Vadász- és Versenylap 20. évfolyam, 1876

1876-02-02 / 5. szám

39 nyúznak a medvék, de mint mondám, hogy csak is nyomoztatott volna Zay-Ugróezon, ki sem em­lékezik, egy széles, siiriin lakott vidék választván cl Zay-Ugróez környékét a medve lakta vidéktől. — Zay-Ugróczon a dámvad szépen szaporodik a szabadban; sokkal erősebbé válik mint a vadas­kertbeli. Bucsány, jau. 28. 1876. Z. Gy. (Ilyen a| ró jegyzetek módnélkül emelik a lö­jegyzékek érdekességét, s más oldaltól is kérnök azok hasonló illustratióját. Szerk.) A sárközi urodalomban (Szathmárbau, br. Vé­csey Miklós) 1875. évben (187 6. jan. 31-ig) el­-ejtett vadak lőjegyzéke. Hasznos vadak: 5 szarvas (Egy 14 águ, 3 db 8 águ, 1 db csapos.) 5 dám-bak, 5 dám-suta, 61 őzbak, 5 vadkan (315 font, 2 03 f., 200 f., 125 f., 102 f.) 2 emse, 10 süldő, 132 nyul, 1 császármadár, 9 fogoly, 99 vadkacsa, 37 erdei szalonka, 12 vadgalamb, 50 fürj. — Összesen 433 hasznos. Kártékony vadak: 9 farkas, 14 kutya, 34 róka 1 vidra, 10 nyest 27 sas (?) 15 vadmacska 95 kánya, 2 görény 43 vércse, 1 borz — Összesen 241. Együtt 674 vad. (Nagy köszönettel tartozunk a szives beküldő­nek ez adatokéit, melyek megszerzésére már rég törekedtünk. Mily érdekee volna, ha az e vadá­szatokon megfordulók — miután a vadász űr maga nem igen közlékeny — az uradalom vadásztörté­netéből egyetmást a jövő számára is megörökíteni szívesek lennének. — Szerk.) Lft-jeg y 1875. November 8-kától 1876. Január 18-ig Békés és a szomszédos megyékben tartott vadászatokról. (Egy fiatal urvadász (gr. W. G.) szívességéből közöljük e sorokat, vajha hazánk minden megyéjében találkoznék valaki, ki vadász-statistikánk érdekében a megyéjébőli vadászatokat igy összeállítaná. Szerk.) I d ő Vadászat Vadászat helynek a» M f & s ^ 3 й О 0 te ci a 0 a ci a Ф m V ­tulajdonosa elnevezése л Я SU S PS > N --о £ -ce 0 15 S3 03 -0 Й V И m n •O Észrevételek. Hó Nap száma d a r a b Nov. 8 Kárász Imre Bélmegyer 5 — 38 110 — — — — 148 » 13 Kárász Imre Fogköz 4 — 36 136 — — — 172 » 26-28 M. k. Korona birtok Mezőhegyes 7 — 298 3 3 4 4 — 312 Decz. 6 Gr. Wenckheim Frigyes Bélmegyer 9 — 96 130 1 — 2 — 22 9 Csak néhány hajtásban lövetett jércze. » 7 Gr. Wenckheim Frigyes Békés 9 — 69 — 1 — — 70 Körök. » 9 Gr. Wenckheim Frigyes Kígyós 11 — 361 — — — 1 362 Körök. » 10 Gr. Wenckheim Frigyes Kigyós 11 192 — 1 — — 193 Körök. » 12 Gr. Wenckheim Frigyes Székudvar 11 — 74 — — — — 1 75 1 Fáczán tenyésztés csak 1875-ben kez­» 13 Gr. Wenckheim Frigyes Székudvar 11 3 233 1 — — — 3 240 ) detett meg 30 db fáczán tyúkkal. Csak » 14 Gr. Wenckheim Frigyes Székudvar 11 3 103 35 — — — 4 145 1 fáczán kakas lövetett. » 16 Id. gr. Almási Kálmán . Sarkadremete 14 5 402 44 2 — 1 — 454 ) » 17 Id. gr. Almási Kálmán Sarkadremete 14 8 258 166 — — — — 432 > Jércze is lövetett és nebány őz suta. » 18 Id. gr. Almási Kálmán Sarkadremete 14 < 185 96 4 — 1 — 293 > Jércze is lövetett és nebány őz suta. » 20 Br. Wenckheim Béla Fás 12 250 414 — — — — 664 Néhány hajtásban jércze is lövetett. » 21 Br. Wenckheim Béla Fás 12 — 197 201 1 — — — 399 Csak fáczán kakas. » 22 Br. Wenckheim László Kőrösladány H — 111 298 — 409 Ebből csak 27 db jércze. » 29 Kárász Imre Bélmegyer 5 56 77 — 133 Csak fáczán kakas. » 30 Gr. Wenckheim Frigyes Bélmegyer 5 50 73 — — 123 Csak fáczán kakas. Január 4 Gr. Wenckheim Gyula Póstelek 8 — 159 12 — — — _ 171 ) Egy őz suta lövetett. Rosz idő miatt a » 5 Gr. Wenckheim Gyula Póstelek 6 4 104 11 — — — — 119 ) vadászatot délben abba kellett hagyni. » 12 Gr. Wenckheim Károly Gerla 4 1 97 24 — ­— 122 Jércze is lövetett. » 13 Gr. Wenckheim Károly Gerle. 