Vadász- és Versenylap 18. évfolyam, 1874

1874-08-12 / 33. szám

22G VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. AUGUSZTUS 12. 1874. tezni, beperelték az angol Jockey-clubot. Az első törvényszéki tárgyaláson Mr. Chaplin, jockey-club és parlamenti tag (egykor Hastings marquis hires ellenfele.) képviselte a Joekey-clubbot, mint a newmarketi intézők egyike, és sikerült a vádlókat elutasittatnia, kik a királyné törvényszéke elé fellebeztek. * ...... * * Francziaországban a caeni versenyek folytak le aug. 2. és 3-kán 6—6 futammal. A caeni nagy bandicapet, mely különben csak 2400 méter, Skirmisher 4éves fia Pros (a. Voluptas) nyerte egy hoszszal Boreal, Joconde és 7 más ló ellen. A 2évesek »Prix de premier pas«-jára kitűzött 5000 frank dijat egy Dollar csikó Cascatelle (a. Néreide) vitte haza Saltimbanque, Salo és más 11 csikó ellen. A Sévesek számára kitűzött »Grand Saint Leger de france« 10,000 frankját Bieville (a. West-Australian a. lie de France) nyerte meg igen könnyen félboszszal Figaro, Perla és más két ló ellen. * * A mult héten Middleparkban nagy árverés volt, melynek javát Mr. Walker eladó ménese képezé. Ez alkalommal több oly anyakancza és ló adatott el, melyek a pár év előtt elhunyt Mr. Blenkiron méneséből származtak, s melyekért most ugyanannyit, sőt kétszeres árt fizettek. Maga Blenkiron fia is az ily minden áron vásárlók közé tartozott, kik mesés áraktól sem ijedtek vissza. Igy például Seclusion kanczáért (Hermit anyja), melyet a most eladó Mr. Walker a feloszlott Blenkiron-ménesből 2500 guineáért vásárolt, ugyanannyit adott a fiatal Blenkiron ; a két vásárlás közt csak az a különbség, hogy akkor Mr. Walker a kanczával két csikót is kapott, melyek egyikét (Blair Atholetől) 2000 guioeáért eladván, ez és a másik csikó tiszta nyereség. A fiatal Blenkiron vette meg továbbá Pandórát is, Newminster egyik leányát a Caller Ou kanczától 1300 guineáért, habár ez csak egy kicsiny, keveset mutató és kiálló csipejü kancza, és 750 guineát adott Penanceért, egy 17 éves, erős és a tenyésztésben jónak bizonyult Flying-Dutchman kanczáért. Ezekből láthatni, hogy a tenyészanyag közel 100 °/o emelkedett oda át — mondja a »Sporn«. X Lefévre ur versenyistállóját és ménesét németországi birek szerint gr. Lagrange vette volna meg 25,000 fontért. Angol lapok ellenben azt irják, hogy a két hires turfita szövetségre lépett, s egyik a ménest, másik a versenyistállókat vezénylendi. VR ^ A »Sporn« hivatalos részében jelenti, hogy miután a porosz orsz. lótenyésztési egyletek egyhangú beleegyezése folytán az »Union club« által versenyczélokra előlegezett összeg a tenyésztőknek utólag engedélyezett lótenyésztési szemledíjakból pótoltatott — az eddig a versenyzésből kizárt graditzi államménes versenylovainakis nyitva állnak a versenyterek. Bois Roussel a napokban utazott át itt Kisbérre, igen jó egészségben, mint ezt Dr. Zlamál szakavatott vizsgálata után mondja a »Földmiv. Erdekeink.« E ménről szólva, oda igazítjuk a múltkor észre nem vett téves közleményt, liogy Bois Roussel nem b. Bánffy-, hanem b. Wesselénvi Bélánál volt Zsibón. .* , * * A Lajtbán túli államménesek számára a mult héten érkezett Angliából egy nagyobb csapat norfolki csődör, melyet ott Schwarzl őrnagy felügyelete alatt Scbawel Jakab vásárolt be. * * A Reiter-Verein, mint a. »Halbblutzüchter«-ben olvassuk, a tatai versenyekre 9 s a briinnire 3 tiszteletdijat bocsátott e versenyek tervezőinek rendelkezésére. * * * Rendkívüli ugrás szabadon. A »Sporn« beszéli, hogy egyik porosz katonai pótlovazási depótba hoztak a mult márczius 23-kán egy 4é., Kulmsee körül nevelt lovat, mely az udvarban szabadon eresztve, az azt körítő 7 láb magas