Vadász- és Versenylap 20. évfolyam, 1876

1876-02-02 / 5. szám

39 nyúznak a medvék, de mint mondám, hogy csak is nyomoztatott volna Zay-Ugróezon, ki sem emlékezik, egy széles, siiriin lakott vidék választván cl Zay-Ugróez környékét a medve lakta vidéktől. — Zay-Ugróczon a dámvad szépen szaporodik a szabadban; sokkal erősebbé válik mint a vadaskertbeli. Bucsány, jau. 28. 1876. Z. Gy. (Ilyen a| ró jegyzetek módnélkül emelik a löjegyzékek érdekességét, s más oldaltól is kérnök azok hasonló illustratióját. Szerk.) A sárközi urodalomban (Szathmárbau, br. Vécsey Miklós) 1875. évben (187 6. jan. 31-ig) el-ejtett vadak lőjegyzéke. Hasznos vadak: 5 szarvas (Egy 14 águ, 3 db 8 águ, 1 db csapos.) 5 dám-bak, 5 dám-suta, 61 őzbak, 5 vadkan (315 font, 2 03 f., 200 f., 125 f., 102 f.) 2 emse, 10 süldő, 132 nyul, 1 császármadár, 9 fogoly, 99 vadkacsa, 37 erdei szalonka, 12 vadgalamb, 50 fürj. — Összesen 433 hasznos. Kártékony vadak: 9 farkas, 14 kutya, 34 róka 1 vidra, 10 nyest 27 sas (?) 15 vadmacska 95 kánya, 2 görény 43 vércse, 1 borz — Összesen 241. Együtt 674 vad. (Nagy köszönettel tartozunk a szives beküldőnek ez adatokéit, melyek megszerzésére már rég törekedtünk. Mily érdekee volna, ha az e vadászatokon megfordulók — miután a vadász űr maga nem igen közlékeny — az uradalom vadásztörténetéből egyetmást a jövő számára is megörökíteni szívesek lennének. — Szerk.) Lft-jeg y 1875. November 8-kától 1876. Január 18-ig Békés és a szomszédos megyékben tartott vadászatokról. (Egy fiatal urvadász (gr. W. G.) szívességéből közöljük e sorokat, vajha hazánk minden megyéjében találkoznék valaki, ki vadász-statistikánk érdekében a megyéjébőli vadászatokat igy összeállítaná. Szerk.) I d ő Vadászat Vadászat helynek a» M f & s ^ 3 й О 0 te ci a 0 a ci a Ф m V tulajdonosa elnevezése л Я SU S PS > N --о £ -ce 0 15 S3 03 -0 Й V И m n •O Észrevételek. Hó Nap száma d a r a b Nov. 8 Kárász Imre Bélmegyer 5 — 38 110 — — — — 148 » 13 Kárász Imre Fogköz 4 — 36 136 — — — 172 » 26-28 M. k. Korona birtok Mezőhegyes 7 — 298 3 3 4 4 — 312 Decz. 6 Gr. Wenckheim Frigyes Bélmegyer 9 — 96 130 1 — 2 — 22 9 Csak néhány hajtásban lövetett jércze. » 7 Gr. Wenckheim Frigyes Békés 9 — 69 — 1 — — 70 Körök. » 9 Gr. Wenckheim Frigyes Kígyós 11 — 361 — — — 1 362 Körök. » 10 Gr. Wenckheim Frigyes Kigyós 11 192 — 1 — — 193 Körök. » 12 Gr. Wenckheim Frigyes Székudvar 11 — 74 — — — — 1 75 1 Fáczán tenyésztés csak 1875-ben kez» 13 Gr. Wenckheim Frigyes Székudvar 11 3 233 1 — — — 3 240 ) detett meg 30 db fáczán tyúkkal. Csak » 14 Gr. Wenckheim Frigyes Székudvar 11 3 103 35 — — — 4 145 1 fáczán kakas lövetett. » 16 Id. gr. Almási Kálmán . Sarkadremete 14 5 402 44 2 — 1 — 454 ) » 17 Id. gr. Almási Kálmán Sarkadremete 14 8 258 166 — — — — 432 > Jércze is lövetett és nebány őz suta. » 18 Id. gr. Almási Kálmán Sarkadremete 14 < 185 96 4 — 1 — 293 > Jércze is lövetett és nebány őz suta. » 20 Br. Wenckheim Béla Fás 12 250 414 — — — — 664 Néhány hajtásban jércze is lövetett. » 21 Br. Wenckheim Béla Fás 12 — 197 201 1 — — — 399 Csak fáczán kakas. » 22 Br. Wenckheim László Kőrösladány H — 111 298 — 409 Ebből csak 27 db jércze. » 29 Kárász Imre Bélmegyer 5 56 77 — 133 Csak fáczán kakas. » 30 Gr. Wenckheim Frigyes Bélmegyer 5 50 73 — — 123 Csak fáczán kakas. Január 4 Gr. Wenckheim Gyula Póstelek 8 — 159 12 — — — _ 171 ) Egy őz suta lövetett. Rosz idő miatt a » 5 Gr. Wenckheim Gyula Póstelek 6 4 104 11 — — — — 119 ) vadászatot délben abba kellett hagyni. » 12 Gr. Wenckheim Károly Gerla 4 1 97 24 — — 122 Jércze is lövetett. » 13 Gr. Wenckheim Károly Gerle. 