Vadász- és Versenylap 21. évfolyam, 1877

1877-12-05 / 49. szám

358 DECZEMBER 12. 1877. Ifj. gr. Esterházy Miklós 4é. ver. der. m. a. Scharper a. My Магу 80 kil. lov. Söllinger fhdii. 2 Harkányi József 4é. fek. к. Oak Frame 65 kil. (vitt 66) lov. Rohonczy Gida 0 Mind a három nevezett indult, de Oak Frame mindjárt a tribün előtti vizároknál vonakodott, s nagy nehezen áterőszakolva az elösövénynél ismét kitört, mire lovasa felhagyván a versenynyel, hazalovagolta őt. Ezalatt a Scharper My Mary-m. és Fanny Lear mindig szépen ugorva és jól futva, я végző küzdelemre készültek, mely az utolsó sövénynél a Scharper My Mary-m. egy kis félrefutása folytán Fanny Lear javára dőlt e). — jgy jött be Fanny Lear tetszés szerint nyerve és erősen tartva elsőnek. Tiszteletdij egy pompás 500 frt értékű ezüst mü, Hancock londoni ezüstmivestöl. Tapasztalatok a hagymáz-járványról a lovak közt. Az Egyptomban közelebbről uralkodott járványról, melynek ezer meg ezer ló esett áldozatul, ujabban tüzetesebb tudósításoknak vagyunk birtokában. Említettük már e lapok idei folyamában, hogy a vész Siriából, Abessinián keresztül hurczoltatott Egyptomba. Keletkezése Siriában egész Hauranig vihető vissza. Ott már 1876. tavaszán uralkodott egy ratrályos betegség a lovak között. A Baschi-Bozuk-okkal — kiket az egyptomi kormány az abessiniai rendes seregek pótlására zsoldjába fogadott, s kik fegyveresen s lovakkal a siriai országúton jőve s El- Ariehnél a határt átlépve Suez-be hajóztak, hogy aztán Massanába menjenek — mondják, ezen BaschiBozukokkal jött a vész Massannába, mely aztán az Egyptomból s Abessiniából szintén odaérkezett seregek lovai közt is csakhamar kiütött s elterjedt. Augusztusban az egész Cherkieh vidék, Calonbiech tartománynak pedig nagyobb része, úgyszintén Kairo és vidéke meg volt a vész által támadva ; ugyan e hó második felében pedig az ff â В Ъ 4 Kénytelen megnyerni a Derbyt. Irta : Hawleg Smart. (Folytatás.) XXVIII. Két lóhoszszal. Luxmoore Harold és Laceby Jiin együtt reggeliztek. a »Reunion«-ban s nagy figyelemmel futották át a hírlapokat. — Plyant ugy látszik, jól működik a fogadásoknál, — jegyzé meg Laceby. A Coriolanus a quotatióban megközelité a Spartan-ivadékot a mult éjjel. — Nagyon jól van; úgyis visszavonjuk a Lacedemoniant, — viszonzá Harold. — En meg nem foghatom, Harold, miért koczkáztatja ön Coriolanust a Guineák-гя ? — Jim, — szólt Luxmoore, — lássa engem annyit aggaszt ez a Derby — s az izgatottság oly nagy nálam, hogy azt hiszem, saját magamtól is félek. Én is egy nézeten voltam önnel, de Darlington lebeszélt, Azt hozta föl indokul, hogy a csikó kitűnő állapotban van s a legjobb egészségnek örvend, s azt állttá, jó lesz a lóra nézve, ha tömeges mezőnyt lát s részt vesz a »big race«-ben. Szemügyre véve kísérleti futamát, azt reméli az idomár, hogy Coriolanus okvetlenül nyerni fog, a nélkül hogy ez a Derbyt illető esélyét kocskáztatná. — S csakugyan abban a véleményben van ö, hogy a newmarketi futam sem lesz ártalmára epsomi esélyének? — Bizonynyal nem lesz. Azt is mondja, hogy az utóbbi kísérlet alkalmával ugy tapasztalta, Abassiehben állomásozó lovasság a Choubek és Choubraeb-i kanczák, a Hippodrom a Boulak és Ismailiai istállók lovai közt szedte a vész áldozatait Miután a vész junius végétől kezdve a Cherkieh tartományban kidüböngte magát, ugyanott September utolsó napjaiban