Vadász- és Versenylap 21. évfolyam, 1877

1877-10-17 / 42. szám

VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP 303 előítéletektől a franczia telivér tenyésztők emancipálták magokat ; ott a tenyészló megválasztásánál nagyobb súlyt fektettek és fektetnek az arányos formára ; mi által jó kancza anyagot gyűjtöttek, s mi által most már ki is tűnnek, és önállásra vergődtek. Hasonlóan kell nekünk is eljárni, s különösen a jó kanczák gyűjtésére törekedni ; már is sok jó vérló van nálunk, és sok jó ivadékjuk, melyek formára és tehetségre nézve nem sokat engednek más országokéinak. — Telivér ménjeink oly szép számmal vannak a különböző családbeli kanczák számára, s annyi tehetséggel, hogy arányos formájú kanczákkal csak jó ivadékot várhatunk ; ilyenek a következő apalovak : Giles I., Kisbér, Gamecock, Lábancz, Corsair, Bajnok, Count Zdenko, Prince Iuris, Signal, Critérium. Ellenkezőleg a franczia tenyésztő rendszerével — t. i. az arányos alkat választásával, melynek köszöni, hogy az ország telivér tenyésztése oly gyors és tetemes baladást tett, — az angol a tenyész kancza kiválasztásánál is keveset néz a formára, csak előkelő vérből és verseny családból való legyen. — Azt gondolom — mondja az értekező, hogy nem tévedek, ha azt hiszem, hogy e körülmény okozza, miszerint mai napság az angol telivérek közt oly kevés formás lovat találhatni ; kivétel ugyan van mindkét irányban, s igy természetesen olyan versenyló is, melynek termete talán nem igen arányos, és mégis nagy tehetséggel bir; de azért a tenyésztőnek még is csak a mély, arányos tagozatú egyéneket lehet ajánlani. — Egy szép alkatú, jó vérből való, és kitűnő versenytehetséggel megáldott kancza, mely már mint anya is ki van próbálva — mai napság már nem kapható másként — mondja Mr. Francis szokott humorával, mint csak cserébe Buccaneerért vagy egy királyságért. Verseny-feltételek (Propositions) Berlini versenyek 1879. Henckel-Rennen. Futtatandó az 1879-ki tavaszi versenyek alkalmával. Tiszteletdíj, adja id. gr. Henckel H. és 5000 márka államdij. Futhatnak Németországban és а п agyar-osztrák birodalomban 1876-ban elletett mének és kanczák. Tét 200 márka, bánat 150 márka, de csak 7 5 márka, ha a nagyobb bánatpénz a versenyt megelőző márczius hó 31-dikéig ki nem pótoltatik. Teher ménre 56 kg., kauezára 54

1/

2'kg. Táv. 2000 meter, (kis p.) A harmadik ló tételét menti ; a tételek és bánatok maradványa megoszlik az első és második ló között. A tiszteletdíj kétszeres győzelem után, ha nem egymásután következő éveken vivatik is, a nyertes tulajdonába megy át. Minden versenyező 300 márkát fizet az Union-Club pénztárába, a mely összeg a tiszteletdíj pótlására fordittatik. Nevezési zárnap 1877 október 31-ke. Union-Rennen. Futtatandó az 187 9-ki nyárit versenyek alatt. Államdij 10,000 márka, futhatnak 3é. Németországban és a magyar-osztrák monarchiában 1876-ban ellett mének és kanczák. Tét 300 márka, bánat 200 márka, de csak 100 márka, ha a magasabb bánatpénz a versenyt megelőző márczius 31-éig ki nem pótoltatik. Teher: ménre 57 kg., kanczára öö