4 2 85 65 — — — 1 153 Csak fáczán kakas és egy őz suta. » 18 Gr. Wenckheim Frigyes Kigyós 3 — 50 1 — — — — 51 Körök. Összesen 25 1 33 3504 1897 13 4 8Á0 5469 Vadászataink jegesmedvékre. Az eddigi északi sarkexpeditiók egyikének sem \olt annyi alkalma a jegesmedvékkel érintkezni, mint az osztrák-magyar expeditiónak. »Mi, — úgymond Payer Gyula, az ő rendkí­vül érdekfeszítő könyvében*) ugy tapasztaltuk, liogy ez állatok a jegestengernek örökké bolyongó vándorai, kiknek a jégsivatag, — noha teljes függetlenségben áll a szárazföldtől, — bazájaul szolgál. Meglestük őt téli barlangjaiban a szára­zon s tapasztaltuk azt az ernyedetlenséget, a melylyel a him medve még télen is szerte ba­rangol s a téli álomra vonatkozó állításokat megezáfolja. Alig lehet valamely állatot összeha­sonlítani, a mely az éhséget ugy eltűrje, még nagyobb erőfeszítések után is. A szárazföldtől roppant távolságokra is találkoztunk mi jeges­medvékkel, melyeknek semmi zsirjuk nem volt ; nyilván hetekig bolyongtak üres gyomorral, ke­resve a tápszert. Semmiféle távolság nem látszik nagynak ez állatok előtt. Oly ügyességgel fut­nak ők a jégtömbök közt, akár a nyul a sik­mezőn. *) Die österr.-ungarische Nordpolexpeditiou in den Jahren 1872 — 74. nebst einer Skizze der zweiten deut­schen Nordpolexpedition 1869—1870. und der Polar­expedition 1871. von Julius Payer. Mit mehr als hun­dert Illustrationen und Kunstbeilagen. Wien. Alfred Holder. 1875. 8». Ámbár a jegesmedvék képesek az egész arkti­kus területet vándortérségükké tenni, mindazáltal, ugy látszik, csak bizonyos területekre vagy ten­ger-részekre szorítkoznak. A him jegesmedve csak­hamar a párzás után elhagyja nőstényét, rá­hagyva a családi gondokat. Innen van az, hogy csapatokban csaknem mindig nőstényeket és fiatal medvéket látunk. A párzás, mint észleltük, nincs bizonyos idő­höz kötve, mint más állatoknál. Csaknem egész éven át bukkantunk nagyon fiatal bocsokra.« Az expeditió hatvanhét medvét ejtett és fo­gyasztott el, s száznál többel találkozott vagy üldözött. Payer azt tapasztalta, bogy a jegesmedvék jelleméről irt különböző s egymással gyakran el­lentétes nézetek onnan erednek, hogy az egyes arktikus helyek jegesmedvéi csakugyan lényege­sen különböznek egymástól, még pedig ugy nagy­ságukra és erejükre, mint vadságukra nézve is. Ez a körülmény magyarázza meg azt, hogy a jegesmedvéket majd gyáváknak, félénkeknek, majd ismét vadaknak és vérszomjasoknak festik. A veszélyességükre vonatkozó túlzott állí­tás hagyományilag érvényben maradt Barentznek 1596-diki expeditiója óta, a mikor is két embert téptek szét, sőt magát a liajó legénységét is föl­keresték és megtámadták. A Grönlandban tett tapasztalatok szerint tá­madási hajlamuk jelentéktelen. Egyes bátor táma­dások az embereket nagyon ovatosakká tették, mihez nem kis mérvben járult még az, hogy óriási nagyságuk (8 —10 lábnyi hosszaságuk) nagy­ban fokozták az irántuk való tekintélyt.*) A Nowaja Semlja és a Ferencz-József-föld közti területen ellenben nemcsak feltűnően kisebbek voltak mint a grönlandiak (5—8^2) láb), de vadászatuk is átalában nem járt semmi veszély­lyel. Csaknem valameunyi medvére, — kivévén azo­kat, melyek szán-utazásunk alkalmával ejtettek zsákmányul — a hajóval vagy annak közvetlen közeléből vadásztunk, s e körülmény fejti meg azt a nagy habozást és kerülgetve való közeledést is, a melyet a hajónak idegenszerű látványa oko­zott. Ha a félremagyarázbatlan kíváncsiság benyo­mása alatt, gyanúperrel nem élve, a bajó köze­lébe mentek, sortüzelésscl, vad kiáltozással fogad­tattak, s akár voltak megsebesülve akár nem, gyors visszavonulásuk némely esetekben csat a meglepetés következménye lehetett. Egészen máskép viselték ők magokat a szán­utazás alkalmával s átalában ama ritka esetek­ben, midőn az emberrel egyedül találkoztak. Ez *) Wrangel Szibériának északi partjain oly roppant jegesmedvét ejtett el, melynek súlyát 14 mázsára be­csülték.

Next

/
Thumbnails
Contents