Vadász- és Versenylap 17. évfolyam, 1873

1873-03-12 / 11. szám

8 6 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAV. M.ÍRCZICS 12. 1873. Moltke s a többi porosz vezérek „előítéletünkkel ' nemcsak megegyeznek, hanem azt gyakorolják is. Frigyes Кáioly heiczeg 20,000 lovasa még Cbanzy seregének, melyben csak 6000 lovas volt, sem birt sokat ártani. A nagy rémület, mely a francziákat a le nians-i csata után é.ijel megszállotta, nem a német lovasok müve volt. S használható-e máskor a lovasság, La gyakorlatban r's megrendült gyalogsággal szemközt nem ? Jó gyalogság ellen már I. Napokon korában sem boldogult ; bizonyítéka Aspern és Waterloo. Vannak azonban vezérek, kik lovasságukat csak h i á b а и tudják feláldozni, mint a francziák a wörth-i és sedan-i csaták végén. Ha egy tábornok már nein tudja, hol áll a feje, közönségesen lovasrohamot rendel. A németek részéről azonban Marslf.-Tour az egyetlen esata, melyben szorult helyzetük következtében 12 ezernyi lovasságukat a régi modoiban kíméletlenül használták. De ámbár ebben tölb dandárjukat, sőt az egész lovasság két harmadát is elvesztették, a franczia gyalogság ésj tüzérség hatáskörében történt lovas rohamok mindegyike sikertelen maradt. Me'g a nemleges eredmény, a csatavesztés meggátlása sem tulajdonitható a lovasság feláldozásának. Mert ezt is a poroszok egyedül csak a tehetetlen Bazaine szenvedőleges eljárásának köszönhetik. — Különösen pedig azon körülménynek, liogy 15 gyalog hadosztályából alig tizet, s ezeket is csak egymást felváltva vezette tűzbe. Ha többi 5 hadosztályát, 50,000 embert, az ellenség balszárnyára löki, a németek lovasságuk vitézsége daczára tökéletesen megveretnek. A német lovasság hadászati alkalmazását illetőleg, a Metzre és Sedanra vezető hadmüködések fedezésére s az ellenség szemmel tartására, a sereg zömét, 5 hadosztály — 15 — 20,000 ember — néhány menettel megelőzte. De hol maradt a többi 40,000 lovas ? Podgyászként a sereggel utazott. Hadászatilag tehát mint liarezászatilag a német lovasság szolgálatait ennek fele is megtehette volna. Maga egy jeles porosz iió, Boguslawski szerint lovasságuk negyedrésze fölösleges volt, s 25 lovasezredüknek a háborúban szenvedett veszteségei is alig méltók említésre. „Nem a lovasságot kell mellőzni, úgymond a „Sportblatt", hanem ügyetlen vezérletét, mely a lőfegyverek tokélyesülése folytán megváltozott harezászattal tisztába még nem jött. „A „Sportblatt" tehát bevallja, hogy a lovasságot nem tudják vezérelni, más szóval ezélszeriien használni. És túlzott szaporítását mégis pártolja ? Nem fokozná-e inkább a véderőt azon fegyvernemek szaporítása, melyekkel a vezérek, mint a gyalogsággal és tüzérséggel, már bánni tudnak ? — Létező lovasságunk, melynek „mellőzéséről" ezikkünkben szó sem volt, harczászati kísérletekre talán nem elegendő? A barczászat változásaival „tisztába" legfeljebb egy nagy lovasvezér juthatna. Ilyen, talán a lovasság mindég nehezebb alkalmazása következtében, Seydlitz óta nem létezett. Erre testi, erkölcsi és szellemi tulajdonságok valók, melyek ritkán találhatók egyesülve. Még maga Napoleon és Nagy Frigyes, már rövidlátásuk miatt sem voltak lovas vezéreknek teremtve, Muratnak pedig az erre szükséges szellemi képesség hiányzott. Napokon véleménye szerint a hadban csak az egyszelücn alkalmazható életrevaló. — E feltételnek azon költséges fegyvernem, melyet már fénykorába