Vadász- és Versenylap 19. évfolyam, 1875

1875-10-13 / 41. szám

272 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. A CG ÜST DS 18. 1875. ben nevezett 23 ló közül, azt hiszszük, elég lesz ha fele indul ; s ezek közt Dolly Vardennek, a császári istállóból, kedvező terhe mellett legtöbb esélye lehet. A kancza-dijat Konotoppának igémök, de ha Hyppona megtartotta tavaszi tehetségét, úgy kemény küzdelme lesz ez utóbbival, melybe még Harmat, Csillag és talán Wienerin is beleszólnak. Lady Patroness nehezen jő el. Az Import-dij, mely az ö 2000 forintjával és téte'eivel a legszebb dijak egyike — az idén csak 4 nevezést hozott, azt is csak két istállóból; és igy legfölebb csak két ló indul. A Baltazzi színekben Bátor vagy a Cotswold-Gipsy Girl-csikó, a gr. Forgách-istállóból pedig Unele Tom, mert Queen Bess — ha jól emlékszünk — kiesett a versenyzők sorából. A nyeremény a Baltazzi-istállóra néz. Az idei nagy akadályverseny érdekességét emelni fogja, hogy a tribune előtti kettős árok — vizes árokká változtatott át. A nevezett 15 ló között a legtöbb esélylyel látszanak birni : The Jew, mely első debütjét teszi mesterlovasa alatt ; továbbá Brigand, Contremine, Virtus az ő kedvező terhével és talán Libussa. — Vederemo. * * * Mult hétfőn került a pénzügyi bizottság elé a ménesek és lótenyésztés budgedje, s ezzel a versenydijakra szánt összeg is szóba jött. A földmiv. ministerium megkisérlé a tavai megnyirbált összeg kiegészítését követelni, mi azonban megtagadtatott; voltak ismét buzgó emberek, kik ujabban is törölni akartak 10—15,000 forintot; azonban a minisztérium erélyes követelésére legalább a megnyirbált összeg — mint az az idén volt — meghagyatott. A lovak adása és vevése ügyében a földmiv. minisztérium, azon panaszra, hogy daczára a kibocsátott rendeleteknek, lovakat még mindig »bizonyítvány« nélkül adnak és vesznek, következő rendeletet bocsátott ki : Külföldi kereskedők által bizonyítvány nélkül vásárolt és kivitelre szánt lovak elkobzandók és eladandók ; a hasonló ezélból vásárolt belföldi kereskedők vagy tulajdonosok lovai egyelőre elkobzandók, és a tulajdonosok odautasitandók, hogy legfelebb hét nap al»tt bizonyítsák be tulajdonjogaikat. E határozatok a cs. kir. hadsereg által vett vagy eladott magántulajdont képező lovakra is kiterjeeztetnek. Versenyek, A kolozsvári lóversenyek 1875-ben Október 8. és 10-én. Intézők : Báró Wesselényi Béla, b. Huszár Sándor, Zeyk Dániel. — Pályabírók : gr. Teleky Károly, gr. Bethlen Sándor, báró Huszár Sándor és Paget János. — Vitabirák : Elnök : br. Huszár Sándor, gr. Teleky Károly, br. Wesselényi Béla, gr. Teleky Géza, Czobel Béla és Paget János.— Teherfelügyelő : br. Bánffy Ernő. — Indítók : Báró Wesselényi Béla, br. Bánffy Ernő, gróf Teleky Géza. — Titkár : Bartha Lajos. Első nap. Péntek, október 8-tin. 1. Ivadékverseny. 187 l-ben elletett félvérek számára. Indítványozta Tisza László. Távols. 1 '/o ang. mfld. Teher 110 font. A tétösszeg 100 arany erejéig az első lóé, az ezen felüli oszlik az első és második ló közt. (ll aláírás.) Br. Wesselényi Béla, p. k. ap. Demi Castor, a. Sapho Richards 1 Bánatot fizetett 10 ló. A Demi Castor kancza körüljárt. 2. Államdíj 250 db 10 fr. ar. Futhat minden Erdélyben elletett és felnevelt kancza és mén. Távolság 2 mfld. Teher kor és nyeremény szerint. — Tét- és bánatösszeg fele a második lóé. Br. Wesselényi Béla 3é. sp. k. Zelid a. Zetland, a. Buttercup. Richards 1 Gr. Bethlen Sándor 3é. р. k. Charpchoter 104 font Friedrich 2 Bánatot fizetett 3 ló. Zelia könnyen nyert. Charpchoter feltartva. 3. Hölgyek dija. Tiszteletdíj. Minden erdélyi birtokos tulajdonában levő ló számára. Távolság l

