Vadász- és Versenylap 17. évfolyam, 1873

1873-02-05 / 6. szám

FKBRUÁR 5. 187 3. Eladó vadászló. Landlady, 4év. p. kancza, apja Topaz, any. Nigra, félvér. Ara 800 frt. Biztosan ugrik és huszouhatszor vadászott ez idényben a inándoki falka után. Hibáért garautiroztatik. 15' 1" marok. Többet mond róla e lapok szerkesztője. A görgényi ő szi medV e­vadászat 1872-ben. Október 6-kán gyűltünk össze Görgénybe ez idén, igen sokan, tekintve, hogy a sok éven át e vadászatokon részt venni szokottakon ki­vül még néhány uj, bel- és külföldi vadász is megkísértette szerencséjét a medvékre. A részt veit urak névsora következő : b. Bornemissza Lipót, id. gr. Teleki Sámuel, ifj. gr. Teleki Sámuel, gr. Wurmbrand Fer­dinánd, b. Bornemissza Albert, gr. Lázár Jenő , gr. Bethlen Domokos, m r. Player, mtr. Pemberston , b. Kemény Kálmán, b. Józsika Sámuel, gr. Teleki Géza és csekély személyem. Megvallom, nehezen szokni még ez uj gör- J gényi rendszerhez, melyszerint a községben el- 1 széledve legyünk elszállásolva, table d' liote és j reggelire vendéglőbe gyüljünk össze ; szóval : ki ne emlékezne vissza kellemesen azon régi görgényi vadászatokra, midőn egy szerencsés, vagy peches és fáradságos nap után, egy ké­nyelemmel ellátott kastélyban, vendégszerető házi asszony és ur szivélyes gondozásában ré­szesültünk, s oly kedélyesen elbeszélgettünk, mig végre — régi' szokás szerint egy veterán medvész a legkedélyesebb és vig vadásztársa­ságot a memento-ként hangzó »bora legalis«­sal lefeküdni kergette, hogy másnap korán in­dulhassunk. Ki ne emlékezne még szivesen vissza a napontai ébredésre, 5— G peczér kürtö­lése és a medvét hajtó bátor kopófalka öröm­csaholása közepett Mostan a fáradtabbak szá­jokat törülve, sietnek szállásukra, hogy a ren­dezők által kitűzött reggelitől el ne késsenek ; de eltekintve e nem zugolódásként említett változásoktól, a görgényi vadászat, ha igy is gyakoroltathatik, megmarad annak, mi volt, a cont.inens egyik legérdekesebb vadászatának. Ez évben sok medve volt, csakhogy a nagy szárazság miatt alig lehetett nyomukra akadni, s azért tán nem kaptunk meg annyit, mint a mennyit más nedvesebb időjárással fölhajthat­tunk volna; hanem a mi volt, az egy híján mind elesett. El.sö nop mindjárt az első hajtásban jött elő kettő ; a kisebbik elejtetett, egy tán szokatlan oláh bácsi által, mert a mi Görgényben nem igen szokott megtörténni, kilővén puskáját a medvére, s ez a földön fetrengvén, a szomszéd puskások kaczaja közt elfutott helyéréi s a medvétől, ugy hogy a »coup de grace«-t gr. L. J. adta meg a maczkónak ; a nagyobb medve a hajtás végső szárnyán ment ki, erősen meg­sebezve, szintén egy paraszt puskás által, de nem kaptuk meg. A második hajtásban csak egy szép nagy medve jött elő, ezt compagniá­ban többen ejtették el, nem uri puskások. Második nap csak egy medvét kaptunk, ez is egy oldalszárnyon, melyet e hajtásban quasi Abwehrnek állitának oda (lévén egy széles kaszáló) akart elszökni, de ott lelte halálát egy oláh puskás által ; ez egy igen furcsaszörü csúf medve volt, fakószinü. Harmadik nap nem kaptunk medvét ; nyo­mot ugyan láttunk eleget, de éppen hullani kezdett a falevél, s ilyenkor a medvék több­nyire felhúzódnak, nem szeretvén a zörejt, mit a lapu hullás okoz. Negyedik nap vasárnap levén és görgényi szokás szerint nem vadásznap, nagy része a tár­saságnak a vidékben oszlott szét, a hétfőre ter­vezett szalonkászatra visszaigérkezvén, csakis egynehányan maradtunk, kik vizslákkal s egy pár önkénytes hajtóval megkisértettük a szár­nyas vadászatot, s felosztván magunkat, egy része hajtott, mig másik fele nem messze szem­be felállott. Volt is szalonka elég, hibázások nagyszerűek ; soknak elfogyott dél felé mái­tölténye. Lőttünk, hajói emlékszem, 27-et. — Estvére visszakerültek az eloszlott vadászok is, s hétfőn valami húszan, körülbelől 30 hajtóval mentünk szalonlcázni szokott helyeinkre, éger­es nyir-bokros oldalokon, s oly sok szalonkára akadtunk, hogy valóban ritka mulatságos va­dászatot élveztünk. Minden hajtásban, melyek tudvalevőleg kurták szoktak lenni, 20—30 csőrös jött lövésre; ugy gondolom, minden haj­tásra lehet számitani 60 lövést. Mintegy 120 szalonka és pár nyul volt ez napi eredmény; egy hajtó is megsértetett szokás szerint, mi, tebintve a sok lődözést, még szerencsés körül­ménynek mondható. Következő nap kedden újból medvehajtá­sokat