n évszázadonként alig egy ember tudott kellőleg vezérelni, felelne meg még mainap is ? Hogy jelen korunkban a lovasságot nagy számával arányban nem használják, tény. S hogy már többé általában nem használható, oly kérdés, melyet nem is érintettünk. A lovak védkötelezettsége, ugy mondák, csak a polgárok hadkötelezettségének kiegészítő része és fo'yománya. S ezen két intézmény kiegészítése s következése a vagyon „védkötelezettsége." Mert már Montecueculi szerint hadviselésre nem :„ló, megint ló s újra ló", hanem „pénz, megint pénz s újra pénz" szükséges. S nehogy ez kifogyjon, a hadierő ezélszerü de legolcsóbb felszerelése eddig általánosan elismert kormányelv volt. — Ha közvité/.einket azonban szükség nélkül telivér lovakra ültetjük, azokat joggal arany sarkantyúkkal és damnscusi kardokkal is felszcrelhetnök. Az emberek védkötelezettsége személyrabsag. Mivel jelenkorunk éppen jellemzése, liogy mig egykor szabadok is létez'ek , mostanában legalább személyünkre nézve bizonyos életkorig mindanynyian külömbség nélkül rabszolgák vagyunk. A lovak védkötelezettsége pedig a birtokjog elvének első és alig legkisebb megszegése. Poroszhon például Franeziaországgal készülő párbajában tönkre verethetik, és kizsákmányoltatván , egész bitelét vesztheti. Ezen állam, mely a világot már az emberek és állatok hadkötelezettségével boldogította, nem lenne-e azután kénytelen folyományként még a vagyon „védkötelezettségét" is elrendelni, s mozgósításkor a polgárok egész birtokát a hadügyminisztérium rendelkezésére állítani. A hadügyminiszterek ezen aranykora a második, a cominunisuius törvényének megállapítása pedig a harmadik és utolsó állomás leendene a vagyon rabszolgaságára vezető uton. Kaszelik Jenő. (Legyen ez utolsó szavunk ez ügyben, mely már úgyis törvénynyé vált, s várjuk meg, mit mond majd a tapasztalat. Szerk.) Pest, 1813. márczius 3. Különösen tisztelt szeikesztő ur ! Ma reggel olvastam h. lovainkat illetőleg Csáky százados ur válaszát. Lapját a vita folytatásával terhelni nem akarván, kérésem csupán : szíveskednék pár sorban kijelenteni, hogy viszválaszomat a „Honvéd"-ben teendem meg. Őszinte tisztelettel lits gyula. Buccaneer. Mily egyszerű név, s mily nagy jelentőségű mégis, ha. telivér-tenyésztésünkre gondolunk. Máirég szándékunkban volt a világ ez egyik elsőrangú ménjének értékét egy czikkben összefoglalni, s a majdnem mrgfizethetlen kincsre utalni, melylyel benne biiunk, — mondja a „Sportblatt", mely után kivonatilag ez ismertetést adjuk. E mén becsét telivér-tenyésztésünkre nézve — legjobban kitüntetik azon összegek, melyeket Kisbéren alkalmazottsága óta mind maga mind ivadékai egy vagy más uton kerestek. О maga idegen kanczák fedezésével szerzett : 1866. 8 kanczát 120 ftjával 960 frt 1867. 14 ,. 150 „ 2100 „ 1868. 23 „ 150 „ 3400 „ 1869. 31 „ 500 „ 15500 „ 1870. 26 „ 500 „ 13000 „ 1871. 28 „ 500 „ 14000 „ 1872. 21 „ 500 , E'adott telivér csikaiból bejött : 1868. 7 darabért 26200 frt, 1869. 9 „ 11940 „ 1870. 11 „ 6550 „ 1871. 6 „ 11975 „ 10500 „ 59510 ft. 1872. 2425 = 59090 ft. Eladatott félvér-csikaiból : 1870. 7 darabért 3975 frt, 1871. 3 „ 1705 „ 1872. 1 „ 760 „ = 6440 fr. A következő adatok csak megközelitöleg becsültethettek fel, nem hiszsziik azonban, liogy tnlzottunk volna. Kisbér adott a méntelepekbe : 7 félvér ménesikót 3000 írtjával . 2100 ft. A ménesben van még : 4 félvér anyakancza 2000 frtjával . 8000 ft. 2 kétéves félvér mén 1500 „ . 3000 ft. 2 kétéves félv. kaneza 1000 „ . 2000 ft. 1 egyéves telivér csikó .... 1000 ft. 11 telivér és 1 félvérceikó, melyek májusban már árverésre kerülnek, öszszesen 20000 ft. Buccaneernek érte'ke az által, mit ö maga keresett ; lássuk már most, mit kerestek ivadékai. Nyertek ezek : 4033 frtot és 0 tiszteletdíjat, ú4401 „ „ 1 49558 „ „ 4 60904 „ „ 4 1869-ben 2 ló 1870 ben 5 „ 1871-ben 9 „ 1872-ben 19 „ 180040 frtot, 16789

