevezetesen a szamarak és öszvérek is alá vannak vetve, de a két utóbbi kevesebb fogékonyságot mutat hozzá. Más állatok, mint pl. a szarvasmarba, juh, kutya nem támadtatnak meg e betegség által, s épen mivel csak az egypatás állatoknál lép fel e járványos ragályos kór, műszóval : Typhus equinus, — a hivatalos nyelvben egypatások (lovak) hagymázának neveztetik. A ló typhus a legjobb búvárok nézete szerint az antraxxal azonos, és igy Tormay Béla orsz. állat-gyógyintézet igazgatójának nézete, ki ezen betegséget midőn első leírásáról tudomást vettünk, az antrax (léptályog) egy alakjának nevezte, igazolva van. Hogy minő roppant áldozatot kivánt e járvány, az az alábbi számokból tetszik ki, bár tekintve azon körülményt, hogy egy részről az elhullott állatok közül sok vizbe vettetett, vagy a mezőkön kinn hagyatott s igy a hivatalos összeolvasásnál nein szerepelhetett, másrészről hogy sok bizonytalan eset a többi közé számittatott : természetes hogy az alábbi számok csak megközelítőleg tüntetik fel a valót, mindazáltal az alsó egyptomi egyes tartományokra egyenkint eső veszteség julius elejétől november végéig következő kerek számokkal tüntethető fel : Cher Kieh (julius elejétől oktob. végéig) 47 00. Calionbieh (augustnstól novemberig) . 200 0. Daccalieh (September s oktoberben) . . 4500. Menonffieh (sept, oktober) 1200. Garbieh (sept. okt. november) . . .9000. Béhésé (oktober, november) .... 4600. Kairó (august, novemb.) 6500. Alexandria (oktober. novemb.). . . . 250. A parti és tengeri városokban ; Suez, Rosette és Daniette (sept, nov.) . 450. Összesen 33200. Mivel december eleje óta több megbetegedési eset nem fordult elő, 1877. január 25-ikén a »de l'Intendance générale sanitaire d'Egypte« tanácskozmánya a vészt megszűntnek nyilvánította s elrendelte, hogy nevezett naptól kezdve a határzár felbontassák, nem különben a szabad hajózás megengedtessék. A kairói német consul September l-sőéröl kelt jelentésében, mely az »Archive für wissenschaftliche und praktische Thierheilkunde« 3-ik kötetében is közzététetett, a kérdéses betegség tüneteiről s a megkisérlett gyógykezelési eljárásokról következők fogla'tatnak. A betegség két külön alakban lép fel, nevezetesen mint ragályos láz, és mint tályogos hagymáz ; tehát a lépfenéhez — Anthrax — nagyon közel áll, és mindkét alakjában a legnagyobb mértékben ragályos. Az utóbbi alaknál a kórtüuemények abban állnak, hogy a különben teljesen egészségesnek látszó állat, mely — ha nem is nagy mohósággal de evett — egyszerre összeroskad, s többé felkelni nem képes. Erős láz ejti az állatot hatalmába, mi mellett az ütér feszes, a test hőmérséke nagyon magas fokú lesz, s köhögés jelen meg. Az elválasztások szünetelnek, a húgy kis mennyiségben de gyakran ürittetik ki s vérrel kevertnek látszik. A halál 2, olykor 6—24 óra múlva rendesen bekövetkezik; nagyon ritka esetben csak 2 nap múlva áll be. A természetes nyílásokból a halál után azonnal véres kifolyások észlelhetők, a test üreiben rendkívül gyorsan gázok fejlődnek s a rothadás azonnal beáll. Az első alaknál következő kórtünemények vannak jelen. A ló szemei üvegszerüekké válnak, feje lelóg, nyelve megdagad úgyannyira, hogy a szájürt teljesen kitölti, aztán abból kilóg, s ugy a nyelv mint az ajkak elfeketednek. Az állat, mely eddig semmi táplálékot sem vett magához, megkísérli az evést, de a nyelv dagadt volia nem csak ebben de az ivásban is akadályozza. Ezen jelenségekhez láz szegődik, melynek hatása alatt az állat leveretve áll; orrlyukaiból vizenyős kifolyás jön s légzése igen nehezített. A nyelv és ajkak mindég feketébbekké lesznek s fertőző bűzt terjesztenek. A nyelven közelebbvizsgálatnál sárga kelevények észlelhetők. A betegség ezen alakban néhány napig is elhuzódhatik, egy hétnél tovább azonban ritkán tart. Belső szerül e betegségben bor és chinin nagy adagban, továbbá salicy.sav és salicylsavas natron ajánltattak s vétettek igénybe, de nincs tudomásom egyetlen esetről, melynél gyógyulás következett volna be. A »Times« kairói levelezőjének októben 14-éről kelt közleményében az a megjegyzés van, hogy a járvány a gyakori vihar és esőzések következtében beállott hideg folytán hagyott volna alább pusztításával, továbbá azon feltevés bizonyítására, hogy e betegséget a levegőben felfüggesztett gerjcsirák hozzák létre az a körülmény hozatik fel, hogy jóllehet Kairóban a vész nagy mértékben uralkodott és sok katona meg polgárok tulajdonában volt lovat elpusztított : Cheiif basa egyetlen lovat se veszített, mert ő elővigyázatosan lovait huzamos időn keresztül istállóban tartotta, melyeknek ajtó és ablakai állandóan jól zárva voltak. (A ragályos gerjesira a zárt ajtókon is áthatol. Közlő.) Megemlittetik továbbá egy eset, melynél egy e