Vadász- és Versenylap 17. évfolyam, 1873

1873-03-12 / 11. szám

MÁRCZIUS 12. 187 3. bécsi, prágai, pesti, lombergi easinók, vagy n bécsi, pesti, párisi, londoni, észak-német és délnémetországi „ Jockey-clubb"-bok valamelyikének tagja, vagy a bárom Hanza városbeli s a hamburgi verscnyclubb által bemutatott gentleman, ugy szintén az európai hadsereg valamelyikének szolgálatában lévő tiszt. Tét 200 fr, bánat 100 ft. A tét és bánatpénz, a 3-ik ló tételének levonása után, az 1-sö és 2-ik közt egyenlően oszlik meg. A gyeppénzt pedig nyereményeik aránya szerint az első és 2-ik ló viselik. Teher: 157 font. Belföldön ellett ló 6 f, 4é. 11 fonttal kevesebbet vihet: 1000 — 2000 ftnak egy versenyben — saját tételét is beletudva — nyertesére 11 f., 2000 ft ou feliil 17 fonttal több. Táv. mintegy 3— 4 infld. vadász-talaj. Aláírni április l-ig, nevezni május l-ig lehet. Indítványozó: ThumTaxis Egon hg. NB. Valamennyi májusi handicap terhei (kivéve a vigaszversenyt) május 6-áig közzététnek. Kisbánat május 15-éig jelentendő. A nevezések iráshan vagy táviratilag Bécsbe, Mr. Francis Cavaliero, Peterjplatz 2. — intézendők. Teherhatározók : h. Weuckheim Béla ő exe., b. Ambrózy Lajos és Mr. Cavaliero. ' é§ gjtpuiSdtoniságQk. Birtok-változások. Gr. Szápáry Iván megvette gr. Szápáry Irnrérétöl ennek id. sga heréitjét Royal Oak-t. Szalabéri Horváth János ezredes és mezöhegyesi ménesparancsnok uti jegyzetei a franczia- és németországi lótenyész-intézetek köréből. (Folytatás.) Herrcnhausen, Hannover mellett. A néhai király magán ménese. Igen szép berendezés. Kisebb-nagyobb parkformáju padokkok. Anyakancza 20 darab ; közülök 6 szürkén ellett, 4 Isabell-szinü, 9 angol félvér és 1 telivér kancza. Az első két szin csak játékszerül 6zolgál, mert miután szinük végett a legszigorúbb beltenyésztést kell velük űzni, e végett mind termékenységek csekély, mind termetben is hibásak lesznek. A félvér kanczák igen jó, közép termetű lovak. Fedező méneket a cellei országos ménesből választanak. A félvér ivadékok nagyok ез erősek lesznek, még Carossior is válik helölök ; a telivérek nem o'y testesek ; jó hátaslovak 150 font alá. — Különösen jók és szépek az 1 évesek. A különböző korti csikók közt vannak mezei gazdáktól vásárolt kitűnő példányok is. * Tenyésztési elv : a mely kanczák elég erősek, azok telivér-mén által fedeztetnek ; a hol ezt nem lehet tenni, ott saját nevelésű félvérméneket használnak. Norfolki vagy behozott félvér ménekkcl nem fedeznek. x A lovak igen jó paddokokhan és egyszerű nyáriistállókban tartatnak ; télen melegebb istállókat kapnak. A kanczák együtt, a különböző korú csikók elkülönítve. A 2 éves mének egyenkint beállítva. Három éves korukban kezdik a csikókat dologra szoktatni. Igen bőven abrakolnak. A vemhes kanczák 9 font zabot kapnak naponként ; a szoptatók 12 fontot. A csikók az anyjok mellett ehetnek я mennyi nekik tetszik. Egy évesek 7 font, 2 évesek 8 —10 font, 3 évesek munkában 12 font, szénát a a mennyi kell. Itt láttam először sodrony-keritést a paddokok körül, s azt hiszem, hogy igen czélszerü és elégséges ott, hol nem kanczák és mének elkülönzésére szolgál. A sodrony vastagabb mint a távirdai czélokra használt, s mintegy 200 folyó öl hosszúság 9 frauk. Három sorban alkalmazzák, egy-egy lábnyira egymástól ; minden 10 lábnyi távolra egy könnyű karó, karikával ellátva, melyben a sodrony szalad ; 50 lépés távolban erősebb karó vagy duez. A sarkduezoknak különösen erőseknek és mélyen a földbe ásva kell lenniök. A sodronynak mindig feszesre húzva kell lennie, mi végből külön készülék szükséges. Mentől egyszerűbb annál jobb. A lovak solia sem ütődnek a drótba, csak a kis csikók másznak keresztül közte, s ha a sodrony nincs jól kifeszítve, kárt tehetnek magokban, különben nem. А с e 11 e-i о r s z. ménes vagy