Vadász- és Versenylap 19. évfolyam, 1875

1875-03-10 / 10. szám

72 VADASZ- ÉS VERSENY-LAP. MÁRCZIUS 10. 187 5. Mr Jus. Dawson Mr W. S. Crawford Mr H. Wyner Sir G. Chetwynd Győztesek száma 19 12 14 43 Nyeremény font sterling 5,412 5,398 5,268 5,160 509 fonttól bezárólag 1000 fontig 53-an nyer­tek ; köztük Mr Aumont, a hires franczia tenye'sztö 3510 fonttal, Batthyány horczeg pedig 3210 font­tal szerepel. 1000 fonttól 500-ig bezárólag 62-en nyertek; köztük Újest herczeg 800 fontot, Baltazzi Aristid 730 fontot. * * * FranCZiaorSZág versenyügyének fejlettsége te­kintetében első helyen sorakozik Angolország után, a continentális államok között pedig az első helyet foglalja el. Ott 1874-ben 449 ló futott a különböző pályákon. Nyertes volt ezek közül, azok kizárásával, melyek 7500 francnál kisebb dijat nyertek, 90-en. Az ezek által nyert díjösszeg kisebb díjak kihagyásával 1.833,415 francra rug. A jelesebb lovak, nyereményértékeik szerint követ­kezőleg sorakoznak : futott nyert összeg fre 3é. Trent 1 1 138,875 3é. Saltarelle 12 3 104,000 4é. Christiania 11 9 63,700 3é. Destinée 9 2 50,200 3é. Figaro II. 17 7 46,100 4é. Franc-Tireur 12 4 44,937 4é. La Veine 17 12 44,212 3é. Mignonette 18 7 42,612 Id. Miss Hungerford 1 1 38,300 3é. Biéville 8 3 38,200 4é. Boiard 3 3 37,925 3é. Perla 13 4 35.165 35,000 francnál kevesebbet, egész 15,000-ig bezárólag nyertek 26-an, köztük Premier May 17,087 freot. és Revigny 16,200 freot. 15,000­töl—10,000 francig nyertek 27-en, 10.000 franc­tól— 7,500-ig nyertek 24-en, köztük az idei niz­zai nyertes Coureuse de Nuit 9,7 00 freot. # * * A francziaországi apalovak ivadékaik nyeremé­nyei szerint következőleg sorakoznak : Győztesek Díjösszegek száma franc Dollar 23 166,259 Veríugadin 7 162,474 Ruy Blas 8 151,514 Bromielaw 1 138,875 Tournament 12 135,415 Vermout 11 109,037 Orphelin 15 107,567 Zouave 12 84,887 Monarque 11 74,499 Ventre St. Gris 6 74,417 West Australian 8 73,800 Le Petit Caporal 10 71,978 70,000 franctól 20,000-ig nyertek ivadékaikban 22-en, ezek közt Fitz Gladiateur 44,845 freot, Y Gladiateur 26,130 és Gladiateur 24,049 freot; 20,000 frctól 7,500-ig nyertek 15-en, köztük North Lincoln 18,800 freot, Caterer 12,300 freot. Azon apalovak száma, melyek 7,5000 frcnál többet nyertek 49-re megy. A francziaországi istállók nyereményeiről rész­letes kimutatások nem állnak még rendelkezé­sünkre ; iieigtatjuk azonban a legfőbb nyerőket. Ezek következők : Mr. Aumont 187,412 freot Mr. Edmond Fould 154,985 » Mr. Lagrange 143,853 » Mr. Fridolin 136,587 „ Mr. Juigné 129,250 » Mr. Nexon 109,712 » Mr. Delàtre 72,850 » Mr. Marshall, Trent a párisi Grand Prix nyer­tese, ez egyetlen futamával 138,755 freot nyert. * * * Mig a versenyek és versenyhelyek Francziaor­szágban egyre szaporodnak, addig Angliában ezek folytonosan és fokozatosan fogynak. E sajnos je­lenség legjobban kitűnik az 1869. és az 187 4. évi versenyek összehasonlitásakor. Mig az elsőben 2,238 volt a sikversenyek száma, az utóbbiban már csak 1873. A tenyésztés maga is ugy lát­szik megsinyli e sajnos fogyatkozást. Ugyanis a teüvér ellések is az utolsó években fokozatos csök­kenést mutatnak. 