betegségben szenvedő állat jó eredménynyel gyógykezeltetett. Pár órával az első kórjelek fellépte után ugyanis Dr. Smart 30 gramm Jaborandit adott a betegnek. Éjjel egy itató vödörnyi mennyiségű nyálat üritett ki a ló s reggelre már sokkal jobban volt, aztán teljesen felgyógyult. К.... y. Ménes- és g yep újdonságok. Az 187 8. év elején a cs. kir. Kladtubi udvari ménesben fedezni fognak 30 aranyért és (5 frt az istálló személyzetnek) kanczánkint : — Már én nem tudom, hogy történhetett; tény, hogy a blithedowni intézet titka el van árulva. Hát Lacedemoniant visszavonja ön ? — Szivesen futtatnám e'n ; ba inmarjulása r.em volna, hiszem is, hogy nyerne. — Mr. Luxmoore, — szólt Mr. Plyant fejcsóválva, — ha én az ön helyén volnék Coriolánust kitörölném ; nem tennék ellenében egyet háromra, kivált ha az ön megbízásából kellene fogadnom. — No, pedig neki most futnia kell, Plyant. Azonban a dolgok ily állásában az én részemről csak ötszáz fontig hatalmazom önt jelenleg föl. — Jól van sir, legyen óhaja szerint ; annyit azonban ismételve mondhatok, hogy nem valami jó ügyletet csinálhatunk, mert némelyek csakngy ismerik a blithedowni lovakat, mint a kik velők bánnak. * * — En nem vagyok vele egy nézetben, Jim — szólt Harold, midőn Mr. Plyant. eltávozott. — Mit gondol ön, igaza van-e neki ? — Igaza. Én legalább e véleményben vagyok s azt hiszem, dologhoz kell látnunk s megoldani a problémát még Epsom előtt, mert különben Coriolanus soha sem fog nyerni. Én nem is tudom, mit fog mondani Darlington, ha megtudja a dolgot. Harold nevetett. — Talán alaptalan önnek az aggodalma, — viszonzá Luxmoore ; — annyi bizonyos, hogy Darlington ott, a hol titkolózni szükséges, tökéletes Sphinx. En mitől sem tartok. Jim csak a fejét csóválta s kezet szorítva barátjával, oda hagyta a Reunion-t. * * * Laytonék még april közepén megérkeztek Grosvenor Gardenbe s Luxmoore alig mulasztott el egy napot, melyen látogatását ne tette volna az öreg gentlcman-nél, ki szintén nagy izgatottsággal nézett a Derby elé. A newmarketi »First Spring Meeting«-et megelőző vasárnap Laytonéknál volt ebéden s késő estig időzött ott, kedélyesen elbeszélgetve a nővérekkel. — Nos, Harold, önnek a lova kedden mutatja be magát először a kíváncsi közönség előtt, — szólt Gráczia. — Minthogy pedig mi ott jelen nem lehetünk, elvárjuk, hogy táviratilag tudósítson minket az eredmény felöl. Megigéri ön ezt nekünk ? Megvallom, nagy izgatottságban leszek a bizonytalanságig. Mentsen fel ön engem ettől mielébb. Tudom nagy összegekkel lehet e futamnál érdekelve. — Bizonynyal, — viszonzá Luxmoore ; — és ha New-Marketben legyőznek, nehezen remélhetek Epsomban győzelmet. — No de nem kell előre sötét képeket festeni magunk elé. Én nyerni fogok kedden. Csak az az egy aggaszt, hogy szolgálatomban valamely áruló lappang, ki keresztet vonhat némely számításaimra. — Kire gyanakszik ön ? Ha él a gyanúperrel valaki ellen, miért nem csapja el szolgálatából rögtön ? — Hja ! de az a baj, hogy senki ellen sem táplálhatok legcsekélyebb gyanút sem. Nincs bajosabb, mint mikor ismeretlen ellenség működik ellenünk. — Igaz ; ilyen volt Hemming Sarah is, — jegyzé meg nevetve Gráczia. — No, de résen leszek, — jegyzé meg Harold. — Most pedig bucsut kell vennem, mert találkozást Ígértem Lacebynek a Reunion-ban, hol értesülhetek egy és más újdonság felől a keddi versenyt illetőleg, s holnap korán reggel még egy próbafutamot kell látnunk. — Good bye. Szeren.sét kivánok önnek. Azonban akár nyer, akár nem, ön az enyém, Harold, jusson eszébe ez, — mondá Gráczia, midőn kedvese hévvel magához szoritá. — Adieu, Harold, — mondá Anna is, szívélyesen szorítva kezet. — Jöjjön mielébb vissza hozzánk, győztesen, ha lehetséges ; de minden esetre térjen vissza hozzánk. Addig is ne feledje, hogy két kiváncsi leány várja a Grosvenor Gardenben a verseny sikeréről való gyors hírt. — Nem feledem, — szólt Harold nevetve. — Sodronyon küldöm meg az eredményt. A verseny reggelén egy szép áprilisi napon, ezrével mentek ki a londoniak New-Marketre, gyönyörködni a hevélyt keltő futamokban. Átalános vélemény volt, hogy ha Ptolemy, Caraway s más külföldi nevezetes futó föl nem lép, Coriolanus győzni fog. Még aznap délután az öreg Layton vidám arczczal nyitott be leányaihoz. — Az ajtóban találkoztam egy legénynyel, — szólt, — s e levelet adta át. A távirda sodronyán érkezett ez, — tevé utána mosolygva. — Adja csak, papa, hamar, — kiáltott Gráczia a távsürgöny után nyúlva s kikapva az öreg ur kezéből. Aztán mohón rántá ki boritékából a sürgönyt, hirtelen átfutva azt szemével. — Viva, Anuie ! »Luxmoore Haroldtól, New-Market, Layton Gráczia kisasszonynak, Groswenor Garden. — Coriolanus kanterben győzött két lóhoszszal.« (Folytatása következik.)