Vadász- és Versenylap 21. évfolyam, 1877

1877-10-24 / 43. szám

314 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. O

KTOBER 24. 187 7 szetfcsebb : hogy a földdel végeiken betömött legöregebb vadász sem lehet a vadászatokon csövek szétrepednek, a töltések mellembe fu- előfordulható esetleges szerencsétlenségekkel ródnak. és ma alkalmasint Szent Hubert pát- szemben, eléggé ovatos. Mondhatják azután a ronusunk jobbján elmélkedem a vadászatok fontoskodók : hogy a puska csak okos ember magasztos volta felett. kezébe való. Ezzel pedig el vágj on mondva az is : hogy Göniöry Frigyes, soha még a legtapasztaltabb, legügyesebb és <3-cd.cllci vadászatok. Tisztelt szerkesztő ur! — Fiatal, éles szemek, bizalom és fegyverének ismerése, kapcsolatban a kitartással : néha még ott is sikerre vezetik a gyakorlott vadászt, hol mások elvesztve minden reményt, vállra vetik a puskát és mogorván ballagnak haza felé. A fennebbi tulajdonságok tették csak lehetővé, hogy Rudolf koronahg ő cs. kir. fensége, f. okt. 21-kén a szent-királyi erdőségben ismét egy sast lőhetett. Ez egv szép öreg kőszáli-sas. A mi erdei szarvas-vadászatainkat illeti, az alábbi kimutatás legjobban kitünteti az eredményt. Csak annyit kell még megjegyeznem, hogy О Felsége a császár és király csak igen ritkán, és akkor is már a legkedvezőbb idő lefolyta után vett részt az idei vadászatokban. — lm a kimutatás : Lövetett a vadászatokon alább nevezettek által 18 IG ága 14 1 12 s s z a 10 1 г v a s G villás ID О E О a> СО о s: Itn О Lövetett a vadászatokon alább nevezettek által d a r a b о к О Felsége a csiszár és király — — 2 4 2 — — — — 8 О es. kir. fensége а toskanai nbg — — 1 7 4 1 — — — 13 О l ir. fens 'ge Ludwig bajor hg 1 — — 6 1 — — — 8 Főméltósagu herczeg Hohenlohe — 1 1 — — — — — — 2 Nagymélts Mondl táb. segéd — — — 1 1 2 — — — 4 Br. Verzebé szárnysegéd — — 1 — — — — 1 2 Br. Gemmingen szárnysegé 1 — — 1 1 1 — — — 3 Majneri őrnagy segéd _ 1 — — — — — — 1 Captain Middleton — — 2 3 — 1 1 — — 7 Dr. Widerbofer udv. tanácsos — — 3 5 6 1 — — — 15 Összesen 1 1 11 27 15 6 1 1 6 3 Gödöllő, 1877. okt. 22. Sajátságos kutyapör! A »Vadász- és Verseny-lap«-ok t. cz. olvavasóit valószínűleg érdekelni fogja az AlsóBácskában nem bosszú idő előtt keletkezett kutyapor, fóleg azon okból, mert szoros összefüggésben van vadászati törvényünkkel, s még is ezek iránya ellenében döntetett el a járásbíróság által. E pör rövid alanya a következő. Az itteni erdei és mezei vadászat bérlője, ha az erdőrészbe akart menni, kénytelen volt az országút mellett épült csárda, vagyis inkább majorság mellett kocsizni el ; ezt többször ós többed magával tette, és kopói és igen jó vizslája mindannyiszor lemarattak, és véresen megkaraptattak az ottan tartott igen harapós és mérges kutyák által. Ennek következtében figyelmeztette a vadászat bérlője a cselédséget a kutyák megkötésére vagy elzárására, ellen esetben iutvén őket, hogy ha jó vadász-ebei mégegyszer megtámadtatnak saját vadász területén, kényszerül kutyái védelmére azokat agyon lövöldözni. Mind erre igen érdemes. jó hiszemü tanúi vannak. Dittrich, cs. kir. erdőmester. Megesett még is a kopók ismételt megmarása; midőn is nem saját fegyveréből, mely tokban volt, tehát a kutyák lelövésére elő nem készítve, hanem a mellette ülő J. G. honvédalezredes fegyveréből, — ki szokása szerint madár-göbecscsel töltve tartá fegyverét készen a seregélyek s más apróbb madarak ellen, bogy — két lövésre mind a két közönséges paraszt kutya dögölve terült el az országuton