x/

t mfld. Urlovarok. Br. Wesselényi Béla 4é. sp. k. Boulotte а. Demi-Castor, a. Eugenia. 156 font Tul. 1 Gr. Bethlen Sándor, 4é. p. h. Harizs 131 f. Jékey főhadn. 2 Br. Wesselényi Béla 5é. р. k. Gyöngy 145 font, Czobel Béla 3 Bánatot fizetett 2 ló. — Boulotte hands down nyert. 4. A Lovaglók-Fgyletének lovardadija. Bármely országbeli és korú jól iskolázott és szolgálattevésre képesített ló számára. Dij az elsőnek 200 forint és tiszteletdíj, a másodiknak tiszteletdíj és a tételek. Báró Wesselényi Ferencz fakója az első dijat, ugyanannak pej к. a második dijat nyerte. 5. Államdij, 200 db arany. Futhat minden a magyar korona területbeli 3é. mén és kancza. Táv. 2 mfld. Tét és bánatösszeg fele a második lóé. Gr. Sztáray János 3é. stpj. m. Corvin a. Ca merino, a. Giralda. 107 f. Butters 1 Gróf Festetics Pál nevezi Inkey István úr 3é. p. m. Pácli 107 font Philips 2 Br- Wesselényi Béla 3é. stpj. k. Syrene 103 font, Richards 3 Bánat fizettetett 1 lóért. — Syrene vezetett 1 ljz mfldön ; itt a más kettő felmenvén hozzá, a távoszlopnál rövid küzdelem után Corvin lerázta őket magáról. б. Akadályverseny (Handicap). Dij 300 forint. Futhat minden ló. Távolság 3 mértföld. Urlovarok. Gr. Teleky Géza 5é. р. k. Boumerang, apja Oberon, a. félvér, 150 font Friedrich 1 В. Wesselényi Béla 4é. sötp. k. Ilona 125 font Richards 2 В. Wesselényi Béla 5é. p. m. Talabor 135 font Somi Sándor 3 Mindhárom ló szépen, hiba nélkül ugrott ; Boumerang 2 hoszszal nyert, ugyanannyi a 2-ik és 3-ik közt. 7. Ivadékverseny. 1872-ben elletett lovak számára- Inditványozta br. Wesselényi Béla. Távolság 1