1^ kg. Táv. 2800 méter, (kis p.) A 2-dik ló 1500 márkát kap a tételekből és bánatokból, a harmadik ló tételét menti. Nevezési zómap 1877. október 31. Stuten-Rennen. Tartandó az 1879-ki nyári versenyekkor. Államdij 5000 márka. Futhatnak 3é. Németországban és a magyar-osztrák monarchiában 1876-ban ellett mének és kanczák. Tét 200 márka, bánat 150 márka, de csak 75 márka, ha a nagyobb bánatösszeg a versenyt megelőző márczius 31-éig ki nem pótoltatik. Teher 56 kg. Táv. 2000 meter (kis p.) A harmadik ló tételét menti; a tétek és bánatok maradéka megoszlik az első és 2-dik ló között. Nevezési zárnap 1877. október 31. Hertefeld-Rennen. Tartandó az 1879-ki őszi versenyekkor. Államdij 6000 márka. Futhatnak 3é. Németországban és a magyar-osztrák monarchiában 1876-ban ellett mének és kanczák. Tét 200, bánat 150 márka, de csak 75 márka, ha a felemelt bánatpénz a versenyt megelőző márczius 3 l-kéig ki nem pótoltatik. Teher: ménre 60 kg., kanczára 58Vz kg. Táv. 3000 meter (kis p.) A 3-dik ló tételét menti : a tétek és bánatok maradványa megoszlik az első és 2-dik ló között. Az ezen versenyhez tartozó 1500 márka értékű ezüst lószerszám háromszori, bár nem egymásután következő években kivívott, győzelem után a nyertes tulajdona lesz. A verseny minden nv erője 150 márkot fizet az Union-Club pénztárába, mely a dij pótlására fordittatik. Nevezési zárnap 1877. október 31. Fzüst paizs. (Silberner Schild) adja ö felsége a német császár és államdij 10,000 márka. Futhatnak 3é. és idősebb németországi és magyarosztrák birodalombeli mének és kanczák. Tét 300 márka, bánat 200, de csak 100 márka, ha a nagyobb bánatpénz a versenyt megelőző márczius 31-éig ki nem pótoltatik. Teher 3é. 52 x/

