Vadász- és Versenylap 18. évfolyam, 1874

1874-01-28 / 04. szám

JANUÁR 28. 187 4. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 29 Végül a lónak Angliából való szállítása sok­kal kevesebb költséggel és veszélylyel jár, mint a keletről való szállítás. B—a. Z—n. Ménes« és gyep újdonságok* Idomítás alatti lovak. (Horses in training). Gr. Festetits Pál dégi istállójában: (Idomár : J. Spooner.) 1. Ándorka, id. p. k., a. Buccaneer a. Br. Agnes. 2. Woodroof, 4é. p. m., a. Orest a. Evergreen. 3. Farsang, 4é. p. m., a. Carnival a. Tourterelle. 4. Madarász, 3é. p. m., a. Ostreger a. Vogel­fänger. 5. Kedvencz, 3é. p. m., a. Ostreger a. Tourte­relle. 6. Pádi, 2é. p. m., a. Cotswold a. Esperance. 7. Révész, 2é. p. m., a. Buccaneer a. Vogel­fänger. 8. Ella, (előbb Coalition), 2é. p. k., a. Adventurer a. Corinne. 9. Tücsök, 2é. f. k., a. Cotswold a. Target. 10. Csillag, 2é. sga k., a. Lord Clifden a. Creslow. CARNIVAL, angol telivér mén, az 1873-diki idényben Ká­]DOsztás-Megyeren fog fedezni. — A bejelentéseket Szatmáry Mihály úrhoz, a lovarda igazgatójához kell intézni. Telivér kanczát fedez 105 frtért. Félvér kanczát » 62 frtért. Istállópénz és paddockért 30 frt egy kuncza után az egész fedezési idényre. Takarmány piaczi árak szerint. Egy igen derék istállómester! ajánlanánk Bá­bolnáról az ottani ménesparancsuokságtól. Nevezett egyén ezelőtt mint őrmester szolgált ott, jó lovas és tanító volt és sok mindenre alkalmas. Nyitrai születésü, 25éves; beszél magyarul, németül, tótul; középtermetű, mintegy 125 font nyeregsulylyal. Miután ily egyénekben biány van, valamely ura­ságnál, hol egy kis ménes vau, nagyon használ­ható volna. Többet mond a bábolnai ménes pa­rancsnoka. Böhönyén, gróf Festetich Pál jószágán folyó hó 3-án és 5-én nagy hajtóvadászat rendeztetett, mely — mint Böhönyéről irják — két nap alatt 510 nyulat, két szarvast, két őzbakot és 8 fog­lyot mutat fel eredményül. A vadászat, melyen gr. Festetich Pál, gr. Széchenyi Pál, gr. Khun, In­key István, Kund Jenő, Leliner Sándor és a gróf gazdatisztjei vettek részt, reggeli fél 11-től d. u. 3 óráig tartott. A hajtók 400-an felül voltak. Agará §£a.t* kopaszat. Két különös vadászat a pesti falkával. Ilyen hetünk még nem volt a vadászidényben, hol az idő különösen kedvező jóvoltából egész héten át mindennap vadászhattunk. Egyik külö­nös vadászat volt a jan. 23-ki, olyan nagy köd­ben, hogy a szokásos kifejezés szerint harapni le­hetett volna. S e ködben — mint egy kék tenger­ben úszva — a soroksári nádasból felvert róka nyo­mán elindult társaság aztán két része szakadt. Ő Felsége a király — ki egy nappal a királyné után érkezett meg, szintén részt vett már e vadá­szaton a királynéval együtt, s azon kis csapathoz tartozott, mely — gr. Szapáry Iván, b. Simo­nyi Lajos s rnég két-három más vadászszal együtt — huntsman és whippek nélkül maguk hajtot­ták a falkával a rókát, s nem kevéssé örültek ez extra mulatságnak. A zord ködben fordult elő ugyan egy pár bukás — de minden baj nélkül. Egész Vecsésig hajtották igy a rókát, hol az el­menekült. Itt akadt rájuk sok kürtölés után a társaság .másik része, s aztán esőben, ködben s erős »chasse trainben« lovagolt vissza, 0 Fel­ségük kíséretét képezve. A másik különös vadászat jan. 