Vadász- és Versenylap 20. évfolyam, 1876

1876-02-02 / 5. szám

36 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. FEBRUÁR 2. 187 6. és nagybánatok egy harmadát nyeri ; a terhek augusztus 20-ig közhírré fognak tétetni. E nap után 1000 frt értékű dij nyertesére 3 kii , 2000 vagy nagyobb értékű dij nyertesére 4 kii. több. 3. 200 arany államdij. Minden belföldi mén és kancza számára. Távolság 2400 méter. Teher 3 éves 52 kik, 4é. 61 kik, 5é. 63 kik 6é és idősb 65 kik Ménre 1 kik. egy 2000 frtos verseny nyerőjére 3, két vagy több 2000 frt vagy egy 5000 frtoséra 4 kik, két 5000 frtos vagy na­gyobb verseny nyerőjére 5 kik több. Magyaror­szágban ellett mén vagy kancza ivadéka 2'/ 2 kik mindkettő ivadéka 4 kik kevesebbet visz. Tét 100 frt, fele bánat. A második ló a tét és bánatok felét nyeri. 4. A földészek versenye. Futhatnak mezei gaz­dák saját oly lovai, melyeket a birőság elfogad. Távolság : a pálya köre, nyereg nélkül. — Nye­remény az elsőnek 70, a másodiknak 20,- és har­madiknak 10 forint. Bejelentés félórával a futás előtt. 5. Akadályverseny. 200 arany államdij. Fut­hat minden belföldi és német ló. Távols. 4800 méter. Tét 100 frt, fele bánat. Teher 75. kik 4é. 5 kik, olyan ló, mely még akadály versenyben nem indult, 3 jo kik kevesebbet; egy 1000 frtos dij nyertesére 3 j 2 kik, két ily vagy egy 2000 frtos dij nyertesére 7 kik többet, de nem hal­mozva. Magyarországban állomásolt katonatisztek lovaira 7 y 2 kik kevesebb. Az akadály pálya költ­ségeket a nyertes viseli. A második ló a tét és bánatok felét nyeri. MÁSODIK NAP. Vasárnap szeptember 17-én. 1. Debreczen város dija, 100 db. arany. Fut­hat minden Magyarországban ellett és nevelt 3éves mén és kancza. Távolság 2400 méter. Tét 100 frt, bánat fele. Telier 52 kik, ménre 1 kik több. A második ló kettős tételt кар. (Helybenhagyás vára tik.) 2. Kis Handicap, 400 frt e. d. Futhat m ;nden ló. Távolság 1200 méter. Tét 80 frt, bánat 50 fit, kisbánat szeptember l-ig bejelentve 20 frt az egyleti pénztár javára. A második ló a tét és nagybánatok ';;,-át nyeri. A terhek augusztus 20-ig közhírré fognak tétetni. E nap után 1000 frt értékű dij nyertesére 3 kii., 2000, vagy egy nagyobb értékű dij nyertesére 4 kik több. 3. 300 arany államdij. Minden mén és kancza számára, mely magyar-osztrák vagy németországi állami lakos jóhiszemű tulajdona. Táv. 3200 mé­ter. Teher 30. 52, 4é. 62, 5é. 64, 6é. és id. 65 kik, ménre 1 kik több. Magyarországban ellett mén vagy kaneza ivadéka 2'/ 2 kik. mindkettő iva­déka 4 kik kevesebb. Egy 2000 frt ért. verseny nyerőjére 3 kik, két vagy több 2000 vagy egy 5000 frt. értékű verseny nyerőjére 4 kik, két 5000 frt. vagy egy nagyobb verseny nyerőjére 5 kik több. Angol vagy franczia lóra külön 5. kik több. Tét 150 frt, b inat fele. A 2-ik ló a tét és bánatok felét nyeri. 4. Lovaglók egyl. akadályversenye. (A propo­sitiók később közöltetnek.) 5. Vigaszverseny. Handicap, kötelező minden lóra, mely a debreezeni ez évi versenyekbe augusztus 1-jéig nevezve van. Távolság 1600 meter. Tét 50 frt, bánat 30 frt, kisbánat szeptember 1-jéig be­jelentve 10 frt. Nyerés által kizárva 30 frt. A terhek augusztus 20-ig közöltetnek. Megjegyzések. 1. Lovat bona fide csak egyleti tag nevezhet. 