deszkafalat (melyhez a talaj emelkedő volt) keresztül ugrotta és semmi baja sem történt. E rendkívüli ugrás szemtanúi voltak az ottani ménespai-anesnok, az állatorvos és több tiszt. Az ausztriai telivér-tenyésztö egylet számára is vett Mr. Fr. Cavaliero egy jó kinézésű Stockwell-kanczát, Juliette*, f Julius nővérét, melynek rokonai Attraction és Lay Sister ide át már igen hasznosnak bizonyultak; és egy King Tom felé kanczát Chance-t; e kanczák még nincsenek kipróbálva ménesben, de ha Juliette csikaja sikerül Rosicrutiantól, melytől fedezve van, ugy ez maga megéri — mint az előbb emiitett lap véli — azt a 830 guineát, mennyit Mr. Cavaliero mind a két kanczáért fizetett. Az 1874. május hó 11-kén, 12-kón és 13-kán a Köztelken tartott országos lótenyésztési értekezlet. (A »Földmiv. Érdekeink« gyorsírói tudósítása szerint.) (Folytatás és vége.) Kozma Ferencz miniszteri tanácsos: T. értekezlet! Bátor leszek a minisztérium szempontjából előadni, mike'pen fogtam fel a jelenlegi eszmecserének eredményét. Már kezdetben volt szerencsém hangsúlyozni, hogy annak egyik főoka, hogy a kormány a t. bizottsági tagokat ezen értekezletre kérte fel, az volt, hogy alkalma legyen meggyőződni arról, miként lehetne a különféle helyi viszonyok szerint némileg apasztani azon kiadást, melyet az állam eddig a lótenyésztés ügyére, nevezetesen a méntelepekre fordított ? A minisztérium előre gyanította és nem csalódott abban : hogy nincsen oly módozat, mely mindenütt alkalmazható volna s hogy számba kell venni minden egyes vidéknek, s egy vidéken sokszor minden egyes helységnek speciális viszonyait. A minisztériumnak legkevésbbé sincs szándéka saját tervei szerint boldoggá tenni bárkit is, hanem akként, a mint legkönnyebben lehet; viszont akkép méltóztassanak segíteni a minisztérium hely zetén, a mint a viszonyok szerint legkönnyebben eszközölhető. E tekintetben szivemből üdvözölöm azon eredményt, mely ezen eszmecseréből származott. A minisztériumra nézve nemcsak liogy mindegy, de magára az ügyre nézve kedvezőbbnek tűnik fel, lia nem egy alakban kell a segélyt várni és ajánlani. Ha pl. vannak egyes vidékei az országnak, hol azt mondják : mi nem adhatjuk a takarmánynemüeket olcsóbban, mert viszonyaink nem engedik, hanem a jövedelmek fokozása, azaz magasabb fedeztetési dijak felajánlása által fogjuk a kormányt segíteni, a kormány szivesen fogja fogadni az ily ajánlatot, mert a czél ez által is el lesz érve. Ha valamely más vidék ismét azt mondja: én nem emelhetem a fedezési dijakat, mert ez nagy ellenszenvet keltene a népben, de helyzetem olyan, hogy adhatok istállót olcsón, sőt ingyen ; adhatok ingyen vagy jutányos áron szénát, zabot, akkor a czél szintén el van érve, mert a mig ama vidék a jövedelmeket fokozta a dijfelemelések által, addig emez megtakarította, illetőleg kevesbítette az államnak a fedeztetési állomások fentartására kívántató költségeit. Áttérvén Komárom és Barsmegye kívánságára, kinyilatkoztatom : bogy a minisztérium szem előtt tartásával azon felelősségnek, melylyel az országnak a közvagyon kezelésére nézve tartozik, azon ki vánságot, hogy az állammének egészen adassanak át egyes községeknek, csakis felügyelet és ellenőr zés mellett t ljesithetné. Ha tehát Komárom-, vagy Barsmegye azt állitja, liogy vannak egyes községei, melyekre reá lebet bizni a méneket, és ebbeli kívánságának kifejezést ád, a kormány hajlandó lesz ugyan ezen kívánságnak megfelelni, csakhogy a kormány a lovak feletti felügyeletet kezéből ki nem adhatja. Felteszem, hogy Komárom- vagy Barsm. 