2 7-kén volt. Oly szélvihar — esővel vegyest, dühöngött oda­kün Engelsfeld táján, hogy kutyák, lovak alig haladhattak előre. A hideg havas eső szemközt verte a lovasokat, s a nádasból nem lehetett kiza­varni a rókát. Hanem az esőre fordult idő remélni engedi, hogy ezután következik még az idény java. Nyílt levél b. Wesselényi Béla úrhoz. Kedves barátom! Te ugyan megadod nekünk agarászoknak, e lapok 1-ső számában Kolozsvár­ról szólló »Utóhangokban,« midőn azt mondod: »hagyjuk az agarászatot az elaggottaknak s a gyermekeknek, kik lovagolni tanulnak; nem fér­finak való az, kinek szive helyén van! . . .« En nem ugy fogom fel a kérdést hogy: hova sziv nem kell, az már nem vadászat, nem sport; A veszedelem nem szükséges kelléke a sportnak, s csak ha éppen közbe vegyül, fűszerezi. — Azt hiszem legbátrabb vadászok közt is igen kevés egyén vadász egyedül azért, mert a veszedelmet keresi, s Csak ha el nem kerülhető — megyen rajta keresztül, és hallgat róla. Éppen ugy mint az ízlésről, a sport nemeiről sem lehet vitatkozni; — mig a turfitának lovai az idomárnál idomíttatnak és jockey által lova­golva — einem vitázható, hogy szintén sport, pedig tulajdonosa soha sem ül lovára, s vesze­delem, nagy költségen kivül, semmi sem lehet. A lővadászat szintén nem követel bátorságot, s tagadhatatlan, hogy szintén sport. — Több izben csodálkoztak már rajtam lővadászok, liogy lehet­séges-e az, bogy szenvedélyes agarász is legyek, viszont agarászok , bogy szenvedélyes lövadász legyek. — Sokan csak igen szűk körben tudják a szenvedélyt megérteni, gyakran csak abból, a mely­ben forognak. Nagyon sokat hallottam az erdélyi kopóvadá­szatokról beszélni, — borzasztó dolgokat, s nem azoktól, kiket mult évben emiitett a Hubertusi va­dászat tudositója az »Ellenőrben«, hogy jelenleg a rákosi falka után vadásznak, s ott, Kolozsvárit, gondolkodóba estek volt; hanem olyanoktól, kik követték a falkát a mint csak lehetett. Én meg­vagyok győződve, hogy azok maguk nemében gyö­nyörűek, de, bocsáss meg, azt meg nem engedhe­tem, hogy egyedül csak az volna sport, hol gyak­ran a legjobb lóval és legbátrabb szívvel sem le­het a kopók mellett maradni, hanem csak kö­vetni őket. Nem tudom, hogv agarásztál e már jó két agár­ral jó talajon; —de hidd meg, az nagy élvezet; — egy szép futás — azou sebesség — a folytonos verseny a nyul és agarak s egyszersmind az aga­rak közt is, néha minden pillanatban ismétlődve, nagyon izgató. Nem vagyok én ellensége a kopóvadászatnak, sőt inkább nagyon sajnálom, hogy viszonyaim nem engedik azt egészen élvezni; s igy vannak vélem nagyon sokan; mig az agarászat sem az időjárás­ban sem a költségekben nem oly igénylő. De jó agarat nevelni, az nagyon nehéz, s e végett ked­vetlenednek sokan el. Különben hidd meg, hogy homok-buczkás vi­déken, p. o. N.-Kőrösön, egy agárfutamot sebes iram­ban követni — sziv kell, és sokan nem azért nem vadásznak mintha náluk az hiányzanék, hanem, mint mondám már, a költség miatt is, s mert sokaknak az otthont kellene akkorra feláldozni, s azt nem akarják; bár én részemről, ha rendelkezném is kopófalkával, azért hetenként legalább 2-szcr mégis agarásznám. Jövő évre, ha lesznek jó agaraim, szerencséltess látogatásoddal s megvagyok győződve, te, mint sportman, az agarászatot is nagy élvezetnek fogod találni, s nem fogod arra csak az elaggottakat és gyermekeket utalni. Isten véled K. Kartal, 1874. jan. 20.' őszinte barátod P o d m a n i c k y Géza. Igen tisztelt szerkesztő űr! »Trop de bruit pour une omelette.