véget ért. Körülbelül 4700 ló esett áldozatul, melyből 900 a hadseregé, a többi herczegi és magán tulajdon volt. Kairóban és vidékén augusztus közepétől kezdve körülbelül 5400 ló esett a vész áldozatául, melyből 1800 darab a hadseregé, a többi a Khediva házé és magán tulajdonosoké volt, s a mi több, a betegség nem kevésbbé ijesztő mérvben még ezután is folyton uralkodott. Az ottani katonai állatorvosok kezdetbeni figyelmetlensége s a betegség jellegének félreismerésén kivül közbejátszott még a vész terjedéséie azon megbocsáthatlan hanyagság, melyet a bennszülöttek, az elhullott állatok eltakarítása körül tanúsítottak. Hogy a kormány által rájuk szabott eltakarítási költségeket az elhullt állatok tulajdonosai megkíméljék, a rothadó hullákat részint kinn a mezőn hagyták, kutyák sikálok s ragadozó madarak martalékául, részint a Nilusba s csatornájába dobatták a dögöket, melyek száma igen tetemes volt. Igy például : KafrDowar-nál, az Alexandriát vizzel ellátó Mahrnudisch csatornában, valami 60 Alexandriába uszó hullát láttak, s csak az egészségügyi igazgató ismételt megkeresésére, s a miniszter egyenes panaszára adott az alkirály s béhére'-i Mudir-nak parancsot, hogy a hullákat katonákkal kifogassa, ь mils bullák vizbe dobását megakadályozza. Hogy Alexandria a vész tovább terjedésétől a lehetőségig védve legyen, közbe és a szomezéd kerületek közt az Adzouin és Aboukir vonalon határzár léptettetett életbe, s oktober 25-ikén az összeült consilium egy iratot intézett a miniszterhez, melyben egy különös szolgálati nemet kér rendszeresittetni, melynek feladata legyen az elhullott állatok szállitósa s földbe ásása, e czélra berendezett, zárt, s ökrök által vont szekereken, tisztán csak ezzel foglalkozó egyének igénybe vételével. Egyszersmind azon káros következmé nyek meggátlása tekintetéből, melyek Alexandria sokkal jobb irama van, mint a múltkor, midőn Blitbedownban voltunk. — S könnyen nyert-e a kisérleti versenyen ? Nem emiitette ? — De igen ; azt mondta hogy Shvoting Start, egy hoszszal könnyedén verte meg tizenkét font teherkönnyebbség mellett. — Nos, ez elég jó előjel ; kivált ha a »Felon« nem fog abban a versenyben futni. Szó a mi szó, Harold, én ugy sejtem, a közelgő Derby lesz az a kapocs, mely végre is önt és Layton Grácziát összekapcsolja. Örvendve tapasztaltam, hogy az öreg Laytonmk ön meglehetősen a kegyében áll, daczára annak, hogy oly nehc'z feltételt szabott. Őszintén szólva azonban, én ugy tartom, az öreg gentleman igen eszélyesen járt el önnel szemben. — Most válik meg jövendőbeli szerencsém, Jim, — szólt Harold. — Ha nem sikerül az epsomi futam, akkor szépen átengedem Liddingtont Berklcynek. — Micsoda ? Tehát csupán egy Derbytöl függne önnek az öröksége ? — Nem épen ; de hát én еду tisztességes leányt nem akarok évekig megvárakoztatni, még ba ötven Liddingtont örökölnék is ez által. — Laceby néhány pillanatig hallgatott, gondolataiba merült s végre igy szólt : — Nos, barátom, te igazi derék férfiú vagy ! De mondd csak, kipuhatoltad-e már, kik voltak azok a gazok, a kik leveleiteket lefoglalták. — Nem egészen ; de gyanítom. Annyi bizonyos, hogy Hemmings Sarah is közreműködött ebben. Legalább ez meggyőződésem. Mit gondol ön ? — Nagyon valószínű — válaszólt Jim. — Azonban ennek is indokának kell lenni. Hiszi-e ön hogy Hemmings Sarah csupán a saját érdekéből űzte