m é n-t e 1 с p mintegy 240 darab többnyire angol félvér csődörböl áll, melyek az országban tenyésztettek. Van még vagy 20 db angol telivér és néhány eredeti angol félvér-csődör is, miután itt a kisérlet ilyen eeödöröket vagy norfolkiakat nevelni, nem sikerült és felhagyatott. Igen gyakorlatiasan van berendezve mind maga az intézet, mind az alkalmazott tisztviselöség és cselédség igen czélszerüen van választva az országos lótenyésztés összekapcsolására. Az istállók nagyok, világosak és szellősek. A lovaknak tág lielyök van ; ! sok box és apró paddok van, melyekben az öreg vagy 3 éves csődörök magánosan állnak. Az intézetnek saját legelői vannak bekerítve, hogy a mikor szükséges, legeltetni lehessen, és saját lóherései, zöld takarmányul. Az ahrakoltatás változó, Septembertől Februárig 7 Vs f°

nt zabtól egész 12 fontig. A 3 éves esödörök, melyek munkába fogatnak, naponként 12 —15 font zabot és 10 font szénát kapnak. A esödörökét jól megjártatják lépésben és ügetve is. Nagyon sok öreg csődört láttam itt, köztök 24 éveseket is, melyek mind erőteljesek és még sokat fedeznek. A ménlovak termetre mintegy 10 markosok ; nehéz lovas alá való paripafaj. Hintóslovak vagy nehezebb csődörök csak ritkán láthatók. A lovak termetre nézve hibátlanok, csak az erősebbeknél nehéz kissé a fej és a nyak-vég (Ansatz). Az ujabb nemzedékü ceődörök ugyan nemesebbek, de lábaik nem I oly erőteljesek. Az utóbbi években a lótenyésztők kissé sokat fedeztettek telivérrel. A mi az országos lótenyésztést illeti, ez — kevés vidék kivételével, hol a tulajdonosok nem eléggé táplálják lovaikat, miáltal a tenyésztés nem is haladhat— különben egész Hannoverban igen jól áll. Többnyire közép nagyságú paripa jelleg, és 1

В marokig terjedő kocsi ló tenyésztetik. Az állam többnyire összevásárolja a hazai tenyésztésű félvér esödöröket, igen jó árakon, darabját néha 300 Louisd oron. Az országos kanczák származása 7-cd 8-ad izig kimutatható. Az országi s Ménes-mester és közegei legnagyobb és legezélszerübb befolyást gyakorolnak a lótenyésztés érdekében a népre. Nagy figyelmet fordítnak az állomásvezetők megválasztására, miután hatáskörük valóban fontos is. A lovászokat az intézet fogadja fel, többnyire kiszolgált lovasokat vagy fiatal paraszt suhanezokat, kiket szülőik magok adnak az intézetbe, miszerint jó tenyésztőkké váljanak. E végből igen czélszerü elemi és gyakorlati oktatást nyernek is. Beszéltem többekkel, s meglepett minő helyes feleleteket adtak a lóról stb. Mielőtt egy ily lovász bizhatósága nincs kipróbálva, nem lehet állomás-vezető. Ez utóbbiak többnyire már 10 —15 év óta szolgálnak, mindig ugyanazon állomásokon hagyatnak, ismeiik a tenyésztők valamennyi kanezáit, kell ismerniük ezek ivadékait, s az országos ménesmesternek pontos felvilágosítást adni rólok. Ez utóbbi többször beutazza az országot, s a hol megfordul, mindenütt jó tanácsosai szolgál, vagy vezeti a tenyésztést. Tapasztalt és értelmes állomás-vezetői nagy segítségére vannak az által, hogy oly helyeken, hol nem volt, figyelmeztetik a esődörük vagy kanczák jó vagy rosz ivadekaira. A tenyésztők szive3en hajlanak is az országos ménesmesteri hivatal tanácsára. A lovászok bére különböző, egész az állomás vezetőig, havonként 17 tallér, lakás és ruházat, de nyugdíj képesek. Hannoverből évenkint sok mén-csikó adatik el, különösen Mecklenburgba. (Folytatás következik.) Még egy szó a lovak védkötelezettségéhez. A katonai szakférfiak jelen dogmája szerint a mozgósitás lóversenyként tekintendő, s a győzelem azon államé, moly seregét gyorsabban inoz gósitja. — Königgrätz, Sedan, Metz, Páris után a szakférfiak a csalhatatlanságot, a római pápa előjogát, azonban alig igényelhetik. S a győzelem valán mégsem annyira az emiitett versenyfutástól, mint a mozgósított sereg helyes vezérlésétől