Vadász- és Versenylap 18. évfolyam, 1874

1874-05-20 / 20. szám

Szerkesztőségi iroda: Pesten, Nemz. Casino II. em. Hatvanin. Ide küldendők a kéziratok és hirdetések. Előfizetés. Egész évre .... 12 frt. Félévre ..... 6 » „Yadász- és Verseny-lap

1' kiadóhivatalához PESTEN, Barátok-tere, Athenaeum» épület, intézendő. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP A PESTI ÉS VIDÉKI LOVAR-EGYLETEK ÉS VADÁSZ-SPORT KÖZLÖNYE. 20. sz. Budapest, 1874. május 20 XVIII. évfolyam. A »Vadász-és Verseny-lapot« illető minden leveleket és közleményeket f. é. május 1-től kezdve — Hatvani u. Nemzeti Casino II. emelet — ke'ri czimezni a » Vad.- és Vers.-lap« szerkesztősége. G0iiv€)t§)0®§. A »Pesti Lovai'-Egylet« f. hó 9-kén tartott közgyűlésén egyéb tárgyak közt a Versenyszabályok 46. pontját, mely a 2-dik ló nyereményéről szól, következőleg módositá: »Ha valamely versenyben a d i j-, vagy t é tés bánat-összeg egy bizonyos része van a második ló számára kitűzve, de vagy csak egy ló járja körül a pályát, vagy a 2-dik ló nem helyeztetik; akkor a dij a versenypénztárt illeti, a tét- és bánatrész azonban az első lóé. Ugyanez áll a harmadik lovat illető nyereményre nézve is. Ugyancsak a »Pesti Lovar-Egylet« f. hó 12-kén tartott választmányi gyűlésén a Széchényi-, Nemzeti-, Esterházy- S á nd or- és Batthyány-H u n y a d y-d i j a k szövegében előforduló és a 2-dik ló nyereményét meghatározó azon kétes értelmű szócskát: a »tétössz« fele vagy harmada — oda magyarázá, régi szokás és gyakorlat értelmében, hogy e kitétel alatt a »tét- és bánatösszeg« fele vagy harmada értendő, és elrendelé, hogy ez jövőre a fentemiitett dijak feltételeiben a »tétés bánatösszeg« szavakkal helyettesittcssék. Ugyanez alkalommal gr. Forgách István titkos szavazás utján a »Pesti Lovar-Egylet« tagjául megválasztatott. A titkárság. m l^fllilo« Yeusen y-aa p t a r

e (Racing; Fixtures.) Bécs (lö) május 25., 28. és 31. Boroszló junius 6. és 7. Berlin (nyári versenyek) . . . junius 11., 12. és 14. Lemberg junius 21. és 23. Kassa (5) September 6. és 8. Soprony (őszi) (6) sept. 19. és 20. Debreczen (6) október 4. és 5. Kolozsvár(9) október 9. és 11. Pest (őszi) tő) október 16. és 18. Berlin (őszi versenyek) . . . október 16.. 18.. 19_ Bécs (.) okt. 25., 27. | hesse ki. mint az Angliában tenyésztett primae j classis — le kell mondanunk; az angliai szelid ! éghajlat — eleget elmondatott már — kedve) zőbb arra, hogy a csikók azon magas, nyúlt növést nyerhessék, mely a galopp-verseny legalkalmasabb közvetítője ; mig nálunk a hirtelen s igen nagy különbözettel fellépő légmérsék mintegy lovaink alkatára is befoly, azokat rövidebbekké, de [egyszersmind kötöttebb izmunkká is növelvén. A mit igy sebességben vesztünk, azt lovaink szívósabb izmok és keményebb csont által pótolják, tehát tartósabbak lehetnek. S ez nézetünk szerint nyereség, mert soha sem is szabad azt felejtenünk, hogy mi nem a versenyek végett nevelünk, hanem hogy hibátlan, erőteljes tenyészanyagot nyerjünk, és pedig oly tenyészanyagot, mely honi szokásainknak, s országos lótenyésztésünk azon kettős sajátságú anyagáA pesti májusi versenyek. (Folytatás.) Hová is akarunk jutni azzal az Angliában j nak — miszerint futásra és teherhuzásra egy való idomittatással ? Vagy mindnyájának ott kellene idomíttatni, mert kétségkívüli hogy az egész télen szabadban időző s fejlődő 3 éves növésében tetemesebben gyarapszik mint az itthon ez idő alatt elzárt csikó ; — vagy oda, hogy a kisebb tenyésztő vagy versenyző, nem kelthetvén annyit miszerint lovait Angliában idomíttassa, mindig későn érkeznék a májusi versenyekre lova készültségével, s az Angliában aránt alkalmatos — megfeleljen. A versenyekre mint az erőfokozat s kitartás főpróbatéteire van szükségünk; mert valóban aczél-csontokkal, drót-inakkal és kaucsuktüdővel kell birni azon lónak, mely e sebes rohamokat kiállja, s igy a versenyekben nyilvános bizonyítványát adja képességének. Elégedjünk meg mi a versenyek ilyetén czéljával; hisz annak, hogy lovaink pár másodperezczel idomítottak vivén el a dijjakat, elmegy kedve j sebesebbek vagy lassúbbak, ugy sincs értelme a versenyzéstől. Már pedig főfeladat volna az, : nálunk, hol a lóállományt senki sem használhogy a versenyek, illetőleg az idomítás— mert hatja fel a fogadások azon börzejátékára, mely tulajdonképpen ez a főczél — mindinkább terjedjen a tenyésztők közt; az idomítás athletikai gyakorlata növelvén oda a jövendőbeli tenyészanyagot, hogy mind csont- mind izomzatra nézve erősbüljön. Arról, hogy a mi égAngliában már majdnem egyedüli czélja a versenylótenyésztésnek. Oda át már a versenyló (csekély kivétellel) nem mint a telivértenyésztés oly produktuma tekintetik, melynek az országos lótenyésztés emelésére kellene hatni — hajlatunk tenyésztménye azt a sebességet fejt- ' hanem csak mint közvetítő koczkajáték a turf-