Vadász- és Versenylap 21. évfolyam, 1877

1877-10-17 / 42. szám

302 nak és a Beligieuse kanczának, s igy a Stockwell es Newmmefer-vér sikeres keresztezése. * • • A Sportban »Turfspaziergängec felirat alatt valaki, (kit, mintán magát megnevezni nem akarja, mi sem találunk ki) rosz fogásnak nevezi azt, hogy a különféle tenyész-egyletek és a kisbéri ménes olyan kipróbált an\akanczákat mint Andorka I.ra, Mistake, Gorse, Palmyra — külföldre vándorolni engednek ; — ellenben a mostani kedvezőtlen pénz-ágio mellett kipróbálatlan és sötét származású anyagot, drága pénzért hozatnak be. Mert ugjmond, ha a »minőségre« nincsenek tekintettel, mint ez a legutóbbi vételjegyzékböl gyanítható, ugy elég anyagot lehetett volna itt benn is kapni. * Megerősíti e nézetét a fentebbinek inag i Mr. Cavaliero, ki ugyan e lapban inond el egyet mást legutóbbi kiráodulásából Angliába. — Mindenekelőtt az angliai főbb ménesek felnevelési módját nem igen helyesli s azt mondja, hegy a csikóknak kevés mozgási helyük van, s 13 —14 hónapos korukig buja legelön vannak, minek következtében midőn másfél éves korukban idomítás alá kerülnek, oly kevés képességgel biruak jövő futási pályájukra, hogy az idomárnak több hónapi munkába kerül, rnig olyan firmába hozhatja őket, hogy az idomitást velők megkezdheti, mi tulajdonkép nem is az ö szakmájához tartoznék ; igy történik aztán, hogy ha az idomár kevéssé lelkiismeretes, egészségök és lábaik kárára kíméletlenül zavarja őket. — Értekező nézete szerint a telivér egyévest már a ménesben jó korán kellene n legelőtől elszoktatáe által óvni a felesleges elhúsosodáitól, s a hol nagy kifutó helyek hiányoznak, jó hosszú pányván (longcon) futtatni, s igy lassankint előkészitni jövendőbeli feladatukra. Az angliai nagy üzleti-ménesekben ezt nem lehet gyakorolni, mert igen sok ember és idő kellene hozzá; de némely kisebb magán ménesekben ott is gyakorolják, р. o. annak idejében a megb. Sir Jos. Ilawleynél, s jel nleg lord Falmouthnál. E munkaidő alatt az éves csikó 40—50 kilogramm zabot kap, s ezt jól megemészteni képes; de a zöld legelő hiány iniatt beállható emésztési keményedés elhárítására szükséges, hogy hetenként egiszer kétszer lmgyitó italt kapjon, melybe egy kevés röpülő-só I Glaubersalz) kevertessék ; mindez azonban nagy elővigyázattal, s a csikó egyéni természetéhez képest gyakoroltassék. Miután a telivér lótenyésztés Angliában nagy mennyiségben és schablon-szerüleg üz»tik, nem fordíthatnak minden egyes csikóra annyi gondot mint nálunk ; és ebben találja értekező legfőbb okát annak — miszerint sok esetben az angliai tenyésztőkkel versenyezhetünk ; mert hogy átalában véve tenyész anyagunk már olyan jó, vagy egyes esetekben jobb volna — mint az angliai — azt senki sem fogja hinni. Egy másik hátrány a telivér csikók felnevelésénél, Anglia több vidékén a kövér fii, mellyel az anyakancza és csikó ellakik ; már az ebből keletkezett anyatej sokkal több hust mint izomzatot képez a csikóban; nálunk az igen kövér fü- lege lötöl nein igen kell félni ; és igy már legelőink természete segit hogy ugy neveljük csikóinkat, miszerint jó vért, sok izomzatot dc kevés hust nyerjenek. Egy harmadik okát, hogy csikóink tenyészete oly jól sikerül, abban hiszi rejlcni, mert apalovaink gondozása helyesebb. Angliában igen keveset mozognak a csödörök és aránylag nagyon hizlaltatnak, ugy hogy végre az általok átöröklendő mozgási-képességnek is fogyni kell. Angliában — mondja tovább tiszt, barátunk mintegy sok évi észlelcteinek folytatásaként — a telivér tenyésztést kevés oly szenvedélyes sportmann űzi, ki egyúttal a pályára is kihozza csikóit; legtöbbnyiro csak kis gazdák foglalkoznak a telivér tenyésztésével, hogy csikó korukban î À i t 2 A