2. Minden a pályán megjelenő lóért 5 forint gyeppénz, és minden indulásért 5 frt fizetendő, kivéve a földészeket. Minden nyeremény után 5°/ 0 a pénztár javári levonatik. 3. Nevezési zárnapok : a foldé.-zek versenyére futás előtt fél órával, minden egyéb dijra aug. 1-jéig. 4. Minden a debreezeni versenyekre nevezett ló — kivéve földészek versenyét és lovaglók egy­lete diját — egyszersmind a vigaszversenyre ne­vezettnek tekintetik. 5. A teher kilogram, a távolság méterekben számíttatik. 6. Valamennyi tét és bánatpénzek a versenyek előtti esti 7 óráig a titkárnál befizetendök. 7. Teherhatározók (Handieapper) gr. Szápáry Iván, gr. Sztáray János és gr. Festetich Pál. 8. Minden nevezés és tudakozás következő e.zim alatt: »versenyt illető« Führer Ernő titkár­hoz Debreczenbe, bérmentesen intézendő ; csak írásban vagy táviratilag tett nevezés érvényes. A dij külön megnevezése, a lovar neve és szinei és a ló részletes leírása, ugy szintén az államdijak­nál a terhek megbízhatóan bejelenteni kéretnek. 9. A hat évre kötelező részvényes tag fi/.et. 10 frtot, máskülönben 15 frt részvénydijat, mely összeg a tét- és bánatpénzekkel együtt bekül­dendő. 10. A handicapck terhei augusztus 20-kig, a »Vadász- és Versenylap« és a »Sport«-ban fog­nak közhirré tétetni ; a kis-bánat jelentési határ­idő szept. 1 éig. 11. A titkári iroda van MiklÓS-utCZa 1959 szám alatt. Az intézők megbízásából: Führer E r n ö, titkár. Sport és tenyésztés, A LOVAK IDOMÍTÁSA és gyors munkára előkészítése. (Mutatvány a sajtó alatt levő ily czimii műből.) IV. A három-és négyévesek idomitásáról. (Folytatás.) E módszer talán ott lehet sikeres, hol egy kétévesekre szánt vagy legfölebb egy mértföl­des pályára reflectálunk, s ekkor rövid »spri­tzerekre« (melyek minél rövidebbek, annál jobbak) kell szorítkoznunk ; ez lévén a legjobb eszköz arra, bogy a ló gyorsan meginduljon s a futásba belemelegedjék, — a miben természe­tesen egyedül rejlik kilátása a sikerre. Erre nézve azonban épen nem szükség a lovat nap­jában két óránál hosszabb időre, és pedig dél­előtt s délután egy-egy órára kivinni, — mely idő alatt lépésben, felváltva rövid spritzerek­kel (spins) foglalkoztassuk. Az idomítás e neme tulajdonképen a proffesionatus idomárok szak­májához tartozik; azért nem is fogunk rá sok szót vesztegetni. I Mint már fentebb is egy izben megjegyez­tem, a gyors munkának egészen a megfutandó távolsághoz kell arányulni. Ha a távolság más­fél vagy két mértföld, akkor a lónak ama nap reggelén, melyen e távolságot a tőle kitelhető legjobb iramban — és pedig a körülmények szerint egyszer vagy kétszer hetenkint —meg­futnia keilend, csak mérsékelt étel adagot ad­junk. Miután egy óráig lépésben jártattuk a lovat, róla nyáron ugy mint télen leveszszük a takarókat, erre a körülményeknek megfelelő súlyú nyerget s lovast adunk rája, azután az egész távolságra a tőle kitelhető legnagyobb gyorsasággal galoppiroztassuk, gondunk lévén mindazonáltal rá, bogy a ló végleg ki ne szi­vattyúziassék, azaz ki ne merüljön. Szükséges azonban, bogy a legnagyobb megerőtetésre kényszeríttessék s mindig a pálya belső oldala felé tartassék. Mihelyt a távolságot megfutotta, '•.hevederen eresztünk, s a lovat, mig megszűnt horkolni, (körülbelől 10 