Vadász- és Versenylap 17. évfolyam, 1873

1873-01-29 / 5. szám

34 VADÁSZ- ÉS VERSENY LAP. JANUÁR 29. 1873. A kanezacsikókat 3éves koruk után istállókba veszik, jól tápláljak és a dijjazásra vagy el­adásra készitik elő. Ha tenyészetre tartatnak fenn, ugy három éves korukban fedeztetnek, s aztán szabadon eresztik őket, tehát nem dol­goznak. — Méncsikót ritkán nevel tel az ily tenyésztő, és ha még is, ugy az istállóban neveli fel azt. Csodálatos, milyen jól tenyésznek itt az álla­tok. Hanem hát a pompás legelők, melyek min­dig friss zöldek ; az enyhe levegő, melyet a tenger közelsége frissit, és a jó talaj — segitik itt a tenyésztőt ezéljainak elérésében. Nagy mérvet öl­tött e vidéken a marha-hizlalás is. E czélra egy éves korukban vásároltatnak a borjuk, s harmadik évük betölteig e réteken maradnak, mikorra már csupán az itteni legelés által 16 —18 mázsára husosodván, drágán adatnak el. Itt azt hiszik ál­talánosan, hogy a marhahizlalás lassanként kiszo­rítja a lótenyésztést , vagy legalább igen kis mérvre szállítja le. Az igazi anglo-normann tenyész-kanczák, egye­denként véve, valódi mintalovak, a mi nemessé­güket, arányosságukat és járásukat illeti. Igaz, hogy ez utóbbit a jól iskolázott elővezetök értik is a legelőnyösbben bemutatni. A mi kevés valódi percheron kancza van, azok hasonlítunk a pinzgauiakhoz. Láttam azonban egy tenyésztőnél két 17 markos csődört, melyek he­lyes és nemes testalkat, fej és nagyszerű actiora nt'zve, sem kézben, sem nyereg alatt, semmi kí­vánni valót sem hagytak. Egy jó normann tenyészkaneza ára 1500 — 2000 frank; egy pereheron-esődörért 5500 fran­kot igéitek, de nem adták érte. A kisebb fajta peveheronok mindinkább fogynak ; helyettük azon­ban Chartres környékén és a Normandiában is — de ritkábban — igen sok ménesikót nevelnek föl a czövek mellett, mint már említettük, s bár Franeziaország más vidékeiről származnak, mégis mint pereheronok adatnak el. Ezekből kerül ki aztán az a sok ménló, mit a gyorskocsik és omnibuszok elé fogva látunk. A tenyész-inéneket többnyire az állam tartja a st.­loo-i és aupin-i méntelepeken. Azon vidékek, hová az aupini mének osztatnak ki fedezésre, ne­mes, de könnyebb fajta lovakat tenyésztenek, el­lenben a st.-looi mének után tenyészök nehezeb­bek. A méntelepek csak kiválóan tiszta apalova­kai igyekeznek beszerezni, a tenyésztők is igen felvilágosultak, s a fedező-mének megválasztásá­ban igen szigorúak. Csak arányos testalkatú és igen tiszta, erős lábu telivév-mének használtatnak fedezésre. A gazdag magán-tenyésztöknek is vannak eső­döreik, s lia egy-egy igyekező kis tenyésztőnél jó kanezát látnak, nem sajnálják arra néha oly ménjüket is, mint Vermont (mely különben 1000 frankért fedez) 30 frankért átengedni. Követésre méltó példa. Mint egész Francziaországban, ugy különösen Novmandiának minden részében számos egylet van, melyek feladata a gazdasági baladást, de különösen az állattenyésztést erőteljesen elősegí­teni. Szóval és tettel, írással és pénzzel működ­nek ez egyletek, igen okszerű kezelést hoznak a gazdálkodásba, s ezért mindenfelé igen nagyon ajánlhatók. Aleneonban megtekintettem még a pótlovazási telepet (Remouteu-Depot) is, és szemtanuja vol­tam egy pótlovazási vásárnak is. Igen jó lovakat hoztak a vértesek és iskolák számára, néha jó dragonyos- és tüzérlovak is találkoztak. Az utób­biak többnyire -amolyan fél-percheronok. Ellenben a könnyű lovasság számára nem igen jók jutottak. Ott különben 1100—1200 frankért igen jó, tenyésztésre alkalmas kanczákat lehetne kapni. (Folyt, köv.) Ménes- és gyepujdnnsigok* Idomítás alatti iovak. Dégi Festetich Pál istállójában : Idomár : Spooner J. Kurucz, 5é. p. m., a. Gunboat a. Tourterelle. Andorka, 5é. p. k., a. Buccaneer a. Brown Agnes. Gerle, 5é. p. k., a. Buccaneer a. Pampas. Labancz, 4é. p. m., a. Ostreger a. Brown Agnes. Farsang, 3é. p. m , a. Carnival a. Tourterelle. Hector, 3é. p. m., a. Carnival a. Annie. Woodroop, 3é. p. т., a. Orest a. EvergreeD. Madarász , 2é. p. т., a. Ostreger a. Vogel­fänger. Kedvencz, 2é. p. т., a. Ostreger a. Tourterelle. Jósnő, 2é. p. k., a. Buccaneer a. Schoolmistress, Nyílt-tér. Egyhasábos bourgeois-sor helyéért 25 1er. fizetendő. A caroussel-re eladók: Bébitz, apja Saade, ennek apja Young Alcoor, telivér arabs, anyja Bébitz, félvér angol ; nagy­sága épen 16 marok; sziue aranysárga, kora: j most tölti be 5-dik évét. Jó indulatu, szelid, egé­szen belovagolva, akár dáma-paripának használható. B. Sina Simon zádori ménesének nevelése. Ara 700 frt. Megtekinthető üllői ut végén a honvéd­lovas kaszárnyában, s tudakozódhatni Lits Gyula honvédhadnagynál, Erzsébettér 10. sz., I. em. d. u. 1—3 óráig. (E lovat a caroussel gyakorlatán L. Gy. ur lovagolta is. Szerk.) • 1. Dedjanie Hadudi. eredeti lipizzai nevelésű, tiszta arab telivér szürke kancza, 9éves, 15' 1" 2'", ritka szépségű alakkal és kecses tartással, e mellett jóindulatu, kezes és jól van belovagolva, ugy hogy piaffoz. Hölgyek és gyenge lovasok szá­; mára is ajánlható. Nagyon jó eonditióban van. Wodianer Arnold tulajdona. Ara 1000 forint. 2. Tachma-Hadudi, eredeti bábolnai nevelésű, tiszta arabs telivér szürke kancza, Téves, 15' 1", igen nemes és szép alkattal. — Azelőtt állítólag hölgy paripa. Bárány Dénes ur tulajdona. Ara 900 forint. 3. Abugress, eredeti mezöliegyesi nevelés, arabs vér, 5é. inegyszinpej kaneza, 15 markos, szép, hibátlan, belovagolt paripa. Jankovicli Gyula ur tulajdona. Ara 500 frt. ï A Hi A gyep titkai vagv : hogyan nyerik meg a Derbyt? (Folytatás.) IV. FEJEZET. „E van is ta S et on." Little Joe egyetlen gyermeke volt Makewt igt apónak, kinek lakása ama parkban volt, mely a Squire Baskerville birtokához tartozott. Ez az uri ember egyátaláhan nem volt népszerű a vidé­ken, mert a rókavadászatbau is csak kénytelen kel­letlen vett részt, ellenszenvet látszott érezni a vadá­szat s átalában a lovagi sport minden neme iránt. Joe kis korától fogva mindig kiváló elősze­retetet érzett a lovak iránt, s hacsak a park szomszédságában levő gabnavetések között fürjek­nek nem vete tört, untalan az istállóban lopta a napot. Noha hirtelen kifejlődött benne az életerő, mindamellett tagjai nem fejlődtek ki nagymér­vüleg. Tollkönnyüségü, eleven, fürge fiezkó volt ő, megáldva mind ama szellemi és anyagi előnyök­kel, melyek egy jockey-ban megkívántatnak. Joe apja nem sokat törődött vele, ha fia uj gazdánál keres magának szolgálatot. De hát miért is törődött volna, mikor azáltal csak könnyeb­bítve l'on helyzetén ; már pedig a munkás osztály­nál nagy hordeiővel biró valami az, ha elmond­hatja, hogy állapotán javíthatott. Makeweigt spó, a jó öreg, ugy gondolkozott, hogy ám kövesse fia az ő szivének vágyait, hajla­mait, álljon be lovásznak