Vadász- és Versenylap 18. évfolyam, 1874
1874-01-28 / 04. szám
JANUÁR 28. 187 4. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 29 Végül a lónak Angliából való szállítása sokkal kevesebb költséggel és veszélylyel jár, mint a keletről való szállítás. B—a. Z—n. Ménes« és gyep újdonságok* Idomítás alatti lovak. (Horses in training). Gr. Festetits Pál dégi istállójában: (Idomár : J. Spooner.) 1. Ándorka, id. p. k., a. Buccaneer a. Br. Agnes. 2. Woodroof, 4é. p. m., a. Orest a. Evergreen. 3. Farsang, 4é. p. m., a. Carnival a. Tourterelle. 4. Madarász, 3é. p. m., a. Ostreger a. Vogelfänger. 5. Kedvencz, 3é. p. m., a. Ostreger a. Tourterelle. 6. Pádi, 2é. p. m., a. Cotswold a. Esperance. 7. Révész, 2é. p. m., a. Buccaneer a. Vogelfänger. 8. Ella, (előbb Coalition), 2é. p. k., a. Adventurer a. Corinne. 9. Tücsök, 2é. f. k., a. Cotswold a. Target. 10. Csillag, 2é. sga k., a. Lord Clifden a. Creslow. CARNIVAL, angol telivér mén, az 1873-diki idényben Ká]DOsztás-Megyeren fog fedezni. — A bejelentéseket Szatmáry Mihály úrhoz, a lovarda igazgatójához kell intézni. Telivér kanczát fedez 105 frtért. Félvér kanczát » 62 frtért. Istállópénz és paddockért 30 frt egy kuncza után az egész fedezési idényre. Takarmány piaczi árak szerint. Egy igen derék istállómester! ajánlanánk Bábolnáról az ottani ménesparancsuokságtól. Nevezett egyén ezelőtt mint őrmester szolgált ott, jó lovas és tanító volt és sok mindenre alkalmas. Nyitrai születésü, 25éves; beszél magyarul, németül, tótul; középtermetű, mintegy 125 font nyeregsulylyal. Miután ily egyénekben biány van, valamely uraságnál, hol egy kis ménes vau, nagyon használható volna. Többet mond a bábolnai ménes parancsnoka. Böhönyén, gróf Festetich Pál jószágán folyó hó 3-án és 5-én nagy hajtóvadászat rendeztetett, mely — mint Böhönyéről irják — két nap alatt 510 nyulat, két szarvast, két őzbakot és 8 foglyot mutat fel eredményül. A vadászat, melyen gr. Festetich Pál, gr. Széchenyi Pál, gr. Khun, Inkey István, Kund Jenő, Leliner Sándor és a gróf gazdatisztjei vettek részt, reggeli fél 11-től d. u. 3 óráig tartott. A hajtók 400-an felül voltak. Agará §£a.t* kopaszat. Két különös vadászat a pesti falkával. Ilyen hetünk még nem volt a vadászidényben, hol az idő különösen kedvező jóvoltából egész héten át mindennap vadászhattunk. Egyik különös vadászat volt a jan. 23-ki, olyan nagy ködben, hogy a szokásos kifejezés szerint harapni lehetett volna. S e ködben — mint egy kék tengerben úszva — a soroksári nádasból felvert róka nyomán elindult társaság aztán két része szakadt. Ő Felsége a király — ki egy nappal a királyné után érkezett meg, szintén részt vett már e vadászaton a királynéval együtt, s azon kis csapathoz tartozott, mely — gr. Szapáry Iván, b. Simonyi Lajos s rnég két-három más vadászszal együtt — huntsman és whippek nélkül maguk hajtották a falkával a rókát, s nem kevéssé örültek ez extra mulatságnak. A zord ködben fordult elő ugyan egy pár bukás — de minden baj nélkül. Egész Vecsésig hajtották igy a rókát, hol az elmenekült. Itt akadt rájuk sok kürtölés után a társaság .másik része, s aztán esőben, ködben s erős »chasse trainben« lovagolt vissza, 0 Felségük kíséretét képezve. A másik különös vadászat