perczig) körülvezetjük, azután a takarót ráteritjük, száját vizzel és sa­litrommal kiöblítjük, s azután mielébb haza lovagoltatjuk. Midőn leveszszük a takarót, rög­tön észreveszszük bogy a ló erős izzadásba jött, s ez az izzadás tökéletesen elég is a czélra, ha a bőr elég tiszta s a test a soványság kellő fokát elérte. Mihelyt a ló az istállóba érkezik, rögtön leveszszük a takarót, a bőrt tökéletesen szárazra dörzsöljök. a lábszárakat és patákat tisztára megszárítjuk, azután pedig flanelbe takarjuk. Ha az megtörtént, addig keféljük a ló testét, mig pornak, piszoknak vagy korpá­nak csak egy nyoma is látható ; e munka kö­rülbelül egy órát fog igénybe venni, mely után a ló szemeit és orrát egy szivacscsal tisztára kimossuk, serényét és farkát kifésüljük s ezzel be vau fejezve a toilette. Erre egy adag zabot és vizet kap. Négy vagy öt órai pihenés után ismét megjártatjuk a lovat egy óra hosszáig, a takarók és maszk alatt, puha pázsiton, mely alkalommal legjobban észleibetök a galopiro­zás esetleges rosz következményei, a melyek ellen a szükséges elővigyázati szabályokat azon­nal alkalmazzuk. Ha baj nélkül mult el az egész, akkor a legközelebbi két napon ismét két órai lépes-gyakorlatokat tétetünk délelőtt és délután, azután pedig újra ismételtetik a fentebb leirt galop. Én arra a tapasztalásra jöttem, hogy csak ke­vés ló bir el két ily galopnál többet egy héten, — sok még annyit sem. Azért igen ajánlatos, hogy sohase próbáljunk egy másik alapot, mi­előtt még bizonyosak nem vagyunk arról, hogy a ló az előbbi galop következményeiből, ilyenek : merevség és elgyengülés stb. fel nem üdült. Ily körülmények között a galoppirozás csak a fesz­erö (stateness) hanyatlását s javitithatlan ficza­modást (grogginess) vonna maga után. Min­denesetre azonban a ló sebességét vesztené s minden siker reményéről le kellene mondania. Sok ló egy kétmértföldes galop után több napon keresztül is merevségben szenved s rosszul érzi magát ; de ha mindjárt heteken át maradnának is ez állapotban, türelemmel kell lennünk s nekik időt engednünk arra, hogy az edények a túlhajtott meyerőtetés után lecsi­lapodliassanak, s hogy azok lassan-lassan ismét összehúzódhassanak. I Sajnos azonban, hogy erre ritka esetekben I fordítanak elég időt, hanem a lovat egy napon I ugy mint más napon kiburczolják (mig le nem tör) és galopban s lépésben s újra lépésben s galopban addig sanyargatják, kergetik, mig megérik a gyepmester késére, mig a ruganyos­ság s energia, a sebesség alapjai, végleg el­tűntek. Teljesen beismerem, mily igaztalanul járnak el sokan, midőn a különféle idomitási módszere­ket elitélik , holott nagyon is gyakran megtör­ténik, hogy az idomár azt a szigorú utasítást kapja megbízójától, hogy egy bizonyos lovat, b'zonyos napra a legjobb conditióban s ama versenyre az inditó-oszlophoz állítson (tekintet nélkül az időre). Ha már most az idomár a pa­rancsot nem követi, az esetben elveszti megbí­zója bizalmát ; s épen ezért az idomárt nem kell feltétlenül elitélni, ba oly lovat indit is, a mely szemláthatólag nem egészen »fit« ; mert a legtöbb esetben a megbízó oka ennek. Ezek ugyanis lovaikat korán, már márcziusban enga­girozzák, holott jól tudják, hogy ha csak téli 1

Next

/
Thumbnails
Contents