3 kg., 4é. 62 kg., 5é. 65 kg., 6é. és id. mének 66 kg., kanczik 1

1/

2 kg. kevesebbet. Táv. 2400 meter (kis p.) A győztes egy évre veszi birtokába a paizsr. A következő évben a nyerőnek a paizst meg kell védeni vagy 300 márka bánatot fizetnie. Ki a paizst három izben nyeri meg, annak végleges tulajdonába mpgy át. A 2-dik ló 1500 márkát, a 3-dik 500 márkát kap a tételekből. A tételekből az első dij nyerőjétől 1500 márka visszatartatik, melyből a győző ló olajban festett képe szereztetik meg az Union-Club számára. Neve.zési zárnap 1877. deczember 31-én. Megjegyzések: Valamennyi nevezés és bánatjelentes a következő czim alatt: An das General-Secretariat des Union-C'lub's Dorotheenstrasse 12. in Berlin N. W. intézendök. — Minden nyereményből 7°/o levonatik a költségek fedezése végett. — Az államdijak engedélyezése még bevárandó. Kecskeméti vadászrajsok. (Folytatás.*) Ropog a cső, sivít az ón és a lőpor sötét füstje lomlián emelkedik fel a végtelen légürbe, néma hirdetőjeül annak : liogy itt alant a földtekén óriási mérveket öltött már a vadászsportnak ama rettenetes neme is, mely nem a fenevadak üldözése, kiirtása s nem is valamely kedvelt vadpecsenyének beszerzése, hanem embertársak halomra lövése, kérlelhetetlen legyilkolása, idegen vagyonnak jogtalan és erőszakos eltulajdonlása czéljából indult meg éjszakról keletnek, hogy útjában ne maradna kő-kövön, és hogy a magát földi istennek tartó zsarnoki nagy hatalom vészt és enyészetet jelző »akar о m« szavára egy egész nép faj töröltetnék ki az élő nemzetek sorából. Csakhogy nem egyszer történt már, hogy a megtámadott zúzta he fejét a támadónak, miként ezt, a legközelebbi múltban lezajlott porosz-franczia háború is igazolja. Ugyan kérem : kinek volna kedve, a most folyamatban levő orosz-török háború iszonyatos dulásainak közepette azon baljóslatú sejtelem mellett, hogy a megindult vihar, az éjszaki seregek száz meg százezreinek döntö győzelmei esetéhen a magyar nemzet létérdekeit is vészthozólag érintheti, még vadászrajzok előállításával is foglalkozni? s honnan vegye az iró ily válságos pillanatokban ama nyugodt *) Lásd a V. e's számait. V. lap f. évi 28. 29. 30. kedélyliangulatot, mely okvetetlenül megkívántatnék ahoz: hogy vadászrajzai ne váljanak egyszerá száraz olvasmánnyá? Hátha még felvetnők azon ártatlan kérdést is, hogy vájjon kit is érdekelhetnének a szaklapok czikkei akkor, a midőn a szomszédunkban gyorsan fejlődő harczi események megtudása s ezzel kapcsolatban a political constellátiók kipuhatolása végett óráról órára lázas izgatottsággal várt nagy napilapok átolvasása a foglalkozó honfi drága idejét és éber figyelmét nagy mértékben igénybe veszik? és ha még hozzá gondoljuk a vadászati holt idényt is, a melyben e sorokat írjuk, bizony bizony, a lefolyt vadászidény ecsetelésével aligha teszünk bárkinek is kedves szolgálatot ; azonban, hogy a folytatással adósok ne maradjunk, az 1876/7. idény esélyeiről is, a tisztelt szerkesztő ur engedelmével, egyetmást még elmondandók vagyunk. * * * »A jó pap is holtig tanul« szokják mondogatni, s a ki e mondatot kigondolta, helyesen itélt ; mert a tudományok buvárlatán kivül feltárul előtte az élet iskolájának megszámlálhatatlan lapokból álló tankönyve, mely az életbölcsességhez juthatásnak kimeríthetetlen kútforrása. A gazdaközönség meg azt mondja : hogy a gazdászati tudomány olyas valami, a melyből inasul hol ki az ember. Azzal indokolják egyebek közt: hogy »az idő a gazda.« A gyakorló, szenvedélyes vadász szinte elmondhatja egész önhittséggel : hogy az elméletet, e téren is sokszor kineveti a gyakorlat^ helyesebben mondva : a tapasztalás vagy az észlelés ; mert hát az üldözött vadnak is meg van életmentési ösztönénél fogva a maga furfangja. A legtisztábban kezelt, legjobb szerelvényű fegyver is akkor örvendezteti meg a vadászt egy-egy csattanós csötörtökkel, midőn egész bizonyosságra nyomta el a ravaszt ; ellenben az is megtörténik nem ritkán, hogy göhecs lövésre 80—100 lépésnyi távolban rogyott össze a nyul, mig más alkalommal 4—5 lépésnyiről ejtett lövésre fittyet hány a vadásznak. Az is megtörtént már rajtunk : hogy a rétszélben ugrott nyul el lön hibázva ; de tul rajta egy a kákásban szunyikáló, a lövés ejtésig észre nem vett vadkacsa ott lobicskolt szárnyaszegetten. A lővonal azonossága okozta halálát. »A forgóra vagy az átváltási nyílásra állok, ott kell keresztül törni a tapsinak; azonban jobb- vagy balfelől 10—15 lépésnyi távolban oson keresztül a sürü bozóton észrevétlenül. Oda sietek az uj csapára, miután egy hatalmas varga betűvel az ebek vissza forditák. De most meg a forgón vagy az átváltási nyiláson veti vissza magát.« Ha helyben maradok, a lövés bizonyos, stb. Alig fordul elő ujabb kirándulási esély, a mely tökéletesen ugyanazonos volna a korábban megejtett liasonnemü vadászati eséllyel, s innen van : hogy minden jóra való, szakavatott vadász saját tapasztalataira alapított szabályok intelmeit veszi zsinórmértékül vadászatainak keresztülvitelénél. Könyvet lehetne írnunk, bebizonyitandók azt : hogy az esélyek sajátságos váltakozásai miatt, positiv és csalhatatlan va