függ. Egy I. Napoleon villámként a készületlen ellenségre üt és győz. De egy Napóleonra hány rosz vezér jut, ki habozása vagy hadászati hibái folytán a gyorsabb mozgósitás által nyert idejét elvesztegeti! Dogmájuk dicsőítésére a szakférfiak ugyan az 1870-diki eseményekre hivatkoznak, ezek azonban nom a német hadierő gyorsabb mozgósításának sziikségképi következményei voltak. A kétszerte gyengébb franczia sereg ügyetlen elforgácsolása a határokon, a Weissenburg, Wörth és Spiclieren melletti csaták elfogadásában nyilvánuló elbizottság, a Metz körüli esztelen időzés, végre az őrült menet Sedanra, könnyen elkerülhető hibák voltak. — S mivel általában Francziaország akkori hadszervezete mellett, eleinte a német sereggel számlag csak némileg arányos hadierő sem volt mozgósítható, az 1870-ki hadjárat inkább hitvány vezérlet, mint elkésett mozgósitás példájaként tekinthető. Ha a franczia vezérek magasabb eszmék hiányában mesterkélctleniil vonulnak vissza, Páris erődítéseire támaszkodva, 350,000 sorkatona s 100,000 nemzetőr egyesülhet. A háboru igy a számbeli egyensúly helyreállítása után tulajdonképen csak Páris alatt kezdődvén, a németek sikerei nem csekély veszélyben forogtak volna. Emlékeztetünk Gravelotte-ra, hol 150,000 franczia 270,000 némettel ütközött meg, s a csatatér ura marad, ha Bazaine ingadozó jobb szárnyát tartalékaival támogatta volna. Ezen pyrrhusi győzelem 30,000 emberbe került, mig a francziák csak 12,000-et vesztettek. — Páris körül pedig szintily állásokat találhatni, melyeket Trochu azonban ujonczaival nem szállhatott meg. A sereg gyorsabb mozgósítása tehát nem Bír oly varázshatalommal, hogy miatta a lovak védkötelczettségének vaktában elfogadása hazafiúi kötelességgé válnék. Sőt az országot inkább figyelmeztetői kell, hogy minden áldozatai daczára a végeredmény mégis csak az illető fővezér egyéniségétől függ. Ha elfogulatlan és független katonai szakemberekből álló országos delegátiókat képzelhetnénk, a törvényjavaslat kétségtelenül lényegesen módosulna. Sőt ha a kellő lószükségletet a telivér lovak nélkül nem is lehetne fedezni, lovasságunk létszámának leszállítása kisebb baj volna, mint telivér anyagunk elpusztítása. A haditörténet a „Sportblatt" daczára eléggé bizonyítja, hogy mostanában néhány ezer lovast, kiket valószínűleg t úgysem használnának, bátran nélkülözhetni, j A bécsi lap olaszhoni visszaemlékezéseivel fogI lalkodni fölösleges, mivel 1859-ben a gyalogság I gyorslövö fegyverrel ellátva még nem volt. — ; Csehországban, a poroszok saját vallomása sze[ rint, lovasságuk csak szerény szerepet játszott, i A „Sportblatt" szerint „határozottan hamis, hogy 186 6-ban a porosz lovasság semmi szolgálatot ( sem teljesített volna." Ez állitásunk elesavarása, ! nem megezáfolása. Szerény és semmi — mióta egyértelműek ? j A német lovasság 1870. és 71-ki működésére 1 vonatkozó észrevételeinket a „Sportblatt" majdnem j eretnekségnek tekinti. Ösmeretes azonban, hogy j liarezászatilag a német lovasság Mars-la-Tour kivé; telével egyetlen egy nagyobb csatában sem alkalI maztatott. A gravelottc-i csatának 25,000 német lovas tétlen tanuja volt. IIa Bazaine a 15,000j nyi testőrséget tlizbe vezeli, övé a győzelem. Ez : kivivhatlan, lia a németek, lovasságuk fele helyett, egy gyalog hadtesttel erösebbek. Ok ugyan a ; gravelotte-i harezot gyalogsági csatának keresztelték, de 30,000 lovasukat Sedan-mil sem használták. Tehát ez is gyalogsági csata. Wörth-nél 20,000, Börny-n 11 10,000, Spichereu-nél 5000 német lovas volt jelen, de nem harczolt. Königgratznél pedig a lovasság csak a csata eldöntése után kelt harezra. Majdnem valamennyi jelenkori csata tehát gyalogsági csata, s a vezérek lovasságukat használni csakugyan többé nem tudják. J IIa ezen állitásunk а „Sportblatt" szerint előítélet, *