; miután a lövész kopóit jól összemarták. Egy igen vállalkozó kezdő ügyvéd (sógora az aljárásbirónak) pört iudit a vadászat bérlője ellen, azt állítván, bogy a kutyák szántszándékosan. rosz akaratból lövettek le; s mivel a tanya tulajdonosa az ügyvédnek nagybátyja, az ő kutyáját bona fide 150 frtra, béreseét pedig 100 frtra becsülte. — Az előfordult tanú kihallgatásnál a vadászat bérlője mindent biven elmond, s bét tanúval bizonyítja ' állításait, mig felperes cselédjeit állítja ki tanúkul, kik az egész esetet nem is látták. S mit gondol a tisztelt olvasó, mi lön az ítélet? A lelövő tanúi tekintetbe nem vétettek; a kutyákat lelőni jogosítva nem volt ; keresett volna a politikai hatóságnál vagy bíróságnál elégtételt ! Notabene : ezek mind rokonai a kutyatulajdonosnak és az ügyvédnek. ítéltetett tehát : hogy a tanya tulajdonos nagybácsi kutyájáért feltétlenül 60 frt fizetendő és a perköltség ; a béres kutyájáért pedig — ba ez 15 nap alatt az esküt arra leteszi hogy ebe 100 frt megért, 100 frt és törvényes járulékai fizetendők. Ezen ritka itélet ellen a fellebbezés benyuj. tátott ugyan, de ba e helyütt is az itélet értelmében fogatik lel az ügy, ugy 1872-ki vadásztörvényünk 16 és 18. §-ai ezen tájékon illusoriusokká válnak ; a vadász kutya becse eltörpül, a házi kutyáké pedigszokat 1 a n módon emelkedik, s a kezdő ügyvédek és béresek keresetének nem megvetendő bő kutforrásává válik, mitől sz. Hubert őrizze meg igaz tisztelőit. (í. .1. Gömörböl irják még lapunknak, hogy oktobcr 4. es 5-kén Ágoston szász-coburg-gothai hg ö kir. fensége is ott vadászott, a meleghegyi erdökerületbeu, s a rövid idő alatt 5 darab szarvast lőtt, és pedig 1 db tizenhatost, 2 db tizennégyest és 2 dl) tizenkettös agancsárt, továbbá két özbakot és 4 rókát. * * * Ugyanonnan irják : liogy az őszi szalonka idény épp oly rossz mint a tavaszi, minek okát а nagy szárazság eléggé megmagyarázza. Csak néha néha mutatkozott egy-egy példány, annak is sikerült menekülni. Ellenben nyúl arra is sok van, de különösen róka, mert sok a mezei egér. Egy érdekes kis történet adta elő ott magát а vadélctböl. A Garam völgyében ugyanis az utóbbi időkben szarvasokat eresztettek a szabadba, s bar я Garamvölgye 7 mfldnyire esik a coburgi szarvas-parktól, mégis a mostani üzekedési idény alatt egy derék 8-ágas, egész ódéiig kóborolt el, talán kutyáktól is űzetve. Itt aztán csologatva a szarvasok bőgésétő), a kerítés körül bolyongott pár éjjel, mint nyomai mutatták, s végre sikerült beugrania. Hiába, szerelem ellen nem lehet elég magas falakat vonni ! — Az igy betolakodott seludonnak azonban csakhamar párbaja akadt egy szerelemféltő erős szarvassal, de a kóbor lovag lett a győztes, bár ellenfele sokkal öregebb volt. Jelenleg egészen otthonosan érzi magát az elűzött pasa háreméb n. Agarássat, kopászát, Bonchida oct. 19-én 1877. Tisztelt szerkesztő ur ! A »sámsovdi falka« mely pár év óta szép sikerrel működik, az idén is megkezdte rendes vadászatait. — A házi ur gróf Bethlen István szives meghívására, többen folyó hó 10-ikére találkozót adtunk egymásnak a sámsondi kastélyba ; magam is, eddig csak híréből ösmerve ezen falkát, s a Mezőségnek ezen vidékét, örömmel tettem eleget a master meghívásának. A fámsondi falka jelenleg egészen magyar kópékból áll, kitűnően begyakorolva ; már mult évben tizenhét, azelőtti évben pedig huszonhárom balalival végezvén az idényt. Az idő kezdetben nem nagyon kedvezett ; 10 én közbe jővén az eső, fülesünk 13 pereznyi sebes futás után megmenekült. — Másnap, és az ezt követő vadászatokon szerencsésebbek voltunk, a mennyiben négy vadászaton 5 balalink volt. — 16-ikán első nyulunk 27; második 35 pereznyi futam után — melyből alig 4—-5 perez esett a szünetekre — számolt be füleivel ; e nap volt fénypontja a Sámsondon töltötteknek ; gyönyörű idő is kedvezvén pompás szimattal, s a különben