« — Egy ár­tatlan kis sajtó-hiba miatt nagy lett az indigna­tió az agarász urak közt. Csillapodjék méltó ha­ragjok és sértett ambitiójuk. Nagy félreértés van a dologban. Az agarászatot egy lépcsőnek tekin­tem, melyen haladva, fel lehet jutni egy neme­sebb sporthoz; és mint ilyet én is tisztelem és sietek az illetőket megnyugtatni. A »Vad. és Vers.-lap« 3-ik számában közölt sajtóhibákon kivül még csúsztak be kisebb hibák a kérdéses czikkbe, melyeket nem tartottam szük­ségesnek kiigazítani ; nem is sejtvén, hogy ily zaj legyen belőle. A szaboles-vajai agarászegylet t. tagjai által idézett kikezdés első szava: Hagyjuk helyett hagyják van a kéziratban. Ebből világosan kitetszik, valamint az egész czikk irányából, hogy az kizárólagosan erdélyi érdekű, az erdélyi agará­szokat illeti és csak azokra tartozik, és azokra nézve se foglal magában semmi sértőt, semmi ki­csinyitőt. Azoktól, kiknek körülményeik a falka­vadászatokon részt venni nem engedik, azt senki se is kívánja. Erdélyben oly kevés a nyul, hogy agarászni már csak nagyon kevés helyen lehet; és a hol azt gyakorolják, napról napra észlelhető a nyulak apadása. Ily körülmények közt az or­szágnak nincs indicálva az agarászat; és azt meg fogják nekem engedni a t. agarászegyleti urak: hogy erdélyi barátaimat bizalmasan felkértem, hagyjanak fel a nem nekik való agarászattal; és jó lovaikat s kitűnő lovaglásukat mutassák be ahoz méltóbb helyen. Hogy az agarászat a continensen és Angliában is a sportok közé soroztatik, nem tagadom. An­gliában nem annyira magáért az agarászatért. cul­tiválják e sport e nemét. És ott is, valamint Ma­gyarországon is több helyt, hol falkavadászatok vannak, tartanak agarakat is oly vidékeken, hol igen sok a nyul, azokat kissé megdézmálandó; mert a gyakori nyulugrás mind a róka- mincl a nyul falkát zavarja; Erdélyben erre nincs szükség, a nyulak sokasága ellen nem panaszkodhatunk. Tőlem háborithatlanul folytathatják a magyar­országi agarászok mulatságaikat; én abban za­varni nem fogom, sem az iránt disgustálni nem volt czélom ; ismétlem a kérdéses czikk semmi vo­natkozással nem volt a magyarországi agarász urakra. Zsibó, 1874. jan. 24. Maradok az igen tisztelt szerkesztő urnák tisztelője B. Wesselényi Béla. (Igen sajnáljuk, hogy e félreértés történt, de a fentebbi két nyilatkozat után ez ügyet befejezett­nek tekintjük. Szer k.) A kolozsvári falkavadász-társulaUjf. é. február hó 3-kán délutáni 5 Jj 2 órakor gyűlést tartand. B. Wesselényi Béla. Fedező agarak. Alsó-Roglaticza pr. BajmoK (alföldi vasút), Sárkány (Jármyféle) veres kan, stb. Csárdás (Csilla testvére saját nev. Hááder­faj) hamvas kan. Fedeznek minden előre bejelentett szukát grátis; 2 frt a lovásznak. Tudakozni lehet Kiss Bálint első lovásznál. Áttelelés Novaja-Zemlján. Stockholm, 1873. szept. 25. Az éppen lefolyt augustus hó utolsó napjaiban egy pár ember ke­rült haza Hammerfestbe, kik a mult öszszel No­vaja Zemlja körül odafagyott »Frcya« nevű nor-

Next

/
Thumbnails
Contents