Vadász- és Versenylap 21. évfolyam, 1877

1877-10-24 / 43. szám

OKTOBER 24. 1877 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP 313 Rabdan (arabs telivér) fedezési dija 50 frt Samlian » félvér » » 40 » Schagia VII. » » » » 30 » Siglavy » » » » 20 » III. A mezőhegyesi ménesben: Count-Zdenko belföldön nevelt angol teli­vér (a. Buccaneer a. Caster) fedez, dija telivér kanczánál 150 » félvér » » 75 » Eredmény belföldön nevelt angol telivér (ap. Ostreger a. Crisis) fedeztetési dij telivér kanczánál 150 » félvér » » 75 » Tópio belföldön nevelt ang. teliv. fed. dij telivér kanczánál 80 » félvér » » 40 » Macbeth angol telivér fedeztetési dija telivér kanczánál 60 » félvér » » 30 » High-Flyer (norfolki) fedeztetési dija . 50 » Punch (norfolki) fedeztetési dija ... 30 » Furioso XII. North-Star Nonius XII. \ Nonius XIV. Gidran XXXIV. Gidran XXXV. A többi mezőhegyesi törzsmén fedezési dija 20 » IV. A fogarasi ménesben : Neapolitano-Caldas fedeztetési dija . . 25 frt. Favory I. » » . . 25 » Majestoso » » ..15» Siglavi Alea » » ló » Favori II. » ».. 15 » Figyelmeztetnek egyúttal a belföldön tenyész­tett angol telivér kanczák tulajdonosai a telivér honosítása érdekében nyújtott azon kedvezményre, mely szerint minden belföldön tenyésztett apától vagy anyától származó és magyar honpolgár tulajdonát képező telivér kancza, mely államdijban nyertes volt, valamint szintén minden magyar honpolgár tulajdonában levő belföldön tenyész­tett telivér kancza, melynek iradéka államdijat nyert, élet bosziglan a kisbéri és mezőhegyesi ál­lami ménesekben lévő importált aDg. telivér mé­nek által fele áron, bármely belföldön tenyésztett ang. telivér törzsménje által pedig ingyen fedez­tetik. E szerint az ily telivér kanczák, Buccaneer, Cambuscan, Ostreger, Bois-Roussel, Diophantus és Macbeth mének által fele áron ; Remény, Count­Zdenko, Eredmény és Tápio által pedig ingyen fedeztetnek. A fedeztetés iránti bejelentések a kisbéri mé­nekre nézve legkésőbb f. é. november hó 20-ig nyújtandók be a kisbéri ménesparancsnoksághoz, minthogy a fentebbi határnapon tul a meghatáro­zott, s netán akkoráig be nem töltött fedezési szám erejéig külföldi bejelentések is elfogadtatnak. Felhívatnak egyszersmind a kisbéri ménekhez telivér kanczákat bejelentő tulajionosok, misze­rint a bejelentés alkalmával kinyilatkoztatni szíves­kedjenek, váljon kanczáik felügyeletét és ápolását a méncsparancsnokság közegeire kivánják-e bizni, vagy pedig saját felügyelőjüket és kezelő sze­mélyzetüket óhajtják alkalmazni, mely esetben külön istáló fog rendelkezésül re bocsátatni. A bábolnai, mezőhegyesi és fogarasi ménesben létező ménekre nézve a bejelentések a legköze­lebbi fedeztetési idény beálltáig bármikor történ­hetnek az illető ménes parancsnokainál. A kanczák elhelyezése a ménesekben dij nél­kül eszközöltetik ; a szükségelt takarmány és egyéb tápszerek a legközelebbi piacz árai szerint fizetendők. A fedeztetési dijon kivül minden kanczáért a legénység számára 5 frt fizetendő. Ha a tulajdonos saját szolgáját nem kívánja kanczája mellett hagyni, ugy anuak ápolása sza­badságolt méneskarbeli katonára bizatik, ki ezen szolgálatáért minden kancza után havonkint 4 frtot kap. Ha valamely ménre több kancza lenne beje­lentve, mint a mennyit a saját ménesbeli kan­czákon kivül fedezhet, a bejelentett kanczák fe­dezési rendje, tekintettel az egyes példányok te­nyésztési jelentőségére, s minden jelentkező tulaj donos érdekének szemmel tartásával fog szabá­lyoztatok Minden egyéb felvilágosítással az illető ménes­parancsnokok készséggel szolgálandnak. Budapesten, 1877. oktober hó 18-án. A földmivelés-, ipar és keresk. ш. k. minisztérium. Kecskeméti vadászrajzok. (Folytatás.) Erdei vadászataink is késő ősszel és az egész tél folyamán igen jól sikerültek. A hires Szentkirályi tölgyes erdő deczemb. 1-én szabadittatott fel a vadász-társulat által. Óhajtva várt nap volt ez ; de az eredmény ez alkalommal nem felelt meg a várakozásnak. Egész nap esett, havazott. Az ebek nem voltak szimatnál. Egy-két vakkantás s utána mind­annyiszor jó darab ideig síri csend. Tetőtől talpig átázva kellett oda hagynunk a va­dásziért. Egyébiránt más valami is történt ez alka­lommal. A legjobb kopók tulajdonosai ebeikkel együtt elmaradtak, nem a vadászatra alkal­matlan idő miatt, mert kora reggelen még nem esett, s nem gondolhattuk hogy nap foly tán megindulnak az egek csatornái ; hanem mert decemb. 