187 1-ben 1 751, 18 72-ben 1741; 1872-ban 1680 és 187 4-ben 1606 eilest találunk feljegyezve. Igaz, hogy még mindig óriási előny­ben van Anglia e t.'kiutetben is a continentális államok felett (még Franeziaországban sem halad­ván meg az évi ellések a 350-et); de a tenyész­tés jövőjére nézve e csökkenés komoly aggályo­kat támaszthat. мене»- és gy©p=ü]íd!@ctság@íl BIRTOKVÁLTOZASOK. A szerb ál­lamkormány megvette gr. Kinsky Oct. istállójából : Chance sga k., ell. 1869. ap. King Tom, a. Hapmton kancza stb. vemhes Statesmantől , tavaly hozta Angliából Mr. Cavaliero. Lavina, id. sga k., ap. Blue Jacket, vagy Compromise, a. Lancelin. A két kanczáért 6000 frt fizettetett. Fedező mének. 6RIZLY BOY, fv., ap. Sheet Anchor, auy. My Mary (M. m. к. 168. lap), hág 10 ftért, legénynek 1 frt ; — ha van csikó, utólagosau még 20 frt. Bejelentések br. Podmaniczky Gézá­nál Kis-Kartalon, u. p. Aszód. Kecskeméti vadászrajzok. Vadászati élményeink ecseteléséhez beveze­tésül Jeremiás siralmait kell pengetnem. Hanyatlás, pusztulás minden irányban. Si­lány termés, drágaság, pénzszükség, adóvégre­hajtás, csöd — a népélet sanyaruságának kér­lelhetlen tényezőiként szerepelnek, és mintha a balsors keze még a testedző, léleküditő fér­fias éleményekre is rá akarná nyomni a »ne tovább« bélyegét, határozottan állithatjuk : hogy a mi vidékünkön az apró vad megdöbbentő mérvekben ritkul, fogy ; fövadjaink pedig rin­csenek. Az a pokoli gép : a Lefaucheux és a Lan­caster ügyes kezekben hatalmas irtószer ; csak­nem minden lövés talál, öl ; söt még az is elő­nyére válik, hogy főkép a fehérpor töltényü lövés hangja síkjainkon hasonlít az alföldi csi­kós hatalmas karikásának pattogásához, mely­hez szokva lévén, a még fel nem vert vad ke­vésbé tétetik figyelmessé a közelgő veszélyre. Hát még a mostoha időjárás, az évenkint uralkodni kezdő tavaszi fagyok; a langyos .téli időszakban az úgynevezett ólmos eső, mily szembeszökő károkat nem tesz nyúl- és fogoly­ban. Enyhébb éghajlatunk alatt, a folyó*) évi tavasz is korán meghozá illatos virágait ; a gyümölcsfák a természet bűbájos pompáját öltvén fel koronáikra, virányos ernyőkként dísz­lettek ; az arany zománczü tarka pillangók szé­delgő röptükkel csillogva szeldelék a tavaszi szelid levegőt ; a méh hucsut vett már a hosz­szu tél zordon napjaitól és döngicsélve szálldo­gált virágról-virágra, hogy a kehely porát, ne­dűjét mézanyagul lakába hordhassa ; a kürtő­fecske vigan csicsergett új hónát üdvözölve ; egy-két süldőnyulacskát is látott már a mezei munkás, a mint a tanyai kandúr bajszai alatt *) Jelen nagyobb dolgozat még mult októberben íratott. Szerk. halálos mekegés közt viczkándozott ; a fogoly tömör cserje tövében nyugodtan ülé tojásait, mintha tudomásul vette volna : hogy a beállott tenyészeti időszak