6 „ 347936 frtot. Tehát 180040 ft. Van még továbbá 11 telivér és 1 félvér kaneza vemhes állapotban tőle, melyek valószinü ivadéki is szép összeget képviselnek. Idáig terjedne Összesen 167 896 frtot és 9 tiszteletdijat. E dijakban bennfoglaltatnak az ő Németországban levő ivadékjainak a continensen tett nyereményei is. Ezekből összeadva látjuk, hogy Buccaneer a continensen keresett: Mint ménló a ménesben . Ivadékjai által a versenyekben Összesen Ivadékjai által az angol pályákon pedig eirca 50,000 font sterling, azaz 600000 frtot, tehát majd вду milliót, mely könnyen kiegészíttethetnék, ha Angliában keresett fedezöpénzét és leveseinek árát hozzáadnék. 1872-ben 20 ivadéka volt győztes a versenytéreken, köztük : Amalie v. Edelreicli (gr. Renardé, Angliában van idomítás alatt), Anglo-Austrian, Aspirant, Bim, Cadet, Dualist, Falsaeapa, Flibustier (szintén Renard grófé), Franc Maçon, Freibeuter, Frcudenau, Gerle, Hannah, Magnificus, Oracle, Otto és Ра11аз ; erek mind első nyerők voltak; mig Andorka, Libella és Morgatte csak másoddijakat nyertek a mult évben. Buccaneer azon aránylag rövid idő alatt, mióta nálunk működik: két Nemzeti-dij nyertest (Andorka és Falsacapa), egy Derby-nyerőt (Cadct), két St. Leger-nyertest (Cadet és Falsacapa) és egy 1000 arany-nyerőt (Count Zdenko, második Cadet) mutathat fel ; szintúgy mint Angliában is azon kevés ideig tartó tenyésztéséből két ivadéka — Formosa e's Brigantine — néhány legnagyobb dijat nyertek el; az előbbi 1868-ban a „Two Thousand guineát" (holt versenyben Moslemmel), az „One Thousand guineát", az „Oaks"-t és „Leger"-t (Paul Jones második, szintén Buceaneerfől) ; — az utóbbi a rákövetkező évben az „Oaks"-t, az „aseoti arany serleget" — Blue Gown, Formosa, Trocadero, Thorwaldsen s több más ellen, sok jeles lovat, mint Perfume, See Saw, Wentnor stb. nem is emlitve. Ily eredmények okozták, hogy alig egy évi ittlét után az angolok ismét visszakövetelték s a tőlük 20,000 frton vett ménért 80,000 frtot ajánlottak ; sze. rencsére belátó emberek állottak országos lótenyésztésünk élén, kik elég korán felismerték értékét. Egyhasábos bourgeois-sor helyéért 25 kr. fizetendő. eladó: Négy hámas ló, félvér, bárom herélt, egy kaneza (jukkerek) 6év., mértékök 15 és 15, 1; megyszin, pej, szürke, sárga és fekete ; behajtva, hibátlanok, áruk 1000 frt; minthogy magam nevelem, szándékszom másokat befogni. Értekezhetni Juhász Lajo< gazdatiszttel S/ilágy-Nagyfalun, utolsó posta Szilágy-Somlyó. A vevő kívánatára megtekinthetés végett előreküldött értesítés után а lovak a csúcsai vasútállomásra szállíttatnak. Kerestetik egy szép, hibátlan hátasló, 5. I—II, jó indulatu, 1000 — 1200 forintért. Egy pár jukkerfajta ló, városba való, 600 frtért. Bővebbet a szerkesztőség. Egy pár 16 markos öéves jegytclen megypej, hibátlan, tökéletesen betanított kocsislovak eladók. Bővebb tudósítást nyerhetni Bárczay András úrtól Kassán.