volna ama levél-csempészetet? lakosainak egészségi állapotát a Mahmudich csatornának lóhullákkal való befertözése folytán veszélyeztetik, kéretett, hogy a csatorna vize az Atfeh-ben létező berendezés segélyével a lehető gyorsan megujittassék, s jobb vízszűrők igénybe vételével tökéletesebben megtisztíttassák. Mindenütt, a hol e betegség a lovak közé utal tört magának, a katonasági lovak voltak az elsők melyeket megtámadott, s csak néhány nappal később részesültek benne a magánosak tulajdonát képező lovak, szamarak és öszvérek. Dr. Sousino zagazigi és Dr. Bull kairói orvosok észleleteiböl kiderül, hogy ezen betegség által megtámadott állatoknál az első jelek ; étvágy hiány, a főnek lehajtott tartása, fáradt, reszkető, s a gyengeség miatt roskadozó bizonytalan mozgásban nyilvánul. A test melege 39 s 40 С. fok közt ingadozik. A szemek köthártyája s héja dagadt és sárgás vörösen belövelt, később nyákos vagy genyes válmánynyal borított. A nyelv forró, dagadt, oldala s begye vöröses foltokkal telt, melyek később sötétvörös halmazokká szedődnek; s ezek összes vérkiömlések által képződvén — kisebb vagy nagyobb mérvű vérzésekre szolgáltatnak alkalmat. Ezen eleő lázas időszakot a betegség második, collapsusos időszaka követi. Az előbb magas hömersék egy bizonyos hidegségi foknak ád helyet, a kilehelt lég hideg, a légvétel rövid, gyors, s a hasfalak igénybe vételével véghez vitt lesz, s az ütérverés kicsi, alig érezhetővé válik. Ezután a légzés mindég nehezebb-nehezebb, megszakgatott, kimaradó lesz, mig végre pár óva múlva — a halálküzdelmek beállván — az állat e betegeégben elvész. Általában e betegség nagyon rohamosan foly le, ugy hogy néhány óra alatt megöli az állatot. Leghoszabb tartama 2—3 nap, s ritka az az eset hogy gyógyult volna, s ba igen, soha se gyógykezelés folytán, hanem mindég magától ; oly esetekben, mikor a betegség kisebb fokban mutatkozott s az első kórjelek fellépte után, — a nélkül hogy collapsus mutatkozott volna — épült fel a beteg. Mindenféle kezelési mód eredménytelen volt. — Lehet. Egyébiránt, bár mint volt is a dolog, mi intézkedtünk, hogy többé olyas merénylet leveleink ellen ne történhessék. * » * — Egy gentleman óhajtana önnel beszélni, uram, — szólt a pinczér, egyszersmind egy névjegyet nyújtva át Luxmoorenak. — Nos, tudassa vele, bogy rögtön szolgálatára állok; vezesse be őt a társalgó-terembe. — Ki az ? — kérdé Jim. — Plyant. Jöjjön velem s hallgassa meg, mit beszél. — Jól van, — szólt Jim s karonfogva távoztak, hogy genialis ügynökükkel találkozhassanak. — Jó reggelt sir, jó reggelt Mr. Laceby. — Azért kérettem önt, Mr. Luxmoore, hogy mielőtt a Tattersallba megyek, szeretnék némi kis ügyet önnel megbeszélni. — Nos, mi lenne az ? — Arról van szó, sir, vállaljunk-e fogadásokat Coriolanusra ? — Az attól függ, hogy állanak az árak ma reggel. Azt hiszem előnyösen fogadhatunk, — szólt Mr. Jim. — Nem mondhatnám, — szólt Mr. Plyant. — Valaki kipuhatolhatta a kisérleti verseny eredményét ; legalább a látszat a mellett tanúskodik. — De hát ki az ördög fecseghette ki a kisérleti futamok eredményét? — kiáltott föl csodálkozva Harold. — Senki sem volt ott jelen, csak ön meg Darlington, legalább én ugy hiszem, — jegyzé meg Mr. Plyant. — Tudtommal egy lélek sem volt ott ; de bajos is volna elrejtőznie valakinek oly nyilt téren, kiváltképen egy »horse-watcher«-nek.