Vadász- és Versenylap 20. évfolyam, 1876

1876-02-02 / 5. szám

38 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. FEBRUÁR 2. 187 6. sok financziális sebek gyógyulnak meg; de az egyénekre nézve, kik ezen adókat rendesen be­fizették, igen sok nyugfalanításokat idéz elő. — Nem igy vannak azok, a kik fegyverüket eltit­kolják, vagy az orvvadászok, kik kihágásaikat ép­pen ugy űzik, mint valaha, nem lévén semmi fel­ügyelet. Ha történik is, hogy egy vagy mis valaki vadászaton »találódik«, van elég módja a mostani bor olcsóságával a finánezokat és csendőröket el­csendesíteni, s a vadorv tovább űzi kihágásait. Minden községbeli mezőőr jogosultnak tartja magát még oly területekben is, mely mint hal­latlan ritkaság, ki van bérelve — vadászni vagy le-be járni ; épen igy vannak azok, kik maguk­nak fegyverengedélyt váltottak. Ezek nem sokat gondolnak idegen tilalmazott vadászterületekkel, tudván, hogy a tulajdonos feljelentése kihágásaik­nak mit sem árt, s minden panasz csakis Aeolus­hang ; de hogy is legyen másképen, midőn azok, kiknek kötelesse'gök volna a törvényt az idevaló, különben )s tudatlan és kihágásokra hajlandó nép­nek megmagyarázni, s a törvényt végrehajtani, mit se gondolnak vele, hogy az foganatosíttassék, söt még sok tekintetben a populáritás megszerzése vagy fentartása miatt ellenzik. Épen ily állapotban van a községi határok ki­bérlése is ; pár helyet kivéve, sehol sem tartatott árverés, hanem egy-egy jegyző, vagy oláh dászkál kijelenti, hogy ő kivette a vadászatot ; s még a község lakossainalc is megtiltja, hogy másnak, — habár többet is ad — ki ne merjék adni ; pedig bizony, fennemiített urak nem sokat fizetnek a községnek. Erre pedig rá férne egynehány forint. — Igy áll vidékünkön a vadászati és fegyvertart­hatási ügy, mely lehetne jobb is, ha csak ezen — nézetem szerint rosz törvények — némileg is foga­natosíttatnának. Már tavaly télen lehetett gyanítani, hogy azon — szintén april közepéig tartó tél és nagy ha­vak — a vadállományban nagy kárt tesznek; hát még az egész nyáron át a mezőkön csavargó vad­orvok, komondorok által a nyúlfiókák- és fogoly­tojásokban tett károk, melyek az éhező kutyáknak eledelül szolgáltak, mig a málé-, szilva- és szöllő­érés be nem érkezett. Vidékünk földnépe a közbiz­tonságot a sok kutyával kívánja, ugy ahogy fentartani, s a pinezék, kamarák fölverése ellen őrségül használja. Ez a négylábú rendőrség ugyan nem sokat ér, mert azért még a falukban is napi­renden van a kolbász-, szalonna stb. lopás. S ez nem csuda, miután a lakosok ezen biztonsági őrök­n-к nem igen adnak, mert maguknak sincs. A mit az, idei szük termés adott, azt az adóvégrehajtó ur már rég lefoglalta, elárverezte borzasztó árakon. Innen van, hogy annyi veszett eb kóborol, hogy saját kertjébe se meh< t az ember töltött fegyver nélkül. — No de elég lesz a jeremiádból. * * * A tavaszon igen későre és nagyon gyéren mu­tatkozott a szalonka, az is csak rövid ideig; az öszidény alatt pedig mondhatni, hogy épen nem ta­láltunk — egyet-egyet kivéve — semmit ; fürj, haris kevés, fogoly eleintén szépen mutatkozott, rendesen csak a kukoricza-földekben, mely midőn letöretett, a foglyok — mint ha elseperték volna, — elhúzódtak. Nyúl kevés, ugy hogy kímélettel kell a lelövésben lenni ; a mit ugyan tisztelt szom­szédaim, a mostani rémitő nagy hóban, hol bottal is el lehet ütni — nem tesznek. Az őzállomány meglehetős, csak hogy félő, mi­szerint a nagy hóban a farkasok, melyek igen el­szaporodtak, károkat fognak benne tenni. Vadsertés szép-számmal volt, de nem lévén makk erdeimben, igen kóborlók lettek. Ily állapotban nézhetünk ezen év jövőjébe mi vadászok, bár ha midőn a vadászat és fegyver­megadóztatás törvényben kijöttek, egy ügyvéd né­kem örömmel beszélte : hogy »most már lesz elég vad.