a A radmeri cs. vadászkastély. Már I. Miksa császár, a hires vadász, a radmeri és eisener/.i pagonyokat szemlélte ki magának kedvencz vadászholyekül, — sőt itt po

!itieai találkozása volt 1514-ben Miksának Anglia, a Szent-szék és Basel város követjeivel, mely alkalomkor Francziaország, de különösen a német császir irányában mindenkor ellenséges indulattal viseltető Vei neze ellen tervek készültek. II. Ferdinánd császár és anyja is igen szívesen időztek »Iladmei « vidékén, hol mai napig a Kaiserschild szinte 6575' magasságban lévő »Kaiserkuchel« (császárkonyha) tanúskodik arról, hogy II. Ferdinánd az ellcnreformatiótól kinyugodva s a nemes vadászattal foglalkozva, a merész zergevadászatok fáradalmai után itt étkezett. A Waisenbacherl ama sajátságos alakú meredek mészköfal, mely a Hieflauból, illetőleg a radmeri pályaudvarból a Radmer-árokba belépő utas figyelmét legelsőben leköti, s az útnak minden kanyarulata daczára, mint egy óriási kortina mindig oldala mellett marad ; már ősidőktől fogva legdúsabb zergevidéknek tartatott, — s csakugyan mi is, midőn a császári vadászkastély felé zarándokolunk, könnyen megpillantjuk a gyönyörű állatokat, amint az »előőrseiktől« vett jelre, keskeny ösvényeiken elillannak. Magasba Dyuló szirtfalak és erdős magaslatok között vezet minket a jó karban tartott ut, az Arz- és a kitűnő pisztrángokban bővelkedő Radmerfolyó dübörgésétől folyton követve, a vadregényes fekvésii Radmer állomástól a két órányira fekvő Radmer-völgybe, melyből ismét gyönyörű ormok magaslanak ki, s melyeknek egyikén II. Ferdinánd 1601-ben a paduai szt. Antal temploma mintájára egy bucsutemplomot s kalvaria-hegyet emeltetett ; egy másik ormot pedig, a iadmeri völgy bejáratához közelebb, egy az erdő mögé épített vadászkastéllyal koronázott meg. — Az úttól egy fakerítés választja el a lassan emelkedő, és virító zöld-szinü inesgyéktöl kc-resztül kasul szelt parkot, melyben 1872 — 73-ban a svajezi stylü vadászkastély, az ország »első vadászának« kedvencz tartózkodási helye épült. Midőn az eizenerzi, vorderbergi stb. dus erdőségeket az »Innerberyi-társaság« megvette, О Felsége a vadászatot ezen erdőségekben magának fenntartotta, s ennélfogva az ottani vidék nem egyszer szerencsés a fejedelmet kórében láthatni. Ily alkalmakkor külön vonattal érkezik meg, a Rudolf cs. k. koronaherczeg-vonalon a Valentini állomástól Kadmerig, hol О Felségét és kíséretét az innerbergi társaságnak elegáns nvitott vadászfogatai várják. Az utazás egy órát sem igényel innét a vadászkastélyig. E lak a legkellemesebb benyomással van lakójára ugy a vadászat előtt, mint azután. Egy csinos épületből, melyet emelet magasságban vadászjelvények díszítenek, néhány lépcső vezet a szőnyegekkel és szalmateritökkel födött entrée-he, melynek fal .in művészi vadász-tropheák, fajdjérczék és kakasok Ízléssel vannak elhelyezve, s melyek а belépőnek első pillanatra a ház hivatását elárulják. — Mig ez csak mintegy bevezetésül látszik szolgálni : addig a nem kevésbbé szépen feldíszített lépcsőn haladva, a lépcsőház nagyszerű kiállítása meglepően szép látványt riyujt a szemlélőnek. A császári házigazda és vendégeinek fényes ered i ényü vadászatai, az embarras de richesse a mit itt láthatni : egészen lebilincseli figyelmünket s alig tudunk a szebbnél-szebb szarvasfejek-, fajdkakasok , nyirfajdokról stb. megválni. A foyerban fekete kávé számára gömbölyű vas-asztalok állanak, fölöttük agancsokból készült csillárokkal s a sarokban a különféle vadászbotok, mászó kampók. E teremtől jobbra-balra vannak a szárnysegédek lakosztályai, melyek egyszerűek, de elegánsak ; s egyáltalán az egész kastély egyszerű, de distinguált kényelem bélyegét viseli magán. Legdúsahban van az