4 2 85 65 — — — 1 153 Csak fáczán kakas és egy őz suta. » 18 Gr. Wenckheim Frigyes Kigyós 3 — 50 1 — — — — 51 Körök. Összesen 25 1 33 3504 1897 13 4 8Á0 5469 Vadászataink jegesmedvékre. Az eddigi északi sarkexpeditiók egyikének sem \olt annyi alkalma a jegesmedvékkel érintkezni, mint az osztrák-magyar expeditiónak. »Mi, — úgymond Payer Gyula, az ő rendkívül érdekfeszítő könyvében*) ugy tapasztaltuk, liogy ez állatok a jegestengernek örökké bolyongó vándorai, kiknek a jégsivatag, — noha teljes függetlenségben áll a szárazföldtől, — bazájaul szolgál. Meglestük őt téli barlangjaiban a szárazon s tapasztaltuk azt az ernyedetlenséget, a melylyel a him medve még télen is szerte barangol s a téli álomra vonatkozó állításokat megezáfolja. Alig lehet valamely állatot összehasonlítani, a mely az éhséget ugy eltűrje, még nagyobb erőfeszítések után is. A szárazföldtől roppant távolságokra is találkoztunk mi jegesmedvékkel, melyeknek semmi zsirjuk nem volt ; nyilván hetekig bolyongtak üres gyomorral, keresve a tápszert. Semmiféle távolság nem látszik nagynak ez állatok előtt. Oly ügyességgel futnak ők a jégtömbök közt, akár a nyul a sikmezőn. *) Die österr.-ungarische Nordpolexpeditiou in den Jahren 1872 — 74. nebst einer Skizze der zweiten deutschen Nordpolexpedition 1869—1870. und der Polarexpedition 1871. von Julius Payer. Mit mehr als hundert Illustrationen und Kunstbeilagen. Wien. Alfred Holder. 1875. 8». Ámbár a jegesmedvék képesek az egész arktikus területet vándortérségükké tenni, mindazáltal, ugy látszik, csak bizonyos területekre vagy tenger-részekre szorítkoznak. A him jegesmedve csakhamar a párzás után elhagyja nőstényét, ráhagyva a családi gondokat. Innen van az, hogy csapatokban csaknem mindig nőstényeket és fiatal medvéket látunk. A párzás, mint észleltük, nincs bizonyos időhöz kötve, mint más állatoknál. Csaknem egész éven át bukkantunk nagyon fiatal bocsokra.« Az expeditió hatvanhét medvét ejtett és fogyasztott el, s száznál többel találkozott vagy üldözött. Payer azt tapasztalta, bogy a jegesmedvék jelleméről irt különböző s egymással gyakran ellentétes nézetek onnan erednek, hogy az egyes arktikus helyek jegesmedvéi csakugyan lényegesen különböznek egymástól, még pedig ugy nagyságukra és erejükre, mint vadságukra nézve is. Ez a körülmény magyarázza meg azt, hogy a jegesmedvéket majd gyáváknak, félénkeknek, majd ismét vadaknak és vérszomjasoknak festik. A veszélyességükre vonatkozó túlzott állítás hagyományilag érvényben maradt Barentznek 1596-diki expeditiója óta, a mikor is két embert téptek szét, sőt magát a liajó legénységét is fölkeresték és megtámadták. A Grönlandban tett tapasztalatok szerint támadási hajlamuk jelentéktelen. Egyes bátor támadások az embereket nagyon ovatosakká tették, mihez nem kis mérvben járult még az, hogy óriási nagyságuk (8 —10 lábnyi hosszaságuk) nagyban fokozták az irántuk való tekintélyt.*) A Nowaja Semlja és a Ferencz-József-föld közti területen ellenben nemcsak feltűnően kisebbek voltak mint a grönlandiak (5—8^2) láb), de vadászatuk is átalában nem járt semmi veszélylyel. Csaknem valameunyi medvére, — kivévén azokat, melyek szán-utazásunk alkalmával ejtettek zsákmányul — a hajóval vagy annak közvetlen közeléből vadásztunk, s e körülmény fejti meg azt a nagy habozást és kerülgetve való közeledést is, a melyet a hajónak idegenszerű látványa okozott. Ha a félremagyarázbatlan kíváncsiság benyomása alatt, gyanúperrel nem élve, a bajó közelébe mentek, sortüzelésscl, vad kiáltozással fogadtattak, s akár voltak megsebesülve akár nem, gyors visszavonulásuk némely esetekben csat a meglepetés következménye lehetett. Egészen máskép viselték ők magokat a szánutazás alkalmával s átalában ama ritka esetekben, midőn az emberrel egyedül találkoztak. Ez *) Wrangel Szibériának északi partjain oly roppant jegesmedvét ejtett el, melynek súlyát 14 mázsára becsülték.