alatt gyilkos fegyverektől nincs mit tartania. Azonban május vége felé a jeges medve meg­rázza bozontos bundáját—kár volt még idő előtt le nem puskázni — s jön zúgva, bömbölve az éjszaki vihar, hogy hajnal hasadtával az életet halálra fagyaszsza. Kora reggel a gyümölcs­fák virágai még fenn mutatkoztak, de a mint a nap sugárai erőt vettek a dermesztő hidegen, a koronák gyémántja szine-vesztetten boríták a törzs körüli dérlepte pázsitot. A fecskét megfagyottan találtuk fészkéheu. Számosan e szegény keleti vándorok közül már az előző esthajnalon, gonoszat sejtve, tanyai is­tálóinkba menekültek ; de ezekre is ugyanazon sors várakozott ; egynémely tanyai istállóban 40—50 darab is megfagyottan találtatott. Sa­ját tanyászom is több ilyen megdermedt, kü­lönben még életjelt adó fecskét szobájába vitt felmelengetés végett s adott vissza az életnek. Különben ekkor a korai nyulszaporulat is csaknem az utolsó darabig kipusztult ; a fo­goly-tojásokat sem mentlieté meg a végromlás­tól az anyai gondos takargatás. Uj nemzedék­nek kelle létrejönnie, de a mely a természet rombolásait csak jelentéktelen mérvben pótol­hatta. Van nálunk ezenkívül még egy másik csapás is, mely a vadszaporulatnak iszonyú hátrányára van s ez a lelketlen vadüldözés. Igaz, hogy uj dolgot nem hozok fel : korábbi vadászraj zaim­han is fölemlitém a vadtenyészetnek e nemű gátló akadályait s főleg ez indokból sorakoz­tam akkoriban az uj vadásztörvények megal­kotásának sürgetni közé ; de nem hiszem, liogy csalatkozzam, a midőn állítani merem : hogy az uj vadásztörvényekkel igen csehül állunk. »Selten kommt was besseres nach« —mondja a német sógor, s legtöbb esetben igaza is van. Szó a mi szó : de az uj vadásztörvények eléggé hiányosak ; azonban még sem bennök kell keresnünk a főokot, mely a vadpusztitást »szabad a vásár «-xk tette volna, hanem abban rejlik a főhiba, mert az érintett törvényekre, mintha nem is léteznének, nálunk senki sem hederít ; az illető közegek is azokat csak holt betűknek tekintik. Vidékünkön most sokkal több a kasza-kapa kerülő gányóvadász, mint volt valaha. Minden tanyában van kétcsövű puska, — hej pedig, de sok tanyaház van a mi birtokainkon, főleg a legújabb időkben, a midőn 3, 4, 5 holdas cse­kély birtokokon is egyre emelkednek a vertfalú lakházak, és a hány ilyen tanyai lakot meg­számlálhatunk, azok majdnem mindegyike ko­ezapuskást rejt szurtos sárfalai között, kik pe­dig még a tenyészidőt sem respektálják. A város birtokait a közel 100 tagból álló vadásztársulat béreli, ide tehát nem vakmerős­ködnek derüre-borura belátogatni, ámbár biz' azokat, miután kellő felügyelet nélkül állanak, szintén megcsipdesik ; hanem a magánosok ta­nyabirtokait széltibe-hosszába bebarangolják s egyéni tapasztalatunk nyomán állithatjuk, hogy az említett birtokterületeken a vadállomány a végenyészet küszöbén vajúdik már is. Egyik-másik jó ismerősünknek kedve kere­kedik néha meghívni pusztabirtokára vadászat.

Next

/
Thumbnails
Contents