1fj mrtfld. (8 nevezés.) B. Bánffy Ádám p. m., a. Zetland, а. РоГка Friedrich 1 f á i 11 á. A Madeira és Amazonas partjain. (Folytatás.) A pirarucus fogása és elkészítése. A Lamantin, a Boto és Minhocao halak, az óriási teknöcziik s a halászat különfele módjai. Vadászat tapirra, oncára es vaddisznókra. Vadászmondák, babona. Majmok és apróbb vadak. Az Amazonas és Matto-Grosso tartományok lakosaira nézve a vadászat és halászat, különösen pedig ez utóbbi, oly fő keresetmód, melyről nálunk Európában, hol a vadat és halat tenyésztik, fogalmunk sincs, s a ki e népek culturális viszonyait ismertetni akarja, annak a halászattal vagy vadászattal kell kezdenie, melyet itt nem sportból; nem kedvtelésből, hanem azért űznek, hogy jó tápláló eledelük legyen, miután szeliditett házi állat alig van. Hisz e tartomány lakosai még csak nem rég a szarvasmarhát sem ismerték, s az ma is oly ritka jószág, hogy az indusok vagy mesticzek egész évben egyszer alig élvezhetik, miután a többnyire erdőtől árnyalt s legelő nélküli vidéken nem is igen tenyészthető ; a mi keveset pedig hajókon az Amazonas alsó vidékéről felhoznak, az a városok számára sem elég. A braziliai partok halász lakossága, mely egész éven át csak halat, meg halat eszik (friss vagy szárított állapotban), husvétvasárnapján rendesen a legközelebbi városba zarándokol el, hogy egy darab marhahúst vásároljon magának, mert egyszer egy évben mégis csak kell hust enni az embernek — mondják ők. De a mi többi házi állatainkat, például a sertést, juhot, kecskét is alig-alig találhatni a partilakosok pálmakunyhói alatt : igaz, hogy juhok és ke -skék ez árnyas, nedves erdei levegőben nem is tenyészhetnek ; de a sertés itt is megélne jól, mindamellett is ritkán látni , s az indusok egész házi gazdagsága szárnyasokból áll, melyek a puha erdei talajon, a rothadó levél és gyökerek közt jó táplálékra találnak ; s igy legalább a tyúkok nyújtanak egy kis európai-féle háziasságot az indusok kunyhói körül. A folyók kimondhatlan gazdagsága halakban, az erdőké vadakban, eléggé érthetővé te.zi, — hogy az emberek leginkább már a kész termény beszedésével (halászat, vadászat) foglalkoznak, s a tenyésztéssel nem igen szükség bajlódniok. A kis tapuyo*) már mint serdülő gyerek elkíséri apját egy könnyű eanot-on a őserdőkbe, midőn ezt az árviz elárasztotta, hol a fák árnya alatt oly kényelmesen úszik csolnakjuk, hatalmas pálmák- és kúszónövényektől fedett fatörzsek között, melyek kettős panorámát nyújtanak, amint a csendes vizben tükröződnek ; vagy magán a nyilt folyóvizén, hol apja órahosszat áll mozdulatlanul, s nehéz lándzsát emelő karral leskelődik az óriási pira-rucu halra**), vagy a Lemantinre, melyet Manatinak, s a portugallok Peixe-boi-илк (marha-hal) is hívnak ; ez utóbbi roppant nagy állat, s nem is annyira hal, mint czet, csakhogy kisebb tengeri faj rokonainál (s inkább is hasonlít a fókához), de ezekhez hasonlóan inkább álló vizekben, az Amazonas kiömléseiből származó nagy tavakban tartózkodik, sás és vadrizs lepte környékeken, mert ez főeledele. A pira-rucu frissiben igen Ízletes; s miután vadászata nem nehéz, és sok fogatik össze, tehát *) Igy neve ik most általánosan az Amazonas partjain bkószines népséget. **) Piru-rucu = veres-hal ; kinézésére nézve leginkább hasonlít a mi pontyunkhoz, csakhogy roppant nagyra nő, s az indiánok 80—100 fontos nagyságban szigonyozzák. szárított állapotban ezer meg ezer mázsa számra szállíttatik a folyókon szét, Farától egész a perui határig, hanem szárított állapotban nem igen Ízletes, söt nem oly jó mint a tőkehal (Stockfisch). A folyók ez uralkodója, mely néha 4 méter hosszuságnyira is megnövekedik, s melynek testét tenyérnyi nagyságú, skarlátpiros szegélyű pikkelyek fedik, elejtetése után, ketté hasittatik hátgerineze hosszában; ez kivétetik, a hal besózatik, s aztán a napon megszárittatik. Az Amazonas parti indiánok kunyhói körül e szántásra kirakott halak szagát már mértföldnyire lehet érezni. Egészen más az előbb emiitett Peixe-boi, igy nevezve széles, s ököréhez hasonlító orrnya ve'gett; ennek húsa gyengéd, izére nézve hasonlit a sertéshúshoz. s mindig frissiben elkel. Az Amazonas folyón utazónak leghűbb kísérője szokott lenni a delphin, mely a folyó torkolatától egész annak legfelsőbb vizeséscig elkíséri a hajókat, s mely emlős állat levén, mint a peixeboi, sokszor felmerülnie kell a vizből, lélekzetvétel végett, s ilyenkor szeret játszadozni s bukfenczet hányni. Egyszer a Madeira felső vidékén, holdvilágos este, csolnakainkat egész csapat delphin fogá körül, melyek játszadozás, ugrálás, kergetés, prüszkölés és vizfecskendés által olyan lármát okoztak, mintha a tenger mythosaként egy csapat najádot üldöznének szakállas viziemberek, s e látványosság és lárma mellett alvásra nem is gondoltunk. Ez a lármás játék, e szokatlan hangok, mik csodálatosak e halfajnál, s az előszeretet, melylyel az emberek közellétét felkeresik, mert néha 30—40 darab kiséri a hajókat nagy messzeségre — okozzák, hogy a vidék félvad népe, elkezdve a mesticzeken, mulattokon és zambokon — egész a portugalli származású babkárig — mind azt hiszi, hogy azok félig emberek, s roppant sokat tudnak mesélni róluk. E szerint azok, mint más »keresz-