vettünk, s éjjel kicsit esvén az eső, hittük, hogy nyomukról a medvékre aka­dunk, annál is inkább, mivel a csősz állítása szerint egy óriás nagy medve és egy na­gyobb nőstény bocsával, tartózkodott volt azon helyeken. Az első hajtásban, mely e y hosszú s ket- (csak fütytyel megy az ilyen) hajtás volt, hogy alig vártuk végét, semmit sem kaptunk, s nyomot sem látván, remény­telen állottunk fel a msodikra. Ebbea sem volt soká semmi ; már-már kijöttek a haj • tók, midőn mélyen alattam (szálas erdőben meredek oldalon állván) megpillantok valami feketét, előbb még egy hajtó zubonyának néz­tem miglen az egy óriás szép fekete med­vének idomult, mely lassú galopban, meg­megállva, közeledett felém, de utóbb irányt változtatván, egyenesen a puskáimat hordozó oláh szomszédomnak tartott, ki valamivel feljebb is állott, mint én. Miután láttam, hogy többé közelebb nem kapom (ebkor va­lami 70—80 lépésre lehetett és újból meg­állott) hosszas czélzás után lőttem; mire a medve nagyot bömbölve, hátra vetette ma­gát, de oly hirtelen tünt el botorkázva, hogy második lövésre nem jöttem, azonban bögéséböl itélve, gyanitottam, hogy messze nem mehetett. Csakhamar vége levén a baj­tásnak, a lövés helyére szaladtam, s vérére is akadtuûk, a lapuban könnyű volt nyomát el nem éves'teni; s csakugyan nem messze egy árok fenebében meg is találtuk, egy előbb oda ért oláh puskás b le is lött még, hanem ezt már szokásból is megteszik. Hogy mily nagy lehetett, Ítélni lehet a négy sonkájáról, melyek 138 fontot nyom lak. Még egy harmadik, eredmény nélküli hajtást vettünk s bevégezvén, az ezalatt az árokból nagy bajjal kihúzott medvéhez men­tünk, mely csakugyan oly szép, erőteljes, nagy, ritka fekete him medve volt, bogy a vénebb vadászok is külömbre nem emlékez­tek. Lapoczkán találtam s keresztül volt lőve. Görgényi vadászatokon divó régi rosz szokás szerint, nagy kürt-szó s lárma mellett felavattattam medvevadásznak, bárom leg­öregebb vadászurunk által; — ez elneve­zés a boszum. Szerdán is medvéztünk sikertelen, csak rosz utak levén, több szerencsés dőlés tör­tént. Csütörtökön újból szalonkáztunk, de már kevesebben voltunk. Lőttünk mintegy 80 darabot. Összesen tehát egy heti vadászat eredménye volt : 4 medve, mintegy 230 sza­lonka, s néhány nyul és fogoly. Szomorúan tapasztaltuk, hogy az idén sok­szor hajtván régibb biztos őz helyeken, — egyetlen őzet sem láttunk, más va­dat sem, s meggyőződésem, hogy mindezen se­gítve nem lesz, miglen a görgényi uradalom vadászati joga több évre ki nem adatik, mert egy évről nrs évre kapván csak ki a jelenlegi bérlők a vadászatot, igen természe­tesen nem tehetik meg a sok fáradtságot s költséget igénylő intézkedéseket az elpusz­j tult vadállomány szaporítására ; de ,ri több, I minden évben félhetünk, hogy Erdélynek e • legrégibb időktől fogva gyakorlatban volt I vadászataitól végkép eleshetünk, ha hogy a a sokféle intrigáknak sikerül e vadászatot a jelenlegi bérlök kezeiből kikaparni. A mi a természettan érdekében t. szerk. ur által az itteni medvék fajai iránt tett kérde­. ösködést illeti: saját tapasztalatom után, ugy hiszem, nálunk három faj medve van, u. m. az ölyvös, a nagy fekete és a mérge­sebb barna, utóbbit a Cziblesen gyako­ribbnak vélem. Az ölyvöst lehetne még tán nagyobb és kisebb fajra osztani, mert tény, bogy e fajtában látjuk a legkisebb, legbi­zarabb példányokat, és szintén a majd mind egyforma nagyobb (középnagyságú) medvé­ket; hogy a barnább mérgesebb, ezt is me­rem állítani, A Cziblesen, mely a márama­rosi havasokkal van összeköttetésben, mái­két medve-a'aque-ot láttam e fajtához tarto­zókból ; plane egyik, mielőtt még reá lőttek volna — támadott, s hosszába vévén a pus­kás lineát, tán ötöt riasztott meg, miglen el­esett. Ilyen mérges medvék Görgényben rit­kán fordulnak elő. — Legtöbbet szólhatná­nak erről veterán medvevadászaink, id. gr. Teleky Sámuel cs Macskássy Boldizsár ur, ők számos medvét lőttek magok, s százakra mehet a jelenlétükben lőttek száma. — Igen érdekes volna összes élményüket olvashatni. Gr. Bethlen Gábor. Agarászgt, kQpászst A rákosi rókafalka a mult lidten csak kétszer vadászhatott. Hétfőn a palotai 8-as rejtnél zavart ki egy rókát, melyet rövid sebes run után a fóthi parkban fogott cl a falka. Csütörtökön, jan. 29-kén a pascal-malomnál volt a találkozó, melyen királyné О Felsége is meg-

Next

/
Thumbnails
Contents