« Szegény tatár ; — az ügyvéd azt hiszi, hogy ha a törvény megvan, minden jól van. Ez lehet jó a per-tudósnak, de egy praktikus vadász ezzel nincs kielégítve ; mindenben e világon csak az eredmény mutatja meg egy intézmény jó vagy rosz voltát. Az eddigi eredmény silány minden tekintetben, főkép midőn a kivánt eredményt a semlegesség szüli ; pedig bizony reánk is ráférne — kik a vadászatot szenvedélyből űzzük — hogy egy kis jövedelmet láthatunk belőle, mert bizony e tekintetben is elmondhatjnk, hogy a müveit vi­lágban, a vadászatért való fizetésekben nem va­gyunk utolsók, mint. minden más adózásban. Ily gyenge lévén a mult évben vadászataim eredménye, azokról nem irhatok oly tudósítást, mint más szerencsésebb vidékről olvastam e la­pokban. W. Udvari vadászat a monostori szigeten. Tisztelt szerkesztő ur ! — Az ó-budai kor. ura­dalomhoz tartozó és 1872-dik évtől kezdve a gö döllői m. k. erdöhivatali kevülethez csatolt sziget­monostori erdő-birtokban, 1875. évi november 19-én tartott udvari vadászatról van szerencséin a következő értesite'st előadni. A megnevezett vadászati napon ô es. kir. Fen­sége Rudolf kor. lierczeg, ö excel lent iája Latour tá­bornok kíséretében, reggel 9 órakor udvari foga­tok-kai a dunakeszi révházhoz érkeztek, honnan a magy. kir. dunagőzhajó-társulat által felrendelt »Fecske« gőzhajóval az átszállítás a sziget-mo­nostori Dunapartra történt. A kikötés azon helyen ugy rendeztetett b >, hogy а kiszállás után az e'ső hajtás azonnal a Dunaparthoz terjedő erdőrészben megkezdődött, és onnan az úgynevezett sziget­monostori fáczánosban, — . inely erdőrész az utósó években teljesitett ültetésekkel együtt 319 cat. hold területet foglal magában, és párhuza­mos nyilások által 12 részletbe oszlik, — dél­után 3 óráig folytattatott. Ő cs. k. Fenségén ki­vül e vadászaton részt vettek ö excellcntiája La­tour tábornok, gróf Festetics szárnysegéd, Ditt­rich Lajos cs. kir. vadászmester', és Kallina Ká­roly m. kir. erdőmester. Összesen elejtetett 39 db fáczán és 33 db nyul, mely összegből ö fen­sége a trónörökös 28 db fáczáuyt és 17 db nyu­lat lött. A vadászati vili . s reggeli a monostori Dunaparton, igen regényes fekvésű »Horányi« csárdában, a Gödöllőről érkezett udvari szakácsok által készíttetett éa a csárda melletti gyöpön te­rített asztalon megtartatott, a visszamenet Gödöl­lőre a »Fecske« gőzhajón a dunakeszi révhez, és onnan udvari fogattal történt. A vadászatnak sikere felöl ö cs. kir. fensége az alólirottat, mint eme szigetnek felügyelőjét, a megelégedés kegyes nyilatkozatával kitüntetni méltóztatott és e vadászati kerület ö cs. kir. fenségének tetszését annyira megnyerte, hogy 187 5-dik évi november 29-re egy második udvari vadászat e szigeten határoztatott, mely azonban a bekövetkezett havas esők miatt elmaradt. A sziget-monostori fáczányosban szabadon te­nyésztett fáczányok száma 1875. évben összesen 320 db számitható, melyből 130 db további te­nyésztésre fentartatott. Az elejtett és befogott fáczányok között voltak ama örvös fáczány fajból is, melyek a sebönbrunni fáczánvosból hozattak, s az itteniekkel párosulva rendkívüli szép és nagy példányokat eredményeztek. Ez a fáczány faj felújítási tehát sikerültnek mondható. Hasznos vad: Ü í 1 lapátos, S <7 csapos, Q (7 suta, 35 őzbak, 110 nyul, 2 császár madár, 31 fogoly. 