2 3 5 vagy 10 községére nézve az állam bele fog egyezni, hogy a mének, melyek oda igértettek, vagy ott tényleg már használtattak , jövöre egészen ott tartathatnak, és a községek az azok után bejövő dijakat a tartásra fordíthatják, de másrészt nem engedhetné ki a kormány kezeiből a fedezési dijak meghatározását. Óvnom kell e tekintetben az illetőket előre is minden félreértéstől; mert én meg vagyok győződve, hogy ha a kormány a felügyeleti jogáról lemondana, megtörténhetnék, hogy az egyes vidéken ez irányban elkövetett csak egy tapintatlanság vagy figyelmetlenség annyira elronthatná az egész intézményt, hogy jövőre hasznát sem vehetnők. Másfelől kijelentem, hogy arra nézve, mi legyen tápszere, részlete ; továbbá, hogy mike'pen és mi helyen kell tartani, mozogtatni a községeknek a fedeztetési idényen kivül is átengedett méneket stb. a kormány szintén fentartja rendelkezési jogát s mindezt kellőleg ellenőrizni kívánja. Semmi kifogása a kormánynak az ellen, hogy az egyes községek maguk között a biztosításra nézve megegyezzenek, de biztosítani a lovat okvetlenül kell, mert felelőssége mellett a kormánynak ezt követnie kell. Ha az állam azt mondja: én elvesztettem ezt a lovat, minden gond, minden vigyázat mellett, melyet reá fordítottam, mindenki azt fogja mondani: ez megeshetik ; de ha valaki azt mondja a kormánynak : hiszen neked közegeid voltak, s te még is kiadtad a lovat és azok elpusztultak, erre megfelelni csak úgy lehet, ha azt mondhatja a kormány, hogy igen, de én lehetőleg biztosítottam az állam vagyonát. Hogy az illető községek miként fogják ezt maguk között kicsinálni, az nem lehet többé dolga a minisztériumnak. Nem akar tehát a kormány e tekintetben semmiféle békót alkalmazni, de a kellő felügyeletet kénytelen magának fentartani. A mely vidékeken a viszonyok megengedik, a kormány a fedeztetési dijak felemelése által készségesen hozzá fog járulni a teher könnyítéséhez, ha valamely más község azt mondja, hogy én saját viszonyaim szempontjából nem emelhetem a dijakat, hanem más kedvezményeket óhajtanék, a kormány meg fogja tenni mindazt, a mi hatalmában áll. E tekintetben a minisztérium minden vidéket meg fog kérdezni, miután lehetetlenség e tekintetben egyenlő eljárást követni, hogy mily uton és módon kíván maga számára könnyebitéseket, az illető bizottságokra hagyván természetesen azt, miként fogják ezt lehetővé tenni. Megtörténhetik, hogy lesznek oly javaslatok, melyeket a kormány el nem fogadhat, ha azok kivitelét ugyanis felelősségével nem tartja megegyeztetbetőnek. Azt hiszem azonban, hogy az itt kifejtett nézetek közöl nem lesz egy is, mely a kormány részéről íiebczse'gekbe ütköznék. Felhozattak az istállópénzek ; ő méltósága Bánffy Dániel saját vidéke viszonyai szerint Ítélve, azt mondja, hogy őt meglepi, hogy valahol istállópénzeket követelnek. Bocsánatot kérek, itt nagyon bajos a segítség; azt nem lehet kimondani, hogy a minisztérium nem ad oda mént, a hol az istállópénzt követelik. Általánosságban ugyan lehet mondani, hogy kívánatos, miszerint ott, hol nem engedhetnek az istállópénzből, ott a fedezési dijak emeltessenek ; ott, hol ez nem emelhető, nyujtassék más uton kedvezmény; de a mi a fedezési dijak emeltetését illeti, méltóztassanak megengedni, bogy e tekintetben azt vagyok bátor mondani: ismerem minden megyében a fedezés eredményét ezen évből és a mult évekből s nagyon örülnék, ha határozottan lehetne állitani azt, mit hangsúlyozni méltóztattak, bogy nem képez akadályt a fedeztetési dijak emelése. Két ilyen eset volt ugyanis, s mifid két esetben bebizonyodott az, hogy igenis a fedeztetési dijak emelése nagy külömbséget tész. 1869-ben, mint méltóztatnak tudni, az országgyűlés óhaja folytán a kormány jónak látta emelni a fedezési dijakat. 187 0-ben az eredmény nevezetesen csökkent, minek oka a dijfelemelés