jan. 2 7-kén volt. Oly szélvihar — esővel vegyest, dühöngött odakün Engelsfeld táján, hogy kutyák, lovak alig haladhattak előre. A hideg havas eső szemközt verte a lovasokat, s a nádasból nem lehetett kizavarni a rókát. Hanem az esőre fordult idő remélni engedi, hogy ezután következik még az idény java. Nyílt levél b. Wesselényi Béla úrhoz. Kedves barátom! Te ugyan megadod nekünk agarászoknak, e lapok 1-ső számában Kolozsvárról szólló »Utóhangokban,« midőn azt mondod: »hagyjuk az agarászatot az elaggottaknak s a gyermekeknek, kik lovagolni tanulnak; nem férfinak való az, kinek szive helyén van! . . .« En nem ugy fogom fel a kérdést hogy: hova sziv nem kell, az már nem vadászat, nem sport; A veszedelem nem szükséges kelléke a sportnak, s csak ha éppen közbe vegyül, fűszerezi. — Azt hiszem legbátrabb vadászok közt is igen kevés egyén vadász egyedül azért, mert a veszedelmet keresi, s Csak ha el nem kerülhető — megyen rajta keresztül, és hallgat róla. Éppen ugy mint az ízlésről, a sport nemeiről sem lehet vitatkozni; — mig a turfitának lovai az idomárnál idomíttatnak és jockey által lovagolva — einem vitázható, hogy szintén sport, pedig tulajdonosa soha sem ül lovára, s veszedelem, nagy költségen kivül, semmi sem lehet. A lővadászat szintén nem követel bátorságot, s tagadhatatlan, hogy szintén sport. — Több izben csodálkoztak már rajtam lővadászok, liogy lehetséges-e az, bogy szenvedélyes agarász is legyek, viszont agarászok , bogy szenvedélyes lövadász legyek. — Sokan csak igen szűk körben tudják a szenvedélyt megérteni, gyakran csak abból, a melyben forognak. Nagyon sokat hallottam az erdélyi kopóvadászatokról beszélni, — borzasztó dolgokat, s nem azoktól, kiket mult évben emiitett a Hubertusi vadászat tudositója az »Ellenőrben«, hogy jelenleg a rákosi falka után vadásznak, s ott, Kolozsvárit, gondolkodóba estek volt; hanem olyanoktól, kik követték a falkát a mint csak lehetett. Én megvagyok győződve, hogy azok maguk nemében gyönyörűek, de, bocsáss meg, azt meg nem engedhetem, hogy egyedül csak az volna sport, hol gyakran a legjobb lóval és legbátrabb szívvel sem lehet a kopók mellett maradni, hanem csak követni őket. Nem tudom, hogv agarásztál e már jó két agárral jó talajon; —de hidd meg, az nagy élvezet; — egy szép futás — azou sebesség — a folytonos verseny a nyul és agarak s egyszersmind az agarak közt is, néha minden pillanatban ismétlődve, nagyon izgató. Nem vagyok én ellensége a kopóvadászatnak, sőt inkább nagyon sajnálom, hogy viszonyaim nem engedik azt egészen élvezni; s igy vannak vélem nagyon sokan; mig az agarászat sem az időjárásban sem a költségekben nem oly igénylő. De jó agarat nevelni, az nagyon nehéz, s e végett kedvetlenednek sokan el. Különben hidd meg, hogy homok-buczkás vidéken, p. o. N.-Kőrösön, egy agárfutamot sebes iramban követni — sziv kell, és sokan nem azért nem vadásznak mintha náluk az hiányzanék, hanem, mint mondám már, a költség miatt is, s mert sokaknak az otthont kellene akkorra feláldozni, s azt nem akarják; bár én részemről, ha rendelkezném is kopófalkával, azért hetenként legalább 2-szcr mégis agarásznám. Jövő évre, ha lesznek jó agaraim, szerencséltess látogatásoddal s megvagyok győződve, te, mint sportman, az agarászatot is nagy élvezetnek fogod találni, s nem fogod arra csak az elaggottakat és gyermekeket utalni. Isten véled K. Kartal, 1874. jan. 20.' őszinte barátod P o d m a n i c k y Géza. Igen tisztelt szerkesztő űr! »Trop de bruit pour une omelette.