24 vad galamb, 21 erdei szalonka, 18 vad kacsa, 1 haris, 6 fürj, Összesen: 203. Kártékony vad: 51 róka, I m 14 » ad, lí 8 házi, 15 kutya, 2 menyét, 21 nagy héjjá, karvaly 3 6 vérese, 9 bagoly, 55 szarka, Összesen : 201. A bucsányi uradalomban egész év folyt in lövetett : Hasznos vad: 365 nyul, 1 haris, 446 fogoly, 7 8 fürj, 1 erdei szalonka, Összesen : 891. Kártékony vad 27 házi macska, 1 nyesq 13 kutya, 5 görény, 15 menyét, 15 nagy héjjá karvaly 4 1 vércse, 57 szarka, Összesen : 174. Schauschek György. Mult január 20-kán Derékegyházán gr. Károlyi Sándor ö mltgánál volt vadászat, melyben gr. Károlyi Tibor ö mltság.i is résztvett. A két va­dász ez nap 91 fáczánt és 10 nyulat lött. Egész évi löjegyzékek. Gróf Zay Albert zay-ugróczi urodalma tilosaiban (Trencsénmegye), gr. Zay Lajos és György bucsá­nyi tilosában (Nyitramegye) elejtett hasznos és kártékony vadnak lőjegyzéke január 1-től deez. 31-ig 1875. A zay-ugróczi uradalomban egész év folytán lö­vetett : Hasznos és kártékony vadak összege : Zay­Ugrócz uradalmában 464 db. Bucsányi uradalom­ban: 1.065 db. Együttes összeg 1529 darab. Az 18 74—7 5-diki tél mind Zay-Ugróczon, mind Bucsánybnn igen kemény, havas, tartós volt. Zay-Ugrócz hegyes vidékén, szorgalmas etetés daczára sok vad elpusztult. Bucsány-sik, fátlan területén ámbár sok volt a hó, nem vettük észre a Vad apadását. Kivált fogoly igen sok volt. Szórtunk is magot szorgalmasan. Nyulak száraz luezernát, szénát kaptak. Szénát nem kedvelik annyira, mint a kemény szárú szárított luezarnát, ezt ugyan mohón tisztára felfalják. Foglyokra csak is szeptember közepén kezdhettük el a ren­des vadászatot. Ha augusztus 15-töl mindjárt hozzá láthatunk, bárom százzal könnyen lőhet­tünk volna többet. Fürj feltűnően kevés volt. Harist csak egyet láttunk és lőttünk ; évről évre ritkább. — Túzok volt e nyáron 8 —10 darab. Októberben elhúzódtak. Egyet sem sikerült elejte­nünk. Nyáron át évenkint van itt túzok ; télre elhú­zódnak. — M. év szeptember havában szomszéd Irataiban lőttek egyet. — Menyét feltűnően ke­vés volt Bucsányban. 1873-ban 461 ejtetett; tavaly csak 1 " ; pedig szorgalmasan jártunk utá­nuk mint máskor. 1873-bau rendkívül sok mezei egér volt a bucsányi határban és vidékén, lehet, liogy ez csrita hozzánk a sok menyétet, dereka­san pusztítottuk is akkor. — Mult év deczember 16-án egy napi hajtóvadászaton esett Bucsányban 220 nyul, 5 fogoly. Az idei tél korán köszön­tött be, a lió egyre tart. Foglyot, nyulat gondo­san etetjük. Van is szép számmal. A vadászati és lőfegyver adó vidékünkön jó hatással van a vad szaporodására. Mult év deczember havában Stummer urak Tavarnoki birtokán (Nyitramegye, nagy-tapolcsá­nyi járás) a Vág vize mellett Beczko-Vág-Ujhely felé húzódó begylánez mentén, 4 órányira Zay­Ugróezhoz, 2 medve mutatkozott. Ezek egyike deczember 5-én cl is ejtetett. Tavarnoki kastély udvarán közszemlére volt kitéve. 4 — 5 éves le­lehetett ; 2 mázsát nyomott. A másik m"dve a begylánez mentén fel Trencsénmegyének tartott, j Zay-Ugrócz erdős hegységének egy részén átvál­tott, s alkalmasint Thuróczmegyo felé húzódott, ; a honnan jött is valószínűen mindkettő. Zay­Ugrócz határában ember emlékezet óta medve nem nyomoztatott, s igy szintén hihetetlennek látszott, hogy Tavamokon, mely jóval déliebben fekszik, el is ejtessen egv. — Zay-Ugróezboz egy napi járásnyira, Thuróczmegyében, rendesen ta-

Next

/
Thumbnails
Contents