1-én az erdő rendesen a szak­avatott vadászokon kivül kevésbé tapasztalt és gyakorlott vadászokkal is elárasztatván, bi zony nem igen van az ember biztonságban, hogy a helyismerettel sem biró lövész által meg ne seréteztessék, minélfogva a jó kopók urai ugy kéz alatt összesúgtak, hogy elsején cserbehagyják a kirándulókat. Nem lehetett tőlök rosz néven venni. Én pedig, mert törzs­vadász létemre is csak ritkán jelenbetek meg a főhadiszálláson, és igy a hadicsel iránt kellő időben nem értesülhettem, a megjelent négy vagy öt társaimmal együtt, április elsejét, de czember elsején jártuk el. E vadászaton kivül az egész idény alatt, csak még kétszer lehetett szerencsém a szent­királyi erdőn vadászhatni ; mert hát a tisztvi­selőnek lévén az ő temploma a hivatalszoba, oltára pedig az iró-asztal, kell hogy mind a kettőhöz önbecsérzete s a kötelesség tudata feltétlenül csatolja, a gyakori mulasztás sem­mikép sem volna menthető. Kerül azonban oly­kor, habár nagy ritkán, szórakozásra is ideje • hiszen még nem állunk orosz kancsuka alatt. Egy komor, borongós napon — no akkor, a midőn Schweiger Fülöp ur, berezeg Coburg ő kir. fenségének puszta szent-lőrinczi ha­szonbérlője körvadászatot rendezvén, tévedés­ből a »Vadász- és Verseny-lap« rendes levele­zőjét meghivatni elfelejté — kirándultunk Szentkirályra, a hol, mire mi kiértünk, négyen vagy öten a társulat tagjai közül már javában hajtatták az erdőt. Eléggé élvezetes vadásza­tunk volt; csakhogy a jobb kopók urai amott gázolták a köröket, kutyáik kihozataláról pe­dig senki sem gondoskodott, és igy némileg kutya-hijányban szenvedtünk, mégis hat darab nyul esett áldozatul. S ez már januárban történt, s az is ez alka­lommal történt : hogy a mint hozzám balról puskadurranást hallok, azon perezben nyolez darab fogoly röpül el fölöttem a magasban, az erdő jobb széle felé tartva. Több volt e 8 da­rabnál, midőn a falka fölrebbent ; jutott e vagy egy darabocska a táska belsejébe ? nem tudom, nem kutattam. Hja ! de hát nem is a vadász oka ám annak : hogy a balga szárnyasok nya­kukra illesztve, januárban magukkal nem hordják a tilalmi paragrafust. Harmadik vadászatom ugyancsak Szentki­rályon, az előbbinél körülbelül egy héttel ké­sőbb ejtetvén meg, ekkor már a nyulak ott igen megritkultak. Vadásztársaink által a dézsma jól ki lett szedve az állományból. E vadászaton ötöd magammal jelentem meg, s elejtetett összesen négy darab nyul s egy róka. Igen szép példány volt a Nagy Lajos ügyvéd vadász-barátunk által pontos lövéssel halálba küldött ezen vitorlás. Nem mulaszthatom itt felemliteni : hogy ez alkalommal csak egy gyenge hajszálon függött saját életem is. Elmondom röviden a történtet. A Szentkirályi erdőben minden lépten-nyo­mon találtunk lesbelyekre, melyeket gányó orvvadászok éjjeli tolvajvadászataik czéljából rakosgattak le. Gyalog utakat, nyílásokat, vigályosabb helyeket állanak el ily módon. Karókat vernek le félkörben, s azokat nagyjá­ból sövénnyel s letördelt száraz lombozatú galyakkal maszkírozzák. Azt hittük : hogy az efféle sövény-fonadéku, övig és azonfelül érő mellvédek ügyes felállítá­sához — erdei hajtóvadászatok alkalmára oly végből, hogy uraik a hajtott vad előtt rejtve legyenek, csak a derék vacsi erdő-biró ur sze­mélyzete ért mesterileg ; pedig bât a kecske­méti igen élelmes gányóvadász is pontos épít­kező ám e tekintetben és pedig a nélkül, hogy valaha tetten kapatnék. Vagy talán maguk az erdőkerülők, vulgo »csőszök is felhasználják saját javukra e rejthelyeket, mert hát igen kecsegtető ám télben azt a darabjaként egy forintos nyulat minél gyakrabban a piarezra hordogatni. Lehetséges az is : hogy a különben sem igen megbízható erdőcsőszök egy kézre dolgoznak az orvvadászokkal.« »Te se szólj; én se szólok!« Egy ilyen már pusztuló félben volt lesbely mellett, alig átgázolhatott sűrűségen baladva, a mint a nyílásra sebesen ki akartam lépni, a bokán felül érő hó alatt fekvő görbe karónak egyik végére véletlenül ráhágván, a karó — mint egy kivetett csapda, — felpattant, lábaim közé bonyolodott, s én elvesztve az egyensúlyt, előre buktam oly szerencsétlenül : hogy a ka­póra készen tartott fegyvercsővek, a hó alatti lágy talajba fúródtak, a kakasok pedig a nagy nyomás alatt jobb karom felső részén a húsba annyira bevágódtak, hogy tovább egy hónap­nál hordám a két kakasnak kék és zöld foltjait. A kakasok oly nyomást kaptak testem súlyától, bogv mind a kettő leugrott első csettenyőjére ; szerencse : hogy a nyomás által a dió-peczkek végükön egy kis görbülést kaptak, mert az okozta hogy a kakasok a töltények czövekeire ; le nem csapódtak és a puska be nem sülhetett ­mert ha a kakasok igy a dió alsó rovátkáján fen nem akadnak s a fegyver besül, mi termé

Next

/
Thumbnails
Contents