ebédlő- s a társalgóterem berendezve. Jobbra-balra egy fehér kandalló áll bronz műremekekkel diszitve, adják cl lovalhat, s ők meg is találják mellette hasznukat épp ugy, mint akármely más háziállat felnevelésénél ; ez mutatja hogy a telivér tenyésztése mindenn ipi szükséglet, ezért folyvást növekszik ; s ez által a lóversenyek száma is nő. * • * Figyel inre méltó az, mit Mr. Cavaliero a jelenlegi angol cs fianczia telivérió alkatáról mond, és a különbségről, melyet a tenyésztésre szánt kancza-anyag megválasztásánál követnek. A mi általában a kis tenyésztők által felnevelt csikókat illeti, vérben nem hogy fogyatkozást mutatnának, sőt inkább javulást; ellenben ugy tetszik neki, hogv testi forma-tökéletességük — kivált a lábszárak csontjainál — nem oly rendes arányukkal bir többé, mint csak 20—30 évvel ezelőtt is. — Ezért, azt mondja, nem ajánlhatja egyévesek vételét a mi czélunkra, a versenyzőnek még kevesebbé, miután tubertöbblctet is kellene vinniök. — Szerző kiterjeszkedik azután azon nagy haszonra, mit a versenyek és telivértenyésztés után élő mezőgazdák és mesterségek, u. m. szijgyártó, kovács, szabó, kefekötö, vasutak és hajózás nyernek stb. s melyek folytán Angliában a nemzetgazdászatnak egy jelentékeny ágát képezi az, és soha sem lehet félni, hogy az annyira sűlyedjrn, miszerint csak »előkelő mulatsággá« váljék. Egyediili károj oldala annak odaát a hazard-fogadás nagy összegekben, mi sok romlást okoz. * * * Egy másik hibája is van az angliai telivértenyészetnek — mondja tovább Mr. Cavaliero, s ez az, hogy tenyésztésre előszeretettel, majdnem kiválóan csak oly egyedeket választ, melyek a verseny-pályán kitűntek, mig ellenben sokszor a legarányosb termetű, s a verseny-pályán is meglehetős eredménynyel működött apalovakat mellőz, habár ivadékai szintén tiszta formákkal bir nak és nem megvetendő eredményt mutattak. Ez jobbról egy kitűnően sikerült lóval, balról egy nem kevésbbé remek szarvassal. A pompás, szőnyegekkel borított terein közepén áll az asztal ; ettől jobb kézre, a falon egy kis könyvtár látható: angol müvek, Hackländer, Geratäcker, a franczia »Illustration« stb. A terem két első szögletében játszóasztalok állanak. A falon Landseer gyönyörű állatképei függnek, melyek között feltűnően szép »Az erdő királya,« »Regycl,« »Est,« továbbá »Az éjszaki tenger lakói« a »Man proposes God disposes« stb. Itt vannak továbbá a császárnak és a koronaherczegnek, valamint az ő Felségével ideérkező egyébb magas vendégeknek lakosztályai. A mily jeleggel birnak a fentemiitett termek, éppen ily egyezerüen, de Ízléssel és kényelemmel berendezvék e lakosztályok is. — Nem soroljuk fel a bútorzat minden egyes darabját, mert nem akarjuk olvasóink figyelmét oly terjedelmes részletezéssel fárasztani, — de megemlítés nélkül nem hagyhatjuk, hogy a falak a leggondosabban diszitvék képekkel. О Felsége hálótermében, Kaulbach hires Goethe illustratiói »Goethe a jegen« ; a koronaherczeg szobájában vadászképek a XVIII. századból ; egy teremben, mely rendszerint Hohenlohe herczegnek szolgál lakul, Ridinger augsburgi rézmetsző képei 17 34-ből; Kunrátnak a hüséaes komornyikuak szobájában, a szigetvári hős, Zrínyi Miklós halálának hü másolata láthatók. Az erkélyről felséges kilátás nyilik a Weisenbacherl-га, melyen ő Felsége a zergéket lövöldözi, — körülte a völgyek gyönyörű változatai terülnek el ; — távolabb a sötétszinü elöhegyek mellett, — melyeken sok szarvas tan váz — hatalmasan emelkedik fel a 6952 lábnyi »Lugani« csúcs, mely még későbben is, midőn már a völgyben vagyunk és egy búcsúzó pillantást vetünk Radmerra : ott magaslik ki mint egy óriás emlékkő, hogy megjelölje az utasnak azt a szépséget, mely világszerte alig leli párját. Jgdz.