Mr. Cbinueryhfz, ki épen nem csinált ő előtte titkot abból, mi szán­déka van neki a fiúval. Ekképen állván a dolog, Little Joe egy hétköz­nap megérkezett Underwoodba istálló-debut-re, s először is egy lovaglási kísérletet tett a „King Charming "-''.n. Joe már jól megülte a lovat s képessé vált arra, hogy a lovaglás magasabb művészetébe köny­nyü szerrel belcjöhesen. Egész nap a nyeregben ült s csakhamar sikerült neki uj gazdáinak tel­jes megelégedését magára vonnia. Simon Peter is különös előszeretetet tanúsított kis czimborája iráuyábau. — Majd betanitom én őt mindenre, amit csak tudok, — szólt Péter — és fogadom, liogy ügyes ficzkó válik belőle. King Charming koronkint kissé csökönyös volt; szeszélyeskedett olykor mint annyi más, különben kitűnő ló. Mindamellett is Joe csakhamar meg­ismerkedett e gyöngéjével s igyekezett magát ahhoz alkalmazni. — Ugy látszik, ba Joe ül a nyeregben, a King is i ngedclmesebb, — jegyzé meg egyszer Nat Dalton Underwoodon létekor, gyönyöitelve bámulván paripát és lovart, a mint ez nyilgyorsa­sággal elvágtatott mellette. Igy folytak a dolgok január végéig ; a „Ches­ter Cup" és „Liverpool Grand National "-re való elfogadások kihirdettettek s a versenyző körök mintegy uj életre ébredtek pangó tétlensé­gükből, melyre odáig kárhoztatva voltak. Miről sem beszéltek immár egyébről, mint a Liverpool Steeple-Chase röl, Lincoln, Chester-Cup, Two Tho­usand és a Derbyröl. Underwood szomszédságában, körülbelül tiz mértföldnyi távra volt, des Veux lord falusi bir­toka. Gazdag főúr volt ő, s mint a turf buzgó támogatóját ismerek átalaban. Versenyzett New­market gyepén, trainer-je felügyeletére bizván pari" páit, e kipróbált, megbízható emberére, ki érdem" leg igen nagy becsületben állott mindenki előtt. E lord volt szerenesés tulajdonosa a Two Thou­sand- és Derby kedveneznek. Valóban a des Veux „Master Butterfly"-jére nézve nem igeu voltak eltérők a nézetek s alig táplálhattak némi kételyt diadala felöl. Ashdown Hall, bol des Veux lord lakott, ter­jedelmes ó-kori palota volt. Erzsébet királvuö ide­jében ez épület kijavíttatván, az akkori épitészet­modor követelme szerint a góthból is. a norman­diból is nyert némi jelleget. Valahányszor a lord Aslidowuban időzött, kivá­lóbb barátait gyüjté körébe. О nős volt ugyan, de neje a szó értelmében nyomorék, és csak ritkán hagyhatá oda nyoszo­lyáját avagy boudoir-ját, hogy ebédnél az asztal­főn helyet foglalhasson. E helyet tehát rendesen huga, Miss Evauista Seton, mintegy liusz éves, bájos fiatal hölgy foglalta el, ki teljesen otthonos volt a társalgó teremben ; dalolt, tánezolt, zenélt, társalgott, amint a körülmények igényelték, azon­ban sokkal inkább elemében volt akkor, midőn néhány szenvedélyes sportman társaságában s vadászebek kise'retében lovagolhatott a tarlón, rókára, tapsifülesre. Ejsötét hajú, de ragyogó jeleuség volt ö. Remek ! termete, kitűnően szép karja, válla a szobrász­nak mintául szolgálhatandának. Szóval ö volt a legszebb hölgye ama vidéknek, s tömérdek bálvá­nyozója volt. Des Veux lord egészen elkényez­teté öt iránta tanúsított előzékeny, gyöngéd maga­viseletével. Mintha csak az ö szivétől szakadt volna el e bájos leány. A lordnak magának nem levén gyermeke, nem csinált ö titkot ama szándékából, hogy egész vagyonának örökösévé Miss Evauistát szemelte ki. V

Next

/
Thumbnails
Contents