« — Egy ártatlan kis sajtó-hiba miatt nagy lett az indignatió az agarász urak közt. Csillapodjék méltó haragjok és sértett ambitiójuk. Nagy félreértés van a dologban. Az agarászatot egy lépcsőnek tekintem, melyen haladva, fel lehet jutni egy nemesebb sporthoz; és mint ilyet én is tisztelem és sietek az illetőket megnyugtatni. A »Vad. és Vers.-lap« 3-ik számában közölt sajtóhibákon kivül még csúsztak be kisebb hibák a kérdéses czikkbe, melyeket nem tartottam szükségesnek kiigazítani ; nem is sejtvén, hogy ily zaj legyen belőle. A szaboles-vajai agarászegylet t. tagjai által idézett kikezdés első szava: Hagyjuk helyett hagyják van a kéziratban. Ebből világosan kitetszik, valamint az egész czikk irányából, hogy az kizárólagosan erdélyi érdekű, az erdélyi agarászokat illeti és csak azokra tartozik, és azokra nézve se foglal magában semmi sértőt, semmi kicsinyitőt. Azoktól, kiknek körülményeik a falkavadászatokon részt venni nem engedik, azt senki se is kívánja. Erdélyben oly kevés a nyul, hogy agarászni már csak nagyon kevés helyen lehet; és a hol azt gyakorolják, napról napra észlelhető a nyulak apadása. Ily körülmények közt az országnak nincs indicálva az agarászat; és azt meg fogják nekem engedni a t. agarászegyleti urak: hogy erdélyi barátaimat bizalmasan felkértem, hagyjanak fel a nem nekik való agarászattal; és jó lovaikat s kitűnő lovaglásukat mutassák be ahoz méltóbb helyen. Hogy az agarászat a continensen és Angliában is a sportok közé soroztatik, nem tagadom. Angliában nem annyira magáért az agarászatért. cultiválják e sport e nemét. És ott is, valamint Magyarországon is több helyt, hol falkavadászatok vannak, tartanak agarakat is oly vidékeken, hol igen sok a nyul, azokat kissé megdézmálandó; mert a gyakori nyulugrás mind a róka- mincl a nyul falkát zavarja; Erdélyben erre nincs szükség, a nyulak sokasága ellen nem panaszkodhatunk. Tőlem háborithatlanul folytathatják a magyarországi agarászok mulatságaikat; én abban zavarni nem fogom, sem az iránt disgustálni nem volt czélom ; ismétlem a kérdéses czikk semmi vonatkozással nem volt a magyarországi agarász urakra. Zsibó, 1874. jan. 24. Maradok az igen tisztelt szerkesztő urnák tisztelője B. Wesselényi Béla. (Igen sajnáljuk, hogy e félreértés történt, de a fentebbi két nyilatkozat után ez ügyet befejezettnek tekintjük. Szer k.) A kolozsvári falkavadász-társulaUjf. é. február hó 3-kán délutáni 5 Jj 2 órakor gyűlést tartand. B. Wesselényi Béla. Fedező agarak. Alsó-Roglaticza pr. BajmoK (alföldi vasút), Sárkány (Jármyféle) veres kan, stb. Csárdás (Csilla testvére saját nev. Hááderfaj) hamvas kan. Fedeznek minden előre bejelentett szukát grátis; 2 frt a lovásznak. Tudakozni lehet Kiss Bálint első lovásznál. Áttelelés Novaja-Zemlján. Stockholm, 1873. szept. 25. Az éppen lefolyt augustus hó utolsó napjaiban egy pár ember került haza Hammerfestbe, kik a mult öszszel Novaja Zemlja körül odafagyott »Frcya« nevű nor-
